Esztergom és Vidéke, 2004

2004-09-16 / 37. szám

2004. szeptember 16. eszzemyy yip£%6 3 Szakmai képzések és választások a gazdasági kamarában Jubileumi emlékülésre készülnek az MTESZ-ben (los) A kereskedelmi és iparkamarában egyre inkább jelentkeznek a kis- és közepes vállalkozások az uniós ismeretek és pályázati rendszerek iránti érdeklődésükkel. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gondozásában már korábban megjelent egy kézikönyv „Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról" címmel. Ehhez a kézikönyvhöz ma is díjtalanul hozzájuthatnak a kamarai tagok akár a megyeszékhelyen vagy Esztergomban, a térségi székházban (Deák Ferenc utca 14., telefon 523-100). Ez a kézikönyv általános tudnivalókat tartalmaz az unió belső piacáról, a kül- és belkereskedelmi hatósági eszközrendszerről, a vámeljárásról és vámszabályozásról, a tőkeáramlásról, a munkavállalásról és vállalkozásról, a vállalati jogról, a szellemi tulajdonról, a közbeszerzésről, a terméktanúsításról, a szabványokról, a fogyasztóvédelemről és piacfelügyeletről. Alapvetően ismerteti az uniós támogatáspolitikát, mely tapasztalatunk szerint rengeteg új dolgot tartalmaz a hazai egyéni és társas vállalkozások számára. Aki ezt a 400 oldalas kézikönyvet megszerezte és áttanulmányozta, az rájöhetett, hogy mennyi ismeretanyagra van még szüksége. Ezért határoztak úgy a kereskedelmi és iparkamarában, hogy egy intenzív tanfolyam keretében egyetemi előadók felkérésével állnak a kis- és középvállalkozók rendelkezésére. Az ismeretanyagot a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem állította össze, és a tanfolyam időtartama 64 óra, 8 foglalkozási napon heti l-l alkalommal. A piaci tudnivalókon túl pénzügyi, finanszírozási, hitelkérelmi technikák és egyéb gazdálkodási ismeretek alkotják a tematikát. Október 8-án tervezik a kezdést. Érdeklődni, jelentkezni telefonon vagy személyesen lehet a térségi székházban. A kereskedelmi és iparkamara jelenkori fennállásának 10 éves évfordulóját éli napjainkban. Ez egybeesik a korábbi 4 éves választási ciklus lejártával. A háromfordulós választási rendszerben megtörténtek a jelöltállítások. A második fordulóban a küldöttek kiválasztására kerül sor. A megyén belül kereskedelmi, ipari, valamint kézműves tagozatokban csoportosulnak az egyéni és a társas vállalkozások. A kereskedelmi tagozatban tevékenykednek a kis- és nagykereskedők, a vendéglátás és idegenforgalom, továbbá a szállítás és szállítmányozás vállalkozói. Az ipariban az építőipar és építőanyag-ipar, a gépipar-vegyipar, a könnyűipar, valamint a szolgáltatók kaptak helyet. A kézművesek körében három résztagozat működik. Dr. Szerencsés László esztergomi cégtulajdonos (fotónkon jobb szélen kamarai tisztségviselők körében) fogja össze a megyei kamarai választást, melynek második fordulója szeptember 20-án Tatabányán lesz. Erre az esztergomi térségi székház elől különjáraton utazhatnak a környékbeli jelöltek. Ok valamennyien névre szóló értesítést kapnak. rendkívül sokszínű architektúrával rendelkezik, köszönhetően a több mint ezeréves történelmének, valamint természeti adottságainak. A polgármesteri hivatalba, az építési hatóságra folyamatosan érkeznek az engedélyezési kérelmek, melyek a városképileg meghatározott területre kérik az építési elfogadást. Másrészt jelentős beruházásokról is szólnak a tervek (például a termálfürdő-építkezés), melyeknél a döntéshozást célszerű több szakember közös bölcsességére bízni. Napjainkban Esztergom városának túlnyomó területére nincs érvényes szabályozási terv, a szerkezeti terv is az elejénél, az egyeztetési szakasznál tart. A közelmúltban fogadta el a képviselő-testület a Prímás-szigetre, az Ipari Parkra és az északi városszélen elhelyezkedő két lakóparkra a szabályozási terveket. Ezeken a területeken kívül Esztergom teljes területén változtatási tilalom van érvényben. A Prímás-sziget kiemelt városfejlesztésijelentőségét hangsúlyozza, hogy minden építési engedélyezési kérelem esetében tervtanácsi állásfoglalás indokolt. Ezért vált szükségessé ennek a szakmai testületnek az életre hívása, mely segíti a főépítész és az építési hatóság munkáját. Faragóné Godó Mária főépítész vezetésével a közelmúltban alakult meg a tervtanács, melynek tagja lett Borosházi Tamás építész, szakmai titkár, Hegedűs Péter vezető tervező, dr. Mezős Tamás műemlékvédelmi szakmérnök, Nagy Henriette vezető tervező, Balogh Ákos tájtervező, Tétényi Éva vezető tervező és Petróczy Gyula önkormányzati képviselő, bizottsági elnök. Faragóné Godó Mária főépítész a megalakuláskor ismertette feladataikat is. Mindenekelőtt a városképileg jelentős területeken az elbírálást szakmai állásfoglalásnak kell megelőznie. Beruházásoknál az engedélyezési terveket véleményezniük kell. Hatáskörükbe tartozik a városfejlesztési és közérdekű tervek, tervcélok szakmai véleményezése. Közreműködnek a tervpályázati kiírások tartalmi, formai megfogalmazásában, egyeztetésében. Kialakították munkarendjüket is. Havonta az első pénteki napon ülésezik majd a tervtanács, melynek nyolc tagjából ötnek mindig jelen kell lennie. Mi, a város lakói örömmel vettük a kezdeményezést, mert mint említettük - hihetetlen méreteket öltött az építtetők és a tervezők "fantáziája". Szükséges tehát kordában tartani az igényeket, mindenekelőtt a szakmai szempontok betartásával. Tervtanács alakult (Pálos) A városlakó polgárok és az idelátogató vendégek egyaránt tapasztalhatják azt a kettősséget, amit a napjainkban zajló építkezések mutatnak. A Széchenyi tér városfejlesztési elképzelése elfogadott. Belátható időn belül a büntetés-végrehajtási intézet kiköltözik a város szélére, a tisztiorvosi szolgálat a Megyeházára kerül, a változtatásra szánt épületek új arculatot kapnak, egyszóval szép főterünk lesz. Elhagyatott telkek, házak sora éktelenkedik a Kossuth Lajos, a Honvéd, a Simor János, a Bajcsy-Zsilinszky, a Lőrinc utcákban, és a sort sokáig folytathatnánk. A város külső kerületeiben egyre-másra épülnek a sokszor hivalkodó villák, túlméretezett házak. Tény, hogy Esztergom városa évek iparosodásáig. Az 1960-90-es éveket joggal tekinthetjük fénykorunknak, amikor az esztergomi ipar országosan is fénykorát élte. Elég utalni a Labor Műszeripari Művek, a SZIM Marógépgyár, a MEDICOR Művek, a Fémszerelvénygyár, a Kályhacsempegyár, a Finommechanikai Vállalat termelésére, melyekben 13-14 ezer embert foglalkoztattak. Emlékezzünk arra, hogy a közelmúlt sikereihez sorolhattunk olyanokat, mint az aranyérmes Rubik-féle vitorlázó sportrepülőgépek, a világhírű laboratóriumi és egészségügyi műszerek, BNV-nagydíjas termékek, a nemzetközi élvonalhoz tartozó termelési technikák és technológiák, Állami-díjas tervezők. Most a nyitott Európában biztosítva van az ismeretek szabad áramlása, az anyagi és szellemi tulajdon elismerése. Ezek további lehetőségeket kínálnak a reálszféra számára. Ezt a stafétát szeretnénk lehetőségeink szerint tovább vinni. A jubileumi rendezvényünkre várjuk a fiatal, tehetséges szakembereket is. Lesz a megemlékezéseken túl termékbemutató, kiadványok sora, kulturális program, prezentáció, melyekhez támogatókat keresünk. A jelentősebbeknek ingyenes felületeket biztosítunk kiadványunkban vagy a kiállítói helyeken. Előadóként Kiss Péter kancelláriaminisztert, Széles Gábor gyáriparost, az MTESZ országos elnökét, valamint a Magyar Tudományos Akadémia szakértőjét kértük fel. Minden érdeklődésre válaszolunk, telefonszámunk: 411-807, vagy 412-391. (P.) A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Esztergomi Területi Szervezete 1964-ben alakult. Az egykori zsinagóga épületét akkor vették használatba és alakították át, melyet a mai generáció már egyértelműen Technika Házaként ismer. Megalakulásuk 40. évfordulóját jubileumi üléssel szándékoznak megünnepelni, amelynek előkészületei már elkezdődtek. Dr. Fórián István, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgató-helyettese, az esztergomi szervezet elnöke szervezőbizottságot hozott létre, ennek tagjai: Szabó György, Balázs Szilárd, Lengyel Károly, Mohácsi István és Németh János. A reálértelmiségiek körében jártasoknak nem kell bemutatni őket, valamennyien évtizedek óta lelkes és önzetlen aktívái a szervezetnek. Terveikről, a várható programról vezetőjüket, Szabó Györgyöt kérdeztük (fotónkon középen, mellette Fórián István szervezeti elnök). - Ezt a szép jubileumot 2004. október 20-án szeretnénk megülni. Az utóbb évek nehézségei ellenére sikeres múltra tekint vissza az MTESZ Esztergomi Területi Szervezete. Ezúton is kérünk minden volt és mai egyesületi tagot, így a GTE, a MATE, az SZVT, az ETE, az MEE, a KME, az MIE szakosztályaiban egykor működőket, hogy tanácsaikkal, észrevételeikkel, támogatásukkal segítsék a jubileumi megemlékezés megtartását, és vegyenek azon részt. Esztergomban gazdag múltja, jelene van, és - reményeink szerint - lesz jövője a műszaki és természettudományok művelőinek. A szipkagyáron és a hajdani gépgyáron keresztül vezetett az út az ötvenes-hatvanas Az Esztergom-környéki külföldiek találkozója Második alkalommal gyűltek össze a város környékén lakó külföldi állampolgárok szeptember 12-én este a Megyeháza dísztermében. Az eseményről és a „virtuális egyesületről" Laurent Aguera szervezőt, a Nouvelle Gazette de Hongrie című lap főszerkesztőjét kérdeztük. - Kiket tömörít szervezet és mióta létezik ? - Philippe Del Mestre-rel, a belga étterem tulajdonosával tavaly beszéltem az egyesület alapításának tervéről, ami külföldieknek szól és azoknak a magyar állampolgároknak, akik sok időt tartózkodtak külföldön. Az első találkozó idén, június 7-én volt Philippe éttermében, amelyen harmincan gyűltünk össze tizennégy nemzet képviseletében. A rendezvény minden résztvevőnek nagyon tetszett, jó légkör alakult ki. A legnagyobb élmény számomra az volt, amikor egy mexikói állampolgárságú indián egy spanyol tanárral beszélgetett, akit korábban még nem ismert. Voltak amerikából is idősebbek, disszidensek, de a fiatalokat is be akarjuk vonni. Nem szeretném, ha csak külföldiek vennének részt a találkozóinkon, magyarokat szintén várunk, ha tudnak idegen nyelven beszélni. Ez azért feltétel, mert a vasárnapi összejövetelünk is négy nyelvű volt. Az egyesület csak huszonöt százalékban esztergomi, a tagok általában a régióból jönnek, például a Börzsönyből hollandok, Visegrádról amerikaiak, Piliscsabáról egy japán résztvevő. - Mit jelent a „virtuális egyesület" elnevezés és mik a szervezet céljai ? - Nem akartam hivatalosan egyesületet alapítani, mert az túl bonyolult. Bár hallottam, hogy az önkormányzat hajlandó lenne anyagi segítséget nyújtani, de így rugalmasabb a szervezés. Az egyesület ezért csak virtuális, de egy konkrét kör alkotja. Három fő célunk közül az első, hogy találkozzunk egymással a házigazdáinknak köszönhetően. A második cél, hogy felfedezzük a régiót - legközelebb például a Párkány mellett fekvő Bélára megyünk, az ottani épülő kastélyt megtekinteni. Most vasárnap a kastély magyar származású, német állampolgár tulajdonosa, Ilona von Krockow grófnő ismertette az épület hasznosítására vonatkozó elképzeléseit. Találkozó-, inkon egyébként mindig lesz egy díszvendég a kultúra vagy a politika területéről. Harmadik célunk pedig a helyi köz- vagy magánintézményeknek való segítségnyújtás nemzetközi rendezvények, kiállítások, vásárok lebonyolítása esetében, a levelek lefordításával, a partnerkeresésben. - Milyen terveik vannak a közeljövőben ? - Legközelebb Bélára megyünk, de a monostori erődben is beszéltem már az illetékesekkel. Szeretnénk mindig más helyen találkozni, például a Duna múzeumban, a Keresztény Múzeumban. Meg akarjuk hívni a polgármestert és a leendő élményfürdő igazgatóját is. Tervezünk egy látogatást a Suzuki gyárban és a kínaiakkal a kínai étteremben. Mudrák Attila fotóművész egy, a Várhegyről szóló három nyelvű könyvet ismerteti majd, amely az ő képeit tartalmazza, Rózsár Brigitta pedig a magyar zenét fogja bemutatni a hallgatóságnak. - Köszönöm a beszélgetést! (-ffy)