Esztergom és Vidéke, 2004

2004-01-30 / 1. szám

I 2004. január 8. ESZFECTffl Sikerekben gazdag boldog új esztendői kívánok Önnek és kedves Családjának! Esztergom Város polgármestere Az esztergomi játszóterek felújításának lehetőségeiről Az esztergomi játszóterek helyzetével is foglalkoztak a képviselők a legutóbbi rendes testületi ülésen, és megállapították, hogy azoknak jelentős része nem tekinthető valódi játszótérnek: köztük sok az elszórtan és magányosan álló is. Egy, a Városháza munkatársai által korábban végzett felmérés során kiderült az is, hogy az esztergomi játszóterek nagy többsége legalább 1-2 évtizede készült, ezért anyaguk elsősorban fém, ami a kor követelményeinek és az Európai Uniós előírásoknak már nem felel meg. A játszóterek biztonságosabbá tétele érdekében anyagi okokból csak az évi egyszeri általános karbantartást tudja megtenni az önkormányzat, és az esztergomi játszóterek nagy többsége a régi gyártási technológia és koncepció miatt elavult. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten törekszik arra, hogy egyre több kulturált és egyben biztonságos játszóteret tudjon kialakítani az EU szabványoknak megfelelően, a város lakosságának megelégedésére. Az utóbbi időben, jelentős költséggel, sikerült évente legalább egy új, modern játszóteret átadni: 2001-ben a Lakóparkban 1 millió forintért, 2002-ben a Schweidel úton 7 MFt-ból megépített játszótereket. Az önkormányzat saját forrásai mellett igyekezett élni a pályázati támogatások adta lehetőségekkel, így 2003-ban a Pór Antal téri játszótér felújítására nyújtott be pályázatot a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. Esztergom Város Önkormányzata tavaly a BHO MEDICAL Bt.-vei elvégeztette a városban található közterületi, valamint óvodai, bölcsődei játszóeszközök, illetve játszóterek munka- és balesetvédelmi szakértői felülvizsgálatát, az ellenőrzés során figyelembe véve a vonatkozó szabványok előírásait. A Bt. által felvetett hiányosságokat és problémákat - mint például a homokozók homokcseréje, játszóeszközök lefestése, azok karbantartása - a Polgármesteri Hivatal közhasznú munkásokkal lehetőségeihez mérten pótolta és megoldotta. A képviselők által tárgyalt javaslatban szerepelt, hogy a BHO Medical Bt szakértői véleménye alapján mely játszóterek meghagyása, illetve megszüntetése, felszámolása javasolt, és látható az is, hogy a munkákat csak fokozatosan tudja elvégezni az önkormányzat. Bár az anyagban szereplő játszóterek felújítási költsége csak hozzávetőlegesen állapítható meg, tekintettel az ingadozó anyag- és munkaköltségekre, az előre látható, hogy egy játszótér kivitelezési költsége 4-7 millió forint között mozog, a játszótér méretétől és a rajta elhelyezendő játékszerek fajtájától függően. Az önkormányzat képviselő-testülete mindennek ismeretében megbízta a Városfejlesztési Bizottságot, hogy 2004. január l-jétől a megvizsgált játszótereket - az EU szabványok figyelembevételével - folyamatosan vizsgálja felül, és döntsön ezek felújításáról, esetleg megszüntetéséről az EU által ezen munka elvégzésére adott 2008 végi határidő lejártáig. A sebészeti épület felső szintjére költözik a szemészeti ellátás Eztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete rendkívüli ülésén fogadta el a Vaszary Kolos Kórház szemészeti és fül-orr-gége mátrix osztályának kialakítására kiírt közbeszerzési eljárás eredményéről szóló előterjesztést. Több mint három éve nem nyert el esztergomi cég nagyobb építkezéssel kapcsolatos közbeszerzési pályázaton önkormányzati megbízást, most a városbéli Stabil Kft.-nek sikerült, e vállalat kezdheti meg a százötvenmillió forint fölötti értékű beruházás kivitelezését. A cég a pályázati kiírásban szereplő egyéves határidő helyett szeptemberre vállalta a harmincágyasjáró- és fekvőbeteg-ellátást, szakrendelői szolgáltatást nyújtó osztály kialakítását. A kórház-konszolidációs program is előírta, hogy a különböző szakellátási tevékenységek kerüljenek be a Vaszary Kolos Kórház területére, a mátrix-osztály a sebészeti épület legfelső szintjére települ át a mostani elhasználódott épületéből, míg a jelenlegi épület későbbi funkciójáról később várható döntés. Takács István (os) Az esztergom-budapesti főegyházmegye a magyar kereszténység ezeréves történetéből mindössze tíz évet ölel fel. Ez az évtized lényeges változásokat hozott számukra, melynek aktív részese és alakítója volt dr. Kiss-Rigó László plébános, az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság, valamint az Esztergomi Hittudományi Főiskola főigazgatója (fotónkon széktemplomában, háttérben az osztrák vendégkórus). A teológus tudós tanult Esztergomban, Budapesten, Rómában, papi szolgálatot látott el a fővárosban, az Egyetemi, továbbá a Haller téri templomban, Szécsényben, 1985. augusztus l-jétől a Szent Anna templomban. Vele beszélgettünk a jubileum kapcsán. - A Trianon utáni csonka Magyarország egyházmegyéi közül a legnagyobb hátrány az esztergomit érte. Területének döntő hányada a Felvidékhez, Szlovákiába csatolódott. Kiigazítást, de irányítási változtatást is jelentett a pápai döntés. Hogyan élik meg ezt az egyházi vezetők és a hívők napjainkban ? - Tíz év telt el azóta, hogy II. János Pál pápa Hungarorum Gens kezdetű rendelkezésével módosította a magyarországi egyházmegyék határait, s ezzel egy időben egyházmegyénk nevét Esztergom-Budapesti Főegyházmegyére változtatta. A változások, főleg az egyházmegye kormányzásával kapcsolatos napi feladatok elvégzésének Budapestre történő áthelyezése, kezdetben Esztergomban enyhe zavart, talán még sértődöttséget is eredményeztek. Ma már nyilvánvaló azonban, hogy Esztergom nem értékelődött le, sőt sajátos szerepe az egész egyházmegyét újszerűen szolgálhatja. Nyilvánvalóvá vált az elmúlt években, hogy az egész egyházmegye kormányzása, vezetése különböző gyakorlati szempontok miatt sokkal hatékonyabbá vált azáltal, hogy a feladatok elvégzésének túlnyomó része Budapesten történik. Többek között ezért is mondhatjuk, hogy Budapest az egész Főegyházmegye, sőt bizonyos értelemben az egész Magyar Katolikus Egyház „motorja". Viszont nyilvánvaló az is, hogy Esztergom lehet az egyházmegye „lelke", amely akkor gazdagítja az egész közösség életét, ha ezt a küldetését tudatosan betölti. Esztergom lelki sugárzását segítheti a régi szeminárium épületének felújítása, ahonnan hamarosan a Hittudományi Főiskola, a Keresztény Múzeum, a Tanítóképző Főiskola, a levéltár és a könyvtár, valamint a konferencia-, illetve zarándokközpont tevékenysége szellemi és lelki kovászként áthathatja az egész egyházmegyét. Az egyházmegye tagjainak, közösségeinek összetartozását, a nehéznek tűnő feladatok megoldásához az erőgyűjtést, a hiteles küldetéstudatot nagyban segítheti Esztergomban az egyházmegye múltjának kiemelkedő, példaadó nagy egyéniségeivel való találkozás. Gondoljunk például Mindszenty József bíborosra, akinek sírja, emlékmúzeuma és a nevét viselő első katolikus iskola egyaránt Esztergomban található. Esztergomnak kiemelkedő szerepe és küldetése van az egész egyházmegye felé annak kinyilvánításában és tudatosításában, mit tett, és mit kell tennie a keresztényeknek Európában a valódi közös értékek mentén megvalósuló, szolidaritáson, az egymás értékeinek megismerésén és megbecsülésén alapuló összetartozás kifejezése, megvalósítása érdekében. Számtalan példa közül most csak egyre utalnék: az angol vértanú, Becket Szent Tamás Canterbury-i érsek esztergomi kultuszára. Minden esztendőben, a szent emléknapjára - december 29-én, vagy annak közvetlen közelében - magyarok, angolok, írek, olaszok érkeznek belföldről és külföldről egyaránt. Esztergom azáltal is a Főegyházmegye lelke tud lenni, hogy buzdítja a plébániák közösségeit, saját missziós programjukat zárják esztergomi zarándoklattal, mely gyümölcsöző, hatékony megszervezéséhez az itteni intézmények, közösségek minden tanácsot és segítséget örömmel megadnak. Városunkban javult a hajléktalanok ellátása, bővültek a nappali melegedő szolgáltatásai (Takács) A Polgármesteri Hivatal illetékeseinek és a hajléktalanok ellátásával foglalkozó szervezetek munkatársainak vizsgálatai, felmérései szerint a hajléktalanok száma Esztergomban mintegy negyven főre tehető. Ok öt-hat, az önkormányzat és a karitatív szervezetek által ismert helyen keresnek szállást a város területén, legtöbbször illegálisan és a környék nyugalmát megzavarva, de található olyan intézmény is a városban, ahol nyugodt és egészséges körülmények, fűtött helyiségek várják az arra rászorulót. A szociális ellátásokról szóló jogszabály előírásainak megfelelően húsz férőhelyes nappali melegedőt tart fenn a város a Baross Gábor utcában, amelyet nyáron hét-nyolc fő látogat, míg télen tizenöt-húszan tartózkodnak benne rendszeresen. A képviselő-testület Egészségügyi és Népjóléti Bizottsága határozata alapján - bár nem tartozik a város ellátási feladatai közé - az intézmény már december 8-ától meghosszabbított nyitva-tartással üzemel. Az ott dolgozók egyike nyolc órán keresztül végzi a melegedővel kapcsolatos munkákat, míg kollégája délután segít az ellátásban, és egy fő ügyel az intézmény éjszakai nyugalmára. Reggel nyolctól délután négyig nappali ellátást nyújt, négy és hat óra közt takarítanak, majd este hattól reggel hatig áll a szállás nélküliek rendelkezésére, hogy a reggel nyolcig tartó ismételt takarítás után megint nappali melegedőként fogadja a betérőket. Az önkormányzat 2004. január elsejétől a nappali melegedőt ellátási szerződéssel átadta a Máltai Szeretetszolgálatnak, amely már korábban is nyújtott szakmai segítséget, adományozott matracokat és takarókat a szolgáltatások bővítéséhez. A melegedőben naponta három alkalommal ételt kapnak a szolgáltatást igénybevevők, akiket emellett forró teával is várnak, és lehetőséget biztosítanak a tisztálkodásra, zuhanyozásra, amihez törölközőt, szappant, és igény szerint speciális tisztálkodó szereket kapnak. Tévézhetnek, kimoshatják és megszáríthatják ruháikat, és nemsokára már társasjátékokkal múlathatják az időt. Az intézmény munkatársai gondoskodnak a karitatív szervezetektől kapott ajándékok eljuttatásáról, esetenként ruhát adnak a hajléktalanoknak, elintézik ügyesbajos dolgaikat, nyugdíjuk, segélyeik, hiányzó okirataik ügyében járnak el, bevásárolnak és megteremtik az élelmezés feltételeit. Emellett biztosított a háziorvosi, a Kolos Kórház segítségével pedig a szükséges és kötelező tüdőszűrési és bőrgyógyászati szolgáltatás és kontroll is. Kiváló az együttműködés a Máltai Szeretetszolgálattal, amely pályázati források segítségével egy autót üzemeltet a városban, munkatársai forró teával keresik meg az utcán élő hajléktalanokat, és tájékoztatják őket a nappali melegedő és éjszakai szállás szolgáltatásairól és helyéről. Az MMSz december óta utcai szociális munkát is végez, feltérképezve a hajléktalanok által kedvelt környékeket, szokásaikat. Karácsonyra, illetve a megnövekedett igények kielégítésére Esztergom Város Önkormányzata hatszázezer forint anyagi támogatást adott a nappali melegedőnek, hogy tartós élelmiszereket és olyan, az ellátás színvonalát emelő eszközöket, tartós fogyasztási cikkeket vásároljon, mint például ruhaszárító funkcióval is rendelkező mosógép. Mindezeknek köszönhetően Esztergomban az elmúlt években nem volt arra példa, hogy a városban hajléktalan esett volna áldozatául az alultápláltságnak, az orvosi ellátás hiányának, a kihűlésnek vagy az ezekből fakadó betegségeknek. TISZTLLT OLVASÓ! „Esztergom a főegyházmegye lelke..." — I

nterjú dr. Kiss-Rigó László plébánossal, teológus főigazgatóval -