Esztergom és Vidéke, 2004

2004-08-19 / 33-34. szám

2004. augusztus 19. eszcamyjí vir>6^e 5 SZENT ISTVÁN NAPOK 2004. - AUGUSZTUS 19-22. Erzsébet Park: Mesterségbemutatók - kovács, faze­kas, fafaragó, gyapjúfonó, szövő, mézeskalácsos. A Levendula alkotóműhely ingyenes játszóháza 20 féle foglalkozással. Lovagoltatás. Szamarak. A Kis-Duna vízivárosi szakasza: Sétahajózás egy reneszánsz hadihajón. Széchenyi tér: Kiállítási pavilon, szurkolósátor. Kis-Duna sétány: Szent István király élete. Kiállítás. A RÉSZLETES PROGRAM VÍZIVÁROS Augusztus 19. 16.00: Megnyitó az Aranysólyom Lovagrenddel 16.15: Magyar Tekerő Zenekar 17.00: Rancho Folcrolico Os Ceifeiros De Liteiros ­Portugál együttes vendégszereplése 18.00: Pege Aladár koncertje 20.00: A Folkestra zenekar koncertje 20.30: Nemzetközi tűzijáték verseny a Duna folyón az Erzsébet parknál 22.30: Memory Band-utcabál Augusztus 20. 10.00: Az Esztergomi Kódex gregorián énekei - A Buda­pesti Énekes Iskola előadása 11.00: Aranysólyom Lovagrend harci bemutatója 12.00: Kis Göncöl zenekar ómagyar muzsikája 14.00: A meglopott tolvajok 15.00: Hóri-Horog, avagy a gólyalábasok előadása 16.00: Csipkerózsika - Budapest Táncegyüttes 17.00: Gyermektáncház a Téka együttessel 19.15: a Sebő zenekar koncertje 21.00: GHYMES 23.00: Kerekes zenekar (moldvai és gyimesi zene, tánc). Augusztus 21. 10.00: A Magyar Énekmondók koncertje 11.00: Középkori Városrészek felvonulása. Fresco Ballo zászlóforgató együttes 12.00: Az Aranyszamár története 14.00: Széles András citeraművész előadása 15.00: "Üdvözlégy Kegyelmes Szent László király" 16.00: Esztergomi Lovasíjászok bemutatója 17.00: Vándor Lóci és vendégei - Lóci színpad előadása 18.00: Szépülő Városközpont koncert 20.00: Anselmo zenekar koncertje 22.00: Roy és Ádám koncert Augusztus 22. 10.00: Az Ifjú Muzsikás zenekar gyerekkoncertje 11.00: "O szent István dicsértessél" - Kecskés együttes 12.00: Jófonó Zsuzsika - A Kuckó bábcsoport előadása 14.00: Indul a mesevonat - Bóbita együttes műsora 15.00: Aranysólyom Lovagrend Bajnokai 16.00: A Pinokkió bábcsoport székely népmeséje 18.00: Cotton Club Singers VÁRHEGY DÉLI OLDALA Az Esztergomi Várhegy Regéi. A gyermekek Piros Duna Kavicsot kapnak, ha sikerül az állomásokon teljesíteniük a feladatot. A Kavicsokért a kancelláriában hiteles levelet kapnak, amivel este hét órakor szépséges ajándékokat nyerhetnek. A fő díj egy igazi kard és egy igazi korona. A feladatok: korongozás, faesztergálás, tűzzománc készítés, festés, nemezelés, csuhézás, fafaragás, papírmerítés, ötvösmunkák, fajáté­kozás, bőrözés,gyertyamerítés, kosárfonás, kovácsolás , faszék készítés, kelevézvetés,csatacsillag-dobás, vívás, lovagoltatás íjászat, akadálypálya, mese jurta, ördögűző. Életre kelnek a Krónikáink. Augusztus 20. 10.00: Gyermek íjásztalálkozó minden gyermeknek, ki­nek hagyományos íja van. Páll Ibolya éneke Attila királyról. 11.00: Gyermek íjász verseny. 12.00: Az Aranysólyom Lovagrend küzdelme. 13.00: Gyermek íjászverseny - döntő. íjászpárbaj. 13.30: Gyerek íjászverseny - eredményhirdetés. Felnőtt íjásztalálkozó minden felnőttnek, kinek hagyo­mányos íja van. 14.00: Felnőtt íjászverseny. 15.30: Kelemen Zsolt lovasíjász harci gyakorlatai. 16.30: Felnőtt íjászverseny. Döntő - íjászpárbaj. 17.00: Ki a legény a gáton 17.30: Az íjászverseny eredményhirdetése. 18.00: Zerkula János (Gyimes) és a Szigony koncertje. 19.00: Korona és kard - a gyerekek tombolája 20.00: Gyimesi táncház Augusztus 21. 10.00: Mese a sárkányról (Kuckó bábszínház) 11.00: Az udvarnép ünnepélyes felvonulása. 12.00: A Mesemondó ember meséi. 13.00: Baranta övbirkózás 14.00: Esztergom középkori városrészeinek követei a ki­rály előtt Balassa Bálint verseivel, utána hajdútánc. 15.00: A király borászai bemutatkoznak. 16.00: Városrészek lovagi tornája. 17.00: Az Aranysólyom Lovagrend bajnokai. 18.00: Az Állami Népi Együttes táncelőadása 18.45: Városrészek eredményhirdetése 19.00: Korona és kard - a gyerekek tombolája 20.00: Az Állami Népi Együttes Zenekarának Táncháza 21.00: Tábortűz * A programok mellett reggeltől estig mintegy 40 kézmű­ves részvételével színvonalas kirakodó vásár is lesz! Wernke Bernát: akkoriban akkoriban csendes volt a város messzi országutak látszódtak a toronyból, elsuhanva daloltak az aggok is, Ind alatt ment lengető karoktól kísérve a víg hajós, ez gyorsította kedvüket, akár ha fáklyavilág nyúl messzire és sejtés alatt állnak már a távol várakozók is, kik majd mandulaszínű ingekben közelebb jönnek a fényben ­körülvette sugárzón őket, eseményt csillogó szemű gyerekek türelmetlen estje, úgy pillantottak az út kövezetére, bátrabb lett tőle arcukon a bőr, zsenge vigalmak várakozó rejtettségében hemperegtek a tekintetek felvette őket magához a csendes város, a messzi tornyokhoz vezető országutakon ­látszódtak már a lengető karok fáklyavilágnál, ahogy a hajós híd ívéhez közelebb ért, s mandulaszínű ingükön fürödt a fény és a víz tükröző felszínén Wernke Bernát - akinek lapunk már számos versét közölte - volt emigráns, a rendszerválto­zás óta - magyar-német állampolgárként - Esz­tergomban és Berlinben él. Mindkét „hazájában" a népet, a többféle nemzetiség multikulturális együttéléséért tevékenykedik, itthon főleg mint a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület alapító tagja. Eddig három verseskötete jelent meg, a legutóbbi A síp címmel (2003), amelyből fenti versét választottuk - közelgő 50. születése napja (augusztus 25.) alkalmából töretlen alkotó­erőt kívánva a következő évtizedekre is! Középkori Akadémia Nem, senki ne gondolja, hogy a hírneves platóni iskola egy lovagkori utódának maradványaira bukkantak volna leleményes régészeink. A jel­zős szerkezet főneve egy előadássorozatot takar, míg a jelző arra a törté­nelmi időszakra utal, melyről bizony sok helyen csak homályos ismere­tekkel rendelkezünk. E ködös terület egy részét szeretné egészséges fénnyel betölteni a Szent György Lovagrend azzal, hogy immár tizenket­tedik alkalommal szervezte meg ezt az ötnapos ismeretterjesztő soroza­tot, melynek két Duna melletti település, Esztergom és Visegrád nyújtot­ta a helyszíneket augusztus másodika és hatodika között. A fő színhely a tanítóképző főiskola 401-es előadója volt, de a résztvevők a Keresztény Múzeumban, a Vármúzeumban és a visegrádi királyi palotában illusztrá­ciót is kaptak az elhangzottakhoz. Az események hétfőn fél tízkor kezdődtek istentisztelettel a főiskola kápolnájában. Ezt a hivatalos megnyitó követte, melyen a lovagrend két tagja, Cseke László és Bárdos István hangsúlyozták, mekkora jelentőség­gel bír az egészséges emberi lélek kifejlődésében a keresztény és nemzeti múlt, és itt nem is az adatszerű ismeret a fontos, hanem a történelem egy­fajta átültetése, úgy is mondhatnánk: újraélése. A város nevében Koditek Pál köszöntötte a vendégeket, valamint az önkormányzat további támo­gatásáról is biztosította a szervezőket. A segítők között találunk különbö­ző cégeket, egy alapítványt, de még egy olyan izgalmas nevű szervezet, mint a Sárkány Rend is kivette részét a munkából. (Hitelesnek nem te­kinthető források szerint, ők biztosítják a helyszíneket.) Több előadás Árpád-házi királyaink és feleségeik illetve leányaik kimagasló alakjaival foglalkozott, valamint más európai uralkodóházakhoz fűződő kapcsolata­ikról, de szó volt a női szépség korabeli ábrázolásáról, a lovagi erényekről, sőt Balassi Bálintról is. Hallott-e már valaki Árpád-házi Szent Piroskáról, aki nem világraszóló tetteivel, hanem követésre méltó erényes életével érdemelt helyet a szentek között? Ő Szent László király és Rheinfeldi Adelheid leánya, akiből később bizánci császárné lett, és az Eiréné nevet kapta. Életének néhány epizódjába pillanthattunk bele az első napon Puskely Mária jóvoltából, aki az idei könyvhéten megjelent hagiográfiai munkáját is bemutatta, melynek címe: A keresztény Európa szellemi gyö­kerei. Jól tudjuk, Európa új alkotmánytervezetéből kimaradt a keresz­tény gyökerekre történő utalás, amit az emberek igen nagy hányada kifo­gásol, s közülük talán a leghevesebben a szerzőnő. íme ennek alátámasz­tására egy a könyvajánlóból vett idézet: „Az Istent és testvéreiket hősiesen szerető keresztény nők és férfiak, azaz a szentek. Kik alakították földré­szünk igazi történelmét ? Ugyancsak ők, nem pedig a hadvezérek, politiku­sok, pénzemberek... Isten szentjeink által formálta és tartja ma is kezében Európa sorsát. Létkérdés, hogy megismerjük őket..." Filemon Béla Az „elrejtett" Liszt-szobor Többektől érdeklődtem, mit gondol: van-e szobra Liszt Ferencnek Esz­tergomban? Jó néhányan visszakérdeztek, hogy ki az, mások hallottak ugyan róla, de nem tudták megmondani, hogy hol van, legtöbbje pedig tudta, de kifogásolta a szobor elhelyezését. Azt sajnos kevesen tudták, mi köze van a világhírű zeneszerzőnek városunkhoz. Sokan vannak velem egy véleményen, hogy a szobor jelenlegi elhelyezése nem méltó a nagy művész emlékéhez. Olyan, mint egy középen lévő fatörzs, amelyet három vagy négy további törzs vesz körül. Persze tudom, a szobor megalkotója ragaszkodott a helyhez azzal az indoklással, hogy ott emberkö­zelben lesz. Am tessék csak arra menni! A figyelmet egyre inkább eltereli az egyre nagyobb forgalom, az egyik oldalról a másikra való átjutás nem könnyű fel­adata. Én gyakran járok arra és figyelem: vajon hányan állnak meg lefotózni vagy megnézni a szobrot? Az eredmény nagyon elszomorító: két hét alatt a két kezemen megszámolhattam, hogy mennyien álltak meg, vagy lassítottak le a szobornál, most a turistaszezon közepén! Következésképpen két javasla­tom lenne. Az egyik - bár kegyetlen élő fát kivágni és ez legyen a legutolsó megoldás! hogy az elöregedett és odvas fatörzseket távolítsák el, így a szo­bor "kiszabadul", azaz igazán láthatóvá válik a szépen parkosított környe­zetben. A másik megoldás: a műalkotást a szentendrei és a Bazilika elé ka­nyarodó úttal határolt területen, a Főszékesegyházzal szemben, művészi emelvényre helyezzék. Itt tényleg sokan láthatják majd, például azok a tu­risták is, akik Esztergomba csak a Várhegy és a Bazilika miatt látogatnak el. És azért is volna méltó és megfelelő a Bazilika előtti térség, mivel Liszt Fe­renc székesegyházunk felszentelésére írta a grandiózus Esztergomi misét. Legyünk tehát büszkék világhírű zeneművészünkre, akit a külföldi uralko­dók udvarában mindig nagy tisztelettel fogadtak, érkezését kitüntetésnek értékelték. Füvessi József A történelmi Magyarország fürdőhelyei Tárlat a Duna M úze um Európai Közép Galériáj ában (sms) Az esztergomi strand fürdőtörténeti tárlata után újabb kiállítás várja azokat, akik a meleg augusztusi hónapban fürdőzés és ivó­kúra helyett a múltban való barangolást vá­lasztják. A Duna Múzeum Európai Közép Galériájában a korabeli használati tárgya­kon és könyveken kívül a 19. századi, jelentős magyar fürdők ábrázolásai tekinthetők meg (ez utóbbiak a Magyar Nemzeti Múzeum Tör­ténelmi Képcsarnoka anyagából), amelyek a hazai fürdőélet kezdődő fejlődését, a társadal­mi, társasági éledben betöltött jelentős szere­pét bizonyítjákÁ&os/iegyí György, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára, az OTH Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság főigazgatója megnyitó szavaiban a magyaror­szági fürdőkultúra kialakulásának, történeté­nek felvázolása során az ábrázolt fürdők ké­sőbbi sorsára is kitért, §zt követően a múzeum udvarán pedig Polgár Éva ifjú zongoraművész színvonalas (részben a víz ihlette művekből merítő) koncertjét hallgathatták meg a nagy számban egybegyűlt érdeklődők. A megnyitót állófogadás zárta, melyen gyógyvizeket is kóstolhattak a vendégek. * A szeptember 5-éig megtekinthető tárlat­hoz kis katalógus is készült szép kivitelben, Basics Beatrix művészettörténész, a Történel­mi Képcsarnok vezetőjének rövid történeti át­tekintésével. Az album bevezetőjében Fejér László (a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény igazgatója) a következő szavakkal ajánlja az esztergomi tárlatot a nagyközönség figyelmébe: „Nem szabad egykori és mai értékeinket veszni hagyni. A korszerű fürdőkultúra na­gyon sok elemében a történelmi előzményekre, a táj varázsára is kell, hogy építsen. Az egykori hangulat ma is sokakat csábíthat, s ezt lehet napjaink technikájával párosítani. Hogy mi­lyen módon, arra nincs kész recept. Talán a kiállításon bemutatott képek segíte­nek eligazodni ebben is." Gondolatainak városunkban is megszívle­lendő aktualitásuk van! rnmmt asuany víz, Szénsavval telitett Krtifó fivA^yöi^A, bc*«lfoffiin4Bt«£ J ifi­•»w4Í meftertlgncn teiftíU í»vinv->!i­OJti mt.ll iu! <t tíUrcnii bor.ii. Ka. SSnítra jlirinyok «Ilt«!mivi! minim t». WoiI oiliuliiintlltn. At orvotok ital ksISnSiai Maim. Át Esittrgaml Tahtf ríUpimlár Rt. Stmf htvin hMl ÍUrdS­Mtpén fúrt 123 miter mély „Szent litván Arltli FSforrái" otlinr), vtfji C«5rYíjrtjítyáttK»TÍ>ott*1 M*fn«raj»b ,jároe4ífaoc*t CtkiutmuluL- ... ... . Ciíort»itk.oi„ A3umkúumtuKM.„ -- ... V»»by\Jroe*rbon*t , fefiummitfot... .„ _ „ MlngjcbydíOcirbouAI Lytíúumbyárocjjbaott _ , Kernt* tantaj . O-Wií « 0*2443 OOSOi , IHllH „ . 0.01*4 , . 0-013J , OOOM , . CKmi „ . o«o« , . O'OOO? „ 0*0422 ónottto • 0-7M* ÍT ntaluuid 0'I99I p. A tt> hJknáeftl.x Jt C* ti yl^ iM Ei Vfr ft' ílanH, Vtnu. Hóm<íWkkt« h Mfr4 eawtJMl (MW TofeíiW, Ní^K.ai. RiimaUA *iMl»tí ft»rr pyópyertje ezekkel lólff fíúíofc kiir-ínyci bx|°k 1 ílM-dfriir.yűk. txnuiiuk, {SrvtiTÚ b«teg»igíknel i i't UaUbmknii; byüírU oeufMÜicnt*. gtris* iinUta.knil I Wro<I*oyrfe * Mnttrttk telepijein!! « <!fpíWf<llí»i4 tfkcmi lauoiilfnia. A etóiiT" léula, .Ik.líívd iMtóJ kOKmmto • » fcr4r<K*rbon«f ÍAoyeyfl féayei. « 4M* dMtffcsi. LOCZY LAJOS rr- •»»*» « "•«»• k)>. fíUtoil inteti! .j.ejtttUnU 4 Mf­•l.m ISrWI 'm«j4]Í4pftÍ44 tteein* 4 bmtt Wt« J» g>. if!T« tMI kM tt iolom* *jrikai Htefcd. -1. * miit*, fttom komMI mini ta«<•(•<« 4«vt4T»rt —ÍM ttf 4 fdxlu. A rriifySnkkll InM jw/«t1*1 •ijtawbt tytgyntrtn Műgytlrtt tmttt«i<ii i HUH. ESZTERGOM J 13 CSERNOCH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents