Esztergom és Vidéke, 2004

2004-01-22 / 3. szám

4 mmmm&míM 2004. január 22. Cséfalvay Pál hetven éves Az elmúlt héten ünnepi fogadás keretéhen köszöntötték fel a Keresztény Múzeum dolgozói Cséfalvay Pál kanonokot, az intézmény igazgatóját. A megemlékezés alkalmával nemcsak a hosszú életút, de a töretlen múzeum-igazgatói pálya is a figyelem középpontjába került. Mint Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója megjegyezte, tudomása szerint nincs az országban még egy intézményvezető művészettörténész, aki ilyen hosszú ideje állna múzeuma élén. Cséfalvay Pál 1934. január 14-én született Dunakilitiben, nem messze a családnak ősi birtokul szolgáló csallóközi településtől, Cséfalvától (Eechová; ma Gelle - Holice - része). Pappá 1958-ban szentelték, de a következő, az utolsó szemináriumi évben ok és indoklás nélkül kizárták a Budapesti Hittudományi Akadémiáról tizenhárom társával együtt. Nehéz esztendők következtek ezután. Mivel papi működési engedélyét megvonták, Nyergesújfalura került kántornak. Azonban még ettől az egyházi állásától is meg akarták fosztani és csak plébánosán, dr. Tóth-Turczer Nándoron múlott, hogy nem vált üzemi munkássá: a fiatal kántor „háztartási kisegítő alkalmazottként" folytathatta addigi tevékenységét a plébánián. Vigaszt számára a környékbeli plébánosokból álló baráti közösség nyújtott a nélkülözés éveiben és a II. vatikáni zsinatot megelőző politikai enyhülés hatására működési engedélyét is újra megkapta 1962-ben. Ekkor a már megismert lábatlani plébánoshoz, Major Sándorhoz került káplánnak (aki Balázs Béla atyával a népszerű nagymarosi ifjúsági találkozók szülőatyja), majd az iskolai hittanórák visszaállításának reformeszméje miatt két évre egy „szigorú plébános" mellé helyezték az esztergomi Szent Anna (Kerek) templomba. Egy újabb rövid , kitérő után (Tokodaltárón dr. Bognár Lajos plébános káplánja) 1966-ban karkáplánná nevezték ki az Esztergom-Vár főplébánián, egyúttal a Főszékesegyházi Kincstárba is beosztották tárlatvezetőnek. Itt került először szorosabb kapcsolatba a művészettel. Egy év múlva az Eötvös Loránd Tudományegyetemen papok számára is lehetővé tették a művészettörténet szak elvégzését, és Cséfalvay atya, affinitást érezve a művészetek iránt, örömmel jelentkezett. Az egyetemi órák körülményes látogatása miatt később kérvényezte a fővárosba helyezését, és így Budapest-Csillaghegyen folytatta kápláni szolgálatát. Diplomáját az egyetemen 1972-ben szerezte meg és már készült a doktorátusra, amikor politikai nyomásra az esztergomi Keresztény Múzeum akkori igazgatóját, Árva Vincét felmentették munkaköréből. Ekkor hívták el Pál atyát a múzeum ügyvezetőjének (Kovács Tibor kanonok igazgatósága mellett), ezidőtől kelteződő jogviszonya a múzeumban tehát tavaly múlt 30 éves. 1974. februárjában Lékai László - akkor még - apostoli kormányzó felkínált számára egy kétéves párizsi ösztöndíjat az ottani katolikus egyetemen (Institut Catholique), ahol a művészettörténeti stúdium mellett nyelvi és teológiai tanulmányokat is folytathatott. Az itteni évek alatt nyílt módja Franciaország, Spanyolország, valamint London és Oxford műemlékeinek felkeresésére, megismerésére is. Az 1976-ban visszatérő Cséfalvay Pál atyát Lékai László bíboros a múzeum igazgatójává nevezte ki, ahol egy felújított, nemrég átadott kiállítás várt rá. Az eltelt évtizedek alatt több könyv kiadása (főként a Kincstár anyagáról) és a múzeum műtárgyairól .készített számos publikáció fűződött a nevéhez. Az egyre növekvő paphiány miatt idővel elvállalta a háromtemplomos Esztergom-Vízivárosi plébánia vezetését (1982-ben) és előbb tiszteletbeli, majd rendes kanonokká nevezték ki. Tagja a főegyházmegye Egyházművészeti Bizottságának valamint az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanácsnak, de az elmúlt években Esztergom kulturális életéből is részt vállalt: két cikluson keresztül segítette a kulturális bizottság tevékenységét. Szakmai munkáját több állami elismerés is jelzi, a legjelentősebb azonban minden bizonnyal a magyar kereszténység ezeréves történetét bemutató kiállítás megszervezésére való felkérés jelentette. (A kiállítás 2001-ben a Vatikánban, 2002-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban volt.) Időközben az igazgatói feladatok is megszaporodtak, mert irányítása alá került a Vallásos Néprajzi Gyűjtemény és a Mindszenty Emlékhely, de a legnagyobb átalakulás a közeljövőben zajlik majd, ha megnyílik az intézmény másik kiállítóhelye az Oszeminárium épületében. (Ezzel enyhülnének a múzeum raktárgondjai, és láthatóvá válhatna a gyűjtemény 19-20. századi anyagának egy része is.) E nagyszabású feladatok elvégzéséhez lapunk szerkesztői műhelye Cséfalvay Pálnak jó erőt és egészséget kíván, születésnapja alkalmából pedig szívből gratulál! I. M. Mudrák Attila felvétele az ünnepi fogadáson készült Béla

y Iván az uriwi á

ttörésről Idén a sajtó is megemlékezett az 1943. január 12-én történt uriwi áttörésről. Január 11-én a Kerektemplomban Ladocsi Gáspár püspök a misén beszélt erről a tragikus eseményről, és imát mondott a hősök lelki üdvéért. Mise után megkoszorúzták a II. világháborús hősök emlékkeresztjét is. Lapunk külsőse, Bélay Iván január 19-én a városi könyvtárban tartott rendezvényen saját és katonatársai emlékeit idézte fel; a Don-kanyart ő is megjárta... - A sajtóban megjelent korabeli képek, a filmhíradók tudósításai alapján úgy tűnik, hogy a magyar . katona rendezetlen tömegben menekült. Lehet, hogy voltak alakulatok, ahol így viselkedtek, de ahol a parancsnok kezében tudta tartani egységeit, más volt a helyzet. Ezredem, a Komáromi 22. gyalogezred 1942. április 15-én vonult a keleti frontra. A németek mellett foglaltak el szovjet területeket és érték el elsőnek a Don partját. Nagy fegyvertény volt, amikor július 2-án az esztergomi Hermándy - Berencz György százados vezette rohamszázad elfoglalta Tyim városát. A Magyar Honvéd című folyóiratban Szabó Péter: „A Komáromi 22-esek a második világháborúban" című összeállításában ezt írta: „A 2. hadsereg fokozatos felváltása kapcsán 1942 novemberétől újabb komáromi zászlóalj - a 22/1. - érkezett ki a hadműveleti területre. Az 52/111. zászlóaljat váltotta volna le, azonban a január 12-ei urivi áttörés miatt mindkét alakulatot be kellett vetni az előretörő szovjet csapatok ellen. Január 14-én az Oszkinót és Arhanggelszkojét védő 22/1., 22/11. és 52/III. zászlóaljai, illetve a 6/II. tüzérosztálya csak akkor adta fel' állásait, amikor a jablocsnojei erdőn át bevetett szovjet sí-csapatok már a hátukba kerültek. Január 26-áig folytatott sikeres védelmi harcai során az Olim-patak völgyébe visszavonulva, január 27-én körülöttük is bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A gyűrűből kitörő német alakulatokat követve február l-jén Sztarij-Oszkol irányába vágták ki magukat a gyűrűből. A 22. gyalogezred parancsnokának, Farkas Zoltán ezredesnek és segédtisztjének Lipták Aurél századosnak, nagy érdeme volt abban, hogy a II. hadtest megmaradt alakulattöredékei sikeresen hátravonulhattak. 1943. április végén - május elején szállították haza. Komáromba közel 3000 fő tért vissza az 1942. április 15-én elvonult 13 500 fős 6. könnyű-hadosztályból." Lipták Aurél ezredsegédtiszt naplószerű leírása a birtokomban van. Ebből végig lehet kísérni, hogy a komáromi 22. gyalogezred visszavonulása tulajdonképpen egy súlyos utóvédharc volt. Részlet a naplóból: „A Don folyó partján, 1942 őszén kiépített állásokból a folyón túlra való vállalkozások nagy fáradsággal jártak a mínusz 38-41 fokkal beköszöntött 'hideg sarkvidéki télben', de a nehézségek ellenére feladatukat példamutatóan látták el. Akik ebben a pokolban részt vettek, negatív jelzőkkel megítélni nem lehet". így érkezett el 1943. január 12-e. Sípos Sándor fhdgy. a soproni 4.h.gy.e. árkász szd. parancsnoka naplójában ezt írta: "A Don-nál, Uriw-nál január 12-én hajnalban olyan kegyetlenül sűrű köd ereszkedett le, mint a tejfel. Valami nagyon nyugtalanított. Bekapcsoltam a rádiót. A rádió rövidesen elmondta a híreket, majd utána a bemondó a kecskeméti pici hírek felolvasásába kezdett, amikor megrendült alattunk a föld! Embereim, akik akkor ott voltak, elsápadtak, mert mindenki tudta, mi történt. Azt is tudtuk, hogy nem a mi ütegeink tüzelnek. így kezdődött!" Mi, 22-esek Uriwtól északra 10-14 km-re voltunk, tehát a szovjet pergőtüzet jól hallottuk és tudomásul vettük, hogy bekövetkezett a nagy küzdelem. Január 13-án este a 22/111. zlj. vállalkozást hajtott végre a Don-kanyar oldalára. A vállalkozás célja egy nagy elg. bunker kiemelése és fogoly szerzés. Igen komoly harc alakult ki. Az elg. ellentámadását elhárították és betörtek annak állásaiba. A mínusz Mozi Esztergomban (X^ 1924. július 27-én újabb mozi-fejleményként olvasható a Koronával szemben létesített „Kert Mozgó" megnyitó műsora: „Szombaton és vasárnap, július 26-án és 27-én Schramler Arthur műve ANATOL. Tragikomédia 6 felvonásban. (...) Kedden, július hó 29-én PÁRIS CSODAJA filmattrakció 8 felvonásban. (...) A zenét egy 5 tagból álló elsőrangú symphonikus zenekar szolgáltatja." 1925-ben már májusban nyit a „Kert Mozgó" zenekarral, büfével és jutányos árakkal, ám nem sokkal később - június 11-én, csütörtökön - megnyitót hirdet a „Fürdő Parkmozgó" is „A 15 éves detektív" bemutatásával, mely a hirdetés szerint „Kalandregény 2 részben 14 fel. "-ban. Ekkor már a „Hírek " rovatban is megjelennek a moziműsorok előzetesei, sőt nem egyszer találkozunk olyan megoldással, hogy a szövegben elszórva ugyanaz a rövid reklámszöveg többször is megjelenik. 1926 szeptemberében azonban eddig példátlan reklámhadjárat veszi kezdetét. „Pesti Mozit az esztergomi közönségnek!" cím alatt az alábbiak olvashatók: „ (...) Október elején gyönyörűen átalakítva igazgatásom alatt pompás műsorral nyitom meg 1926-27-es szezonját a Kultur Mozgószínháznak, mint Esztergom legnagyobb, legszebb, legnívósabb filmszínházát. Nagy művészi zenekarral, teljesen új, gazdag köntösben indul a Kultur Mozgószínház és olyan jó műsorokat, olyan fővárosi nívójú vezetést, ötleteket biztosítok Esztergom város közönségének, amilyenhez hasonlót vidéki mozi nem nyújt. (...)" A fenti szöveg közreadója nem más, mint „aranyosbagyoni Váró Nándor", kinek igazgatásával október 2-án (szombaton) „világvárosi újításokkal" megnyílt a „Kultur Mozgóképpalota ". Az „ünnepi megnyitás" programja a következőképpen alakult: 1. „Nyitány. Előadja az új művész zenekar dr. Raymann János tanár vezetésével". 2. Híradó. 3. A kóristalány. 4. Rohanó áradat. „A világ legnagyobb árvízkatasztrófája." Október 14-én már az újság első oldalán is hirdet a „Kultur Mozgó", október 17-én pedig vastagbetűvel szedve közli az Esztergom és Vidéke, hogy: „16-18 felvonás egy műsorban. Fővárosi nívó, nagyzenekar minden előadáson. A Kultur Mozgó megfelelt a hozzá fűzött várakozásnak. (...)" Október 24.: „A Kultur hozza a legszebb és legnagyobb filmeket. (...)" Október 26.: „A szombati fényjátékok iránt óriási az érdeklődés. A világhírű fényjátékokat mindenkinek látnia kell. (...)" a Kultur Mozgóképpalotában. A komoly rivális jelenléte azonban nem ingatta meg a Korona pozícióját és önbizalmát. Rendületlenül közli programjait, melyek semmivel sem tűnnek rosszabb40 fokos hidegben kiválóan oldották meg feladatukat, a fogolyszerzés mellett fegyvert, lőszert szereztek. Január 14-én a'kitűnő helytállás után megkezdődött a hallatlan túlerővel szemben állásaink kiürítése és Észak felé kijelölt védőállásba való vonulása. Délben az orosz támad, de azt visszaverik. Több orosz megadja magát. Délután a 22/111. zlj. védőkörletén elg. Aknavető tűz feküdt, elg. csoportok törtek előre, azonban az állásokból kapott tűz megállásra kényszeríttette őket. Az elg. a „G" állást is több ízben támadta, háromszor csak közelharc árán sikerült visszaverni a támadókat. Jellemző, hogy részegen, ordítozva törtek előre, megállítani, de még lefektetni sem lehetett őket. A támadás célja az igen erősen kiépített 'sziklavár' volt. Este az elg.-nek sikerült elkeseredett közelharcban a sziklavárat körülzárni, de a védőknek ellentámadással a sziklavárat felszabadítani. A sziklavárban tartózkodott Lévay Sándor tü.hdgy., aki „Göring" ütegének tüzét innen irányította. Amikor az elg. túlerő ismét körülzárta a sziklavárat és felmentése nem sikerült, Lévay hdgy. Ekkor magára kérte ütegének tüzét és bajtársaitól így búcsúzott: 'Isten veletek!'. A kialakult helyzetben a hadosztályparancsnok elrendelte, hogy az ezred vonja ki magát és vonuljon a Masslow-Logon át a Stalin út mentén Északra Alexandrowka felé a 215. mag. ponthoz. A hősök, akik életüket áldozták, a hősök, akik végigküzdötték ezt a védelmi harcot, megtették, amit a HAZA megkívánt. A visszavonulás, a legnyugodtabban került végrehajtásra. Mindenki reménykedett, hogy talán jobb napok következnek. Sebesültjeinket eddig mindig elszállítottuk, rendes ellátásban részesültek, kórházba kerültek, majd hazajutottak" - írta Lipták Áurél. Hermándy-Berencz György százados, Téglás Imre zászlós sok kitüntetéssel hazakerültek, de már nincsenek az élők sorában. Szeretettel köszöntöm az itt megjelent Füvesi Józsefet és Meszes István, akik végigszenvedték ezt a poklot! nak, mint a vetélytársé, sőt viszonylag terjedelmes szöveges előzeteseket közöl a hírek között is. A mozik egymást felülmúlni igyekvő reklámdömpingjéből megtudjuk, hogy a Kultur Mozgóképpalota kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap, míg a Korona Mozgó, szerdán, szombaton és vasárnap tart vetítéseket. December 2-án például az alábbi programot hirdeti a Kultur Mozgó: Csütörtökön: A hermelines sátán - A bűnös szerelem és szenvedélyek regénye 5 felvonásban. Szerelmi hypnózis - Ufa vígjáték 7 felvonásban. / Szombaton: Add ide a kombinéd! - Pikáns vígjáték egy diszkrét ruhadarabról 7 felvonásban. Asszonyháború - Attrakció film 8 felvonásban. Vasárnap: Dempsly-Tunncy - Nagy világbajnoki boksz-mérkőzés 3 felvonásban. Embervásár - Egy házasságközvetítő asszony története 7 felvonásban. Tűzriadó - A legnagyobb New York-i tűzvész megrázó regénye 7 felvonásban. „Vasárnap 3000 K-ás és 5000 K-ás helyárakkal a jó gyermekek számára nagy Mikulás-előadás, pompás burlesk műsorral és külön meglepetésekkel." (Folytatjuk) Kaposi Endre