Esztergom és Vidéke, 2004

2004-07-22 / 29-30. szám

2004. július 3. eSZtERlSOíD 6S VIDGI^G 9 Ülést tartott a képviselő-testület Meggyes Tamás polgármester vezetésével július 12-én tartotta rendkí­vüli ülését Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Az ülésen négy napirendet tárgyaltak Szent István városának képviselői, és napirenden kívül megbeszélést folytattak a város NB l-es női kézilab­da-csapatáről, a Kézilabda Kft.-ről és a sportegyesületről. Első napirendként tárgyalta az önkormányzat a Vaskapui út men­tén megépítendő áruházzal kap­csolatos előterjesztést. A képviselő-testület által ko­rábban elfogadott megállapo­dás-tervezet azt a kikötést tartal­mazta, hogy a cég a Kőrösy utca tengelyében az áruház megközelí­tését biztosító hidat és az azon fu­tó közutat megépíti, és ezzel kap­csolatban a szükséges tervezési és engedélyezési eljárásokat is elvég­zi. Szintén tartalmazza a tervezet azt a kikötést, hogy a 11-es főútra történő csatlakozást is kiépíti a cég, szintén az azzal kapcsolatos eljárások lefolytatásával. Garanciaként akkor az önkor­mányzat azt kívánta kikötni, hogy amennyiben a vállalkozás az adott határidőkig a munkákat nem vég­zi el, az önkormányzat a cég költ­ségére végezteti el azokat, és e költségeket a cég ingatlanára ter­heli. A vállalattal kötendő megálla­podáshoz szükséges kompro­misszum érdekében most úgy ha­tároztak a képviselők, hogy az in­gatlanra terhelendő költségek he­lyett késedelmi kötbér fizetésére kötelezik az áruházláncot, amely­nek összegeként napi százezer, il­letve egy összegben fizetendő nem-teljesítési kötbér megfizeté­sére, amelynek összegeként negy­venmillió forintot határoztak meg. Második napirendként a képvi­selő-testület egy korábban a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztéri­um és a Nemzeti Fejlesztési Hiva­tal által az Európai Uniós Struk­turális Alapok Gazdasági Verseny­képességi Operatív Programjának keretében kiadott felhívásra be­nyújtott regionális önkormányzati portál kialakítását célzó pályázat­ról döntött. Rendszeresen irtják a szúnyogokat (T.I.) Az elmúlt hetekben többször is fölkaphatták fejüket az esztergomi polgárok és Szent István városának vendégei, ami­kor alacsonyan áthúzott fölöt­tük a szúnyogirtó szert permete­ző kétfedelű An-2. Szentendre Város Önkor­mányzata koordinálja a Duna­kanyar településeinek szúnyog­irtási tevékenységét, a költségek felét pedig a Magyar Turizmus Rt. vállalta át. Közbeszerzési pályázaton a Corax Kft. nyerte el az Eszter­gomban is elvégzendő munkát, és a cég munkatársai a földről és a levegőből évente ötször folytat­nak vegyszeres permetezést. Alkalmanként százhektárnyi területet szórnak meg a földről, míg kétszáz hektárra repülőgép­pel végzik az emberre veszélyte­len anyagok kijuttatását. A Mosquitox 1ULV és ULV Forte, valamint K Othrin 10 ULV típusú vegyszerekkel a te­rület kezelését napkeltétől dél­előtt nyolc óráig, illetve este hat órától napszálltáig végzik, alkal­manként háromszázezer forin­tos költséggel. A kijuttatott szerek méhekre is veszélyesek, ezért a méhésze­ket a szúnyog elleni védekezések előtt a Polgármesteri Hivatal munkatársai értesítik a perme­tezésekről. A döntéssel nyilatkozott arról az önkormányzat, hogy a pályá­zathoz szükséges önrész vissza­igénylésére a Belügyminisztéri­umhoz az EU Alapokból a helyi önkormányzatok által igényelhető források saját forrás kiegészítésé­nek támogatására kiírt pályázatá­ra benyújtott pályázat a GVOP-pályázattal megegyező mű­szaki és pénzügyi tartalommal ké­szült el. A Belügyminisztérium a GVOP-pályázattal egyidőben be­nyújtott pályázat megnyerése ese­tén a Gazdasági Minisztériumi pá­lyázatban szerepeltetett negyven­millió forintos önkormányzati ön­rész pénzben rendelkezésre bocsá­tott húszmilliós önerős forrását fi­zeti ki Esztergom Város Önkor­mányzatának. A testület tagjai, mielőtt a zárt ülésen megtárgyalni javasolt napi­rendekre tértek volna, dr. Kolumbán Györgynek, a Pénz­ügyi, Ellenőrzési és Ügyrendi Bi­zottság és kft elnökének felvetésé­re rövid megbeszélést folytattak a nehéz anyagi helyzetbe került Esztergomi Kézilabda Kft. ügyé­ről. A képviselők egyetértettek ab­ban, hogy az utóbbi időben jelen­tős adósságokat felhalmozott kft.-nek segítségre van szüksége ahhoz, hogy a női kézilabdacsapat eredményes sportmunkáját foly­tathassa, és az NB l-es indulási feltételeknek megfelelhessen. Az önkormányzati képviselők Meggyes Tamás polgármester in­dítványával egyetértve úgy dön­töttek, hogy a következő testületi ülésre olyan javaslatokat dolgoz­nak ki, amelyek lehetővé teszik a kft. működéséhez elengedhetetle­nül szükséges források bevonását. Takács István MI A VÉLEMÉNYE a pénznyerő automaták, a játéktermek üzemeltetéséről? Észrevételeikre, javaslataikra kíváncsi a városvezetés Rendeletalkotásra készül a képviselő-testület „a já­téktermek létesítésének egyes kérdéseiről". Azt szeret­nénk, hogy a tárgyalandó tervezet már tükrözné a civi­lek véleményét. Kérem, vegyen részt a szabályozás előkészítésében, hívja augusztus elsejéig az 542-01 l-es számot, vagy juttassa el észrevételeit a Polgármesteri Hivatal Köz­igazgatási Irodájának munkatársaihoz! Köszönöm az együttműködését! Dr. Csomor Sándor jegyző Ujabb lakók költöznek a kedvezményes bérleti díjú önkormányzati lakásokba (I.) Nemrégiben két alkalom­mal is pályázatot írt ki Esztergom Város Önkormányzatának Egész­ségügyi és Népjóléti Bizottsága kedvezményes bérleti díjú bérla­kásokkal kapcsolatban. Olyan fia­tal, állandó munkahellyel, rend­szeres jövedelemmel rendelkező családok jelentkezését várták, amelyek a kedvezményes bérleti díj, valamint a közös költségek és a rezsi megfizetésén túl vállalják azt is, hogy lakás-előtakarékossági számlát nyitnak. Az önkormányzat elsődleges célja a nemrégiben állami támoga­tással a Dobogókői és a Szalézi úton megépült társasházakkal kapcsolatban az, hogy az ott lakók otthonteremtését segítse a kis­költségű lakásokban történő elhe­lyezéssel. A város önkormányzata az alacsony lakhatási költségek biztosításával lehetővé teszi, hogy az arra képes családok a bérleti dí­jon megtakarított összegeket lakás-előtakarékossági számlán Esztergom városa ragaszkodik repülőteréhez (Takács) 1995-ben Esztergom Város Önkormányzata, a Grante Rt., az Aeroklub Esztergom és a Tuningair Kft. konzorciumi szerző­dést írtak alá. A megállapodás szerint az önkormányzat a Grante Rt.-től megszerzi a repülőtér 51 %-os tulajdoni hányadát azokért a részvényekért, amelyeket a korábbi Finommechanikai Vállalat 4. Üzeméért kapott az állami vagyon privatizációjáért felelős APV Rt.-től. Ennek a szerződésben foglalt célnak az alapja az az önkormány­zati határozat volt, melyben Esztergom Város Képviselő-testülete kinyilvánította azt a szándékát, hogy a Grante Rt.-ben lévő belterü­leti földérték után az önkormányzatnak járó részvények fejében a repülőtéri ingatlan tulajdonjogát kívánja elérni a vállalat privatizá­ciója során. Szintén az Esztergomi Repülőtér - Esztergomi Antenna Konzor­ciumot létrehozó szerződésbe foglalták az önkormányzat, az Aeroklub és a Tuningair azon közös szándékát, hogy a repülőteret közösen üzemeltesse a három szervezet. A közös üzemeltetés lehe­tőséget adott volna arra, hogy a repülőteret közösen fejlessze, illetve a megvalósítani kívánt fejlesztésekre pályázatot nyújtson be a há­rom partner. Mivel a szerződésben foglaltak nem teljesültek, az önkormányzat 2002-ben kezdeményezte a konzorciumi szerződés semmisségének megállapítását, mivel a szerződés a szerződött felek szándékának megvalósítására nem volt alkalmas. A Földhivatal a szerződésben foglaltaknak az ingatlan-nyilván­tartásba történő átvezetését elutasította. Az önkormányzat a folytatódó eljárásban is fenntartja azt a kéré­sét, hogy a bíróság állapítsa meg azt, hogy a Mosoni István által 1996-ban átvett 1660 darab részvény továbbra is az önkormányzat tulajdonát képezi, mivel a Grante Rt.-től azok ellenértékeként nem kapta meg a kért ellenszolgáltatást, vagyis a repülőtér tulajdonjo­gát. Az önkormányzat kéri továbbá annak megállapítását, hogy a tu­lajdonát képező részvényeket az önkormányzat a majdan a Grante Rt. tulajdonából önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanok vétel­árának tekinti, és az ingatlanok, vagyis a repülőtér városi tulajdon­ba adása esetén a részvények tulajdonáról lemond. Az önkormányzat szilárd elhatározása, hogy a repülőteret sport­és/vagy forgalmi repülőtérként üzemeltesse, fejlessze - a hosszú tá­vú elképzelések a reptér bővítésével számolnak -, és a repülőtér mű­ködéséhez a város a tulajdoni viszonyoktól függetlenül is eltökélten ragaszkodik. gyűjtsék össze, amelynek segítsé­gével néhány év múlva megte­remthetik saját otthonukat. Az elmúlt időszakban több, ön­kormányzati ingatlanban élő csa­lád döntött úgy, hogy lakhatását más módon oldja meg, így az ön­kormányzat rendeletének megfe­lelően a dr. Osvay László vezette bizottság pályázatot írt ki a meg­ürült lakások bérletére. Hetven jelentkező pályázatát bírálta el az Egészségügyi és Nép­jóléti Bizottság, az első nyertesek már meg is kapták az értesítést ar­ról, hogy költözhetnek azokba a lakásokba, amelyekben a kedvez­ményes lakbér fejében szigorúan ellenőrzött takarékoskodást vár el tőlük az önkormányzat. Miután ismét elköltözött né­hány család a kedvezményes díjú önkormányzati bérlakásokból, várhatóan augusztus elején újabb lakáspályázatot ír ki a képvise­lő-testület szociális ügyekkel foglalkozó bizottsága. Gyakornokok a Városházán (T) Július elején kezdte meg munkáját a város Polgármesteri Hivatalába^ a Budapesti Közgaz­dasági és Államigazgatási Egye­tem Államigazgatási Főiskolai Ka­rának nyolc harmadéves hallgató­ja. Az igazgatásszervezői szakos diákok az iskola tudományos diák­körének tagjaiként dr. Imre Mik­lós, az egyetem ^általános rek­tor-helyettese, az Államigazgatási Tanszék vezetője vezetésével idén tavasszal jártak az önkormányzat­nál és a Polgármesteri Hivatalban, akkor kezdődött meg nyári gya­kornoki munkájuk megszervezé­se. A huszonöt tagú delegációt áp­rilisban fogadta Meggyes Tamás polgármester, bemutatva a Gyara­podás Programja című polgármes­teri program közlekedésfejlesztési és idegenforgalipi beruházások­kal, köztük az Elményfürdő-épí­téssel kapcsolatos részleteit, vala­mint az önkormányzat terveiről és célkitűzéseiről adott tájékozta­tást. Dr. Csomor Sándor jegyző tájé­koztatta a diákokat Esztergom vá­rosüzemeltetési, fejlesztési, beru­házási kérdéseiről, vagyongazdál­kodásáról, és Tóth Gábor, az Ok­mányiroda vezetője a Polgármes­teri Hivatal hatósági munkájáról szájpolt be a hallgatóknak. Ősztől már szakdolgozatuk megírásával foglalkozó hallgatók a Jegyzői, a Közigazgatási, a Kistér­ségi Iroda, a Jogi Csoport, az Épí­téshatóság és a Polgármesteri Ka­binet munkatársaival együttmű­ködve tanulmányozzák a hivatal hatósági és önkormányzati ügyin­tézését, valamint a városházi köz­tisztviselőkkel együtt részt vesz­nek a helyszíni bejárásokon. „Cigánytörvény, avagy törvény a törvényen belül" A nyári szünet elején keres­tem fel Sztojka Attilát, a Kert­városban élő és oktató tanárt, az Esztergomi Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat tagját. Látogatásom apropóját az adta, hogy Attila nemrég-július 8-án - diplomázott a Pécsi Tudo­mányegyetem Bölcsésztudomá­nyi Karának Szociálpolitikai Szakán. Tanulmányairól, diplo­mamunkájáról, terveiről fogat­tam. - Munka mellett nagyon ne­héz volt Kertvárosból Pécsre, az egyetemre járni, rendszere­sen részt venni az előadásokon és megjeleni a foglalkozásokon. Éppen ezért külön köszönettel tartozom munkahelyemnek, az Arany János iskolának, hogy mindebben segítségemre vol­tak, támogatásukban részesül­hettem. Diplomamunkám címe „A romák foglalkoztatáspoliti­kai helyzete Magyarországon". Alapvetően azért választottam ezt, mert az első diplomámat ­melyet Esztergomban, a tanító­képző főiskolán szereztem - a roma-oktatás helyzetéről, le­hetséges megoldásairól írtam. Másodszor a cigányság életét legjobban befolyásoló tényező: foglalkoztatási helyzetük. Jó­magam jelenleg a városban mű­ködő Roma Foglalkoztató és Oktatásszervező Kft. ügyveze­tője is vagyok. Mindez össze­cseng a foglalkoztatási helyzet feltárásával és lehetséges meg­oldásainak kiaknázásával. Dip­lomamunkámat szeretném publikálni, egy alapítvány meg kívánja jelentetni könyv formá­jában. Á pécsi tudományegye­tem pedig felajánlott egy to­vábbképzést, amelyen a foglal­koztatás-politikai szakosodás­sal Európai Uniós Szakértői ké­pesítést lehet szerezni. Tanulmányaim ideje alatt a Wesley János Szociálismun­kásképző Főiskola és az ELTE Pedagógia-Pszichológia Karán külsős óraadó lettem, ami szá­momra nagy megtiszteltetést jelent. - E tartalmas időszak után kikkel, mivel tölti a nyári szüne­tet? - Családommal, pihenéssel, valamint a közeljövőben „Ci­gánytörvény, avagy törvény a törvényen belül" címmel megje­lenő könyvem befejezésére is tartalékolok időt. - Kiadásra kerülő könyvének mi a témája ? - A cigányság történetét dol­gozom fel a kezdetektől napja­inkig: azokat az íratlan törvé­nyeket és szokásjogokat, ame­lyek évszázadokon keresztül fennmaradtak, léteznek és hat­nak, ez a KRIS (törvény). - További tanulmányai befe­jezéséhez sok sikert, tevei meg­valósításához pedig kitartást, szorgalmat és erőt kívánok. Re­mélem a könyvbemutatón is ott lehetek! Nagy Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents