Esztergom és Vidéke, 2004
2004-07-08 / 27-28. szám
2004. július 8. eSZtERlSOíD 6S VIDGI^G 9 .Esztergom a közép-európai Emmausz" ATEK (los) A fenti címmel június 28-án magyar-szlovák oktatási és kulturális konferenciát rendeztek városunkban, melyre közel félezer szakember érkezett. A házigazda a Hittudományi Főiskola, a Pázmány Egyetem bölcsészkara és a Rudnay Sándor Kulturális, Városvédő Egyesület volt. Kiss-Rigó László püspök, főiskolai főigazgató a Régi Szeminárium felújított nyugati szárnyában a hallgatóság előtt elmondta, hogy célzatosan a tanácskozás címét a bibliai történetből merítették. A tudományos konferencia jelentőségét növelte, hogy előadást tartott Jozef Durcek rektor, a szlovákiai Rózsahegyi Katolikus Egyetemről, Jozef Simoncic, a Nagyszombati Egyetem professzora, Nemeskürty István tudós, közíró, Fodor György, a Pázmány Egyetem rektora, Janus Julius érsek, vatikáni nuncius, valamint Erdő Péter bíboros, prímás. A pozsonyi, a nagyszombati és a rózsahegyi szlovákiai egyetemek együttműködést írtak alá a Pazmaneummal, valamint az esztergomi főiskolával, melynek értelmében kölcsönösen részt vesznek a felvidéki és a magyarA magyarság és a kereszténység helye, szerepe az EU-ban (Folytatás az első oldalról) A város vezetése nevében Koditek Pál üdvözölte a konferenciát, megköszönve, hogy Esztergomot választották helyszínül, hiszen a város sokáig mellőzött helyzetben volt, s most öröm, hogy jelentősége szerint becsülik meg. A konferencián elismerések átadására is sor került: az egész évben végzett munkáért Bél Mátyás-díj kitüntetést Király Lajos ny. főiskolai tanár Kaposvárról, Bauer Imre Győr-Sopron megyei elnök és Perics Péter Baranya megyei elnökségi tag, Sikló kutatója részesült; Honismereti emlékérmet hat fő vehetett át, Honismereti Emléklapot pedig huszonnégyen kaptak; a különböző honismereti pályázatok nyerteseinek - melynek fő témaköre az egyes városok testvérvárosi kapcsolatai voltak - pedig okleveleket nyújtottak át. Az ünnepség után vette kezdetét az az előadás-sorozat, mely Balassi Bálint megsebesülésének helyszínéről szólt, amelyet egy séta során fel is kerestek. Június 29-én Balassi Bálint életéről, költészetéről, családi kapcsolatairól, halála körülményeinek legújabb kutatásairól, a Balassi relikviákról hangzottak el előadások, majd 30-án a határ menti kapcsolatokról, azok területeiről és feladatairól beszélgettek szekcióüléseken a szakemberek. Július elsején egész napos kirándulás során az Akadémia tagjai felkeresték a megye nevezetességeit Komáromtól Tatabányáig, illetve - választható útvonalon - a szlovákiai látnivalókat. Július 2-án a tanácskozást értékelésére került sor: egy rendhagyó irodalomórán, szabad fórumon, adhatták át tapasztalataikat és fogalmazhatták meg állásfoglalásukat a konferencia résztvevői. országi tanítók, tanárok, teológusok képzésében. Mindezek székhelye a Régi Szeminárium felújítás alatt lévő épülete lesz már 2005-től. Erdő Péter a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy nagy elődjei (Rudnay Sándor, Scitovszky János, Vaszary Kolos, Simor János, Serédy Jusztinián, Mindszenty József hercegprímások) nyomdokán halad, és nemcsak a klasszikus papnevelde, hanem egyéb célokat is szolgáló oktatási, kulturális, tudományos és 600 személyes konferenciaközpont, levéltár, múzeum, emlékház lesz a több mint 2500 négyzetmétert magában foglaló épületegyüttesből. A konferencia résztvevőit Kafer István szlavisztikai egyetemi tanár fogadta (fotónkon Erdő Péter bíboros, prímás, Zsilka Tibor professzor és Kápolnai Dezső elnök társaságában), a Szent Anna-templomban megkoszorúzták a Rudnay emléktáblát, felkeresték a Bazilika altemplomát. A város nevében Knapp János Pál alpolgármester köszöntötte, az egyesület nevében pedig Kápolnai Dezső fogadta a vendégeket. ténységtől. Még a szó se szerepeljen az uniós alapszerződésben, nehogy zavarjon valakit! A keresztény kultúra és hagyomány nem a kovászá, hanem az alapja a jelenlegi Európának. Magyarország akkor nyer legtöbbet a tagságból, ha egészséges öntudattal megőrzi és képviseli sajátos értékeit az Európai Unió tagjaként is. A történelem minimális ismeretében is követhető a kereszténység szerepe Európában. Még Európán kívül, Jeruzsálemben döntöttek az apostolok 2000 évvel ezelőtt arról, hogy a közösséghez való csatlakozás egyetlen feltétele Krisztus ismerete és a benne való hit. Nem szükséges a zsidó vallási szokások átvétele, tehát fajra, nyelvre, kultúrára való tekintet nélkül bárki csatlakozhat, megtartva saját értékeit. Európában a Római Birodalom először félt a kereszténységtől, üldözte és tömegesen gyilkolta őket, majd kénytelen volt felismerni, hogy ennek ellenére a birodalom szinte egész lakossága kereszténnyé vált. A Római Birodalom, többek között a külső „barbár" népek szorítására felbomlott, de a kereszténység Európában fennmaradt. Sőt, a „barbár" népek is kereszténnyé váltak. Létrejött egy „keresztény Európa", mely politikailag ugyan szintén „felbomlott", többek között a „szabadság, egyenlőség, testvériség" jelszavakat hangoztató forradalom hatására. Ez a forradalom saját maga karikatúrájává vált, a kereszténység viszont továbbra is megmaradt. Megjelent a nemcsak Európát, hanem az egész világot, annak proletárjait egyesíteni szándékozó, ateista diktatúra, és mint tudjuk, el is tűnt, a kereszténység pedig továbbra is jelen van. Valószínű, a jövőben is ez fog történni. Nem a kereszténységnek van szüksége Európára, hanem Európának a kereszténységre! (Pálos) Június 19-én Esztergomban jártak az európai uniós bírói testület tagjai, akiket a Prímási Palotában fogadott dr. Erdő Péter bíboros. Városunk polgárai - testvérvárosi kapcsolataink nyomán - németekkel, franciákkal, finnekkel, szlovákokkal egyaránt érintettek az európai viszonyok minnél teljesebbé válásában. Ma már kiterjedtek a főegyházmegyei kapcsolatok is, gyakran fordul meg az uniós országokban például dr. Kiss-Rigó László püspök, aki legutóbb Nagy-Britanniában, Olaszországban, Lengyelországban járt. (képünkön az olasz Don Danilo és az ír Anthony McDaid társaságában). Hazatérte után arról faggattam: miként képzelhető el a kiterjedt közösség társadalmi-gazdasági és kulturális-tudományos együttműködése? - Az igazi alapkérdés az, hogy a társadalom többsége az Európai Unió által kínált lehetőségeket csupán gazdasági szempontból akarja-e kihasználni, mert ha igen, akkor mindig változó és mindig önző, alkalmi lobby-csoportok folyamatos kisstílű erőlködésévé degenerálódik a közös Európai Ház gondolata. Vagy pedig képesek leszünk felismerni, hogy valódi értékek alapján sokszínű, gazdag közösséggé kovácsolódhatnak Európa népei. A Hittudományi Főiskola főigazgatójaként tanúja és részese lehetek egy igazi „európai" folyamatnak. Európai normákat figyelembe véve sajátságainkat megtartva, itthoni és határon túli intézményekkel együttműködve jelentős kulturális, oktatási és vallási központot, műhelyt alakítunk ki a Régi Szeminárium épületében. Konferenciákon, diplomáciai fogadásokon gyakorta részt veszek. Mindenhol azt tapasztalom, hogy súlyos tévedésben vannak, és zsákutcába jutnak azok, akik európaiságukat azzal próbálják bizonygatni, hogy szégyellik, vagy megtagadják a kereszténység jelentőségét a kultúra, a tudomány, a társadalom vagy akár a gazdaság életében. Megdöbbentő, hogy egyesek féltik Európát a kereszGenerális látogatása határon innen és túl személyzete fogadta a vendégeket (fotónkon). A szigeti szabadtéri fogadást követően a generális nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a rendház előadótermében, majd részt vett a Temesvári Pelbárt Gimnázium tanári konferenciáján. Külön is méltatta, hogy az elmúlt fél évszázadban az esztergomi rendi gimnáziumból 436 fiatal választotta hivatásként a szerzetesi életet. A generális hosszasan elbeszélgetett a ferences rendi szerzetes Paskai László bíborossal, majd Esztergomból útja Erdélybe, Gyulafehérvárra, Szászsebesre és Dévára vezetett. Az erdélyi benyomások után két napra Szegeden fogadták szeretettel az OFM első emberét. Péter-Pál napján Budán a lelkipásztorokkal együtt misézett, ezt követően visszarepült Rómába. Érdeklődésünkre János atya elmondta, hogy a generális felügyeli a világ minden pontján elérhető ferenceseket, ezért rendkívül ritka, hogy ilyen hosszú látogatást vállalhat, mint e nyár derekán a Kárpátmedencében tette. Boldogság töltötte el a vendéglátókat különösen azért is, mert a közelmúltban ünnepelték névadójuk, Temesvári Pelbárt ofm halálának 500. év- fordulóját. A generálisi látogatás ezért a jelen mellett a hagyományoknak is szólt. (Pálos) Rómából érkezett a ferences rend generálisa, P. Jósé Rodriguez Carballo, kíséretében P. Martin Miguel történelem szakos tanárral, hogy kilenc nap alatt megismerkedjen a Kárpátmedencében élő szerzetestestvéreivel. A generális, aki korábban általános szervező titkár volt, június végén Budapesten kezdte ismerkedését, végigkísérte őt P. Várnai Jakab magyarországi rendfőnök. Találkoztak Erdő Péter bíboros prímással, Szécsényben novíciusokkal ismerkedtek, Szentendrén, majd Esztergomban a rendi gimnázium érdekelte őket. A Prímás-szigeten P. Tokár Imre János igazgató, a tantestület, a rendház