Esztergom és Vidéke, 2004

2004-06-24 / 25-26. szám

I. Évfolyam. 2. szám. Esztergom, 1879. Junius 5-én. es közérdekű, nemzetgazdászati, ipar-kereskedelmi és szépirodalmi közlöny. Elöflzetési-ár: Juniustól deczemberig 5 frt ~ kr. 5 évnegyedre 2 frt 20 kr * Epyc» 8/úm 8 kr. Az előfizetési |»i n/vk a kiadó hivatalhoz Széchenyi terei;, intézeudök. Megjelenik: hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Hirdetések legolcsóbb áron közölt tn k. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkó/ tő>p«liez Duna utoia L17-lk aziim alatt intézemlök. Kéziratolt nem aintnsk yi8

rza. Esztergom egyesítése. Esztergom városának administrativ felosztása és indokolatlan s/.étforgácsolása teljesen isn eret len -phynx a beavntatlan hazai közönség előtt, s a lakosság szellemi és anyagi képességének cs előnyeinek kifejlesztésében döbbentő hátrányul szolgál, s minden jó polgár kebelét méltó aggodalom tölti el, hogy quousque tandem? . . Meddig kell még az összeépített egy városnak négy városrészből állani, mintha a vihar tomboló szeszélye szórt volna bennünket széjjel, s legvitálisabb érd-keink megvitatásánál a visszavonás ádázata folyton elkeseredett l-arczot idézzen fel közöttünk ? Ennek igy ós ekképen nem szabad, nem lehet tovább maradni, ha városunk olakarja foglalni az ót jogosan megillető helyét, s hazai nagyobb városainkkal szemben alárendeltségének tomp i aléltságából lel akar ébredni, s concurrálni a mivelődés és az előhaladás pazar, adományaival, mely ele a közvagyonosodás leghatalmasabb emeltyűi, s melyek nélkül az édes mindnyájunk által óhajtott közvagyonosodás tényezőit mozgásba soha sem hozhatjuk Mi csak egyesült erővel vivha tunk és fogunk biztosan kivívni nagy és áldásot eredményeket. A négy városrész külön és egyenként kicsiny és törpe; vállvetve és egyesülve podig najy és hatalmas. Szavának sulva, állásának tekintélye van! Ős időknek p- nészrs krónikái beszélnek Esztergom dicsőségéről, s most régi fényünk vitzsugárzása is homályban borong! Itázzuk le szemeinkről a tétlenség ólomsjorü álmysságút, s pezsdüljön fel bennünk a jó magyar vér: egyesüljünk! ós egyesülve teremtsük azzá Esztri^omot, a minek lennie kellene, s foglaljuk cl helyünket azon városok sorában, melyekre büszke a haza, s említésüknél fellángol a nemzet kebele! Van-e annál nagyobbsátyrája geographiai helyzetünknek, mintha valamely idegen Esztergomba jön hajón, vagy a duna liidj&u út, s mire valósággal Esztergomba jut: két megyebeli községen kellett neki áthaladnia, t. i. a vizi városon és Szenttamáson: sót alig néhány lépésnyi távolságra olső pilla utasával Szentgyörgymező nngy községét is áttekintheti? Valóban e megczáfolhatatlan tény rideg valósága a guny mosolyát csalhatja az ajkakra, midőn más városok bel és külföldön uz egyesülés által törekszenek nagyobbodni és határaikon kívül statiBtikailag imponálni! Mi peilig szétágaz'ásunkkal dédelgetjük, istápoljuk rendezetlen viszonyainkat; ujjat huzunk elóhaladásunk tényezőivel, háborúban állunk a jó közigazgatás követelményeivel, a egyéni szabadságunk és vagyoni biztonságunk legflagransabb kellékét, a rendészet tapintatos és okszerű vezetését legnagyobb kárunkra é> tulajdonunk veszélyeztetésével nélkülözni vagyunk kénytelenek! Mi távolról sem vagyunk szerelmesek a a szabad polgár természet és törvényadta jogait és kiváltságait csak lehel lettel is érintse, s láttunk világvárosokat, hatalmas államokat és büszke trónokat összeomlani, melyek a deDunciátió ós a spionismus gyalázatosmilitiájára támaszkodtak. Jött a szélvész ós elsöpörte őket; a megfosztott polgári jog lelkeit,, sírjából, s a vélt halott ült tort gyilkossának elpusztulása folett! De szükségesnek tartunk alkotmányosan rendszerei tett és bölcsen szervezett rendőrséget, mely hazafiasan teljesiti feladatát és kötelességének végrehajtásában soha eem lépi át a jog határvonalait. ! Nálunk elszakadott helyzetünkben a rendőrség fogalmai önmagukkal ellenkezésben vannak, » valóban sisyphusi munkára válal- \ ko/.ik, kit a polgárság becsületes bizalma a ; rendészet vezetésével megtisztelni jónak lát. Napi példákra hivatkozhatnánk állításunk beigazolására, ha amúgy is nem volna nyilvánvaló dolog és unos untig ismétlődő oset, hogy a megyei pandúr territórium-sértés nélkül nem üldözhet városi területen semmiféle bűnöst, vagy gazembert; s viceversa: ' a városi pan'dur nen* foifhat el eerv lókötőt a tisztelt megye területén; mert ósdi eszmejárás szerint jaj annak, ki a demarcationalis vonalat túllépni meré>zli a büu büntetésé' vógétt! a a meghasonlott viszonyok által pártolásba vett futó betyár, a rendészet közegeinek szeme láttára tova ímenekülhet, vagy legalább vele szemközt egyik, vagy másik rendőrségi közeg tehetetlen eszközi ' Ezen átkos eldaiabolása erőnknek okozta, hogy elvették tőlünk a törvényszéket, miután népességünk számaránya nem ütötte meg a törvény által követelt mennyiséget, s most fáradtsággal és költekezéssel vágyunk | kénytelenek lótnifutni az igazságkiazolgáltatás után, s a mellett keservesen kell nélkülöznünk mintegy 80 ezernyi összeg cireulatióját, a mi pénzszegény városunk legérzékenyebb' tyúkszem fájása. Ész, orély és rettent licíetlen akarat párosuljon bennünk, s égjen lázban szivünk Esztergom jövőjéért! . . . A zászlót kitűztük és magasan fogjuk azt lengetni, a ki el lenünk, vau: az Esztergom qllen van!! (Folytatjuk.) Az esztergomi va*ut. A tárgy fontossága és roppant hordereje, mely Esztergom legeslegelsó életkérdése; közvagyonosodásunknak ugy szólván édes szülőanyja; kereskedelmi érdekeink istápoló legfőbb feltétele; elszigeteltségünk és alárendeltségünk kibontakozásának legtermészetesebb ós gondviselésszerű postulatuma: — elodázhatatlan kö telességünkké parancsolja, hogy azzal újra és ismét foglalkozzunk, minden oldalról megvilágosítsuk, B mint jövőnk básissát oly solíd alapokra követeljük fektetni, melyeknek szilárdsága és tartóssága, a bizalmatlanság legkéte8ebb árnyait is, mint szélvész a felhők rongyait, eloszlatja, 8 ama szigorú követelményeknek megfelel, melyeket városunk és vidéke általános jóllétének kótségbevonhatatlan szükségessége Figyelemmel és átgondolva olvastuk át, a küllölili vállalkozó társulat- képviselőségének nyilvánossá tett programmját, s nem késtünk azt legbehatóbb tanulmányozásunk elengedhetetlen feladatává választani, s azon biztos eredményre jutottunk, hogy á kérdéses vasút a vállalkozók agyában eminenter kőszénpályának szülemlett! S a programm annyira őszinte és annyira íelháboritólag naiv, hogy a belga urak egy kukkot stm reskiroznak helyi érdekeink legyezéséro, hanem körmönfont maneuvrirozással azzal ijesztgetnek bennünket, hogy ha Esztergom eme vállalkozást npm pártolja, azon esetben is — nélküle és ellene! - a pályát Doroghtól Budapostig elhatározva vaunak létesíteni. Szándékosan használjuk a possibilitás kifejezését; mert megszoktuk a lárm'ts harangirozások mathematikai értékét, a valóság törvényei szerint mérlegelni. Port hinteni nagyvilági rafinériával a vidék szemébe: régi, megs/.okott cu drága áron fizetett tapasztalása becsületes fajunknak. Nem hivatkozunk tilíiAUunyt iló j'Cl JAk. mert azoknak keserű emlékezete fájó könyeket csal a magyareuiher szemeno s annyi csapas által sujtolt szivünk bánatos érzelmeit még ji^ábh lehu4ig'»'»-' Méht mindenekelőtt-. áiu concedáljuk a vállalkozók ama kjssé ' vérmes reményeken alapuló kifejezését, illetőleg várakozását, hogy a kormány, hogy csak az állami kamatgarahtia zaklatásától megmenekedjék, mohó készséggel, a hely, tér és egyébb viszonyok elodázásával, beleegyezését adja, hogy egy éUo sorban tiszten Vőszén-váspályának c-zéizó vasút legnagyobbrészt, vagy igazán i-zólva: egyedül az állami és megyei oiszágutou építtessék. 1 -metéljük : nem ,háborgatjuk a belgák édes álmodozás t, lrgyen az ó hitök szerint' De már i^'-tu-latlanságra számító merészségük által kivetett hálójukat mégis rongyukká vagyunk kénytelenek tépni,'midőn tátott szájjal és feuhéjáző Jiung>nlyozással ezen pályát: Budapest-Esztergomi vasútnak avanzsiroz/ák. Holott a meztelen valóságban az a megczáfolhatatlan igazság, hogy ezen pálya városunkat egyenesen és d i rec t e Ó-Budával fogja összeköttetésbe hozni, s az csak nagyon alárendelt szerepre leend hivatva, minthogy tényleg sem in iné ven nevezendő v i 1 á g p á 1 y á v a l közvetlen összeköttetésbe ihmii jön, s végpontja kiszámít hatőlag Ú-Buda lesz, vagy legjobb esetlen a budai lóvonatu vaspálya! Már pedig az ilyen vasútnak csakis a belgák phantáziája teremthet „arauy jövőt.;" de a mi esztergomi észjárásunk provincziális logikája csak oly üzleti tényt sz-unlél benne, hol kereskedelmi emelkedésünk tekintetéből inkább merni, mint nyorni lehet. Nagy és kis városok, büszke és szerényfalvak a föld kerekségén, hoVa a felvilágosodás szikrája villámgyörsasággal elhatott, >íia sem voltak még az éktelen rajongás csudálatoóságával eltelve másodrendű t vasutak iránt, ham m a szükség kényszerűségén^ hódolva ,a jobb valami mint semmi* elve gyanánt foI. '1 - - •« J ». aUJI. ...».Á

n<ilwMi