Esztergom és Vidéke, 2003

2003-04-17 / 15-16. szám

2003. március 20. Esztergom és Vidéke 7 HÚSVÉT ÜNNEPE A húsvét neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban a húsvét héber neve, a pészaeh. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i.sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara, az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. közé. (Ezt mondja ki a níceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben.) Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészaeh. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptonv rabságból való menekülésüket. A pészaeh egyben a kovásztalan kenyér ünnepe ís volt. A Biblia szerint ugyanis a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak a távozásra Egyiptomból, hogy a kenyértésztát megkelesszék és kisüssék, ezért a kovásztalan tésztát útközben, a nap tüzén szárították meg, s lett belőle a pászka. * A karácsony mellett a húsvét a legnagyobb ünnep, amelyet Jézus Krisztus feltámadásának emlékére tartunk meg. A hit szerint a nagyböjt idején senki sem ehet húst, csak azt, „amit az ég harmatja termelt". Azaz vizet, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt. Majd amikor a nagyböjt letelik, húsvét vasárnapján, a reggeli misén megszentelik az ételt - a sonkát, a kalácsot és a tojást -, s ezután már sor kerülhet az étkezésre, a húsvétra. Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan betartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emlékezünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünnepeljük,a természet tavaszi újjáéledését. így a húsvéti jelképeket feloszthatnánk egyszerűen természeti és vallási jellegűekre, ha a természetiek nem kaptak volna vallási értelmezést is, illetve ha nem épültek volna be bizonyos értelemben a vallási ünnepek világába. Bonyolítja a helyzetet a népszokások jelképrendszere, amely kapcsolatban áll mindkettővel, de a kereszténységet megelőző, nem tételes vallások rí.tusvilágának is meghatározó eleme lehetett. A húsvét szimbólumai A húsvétnak Európa-szerte talán legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás: Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját - szól a hasonlat. A húsvéti tojást még a baromfitenyésztéssel korábban nem foglalkozó észak-európai népek is bevonták szokásvilágukba. Tény: a tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védőerőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérétjelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Hazánkban már avar kori - tehát honfoglalás előtti - sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként - a korai kereszténység húsvéti keresztelésére emlékeztetve - húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek. A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színűket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal „írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike,} Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik. Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben tilalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A megszentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezéskor. Leányok legényeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes tojást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyelmességet kifejező gesztust. A húsvéti tojásokkal - mint valami golyókkal játszottak a gyerekek a szabadban, vagy igyekeztek azokat egymáshoz ütve elnyerni a másikét. Ha pedig húsvét után, Szentháromság vasárnapján - a népnyelv szerint mátkáló vasárnapon - a leány leendő nyoszolyólányául, komaasszonyául kiszemelt barátnőjének ajándékos tálat küldött, arról sem hiányozhatott a húsvéti tojás. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját. Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: „Krisztus feltámadott". Voltak azonban küíönleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek. A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve, meg lehet látni a benne táncoló bárányt. Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ügyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba. * A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnap, melyet a hívek otthonukban gondosan őrzinek, ugyanis több hiedelem is kötődik a szentelt bakához: eresz alá tűzve villámcsapástól őrizte a házat, egyébként különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki. A barkaágnak a húsvétijelképek világában más szerep is adódik: például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a - főleg német földön honos szokás mostanában terjed el hazánkban. Az Amerikai Egyesült Államokban is a német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-1, a tojásfát, amely valóban olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa volna. A húsvéti jelképek sorában különböző állatokat is találunk. Legősibb a húsvéti bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr pai'ancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Az Ujtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség megváltásáért jött a földre, aki áldozati bárányként halt kereszthalál, ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk ". * A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában, magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, mely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolatát abban látják a kutatók, mely a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk, német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén. Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza" a húsvéti ajándékot, amit - ahol csak mód van rá - a szabadban, bokrok tövében elkészített, kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A 75 éves Varga Dezső köszöntése Az esztergomi Keresztény Múzeum restaurátora, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Intézetének nyugalmazott igazgató tanára 1928. április 26-án született. Restaurátor-művészi tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd a budapesti Szépművészeti Múzeum restaurátora lett. 1955-ben - éppen születése napján - egyetlen bőrönddel érkezett meg városunkba, hogy Zolnay László akkori igazgató felkérését elfogadva a Keresztény Múzeum restaurátora legyen. A restaurátor műhelyt a mai gobelin-terem helyén lévő raktárhelységből alakították ki. Ebben se villany, se víz, se fűtés nem volt. Az áramot az étellift aknájában egy hosszú zsinóron hozták fel az első emeletről, a vizet pedig kannában a lépcsőn. Valahonnét került egy öreg vaskályha is, amihez a szenet a gazdasági udvarról kellett felcipelnie, mindigmegküzdve az udvart őrző mogorva kutyákkal... Így kezdődött Varga Dezső esztergomi ténykedése, aki sok, méltán híressé vált műtárgymentő bravúrral a háta mögött, ma is töretlen munkakedvvel és szorgalommal dolgozik. Nemcsak a Keresztény Múzeum, hanem az ország számos más gyűjteménye és temploma köszönheti nagy értékű műtárgyainak újjászületését az ő kiemelkedő szakmai teljesítményének. Szívből reméljük, hogy még sok éven át láthatjuk a Víziváros utcáin munkahelyére igyekvő Varga Dezsőt, akinek születésnapja alkalmából a húsvéti ünnepekre is gondolva - lennebb idézzük kedves barátjának és munkatársának, néhai Mucsi Andrásnak Kolozsvári Tamás: Krisztus feltámadása című remekművéről írott himnuszát, amit húsvéti üdvözlet gyanánt 1972-ben küldött Varga Dezsőnek. K.E. Minden hajlong és növekszik Tiszta fényre úgy törekszik Úgy növekszik, úgy örül Arany küllős nap korongja Kerekedik, gömbölyűi Éltető nap, felkelő, Márványfényű szarkofágból Könnyű Krisztus lép elő Bal kezében leng a zászló Győzedelmes fényalak Tovatűnő fehér felhő A ragyogó ég alatt Kardnak éle, kőkoporsó Középen két kődarab, Lándzsa csúcsa, angyalszárnycsúcs, Sodronypáncél, vassisak, Gyolcslepel a kő-közökben, Angyalkézben gyolcslepel, Hajladozó könnyű Krisztus, Angyalszárnyakhoz közel. Lenn a földön, mint varangyok Páncélbabújt teknőcök Összegörnyedt silbakok Egyik alszik, másik ébred Odafenn kis angyalok Mint a pille, úgy röpülnek Szarkofágon meg-megülnek Szép szelíden térdepelnek Feltámadást ünnepelnek Két szép színes tarka lepke Kezükben a Krisztus leple Az aranyló ég alatt Szelídarcú karcsú Krisztus Ki átnő a köveken, Lobogóját lebegtetve Aranyküllős napkorongban Vidám tavaszt ünnepel Kellemes ünnepeket őszinte barátsággal kíván Mucsi András