Esztergom és Vidéke, 2003

2003-03-13 / 10. szám

2003. március 13. Esztergom és Vidéke 3 Felhívás Esztergom Város Polgáraihoz! Az Esztergom Barátainak Egyesülete március 22-én (szombaton) kegyeleti emléktúrát szervez az 1945. március 20/21-én, a szamárhegyi harcokban elesett magyar honvédek emlékkeresztjéhez. A megemlékezés időpontja: 10 óra, helye: a Kis- és Nagy-Szamárhegyet elválasztó völgy felső szakasza. Találkozó: 9.15 9.30 óra között, a búbánatvölgyi Dunagyöngye Panzió (volt KISZ-tábor) bejárata előtt, vagy az emlékkeresztnél. Az érdeklődők az Esztergomból 8.45 órakor induló Szentendre - Budapest menetrend szerinti autóbusszal érhetik el a találkozó helyszínét. Az emléktúrára szeretettel hívunk és várunk mindenkit, a civil szervezetek, közösségek tagjait! EBE Vezetősége nevében: Koditek Pál elnök Városunkba látogatott a kanadai alsóház elnöke (m.zs) A hazánkban tartózkodó kanadai küldöttség Peter Milligen, az alsóház elnöke vezetésével szombaton Esztergomba látogatott. A magas rangú vendéget Knapp János Pál fogadta a Vármegyeháza dísztermében, ahol az alpolgármester rövid tájékoztatást adott a város történelmi múltjáról, a jelenlegi fejlesztésekről, az eurórégiós törekvésekről, és a gazdasági lehetőségekről. A bemutatkozó-beszélgetést követően a küldöttséget az alpolgármester a Várhegyre kísérte. A Bazilika előtt Cséfalvay Pál kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója üdvözölte a vendégeket, aki megmutatta a főszékesegyházat, a Kincstárat, a millenniumi emlékművet. Ezt követően vettek búcsút a vendégek, folytatva útjukat Visegrádra. A kamarában a kereskedőkkel találkozott az alpolgármester (Pálos) A kereskedelmi és iparkamara térségi székházában találkoztak március 5-én a késő délutáni órákban a helyi kereskedők, üzlettulajdonosok, vendéglősök Knapp János Pál alpolgármesterrel (fotónkon). A kamara részéről Bátori József, az Elektrovill '82 Kft. cégtulajdonos ügyvezetője készítette elő a találkozót, melynek több időszerűsége is volt. A székház dísztermét zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt az alpolgármester elsőként a városi kiskereskedelmi hálózatról és a közelmúltban létesült TESCO hipermarketről szólt. A város közvéleménye jó érzéssel fogadta az áruház nyitását, ugyanakkor érthető volt a belvárosi kiskereskedők aggodalma az új helyzet miatt. Most már, több hónap után bebizonyosodott, hogy egyes áruféleségeknél bizony előnyben van a hipermarket, különösen a meghirdetett akciók során. Az alpolgármester meggyőződését fejezte ki, hogy a kialakult árverseny nemcsak rövid távon, hanem a jövőben is működni fog, ez a vásárlókat érthetően befolyásolja. Bátori József, a kamara kereskedelmi osztályának elnöke utalt arra, hogy az áruházak terjeszkedése világjelenség. Elmondta, hogy az előttünk járó fejlett nyugati országokban a multik megjelenésével mindenütt csökkentek a kiskereskedelmi boltok. Ez a verseny nálunk sem lesz elkerülhető. Különösen nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevő kiskereskedők a városi piac jövőbeni elhelyezéséről szóló lehetőségeket. Knapp János Pál alpolgármester elmondta, hogy belátható időn belül megszűnik a Simor János utca elejében a piacozás. A Vértes Volán végállomása kikerül a Dobogókői útra, a TESCO áruház mellé. így a piac áttelepítése ennek helyére is történhet. De reális lehetősége van az egykori laktanyaépületbe való beköltözésnek is, mely legutóbb szemüvegkeretgyár volt. A hatalmas épülettömb földszinti részeiben vásárcsarnokok alakíthatók ki. Természetesen minden megoldáshoz pénz kell. Az alpolgármester szerint a lehetséges változatokon még gondolkodnak, időben tájékoztatni fognak. Azt a jelenlévő piaci kereskedők hangsúlyozottan kérték, hogy a város ne adja át gazdasági társaságnak a piac tulajdonjogát, továbbra is az önkormányzat működtesse. Jól tudják, hogy a bérleti díjak különben az égbe szöknének. Érdeklődés övezte a Széchenyi térről elmondottakat, mely szerint reális esély van régiós támogatással a megújítására. A kamarai rendezvény résztvevői támogatják a városvezetést a termálfürdő beruházásában, tudják, hogy a turizmus ennek révén erősödhet, mely egyaránt előnyös a kereskedőknek és a vendéglősöknek. Kárpát Csaba kamarai megyei alelnök zárszavával ért véget a késő estébe nyúló találkozó. Kifejtette, hogy a vállalkozók és az önkormányzat vezetőinek időszakonkénti találkozója és gondolatcseréje előreviszi helyzetünket. Minden bizonnyal még szélesebb körben és más szakmákban is lesznek ilyen találkozók. Március idusán: A költő - válaszol Kiss Dénes, József Attila-díjas és a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával kitüntetett költővel, íróval, újságíróval - aki a Lyukasóra című irodalmi folyóirat szerkesztő bizottságának, valamint a Százak Tanácsának tagja - Budapesten, a Semmelweis utcában lévő hivatali helyiségében március idusának hangulatában beszélgetünk napjaink lényeges kérdéseiről, gondjairól, az irodalomról és a jövőbe vetett hitről. "a. - Kérem, legyen szíves bemutatni a Százak Tanácsát és elmondani, mit képviselnek, mikor, s hogyan jött létre e szervezet? - Hazánk jól felfogott érdekeit képviseljük és az országot érintő sors-kérdéseket vitatjuk meg, foglalunk álláspontot és teszünk közzé javaslatokat. Ez amolyan „Öregek Tanácsa". Öt évvel ezelőtt 2400 civil szervezet választotta meg a Százak Tanácsának a tagjait olymódon, hogy minden szervezet húsz személyt jelölhetett meg, mint az általa hitelesnek tartott állampolgárokat. Aki a jelöltek közül egy adott körzetben száz darab szavazatot kapott, az került be a Százak Tanácsába. ^ Az író másként gondolkodik mint az átlagember és azt is ki meri mondani, le meri írni, amit a közember még gondolataiban sem mer kifejezésre juttatni. Tapasztalataim szerint a költők, írók a legtöbbször bizonyos dolgokban igen előrelátóak, néha jósok is, és sajnos történelmünk során már nem egyszer bizonyították, hogy megérzésük beteljesült. A mai politikai életet szemlélve véleménye szerint merre halad Magyarország ? - Nem tudom merre halad Magyarország, legfeljebb azt tudom megmondani, hogy merre haladhatna, vagy merre szeretném hogy haladjon... Én a politika alatt nem pártpolitikát értek, mert azzal nem foglalkozom. A politika alatt állampolgári sorsot gondolok. Tehát, hogy jobb lesz-e élni ebben az országban vagy rosszabb. Hogy több lesz-e a szegény ember, vagy kevesebb, hogy egyáltalán az emberekjói érzik-e itt magukat, vagy nem? De mást nem tudok mondani pillanatnyilag, mert magam is tájékozatlan vagyok. Ez alapjában kérdőjelezi meg a demokráciát. ís. Kossuth 1857-ben, Angliában, Glasgow-ban tartott angol nyelvű előadásán mondta: „A demokrácia és semmi más csak a demokrácia azonos a szabadsággal. A demokrácián kívül is találhatók többé-kevésbé szabad intézmények, de ezek mindig magukban foglalnak egyenlőtlenségeket a kötelezettségek és a jogok tekintetében, kiváltságokat és mentességeket egyesek számára, mások kirekesztésével. A demokrácián kívül is létezhetnek szabadságok, de nem létezhet szabadság". Száznegyvenhat év elteltével e kijelentett gondolatsor után ma - és mi, itt - és most, vallhatjuk-e ugyanezt a nézetet? - Teljességgel, hiszen Kossuth is kiegészíti a saját véleményét azzal, hogy bizonyos intézmények, társadalmi helyzetek, mintha kivételt tennének a demokráciával kapcsolatban. Manapság úgy tűnik, hogy van valami, ami mindent legyőz a demokráciában is és ez a pénzhatalom. Akinek elég sok pénze van, nincs is szüksége demokráciára. Mindent elér a pénzzel. Amint az előző feltett kérdésre válaszolva is elmondtam, s most folytatva: a világ nem a jó és a tisztesség irányába halad. Előbb-utóbb szükség lesz döntő változásra, de azt is meg kell előznie egy új, emberszabású világnézetnek. Ha ez nem sikerül, akkor bekövetkezhet a legrosszabb... "s. Akkor ebben a mai zavaros, ki nem számítható világunkban és a megélt mindennapjainkban miben kell hinnünk ? - A tisztességben, a becsületben és a tudásban. A tudás, az ismeret az, amely a jó út irányába terel mindannyiunkat. "s. Mi az író feladata ? - Az író feladata most is, mint eddig is: szent meggyőződése szerint írni és amiben hisz, csakis azt szabad közzétennie. ís. Mi az újságíró kötelessége? - Az újságíró kötelességét már régen megfogalmazták, miszerint: „A hír szent, a vélemény szabad". Igen ám, csakhogy egy hírt sokféleképpen meg lehet fogalmazni. Hogy ha valaki ott is tisztességes akar lenni - mert ilyen is van! -, akkor nem tud megélni. Sajnos, különböző sodrásokba mennek az újságírók, különösen a tv., a rádió területén. Az újságírók kötelessége, hogy hűek maradjanak az igazsághoz. "a. Ma kik a vezetők az irodalmi műfajban: az írók, a költők ? A próza vagy a vers ? - Magamból indulnék ki. Kényszerből kezdtem el prózát írni. Vers miatt be voltam csukva és kizártak az ország összes főiskolájáról, egyeteméről. így én négy év segédmunkássággal kezdtem az életem és várnom kellett. Akkor kezdtem el ifjúsági regényeket és ifjúsági munkákat írni, mert ezeket a műveket előbb kiadták. Nem bántam meg, nagyon is örülök ennek, mert most már húsz éve a tankönyvekben is vannak verseim és prózai írásaim is. Hogy melyik a vezető? Én azt hiszem, hogy azért Magyarországon mindig a költészet lesz a vezető. Lehet, hogy lesznek még olyan jó prózaírók mint Móricz, Mikszáth, Jókai, de igazában hatásos és erős a költészet lesz, ez pedig a nyelvből következik. •JS. Mennyit változott a magyar irodalom a „Nyugat" meghatározó egyéniségeinek az iránymutatása óta? - A Nyugat írói mint Tóth, Babits, Móricz, Kosztolányi és a többiek erkölcsi irányt mutattak. Tartásuk volt. A mai írókban nem látom az erkölcsi irányt... Mert nemcsak pusztán ábrázolunk, ez nem elég, a valóság, a teljesség kell, hogy példát mutassunk. "s. Irna-e történelmi regényt az elmúlt tíz évről ? - Nem jutott eszemben, hogy az utolsó tíz évről írjak történelmi regényt... Mivel már írtam néhány hasonlót, tudom igazán, hogy történelmi regényt csak egy bizonyos távlatból lehet írni. Ha fölmegyek egy magas hegyre, akkor lehet, hogy nem látom pontosan a részleteket, de a dolgokat nagyobb összefüggésben szemlélem. Mint például hol van a falu, a faluban az utcák, az utcák hogy futnak ki a rétre, hol a patak, az erdő, tehát az együttest látom. Ha közel megyek, akkor érvényesül a magyar közmondás: „A fától nem látni az erdőt". Ez kétségkívül igaz, mert a távlat mutatja az arányokat. Nem ez az első beszélgetésünk és tudom, hogy sokat dolgozik és több félét egyszerre. Folyamatosan írja történelmi regényeit, szívügye nyelvünk tanulmányozása, és sok előadást tart. E beszélgetés előtt is csak nehezen tudtam elérni. Többször kerestem telefonon - hiába. Merre járt az utóbbi időben ? - Két hete sincs, hogy megjöttem Ausztráliából, ahol egy hónapot töltöttem és hat előadást tartottam ez idő alatt. Negyven fokos melegből jöttem haza és itt most igencsak fázom. Egyébként a legutóbbi beszélgetésünk óta befejeztem Nagy Lajosról írt újabb történelmi regényemet, amelynek a megjelentetését is most intézem, s amióta megjöttem, szinte naponta van meghívásom. Azt mondom - Esztergom. Mi jut eszébe ? • - A városról elkezdett, de be nem fejezett történelmi anyagom! És ha hiszi, ha nem, a napokban többször is eszembe jutott, mert szeretném befejezni. Egyébként többször voltam már Esztergomban is előadást tartani. Tetszik nagyon az az ősi kis város és ezért vállaltam el, hogy megírom a történetét. Néhány éve arról volt szó, hogy a fontosabb magyar városok történelmét feldolgozzuk. Kijelöltünk több várost és az elsők között volt Esztergom. Elkezdtem gyűjteni az anyagot. Felkerestem a Balassa Bálint nevét viselő városi múzeum igazgatóját, dr. Horváth Istvánt, beszélgettünk az ötletről, amelynek nagyon örült, majd az anyaggyűjtésben is sokat segített, de sajnos ebből a könyvsorozatból - amelyhez kazetta is lett volna és talán még egy kisebb film is - nem lett semmi. Nem tudom, hogy hol akadt el a folyamat, de örülnék, ha valaki újra felkarolná ezt a témát, és a segítségemre lenne, hogy a már félig elkészült történelmi könyv megjelenjen Esztergomról. Rajtunk, esztergomiakon ez nem fog múlni. Köszönjük! Kun Marianna