Esztergom és Vidéke, 2003

2003-03-13 / 10. szám

2 Esztergom és Vidéke 2003. március 13. Hatvan éves az esztergomi Liszt-szobor alkotója Marosits István szobrászművész 1943. március 18-án született. A Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál volt a mestere. 1973-76 között Derkovits-ösztöndíjas. 1986-ban a Művelődési Minisztérium Nívódíját, 1987-ben a Munkácsy-díjat kapta meg. Munkásságában együtt van jelen az újító szándék és a hagyománytisztelet. Az 1970-es évek elejétől kísérletezik azzal, hogy a betont sajátos szobrászati nyelv hordozójává tegye. Kifejezésmódjában fontos szerepet kap a negatív forma, a virtuális tömeg, és a fény, mint plasztikai tényező. Alapjában véve realista szemléletű művész. Egyik legjelentősebb, s egyszersmind legnépszerűbb műve a városunkban álló Liszt Ferenc emlékmű, amit beton, bronz, bazalt és rozsdamentes acéllemez felhasználásával készített. Az 1986-ban felavatott szobor helyét maga a művész jelölte ki, kontrasztot teremtve a kisvárosi miliő és a mű által megidézett zenei géniusz dimenziói között. A zongorát sejtető talapzat, az abból vulkánkitörés-szerűen kimagasodó figura monumentalikus, eleganciája félreérthetetlenül és meggyőzően fejezi ki a szobrász Liszt iránt érzett tiszteletét, és a zeneszerző zsenialitását. A bronzból öntött fej és a kezek anatómiai pontossággal kerültek megmintázásra, a haj pedig aranybevonatot kapott. Talán ezek a változatos technikai megoldások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az esztergomiak büszkék erre a szoborra. Születésnapja alkalmából még sok alkotásban és sikerben gazdag évet kívánunk a művésznek! K.E. Esztergom a történelem sodrásában: A királynét megölni... Ha máshonnan nem, hát Katona József Bánk Bánjából, de minden gyerek tudja, hogy véres dráma színhelye volt az esztergomi vár - más források szerint a pilisi erdő - 1213 őszén: a „békétlen" főurak Meráni Gertrúd királynét a király - II. András - távollétében meggyilkolták. A Petrus comes csanádi gróf vezette összeesküvők különösen a királyné öccsének, a fiatal Bertoldnak kalocsai érsekké való kinevezését nehezményezték. Bertoldot maga a pápa is képzetlennek ítélte a magas posztra, és a lelkipásztori tevékenység gyakorlásától (!) eltiltotta. Mi marad egy érsek számára, ha vallással nem foglalkozhat? Az érsekség jövedelme és a politika - amiből aztán Bertold derekasan ki is vette a részét. A pohár akkor telt be, mikor András, távolléte idejére, teljhatalmú képviselőjévé Bertoldot nevezte ki az országnagyok fölé. (Bánk feleségéről a korabeli források nem tudnak; ez a motívum csak az Anjou-korban, a Zách Felicián-ügy idején bukkan föl.) A bűntett elkövetése előtt János, esztergomi érsek véleményét is kikérték. A feltörekvő Bertold az esztergomi érsek kiváltságait is köztük király-koronázási jogát és ezzel járó jövedelmeit - veszélyeztette. De a főpap ravasz ember volt, aki nem hagyta magát kompromittálni. Híres-hírhedt válasza („A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz. Ha mindenki egyetért én nem ellenzem") büntetlenségét minden eshetőségre biztosította. (Valóban: a karóba húzott Péter gróf kivételével, az összeesküvőket csak IV. Béla, Gertrúd legidősebb fia trónra-lépte - 1235 - után érte utol a megtorlás.) Érdekes módon, János érsek válaszának latin eredetijét megőrizte Hermann von Altaich benedekrendi szerzetes (1200 - 1275) Annales-e. 1213-as évszámú feljegyzése szerint ugyanis: „Reginam occidere nolite timere bonum est. Si omnes consentiunt ego non contradico ". Honnan eredhetett Hermann barát értesülése? A bajorországi Niederaltaich (ma Deggendorf) Szent Móric kolostorában tanult; ez a kolostor pedig nincs messze Andechstől, a Diessen-i grófok a mai Starnberg közelében, az Ammersee keleti partján fekvő várától. Márpedig Gertrúd nálunk meráninak ismert családja eredetileg onnan származik! Ugyancsak a közelben található Bamberg - Gertrúd másik, Magyarországot megjárt fivérének, Eckbert püspöknek székvárosa. A jeles mondat változatai más, korabeli forrásokban is - például a burgundi cisztercita szerzetes, az 1252-ben meghalt Albéric (Aubri) de Trois-Fontaines Chronica-jában - fellelhetők. Aubri közvetlen kapcsolatban állhatott Magyarországgal: a IV. Béla által 1235 körül alapított bélakúti apátság első lakói is trois-fontainesi ciszterek voltak. S milyen kicsi a világ: Bélakút Petrus comes kalocsai egyházmegyében fekvő, büntetésből elkobzott birtokán található! Ugyancsak cisztercita kézben volt az Esztergomhoz közeli pilisi apátság - Gertrúd temetkezési helye. Az apátság a török időkben elpusztult; feltárásakor Gerevich László az oltár előtt megtalálta Gertrúd 1220 körül készült tumbájának (síremlék) töredékét. János érsek számítása fényesen bevált: III. Ince pápa az ominózus levélre hivatkozva a gyilkosságban való részvétel vádja alól felmentette, mondatának pedig hamarosan európai híre lett: Boncompagno da Signa, a bolognai egyetem Bajorországot megjárt és a pápai kúriával jó kapcsolatban lévő híres professzora 1235-ös Rethorica novissima-jában már idézi. Honnan tudhatott minderről Katona? Az általa történelmi forrásként megjelölt Katona István esztergomi kanonok (1732-1811) 42 kötetes monumentális könyvsorozatának V. kötete a fejleményeket behatóan ismerteti. De Hermann von Altaich-ra hivatkozva idézi például Fessler 1815-ös Magyarország-története is. A téma népszerűségét az is mutatja, hogy a XIX. sz. elején több német szerző is feldolgozta. Horváthy Péter Roy Mittelmann kiállítása a Keresztény Múzeumban Egy kiállítás margójára Nagy érdeklődés közepette nyílt meg Odor Tünde festőművész kiállítása a Féja Közösségi Házban. Tünde négy évvel ezelőtt - hétéves Csillag nevű lányával, hatesztendős iker fiaival, Hunorral és Magyarral — költözött Budapestről a kertvárosi lakóparkba, azóta itt él és alkot. Számos művészeti iskola elvégzését követően a Budapesti Művészeti Egyetemen működő Arvisura Színház jelmeztervezője lett. A színházi munka mellett elkezdte tanulmányait a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, ahol elsősorban a szankrit nyelv és a jóga területén szerzett ismereteket, de lánya születése miatt tanulmányait fel kellett függesztenie, és a színháztól is búcsút vett. Jelenleg anyai kötelességei és festői teendői mellett fiatalokkal foglalkozik: számos művészeti és kézműves foglalkozást vezet. Mostani kiállítása, melyet Mireisz László filozófus ajánlott a művészetpártolók figyelmébe a „Csillagösvény" címet viseli, mely a kiállított képek témájára is utal. * A megnyitón Szeder Balázsné, a Közösségi Ház vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Chalupa Attila egészen különleges hangszeren (kb. 1,2 m hosszú, 20 mm átmérőjű vörösrézből készült csősípon) előadott művekkel színesítette az est hangulatát. A kiállítás március 18-áig, munkanapokon 8-19 óráig tekinthető meg. Nagy Tibor Holló Kornél emlékére 1893-ban - 110 éve - született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán liptóújvári Stróbl Alajos növendéke volt. Az 1920-as évek elején telepedett le Esztergomban. Alapító tagja volt a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak. Főképpen kisplasztikákat és érmeket készített, de városunkban három köztéri műve is látható. Az ő műve a Széchenyi téri 1848-as emlékmű Kossuth domborműve (1948), a Petőfi Sándor Általános Iskola falán 1973-ban elhelyezett Petőfi-dombormű, valamint a Szent István Strandfürdő parkjában álló Anya és gyermeke című kőszobor. Lepold Antalról és Gerevich Tiborról készített érmeit a Keresztény Múzeum őrzi. 1923-ban Fuchs Hajnalkával közös kiállítást rendezett a Kaszinóban. 1926-ban szerepelt a Balassa Társaság kiállításán, 1928-ban részt vett a városunkban megrendezett egyházművészeti kiállításon.l955-ben ott voltak művei az esztergomi és Esztergom-vidéki festők és szobrászok tárlatán. 1969-ben hunyt el városunkban. Halála után egy évvel Elhagyottan című bronz kisplasztikája kiállításra került a Balassa Múzeumban megrendezett A Komárom megyei művészet 25 éve című tárlaton. Haláláig aktív művészetpedagógiai munkát végzett. (kaposi) Másodszor invitáltuk Önöket Roy Mittelmann fotóművész kiállítására. Több okunk is van rá! Először is, Roy barátunk nagyon jó fotós. Témái is izgalmasak. Egyre közelebb kerül Esztergomhoz és a mindennapi magyar élet megismeréséhez. Természetesen más jó fotós is foglalkozik Esztergommal, de az ő kivágásai, elkapott pillanatai új, meg új meglátásokkal gazdagítanak. Másodszor, hogy sem egyéniségében, sem művészetében nem csalódtunk. Egyre finomabb, árnyaltabb, jó értelemben véve bizarrabb képeket produkál. Egyéniségében is megmaradt annak a szelíd, barátságos embernek, akit egykor megismertünk. Harmadszor, hogy az a művészbarátság, amely kialakult Roy és a múzeum fotósa, Mudrák Attila közt, töretlen, egymást a szakmában és emberségben gazdagító kapcsolat. Roy Mittelmann a nehezebb utat járja: fekete-fehérben fényképez, mint világhírű elődje, a magyar származású André Kertész. Színes képpel jobban lehet vonzani a szemet, csillagokká lehet tenni a képet, főleg a szakmában nem jártasak előtt. De a fény és árnyék átmeneteit, a kontúrok fellazításának komolyan nehéz feladatát igazán mesterien oldja meg. Történelmileg fontos pillanatokat, családi portrékat bárkinek „el lehet kapni", ehhez nem kell nagy tudomány és művészi látásmód. De olyan hangulatokat, a korra jellemző helyzeteket a szürke, mindennapi élet olyan mozzanatait, amilyeneket itt a képeken látunk, csak művész képes észrevenni. Galériánk e hónapi vendégeit Budapestről hívtuk meg, s örömmel közöljük, hogy tizenkét éve működő tárlatnyitóinkon mindig új- meg újfajta művészi szemlélet- és alkotásmód tanúi lehetünk. Kiállítóink: Bakosné Láng Ernesztin és Somogyiné Szirom Emília. Életútjukon közös vonás, hogy a tisztes polgári foglalkozás és az asszonyélet egy bizonyos, későbbi szakaszában teljesedett ki: a gyermekkor óta elő-előtörő alkotásvágy. B. Láng Ernesztin élete és munkássága két városban zajlik: Veszprémben és Budapesten. Képzőművészeti gimnáziumot és építőipari technikumot végzett, díszítőszobrász-mesterségét pályázatokon érvényesítette és különleges épületeket is tervezett (pl. műterem-lakások, pince-présház, házgyári családi házak). Több éven át tanulta szabadiskolákban és alkotótáborokban a festés mesterfogásait. 1991-től állít ki hazai városainkban: az Alföldön, a Balaton környékén, Budapesten, legutóbb Tatabányán és most Esztergomban. Több országos művészeti társaság tagja. Képeinek sajtóvisszhangja igen kedvező. Esztergomi bemutatkozása tizenkilenc képből áll. Grafikái szülőföldjét, az Alföldet ábrázolják. Akvarelljei különféle városaink hangulatát idézik. „Vörös és Ebben mester Roy Mittelmann. Köszönöm neki, hogy a képeket kölcsönözte. Köszönöm Mudrák Attilának és munkatársának, hogy a képeket a kiállításra megfelelően adjusztálta. Köszönöm munkatársaimnak a kiállítás technikai lebonyolításában való közreműködést. Mit is kívánhatnánk mást a fiatal művésznek, Roy Mittelmannak, mint csak azt, hogy folytassa a megkezdett pályát sikerrel. Kívánunk neki kitartó egészséget, további sok-sok sikert. Őrizze meg barátságát a Keresztény Múzeum és a Mudrák család iránt. Szokatlan összefüggésben, de őszintén mondom: Viszontlátásra, vagyis máskor is szívesen látjuk! Cséfalvay Pál fekete" képsorozatának virág- és állatmotívumai jelképes jelentéseket hordoznak. Úgynevezett „pettyes képei" a napszakok és évszakok vibrálását, a levegő és a fény rezgését örökítik meg. S. Szirom Emília vegyésztechnikusnak tanult és 37 éven át ezt a szakmát művelte. Feleség- és asszonyféle Somogyi Gábor festő- és zománcművész-tanár oldalán telt el. Férjének az alkotásban is segítőtársa volt, s egyre jobban érdekelte a tűzzománc. 1998-ban lehetősége adódott, hogy Himmerod-ban (Németország) zománcművészeti szemináriumot végezzen. Azóta alkot és kiállít. Huzalzománc-technikát alkalmaz, ezt rekesz zománc-technikának is nevezik, s az ókortól ismeretes. Színvariációs alkotás-sorozat a Lepkék és Madarak. Szép tájképek (Dombok, Dunapart, Balatoni alkony) és ódon városképek {Óbuda, kőszegi Házsor pávával) gyönyörködtetik a szemet. Különösen érdekes a hűség balladai jelképét mutató „Hősök kapuja", amely a „Kőszeg női szemmel" című nagysikerű, városi kiállításra készült. Aki a tárlatnyitást elmulasztotta, a megtekintést március 28-áig pótolhatja. Kérjük, látogassák meg vidéki vendégművészeink bemutatkozását! Horváth Gáborné dr. Festmények és zománcok a Dobó Galériában