Esztergom és Vidéke, 2003

2003-02-20 / 7-8. szám

2003. február 13. Esztergom és Vidéke 3 A kormány Eu

róp

a-terve Tíz pontból álló Európa-tervvel állt elő a kormány, amelyet először Medgyessy Péter ismertetett a parlamenti ország-értékelő beszédében. A sajtóhoz eljuttatott vázlatok szerint ez a terv a közművelődéssel, a filmművészettel, a kulturális értékekkel, az egészségüggyel, az oktatással, az informatikával, a vállalkozásokkal, a mezőgazdasággal és az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatos elképzeléseket tartalmazza. Kultúra - Az EU-s csatlakozásunktól kezdve, 2004. május elsejétől ingyenesen látogathatók az állami múzeumok, valamint a Millenáris Park továbbépülését ígéri a kormány. 2006-ban Lágymányoson emlékművet állítanak a magyar Nobel-díjasoknak, valamint egy nagy 1956-os emlékművet építenek 2006. október 23-áig. Az Erzsébet téren a modern jövő tárgyainak egy új intézmény hoznak létre Magyar Design Központ néven. Évente másfélmilliárd forinttal nő a magyar filmgyártás támogatása, valamint még az idén megalkotják a filmtörvényt az Európa-terv szerint. Egészségügy - Az egészségüggyel kapcsolatos intézkedések keretében még az idén 25 mentőállomást újítanak fel, és 150 új mentőautót helyeznek üzembe. Megkezdik 12 önkormányzati kórház rekonstrukcióját, valamint 2005-ben már gyógyítanak az új Honvéd Kórházban. Oktatás -A közoktatási törvény módosítása biztosítani fogja, hogy a gyermekek az alsó tagozatban nyugodt körülmények között, hátrányaikat leküzdve, valóban megtanuljanak írni-olvasni és számolni. A szakképzés színvonalának emelése érdekében 13 milliárd forintos szakiskola-korszerűsítési program indul. További 5 milliárd forintos kedvezményes hitelprogram egészíti ki a már megkezdett iskola-felújítási programot. Internet - Márciustól 25 százalékkal csökkennek az internetezés költségei, valamint adókedvezmények révén idén 100 ezerre bővül a nagysebességű Internet-elérési végpontok száma. Vállalkozások - A tőkehiánnyal küzdő vállalatok számára májusban induló, 40 milliárd forintos tőkepótló hitelprogram nyújt segítséget. Márciustól 150 milliárdos technológiai felzárkóztatási hitelprogramot indít a kormány. A határainkon túlra terjeszkedő magyar vállalkozásokat segítő Corvinus Rt. alaptőkéjét 10 milliárd forintra emelik. Mezőgazdaság - Megkezdik a földért életjáradék programot. Mindazoktól, akik nem akarnak vagy nem tudnak önállóan gazdálkodni, a Nemzeti Földalap életjáradék fejében megveszi a földjüket. 25 milliárd forint adósságtól szabadulhatnak meg a gazdák a hátrányos helyzetű térségekben a középlejáratú hitelek konszolidációs programja szerint. Infrastruktúra - A tavasszal induló autópálya-program keretében tovább épül az MO-s, amely 2007-re az összes országos főútvonalat eléri. Az M3-as 2004-ig Görbeházáig, 2006-ig Nyíregyházáig lesz kész. Az M30-as jövőre egészen Miskolcig készül el, az M35-ÖS 2006-ig Debrecenig nyúlik. Az M5-ös 2006-ra megépül Szegedig, az M7-es pedig a ciklus végéig 58 kilométerrel bővül, a 6-os út Dunaújváros és Budapest között gyorsforgalmi úttá szélesedik. A 4-es metró építése - a parlament tavaszi döntését követően még az idén megkezdődik. Az Európai Unió hatásai a diákokra Az Unió jobbára kevéssé érdekli a diákokat, ami komoly nehézségek forrása lehet. Diákként azonban úgy gondolom, hogy feltétlenül meg kell ismernünk, hiszen felnőtt életünk zömében már e megváltozott keretek között zajlik majd. A csatlakozás igen sok új lehetőséget kínál. Ezeket a lehetőségeket tudni kell kihasználni ahhoz, hogy ebben az új rendszerben (világban) érvényesülni tudjunk. A XXI. század eredendően megköveteli tőlünk, hogy tanuljunk. Ám többen nem úgy tanulnak, amint azt a képességeik megengednék. Ez baj, mert ők a csatlakozáskor kevésbé tudnak majd érvényesülni. Sajnos mélységében kevéssé fogjuk fel azt a tényt, hogy iskolai végzettség nélkül nem sokra vihetjük. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezünk, annál több lehetőség közül választhatunk. Az Uniós országok lehetőségek sorát tárják majd elénk. Sokan nem tudjuk mérlegelni azt, hogy a tanulás fontosabb, mint a szórakozás. Minden diáknak jogában áll szórakozni csak ezt jobb, ha mértékkel teszi, és főként, ha megállapítja a fontossági sorrendet. Ezzel nem azt kívánom mondani, hogy csak tanuljunk, hanem hogy mérlegeljünk is! Ma már az érettségi nem elég a megélhetéshez, tovább kell tanulni. Meg kell szerezni valamely magasabb fokú iskolai végzettséget. Addig tanuljunk, amíg tudunk, még ha igaz is, hogy az ember egész életében tanul. A hiányosságok akkor mutatkoznak majd meg, amikor munkát keresünk. Nem csupán azt fogják megkérdezni, hogy milyen diplománk van, hanem azt is, hogy milyen minősítésű! Akik „könnyedén" jutnak bizonyítványhoz, munkához, azok egy idő után úgyis képtelenek lesznek teljesíteni az elvárásokat. Az idegen nyelvekkel kapcsolatban fokozottan merül fel a probléma. Senki sem szeret idegen nyelvet tanulni, viszont, ha meg akarjuk értetni magunkat az emberekkel az Unióban, akkor ezek birtokában kell lennünk. A munkahelyeken is elengedhetetlen a nyelvtudás, sőt feltétel egy vagy több idegen nyelv ismerete. Fontosságát maga az Internet bizonyítja, vannak honlapok világnyelveken is. Ahhoz hogy ezeken is böngészhessünk ismernünk kell az illető nyelvet. Köztudomású, hogy egyetlen dolog van, amit nem vehetnek el tőlünk és ez a tudás. A megszerzett és helyesen alkalmazott tudás felmérhetetlen érték és még inkább azzá fog válni. Minél többet tudsz, annál jobban élsz és érvényesülsz. Mindent összefoglalva, a diáknak nem csupán kötelessége, de érdeke is, hogy tanuljon, hogy teljes értékű részévé váljon annak a nagycsaládnak, amit úgy neveznek, hogy Európai Unió. Bőhm Richárd Bottyán gimnázium Alkotmánybírósághoz fordul a katolikus egyház Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a szociális törvény miatt. Az előkészítés alatt álló beadvány kapcsán azt várják, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki: az egyházaknak alanyi joguk szociális intézmények alapítása. Mint arról hírt adtunk, a parlament február elején változtatás nélkül újra elfogadta a szociális törvénycsomagot, amelyet a köztársasági elnök megfontolás végett december végén visszaküldött. Mádl Ferenc arra hivatkozott a törvény visszaküldésekor, hogy szerinte a bevezetendő szabályozás hátrányosan érintheti azokat az állampolgárokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intézményben kívánják igénybe venni. Az egészségügyi miniszter a plenáris ülésen közölte: az egyházak továbbra is alanyi jogon létesíthetnek szociális szolgáltatásokat, ezek bővülését azonban korlátozza, hogy a finanszírozáshoz szükséges forrásokat az önkormányzatokhoz rendeli a költségvetési törvény. Ezért kézenfekvő (?) volt a tárca számára, hogy előírják az önkormányzatok számára a szerződéskötést arra az esetre, ha a helyhatóság nem biztosítja saját intézményein keresztül a szociális alapellátásokat. 20 éve halt meg Vörös Béla szobrászművész Esztergomban született 1899ben. Szülei nehéz körülmények között élő kisemberek voltak, akik hét gyermeket neveltek. Még nincs 12 éves, amikor asztalosinas lesz egy újpesti műhelyben, majd az első világháború után kifutófiú egy patikában. 1916-tól az Iparművészeti Iskolában Simay Imre növendéke, majd Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1919-től a Képzőművészeti Főiskolán tanul, ahol Vedres Márk szobrász, valamint Csók István és Vaszary János festőművészek voltak a mesterei. 1923-ban a Frankéi József-díjat, 1924-ben az Ernst Múzeum szobrászati díját nyerte el. 1925-ben a Színyei Társaság Nemes Marcell utazási ösztöndíjával Franciaországba ment. Párizsban majd 1932-38 között Nizzában élt. Ezt követően a Párizs melletti Sevresben élt és alkotott, de Magyarországgal is tartotta a kapcsolatot. A munkásságát felölelő több mint 300 kisplasztikát, plakettet, festményt és grafikát 1974-ben szülővárosának ajándékozta. 1975-ben Esztergom díszpolgárává választották. 1983-ban került felállításra a kórház nővérszállójának kertjében Leánytorzó című kőszobra. 1978-ban helyezték el az Irinyi és a Népkert utca sarkán lévő parkban Haldokló fiú című bronzszobrát. Végakaratának megfelelően ennek talapzatában nyugszanak hamvai is. Életműve egységes, nem korszakolható. Expresszív hangvételű művei mély humanizmustól áthatott kompozíciók. 1983. február 5-én hunyt el Franciaországban. K.E. Az esztergomi fürdők története Esztergom és közvetlen térségének geológiai felépítése folytán (a Várhegy felső-triász-kori mészkő, - mellette Keletre miocén-kori vulkáni kőzetek - andezitbreccsa - következnek), két kőzet törésvonalán, ősidők óta természetes meleg források törtek fel a Szent Tamás-hegy és a Várhegy lábainál. A források három fő helyen csoportosultak: 1. A Szent Tamás-hegy DNy-i lábánál, 2, A Várhegy D-i, és 3. A Várhegy É-i lábánál. A legbővebb vizű források a Szent Tamás-hegy alatt, a mai Fürdő Szálloda és strandfürdő helyén egykor meleg vizű tóvá („Hévíz-tó") szélesültek. Ez a soha be nem fagyó vízfelület ősidők óta ide vonzotta a környék vadállományát, jó vadászati lehetőséget kínálva már az őskor emberének is. Nem véletlen tehát, hogy az emberi megtelepedés ismert régészeti nyomai az új-kőkortól folyamatos lakottságról tanúskodnak e térségben. A (gyógyító) meleg forrásokra utaló legkorábbi emléknek tartanak egy Esztergomban előkerült római-kori építési feliratot, amely szerint a gyógyítás istenének, Aesculapiusnak és Hygieianak tiszteletére templomot építettek itt vajamikor a III. században. A feliratos követ többen a Várhegy északi lábánál feltörő meleg forrással, annak gyógyításra való használatával hozzák kapcsolatba. A meleg forrásokról és a Hévíz-tóról a XII. századtól ismerünk írásos adatokat. A tó és a mellette kialakult település eredetileg királyi tulajdonban volt 1201-ig, amikor Imre király a tó keleti oldalán lévő területet a város-árok, a Kis-Duna és a meleg vizű tó között (..."versus lacum aquae calidae" a Kis-Duna kikötőjéig) az esztergomi káptalannak adományozta. A tó körül a középkori város „Hévíz", vagy „Tapolca"-nevű városrésze fejlődött ki, melynek kiemelkedő létesítménye volt a XII. század végén az Anna királynő (III. Béla király felesége) által létesített nyilvános közfürdő (balnea communia - Magyarország legrégebbi, írásban említett közfürdője!), amelyet IV Béla király 1238-ban a királyi városban lévő johannita lovagoknak adományozott. A betegápolással foglalkozó johanniták a fürdő mellett (nyilván annak gyógyító vizét felhasználva) ispotályt (kórházat) létesítettek, valamint a szegények ,és betegek védőszentjének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek a tiszteletére templomot építettek, amelyek a XVI. századi török háborúkig működtek. A héwizek fürdésre való használatáról 1250-60 táján Jiczáh ben Móseh bécsi rabbi tudósítása is megemlékezik, aki a következőket írja: ..."eljutottam Magyar országba egész Buden (vagy Budun) -ig, és Osztrigosz-ig (=Esztergom), hol meleg források fakadnak a földből, s azt kérdezték tőlem, szabad e a nőknek a havi tisztulásuk után szokásos tisztálkodás végett e fqrrások vizében megfürödniök ? Ok tudniillik, mivel ezek melegek, e fölött kételkedtek. S én arra tanítottam őket, hogy igenis szabad." A Hévíz-tó keleti szélén a XIII-XVI. században a káptalan is létesített fürdőt, s ugyanitt a túlfolyó bő forrásvíz vízimalmot is hajtott. (Utóbbit a törökök a XVI-XVII. században lőpormalommá építették át (1. kép), amelyet kisebb palánkvárral védelmeztek.) A johanniták régi fürdőjét is tovább használták a törökök. A korábbi épületek azonban részben elpusztulhattak, mert 1595-ben G. Houfnagel metszetén már mint nyílt fürdőmedence jelenik meg (2. kép), s így ábrázolja Andreas Krey hadmérnök 1756. évi térképe is a mai Bajcsy Zsilinszky út 35-37. számú házak helyén akkor még fennálló fürdőt. A törökök - kihasználva Esztergom kedvező természeti adottságait (a meleg forrásokat) - 130 éves helyi uralmuk idején több héwizes fürdőt létesítettek. Ezek közül legjelentősebb a Vízivárosban, a mai Katona István utca 6. és 8. sz. házak helyén volt két, kupolás (két nagy, és több kismedencével ellátott) fürdő volt, amelyet Güzeldzse (=Szép) Rusztem budai pasa építtetett 1559-1563 között, a helyben fakadó, bővizű meleg forrásokra. Az 1594-95. évi ostromokban megrongálódott fürdőt később lakóházzá alakították át. Rusztem pasa fürdőjének jelentős maradványait őrzi itt a helyén álló két barokk lakóház: a 8. sz. ház pincéjében ma is láthatók egy nyolcszögletű török fürdőmedence maradványai. (Folytatjuk) Horváth István