Esztergom és Vidéke, 2003

2003-11-20 / 46. szám

2003. november 20. iS'^

1" ' ^^mÍM Jótékonysági est (P) Az Esztergomi Polgári Körök kezdeményezésére a Mindszenty iskola csarnokában rendezték meg azt a műsoros estet, melynek teljes bevételét a nyári párkányi tűzeset károsultjainakjavára ajánlották fel. Az est védnökei Jan Oravec, Párkány polgármestere és Knapp János Pál, Esztergom alpolgármestere, díszvendége dr. Pálinkás József professzor, a Fidesz kulturális tagozatának elnöke volt. A köszöntőben Mézes Melinda a szervezők nevében elmondta, hogy az est célja a rászorulók megsegítése a szomszédos Párkányban, megköszönte a részvételt a megjelenteknek, s azoknak is, akik adományokkal segítették az est sikerét. Dr. Pálinkás József rövid beszédében kiemelte az emberi érzések fontosságát, hiszen a szeretet, a barátság és az együttérzés hozta létre az estet, mellyel példa értékű rendezvény jött létre Esztergomban. A másfél órás műsorban színpadra léptek: a Carmen Táncművészeti és Sporttánc csoport, az ebedi citerazenekar, a párkányi Kisbojtár magyar néptánc együttes, Vereckei Beáta és Vereckei Attila, Horányi László, a párkányi Szivárvány énekkar, Esztergom város néptánccsoportja. Befejezésül a Várszínházban nagy sikerrel előadott „Legyetek jók, ha tudtok" című musicalből adtak elő részleteket a gyermekszereplők és Horányi László színművész. Az est bevételét Jan Oravec polgármester közvetítésével juttatják el a károsultaknak. Műhelykiállítás a Gyakorlóban (-ffy) Ez év őszén rendhagyó módon nem a diákok nyári képei kerültek a Sziget Galéria falára, mert a rajzszakkörösök hagyományos tábora - megszervezése óta először - elmaradt. így a szokásos vedutaképek helyett kompozíciós műhelytanulmányok várták a látogatókat a november 7-ei megnyitón, a Gyakorló Iskola 110 éves jubileumi kiállítás-sorozata záró tárlatán. A realista vagy akár csak a figuratív festészethez szokott szem természetesen idegenkedik az olyan kísérletektől, amelyeknél a színek és felületek összjátéka, egymásra hatása a kép a témája, mindenfajta valóságos testre, formára való hasonlítás nélkül. Mert nehéz elszakadni a látványtól, a látás útján megismert konkrét valóságtól, különösen, ha nem fogadjuk el, hogy belső rend, önálló törvényszerűségek alakítják, alakíthatják a színes felületeket. Hogy saját szabályai vannak a kép kompozíciójának, függetlenül attól, hasonlít-e a rajta szereplő sok szín és forma valamire vagy sem. Bangó Miklós szakkörvezető tanár szándéka egyértelmű volt: felszabadítani a gyerekek látását a realista tárgyábrázolás konkrétságából és felfedeztetni velük a csupán színekre és formákra korlátozódó festészetben rejlő lehetőségeket. Kaposi Endre főiskolai tanár, képzőművész szigorúan pedagógiai tárgyú megnyitó beszédében kiemelte, hogy a gyermekekre a kortárs (és benne a nonfiguratív) művészet jelentős hatást gyakorolhat. Kifejezte azon meggyőződését is, hogy a szakkörösöket az alkotás során felszabadított asszociációk és érzések új élményekhez, az önismeret új területeire vezették. Ez a hatás megfordítva szintén érvényesül: nemcsak a modern festészet hathat a gyerekek fantáziavilágára, de az általuk készített hasonló művek is segítenek megérteni a modern festészetet. Az akvarell- és temperaképek, a textilés papírkollázsok, de különösen Csontváry Kosztka Tivadar egyes képei reprodukcióinak átszerkesztései, fotómontázsai utat nyithatnak a 20. századi modern és a kortárs festészet felé. Az új felismerésekkel, élményekkel kecsegtető „barangolás" képeit november 30-áig naponta 10-18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. Merre tovább, Esztergom? A Központi Statisztikai Hivatal felmérésének eredményei (Pálos) Városunkban a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai 2003. november 3. és 14. között felmérést végeztek országos programjuk keretében. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezzék az esztergomi lakosság ismereteit, véleményét a város helyzetéről, lehetőségeiről, fejlesztési terveiről. E kutatási eredményükről a Városháza nagytermében sajtótájékoztatót tartottak, melyen bejelentették, hogy a megkérdezetteket országos központi nyilvántartásból választották ki. Programjuk során 747 lakost kerestek fel, melyek közül 456 fő készséggel állt rendelkezésre. Közel 150 fő kategorikusan elhatárolta magát a válaszadástól, akik zömében a 18-30 éves korosztályhoz tartoztak. Virágh Eszter programvezető szakmailag sikeresnek értékelte felmérésüket, a KSH gyakorlata szerint mindenképpen mértékadó eredményre vezetett. A város fejlesztési terveinek ismertsége és megítélése Az önkormányzat munkájának lényeges momentuma a fejlesztési tervek ismertetése, elfogadtatása a lakossággal. A felmérési adataik azt mutatják, hogy a lakosság kétharmada nem ismeri az átfogó programot a fejlesztési elképzelésekről. Azok, akik ismerik, ők a médiából, mindenekelőtt a városi televízióból, az Esztergom és Vidéke polgári hetilapból tájékozódtak, többnyire a belvárosban élők. Kitűnt, hogy leginkább a felsőfokú végzettségűek érdeklődnek ez iránt. Az infrastrukturális fejlesztések közül legfontosabbnak a Bánomi-áttörést tartották, mely már megvalósult. Ezt követi az Erzsébet-park átalakítása, a fürdőfejlesztés, kerékpárút-építés, a belvárosi épületek renoválása, nemzetközi hajóállomás létesítése, a teherkomp és végül jachtkikötő építése. A megkérdezett esztergomiak többsége (84 százalék) hallott a Prímás-szigeten megvalósítandó fürdőfejlesztésről, aminek leginkább a fiatalkorúak örülnek. Minden megkérdezett reálisnak tartja, hogy öt éven belül megvalósul e szép terv. A kulturális fejlesztési tervek közül legnagyobb a támogatottsága az új gazdasági főiskolai, egyetemi kar esztergomi telepítésének. A felsőfokú oktatás bővítését tartják legfontosabbnak az esztergomiak, a megkérdezettek 90 százaléka. A felmérők foglalkoztak Esztergom regionális és megyei szerepkörével is. Amint az Ister-Granum eurorégió létrejön (a hivatalos aláírások november 17-én meg is történtek - a szerk.), Esztergom a határon átnyúló, nagyjából az egykori vármegyének megfelelő terület legfontosabb, központi településévé válhat. Minden második válaszadó fontosnak tartaná, hogy a jelenlegi megyei hatáskörökből visszakerülnének feladatok a városhoz. A polgárok zöme (76 százaléka) a városfejlesztés kiemelkedő szakaszának jelölte meg az 1998 és 2001 közötti időszakot. A válaszadók ötöde a fellendülést most is jelentősnek tartja. Megnevezték a fejlődést érzékeltető létesítményeket is. Ezek sorrendje az említések arányában: "Ajtóíbn Szem Miklós kopog., A Mindszenty József Katolikus Általános Iskola rajzpályázatot hirdet óvodások rcszúre. Te milyennek képzeled a Mikulást? címmel (technika, méret i<nssr.öleges} Az elkészült alkotásokat kérjük eljuttatni 2003.dec.2-ig iskolánkba. A rajzverseny eredményhirdetése a Szent Arain templomban (Kerektemplom) lesz, 2003.dec.5-en pénteken du. 3 -kor Mikulás műsorunk keretében. Ha kíváncsi vagy, hogyan értékeli rajzodat a Mikulás, ha szeretnél egy jól játszani cs énekelni, esetleg szívesen mondanál egy szép verset is, szeretettel várunk szüleiddei és az óvónénikket együtt Mária Valéria híd, utak építése, felújítása, körforgalmak megépítése, Bánomi-áttörés, TESCO, közművek, Tabán híd, Ipari Park, épületek felújítása, rendezvények, Várhegy és a Bazilika kivilágítása. Az infrastruktúra fejlettsége minden városlakót érint. Ezért fontos az ezekkel kapcsolatos lakossági elégedettség. Többnyire a közbiztonsággal, a játszóterekkel, a szemétszállítással, a terekkel, a parkokkal, a parkolási lehetőségekkel, a járdákkal és legvégül az utakkal kapcsolatban adtak kedvező választ. A parkolás különösen az utóbbi időben vált fontossá. A válaszadók véleménye szerint a Belvárosban ez túl drága. A városrészek közül az északiak jó színvonalúnak, a belvárosiak és a déliek, valamint a kertvárosiak közepesnek ítélik környékük infrastrukturális ellátottságát. Városi rendezvények megítélése A KSH 12 esztergomi program, rendezvény ismertségét, látogatottságát és tetszését vizsgálta. Arra igyekeztek választ kapni, hogy a város különböző igényeket kielégítő programkínálatából melyeknek a híre jut el leginkább a polgárokhoz, melyek bizonyulnak népszerűnek és sikeresnek. Az általános megítélést az ábra jól érzékelteti. Legnagyobb sikert az egyházi ünnepségek és a várszínházi műsorok aratták a megkérdezettek körében. A rendezvények ismertsége között a sorrend: Pünkösdi Vásár (92 százalék), Szent István Napok (91 százalék), Vízikarnevál (89 százalék). De még a 12. helyen álló Ister-Granum Népművészeti Fesztivált is ismerte a megkérdezettek 32 százaléka. Esztergom a turizmus szemszögéből A megkérdezettek 93 százaléka előnyösnek tartja a turisták látogatásának megítélését, közülük 72 százalék a város jövője szempontjából nagy lehetőséget tulajdonított a turizmusnak. A lakosság zöme mindenképp megmutatná a Bazilikát az ide látogatóknak. Ezen kívül a múzeumokat, kiemelten is a Keresztény és a Vízügyi Múzeumot említették. Elriasztó látványként említették a Fürdő Szálló lepusztult épületét, mint negatív példát. A médiumok szerepe a városfejlesztésben A fejlesztésekről szóló információk egyik legfontosabb forrása a lakosság számára a helyi tömegkommunikációs eszközök. A médiumoknak fontos szerepe van abban, hogy a lakosság megismerje az önkormányzata elképzeléseit, és kialakuljon az eszmecsere a tervekről a különböző szereplők között. A felmérés során azt vizsgálták a KSH szakemberei, hogy az esztergomiak milyen forrásokból, milyen rendszerességgel tájékozódnak, és hogy megfelelőnek tartják-e a hírcsatornákat a fejlesztési tervekről szóló tájékoztatásukban. A megkérdezettek körében az ismertség mértéke: Kék Duna Rádió (90 százalék), Városi Televízió (88 százalék), Körzeti Televízió (71 százalék), Esztergom és Vidéke polgári hetilap (70 százalék), Dunakanyar Rádió (67 százalék), Hídlap (61 százalék). A megkérdezettek közül az Esztergom és Vidékét elsősorban a felsőfokú iskolai végzettségűek és a 45-60 éves korosztályhoz tartozók olvassák. Közülük a háromnegyed rész megfelelőnek tartja a városi fejlesztési tervekről szóló tájékoztatásainkat. Mennyire szeretnek Esztergomban élni, és mit tartanak a legsürgősebben megoldandó feladatoknak? A város lakói erősen kötődnek Esztergomhoz, túlnyomó többségük szeret itt élni. Elégedettek a város országos jelentőségű műemlékeivel, egyedi hangulatával, a környező táj szépségével, a városban rejlő lehetőségekkel. Az a vékony réteg, amely kevésbé szeret itt élni, az a saját környéke elhanyagoltsága miatt hivatkozott erre. Az önkormányzattól várt feladatok az említések számának gyakorisága tükrében: a járdák és az úthálózat rendbetétele, a Fürdő Szálló, illetve egyéb épületek renoválása, a helyijárati közlekedés, valamint a köztisztaság és a szemétszállításjavítása, a buszpályaudvar kiköltöztetése, a piac áthelyezése, továbbá munkahelyteremtés, játszóterek építése, szépítése, a parkosítás, valamint a cigánysággal kapcsolatos problémák megoldása. A Mindszenty.!. Kai. Alt. ísk. közössége KORTÁRS GALÉRIA ÉS KIÁLLÍTÓTEREM ESZTERGOM, Malonvai u. 8. MEGHÍVÓ a nagybányai festészet remebei sorozatban. KÓRÓDI SZÁSZ ALBERT marosvásárhelyi festőművész kiállításának megnyitójára, A kiállítás megnyitója: 2003. november 2l-én (pénteken) du. 16 órakor. A kiállítást megnyitja: Horányi László színművész Műiden érdeklődőt szeretettet várunk ! A kiállítás megtekinthető: 2003. nov. 21-161 2004. jan. 5-ig Naponta: 14.00-19.00 óráig S/umhmnn: 10.00-13 00 óráig OSZI KEPEK „Itt van az ősz, itt van újra" mondja a költő merengve. Eljött most is, viseltes ruháját lassan levetkezi. Alant jár a nap, s éppen csak átnéz a hegyek felett, bágyadt, szelíd sugarai az ébredőben mosolyt fakasztanak. Ki emlékszik a még csupasz faágon megbúvó nyitnikék sürgetésére? Vagy hol van már a tavaszt sejtető, avarban megbúvó hóvirág, a félénk ibolya; enyészeté az égszínkék búzavirág, a harsány pipacs, és szemérmesen hullatja szirmait a szerelmet igéző rózsa is. A hajnali sűrű pára mintha köntösbe^ burkolná a bazilika kupoláját. Álmos, fázós galambok gubbasztanak az oszlopcsarnok kőbefaragott szobrain. Szundikál a világ. Amott távol halványan látszanak az opálosan szürke hegyek, s ott alant reggelenként a Duna sűrű ködpárával takaródzik. Sárgulnak a levelek a sziget öreg gesztenyefáin, s vitorlázva, lágyan zizegve érnek földet. Időnként már hideg szelek járnak, a sétányon susog a lehullott falevél, s itt ott az aszfalton tompán koppannak a barnára érett gesztenyék. Az út mellett pajkosan ördögszekeret görget a szél. Valahonnan hozta, valahová viszi, közben hangosan, susogva kutakodik, matat a bokrok alján, mintha valamit keresne... A lenyugvó délutáni nap aranyhidat ver a Nagy-Dunán, ahová a mindenre képes képzelet sellőket varázsol, amint táncot járnak a fodrozó víz tükrén. A légben virtuóz sirályok rikoltozása hallik, s a part mentén vadkacsák serege bukdácsol zsákmányra vadászva. Reggelente deresek már az Erzsébet-park padjai. Üresek a kikötők, s halkan csobban a víz a parti köveken. Fehér pára lebeg a deres pázsit felett, és nesztelenül hullajtják levelüket a mélabús szomorúfűz ágai. Mélán és bölcsen bólogatnak a Kis-Duna part öreg platánfái. Vörhenyesre érett leveleik a földre hullva susognak lépteid alatt. Az évszakok váltásával a sétány számtalan arcát mutatja; a szemnek és a meditálásra hajló léleknek talán az ősz a legbensőségesebb. Félrehúzódva a rohanó világ zajától az esti csendben lelki füleiddel hallani véled a fennmaradt körbástya harci zaját, valamint az öreg, százéves platánok megfáradt sóhaját, amelybe lágyan elvegyül az öregtemplom mélyen búgó, mélabús, napot búcsúztató harangszava is Enyészetté váltak már a főtér virágai is. Rozsdás szirmaik lassan lehullanak. De őrt állnak a még most is zöldellő időtlen fenyők; rajtuk nem fog a évszakok változása sem... Este van, lassan kihunynak az ablakok sápadt fényei. Kóbor kutyák nesztelenül, szellemként surrannak át a téren, s egy-egy sietős, arcnélküli ember cipőkopogása hallik még néha a megdermedt csendben... Alszik a kisváros. Álmot sző szemére a szendergő őszi sötétség. Szirmai Károly