Esztergom és Vidéke, 2003

2003-10-16 / 41-42. szám

242 Esztergom és Vidéke 2003. december 18. A Szabadidőközpontban Október 16-án 16-kor: Hősi emlékek esztergomban (Válogatás Bélay Iván gyűjteményéből); a kiálítást megnyitja dr. Bárdos István művelődéstörténész, a képeket bemutatja Bélay Iván, közreműködik: Könözsy Béla ( vers) és Péntek László (klarinét). Az Art Kinoban Október 20.: A csendes amerikai (r.: Phillip Noyce; szín, feliratos am. filmdráma, 118 perc, 2002.) 1952-ben Vietnam francia gyarmatként küzd a függetlenségért. Ebben a puskaporos környezetben tengeti napjait Thomas Fowler (Michael Caine), aki a London Times riportereként élvezi a távol-keleti kultúra örömeit. Együtt él egy elragadó nővel, akit, nős lévén, nem vehet feleségül. Azonban a háborúnál is komolyabb veszély kezdi fenyegetni az újságíró idilli életét, amikor felbukkan Saigonban egy amerikai orvos, Alden Pyle (Brendan Fraser). A két férfi kezdetben barátként lesz részese az elmérgesedő történelmi helyzetnek, de kapcsolatuk idővel a szerető kegyeiért folytatott rivalizálássá változik. Graham Greene regényének Oscar-jelölt filmváltozata. Október 27.: Szeretni bolondulásig (r.: Laetitia Colombani; szín., felir. fr. filmdráma, 92 perc, 2002.) Angélique (Audrey Tautou - Amélie csodálatos élete), a szerelmes diáklány boldogságának útjában csupán az a tény áll, hogy szerelme nős. Loic-nak (Sámuel le Bihan - Farkasok szövetsége) várandós a felesége, de elvetélése után különválnak. Angélique, nem véve tudomást a történések valódi természetéről, úgy érzi, eljött az ő ideje. Vajon a kapcsolata a férfival olyan, mint amilyennek látja vagy csupán az álmok világában él? Meglepő szerelmi dráma, váratlan végkifejlettel! 240 éve jegyezték be Arany Griff néven városunk első patikáját (os) Esztergom történelméhez szervesen hozzátartozik az orvoslás és a gyógyszerellátás múltja is. Ez utóbbit kutatta szorgos munkával, levéltári anyagok, feljegyzések elemzésével Nemeskéry Edvin szakgyógyszerész, a Szent István Pharma Patika Betéti Társaság, a megyei szakmai kamara elnöke. A közeli napokban lesz 240. évfordulója annak, hogy hitelesen dokumentálták a helytartótanács előtt az Arany Griff nevű patika bejegyzését. A neves évforduló kapcsán kértük beszélgetésre a városi közéletből is jól ismert Nemeskéry Edvin cégtulajdonos főgyógyszerészt: - A gyógyszertár történetének legfontosabb forrása az a levéltári anyag, mely 1707-től őrzi a városi jegyzőkönyveket, házvételeket és az adófizetést is. Az első biztos dokumentum 1757-ből származik, amiben Tomacsek Péter városi orvos jelentette, hogy orvos és bába működik, de patika még nincs. Később, 1763. október 25-én jelentést küldtek a szenátorokkal, a város fizikusával, valamint orvosával, Hermann Jánossal a helytartótanácsnak, hogy már van patika Arany Griff néven. A patikusok feltehetően azért kerültek az iparos céhekhez, és nem a kereskedő céhekhez, mivel az orvosok által felírt alapanyagokból állították össze az akkori medicinákat. így szakmai tudásuk az orvosokkal egyenlő társadalmi helyzetet jelentett. 1763-ban, amikor Gformer János a patikát megvette, megkapta a városi polgárjogot is. Ekkor még csak a Széchenyi tér 23. számú ház volt az övé, itt volt a patika, mely átnyúlt a mai Kossuth utca 3. számú házba is. Az egyesített Gformer-Krakovitzer vagyonból 1795-ben vásárolták meg a sarokházat. Gformer 1800. októberében meghalt, utána Krakovitzer Ferenc „kebelbeli patikusi polgárjogot" kért és kapott. Krakovitzer Ferenc a város közéletében is fontos szerepet játszott, minthogy 1829-ben polgármesternek választották. Fiának, Józsefnek adta át a patikát, aki hazafias érzelmű, a nemzetőrség 4. századának vezetője volt. A szabadságharc bukása utáni katonai megszállás nyomán patikáját és földjét Holmik Ferenc gyógyszerésznek adta el, és utána elköltözött. 1886-ban Zsiga Zsigmond vette meg a patikát és a házat, mely ezt követően használta a Szent István nevet. Zsiga Zsigmond 1911-ben eladta a patikát Rochlitz Artúr gyógyszerésznek, aki korábban már a vízivárosi Sas Patika tulajdonosa volt, és aki még egy évig megtartotta tulajdonában. Anyagilag nem bírta a két patika fenntartását, ezért túladott Sas Patikán, sőt még a sarokházat is eladta a Takarékpénztárnak, úgy, hogy a lakásért lakbért fizetett. 1919-ben, fiatalon, 46 éves korában halt meg, amikor is két évig Szokorik Ferenc gyógyszerész gondnok vezette a patikát. Rochlitz Elemér 1925. június 12-én szerzett gyógyszerészi diplomát a szegedi egyetemen, innentől ő vezette a Szent István Gyógyszertárat. Az államosítás 1950. július 28-án megfosztotta a gyógyszertártól a Szent István nevet, mely ettől kezdve 2/9-es számot vette fel. Rochlitz Elemért áthelyezték a Kerschbaumayer-féle gyógyszertárba (Kossuth Lajos utca 41.), mely a 2/10-es nevet viselte. Ezt a patikát még 1865-ben Hulényi Péter alapította. Az államosítás után, 1951-ben Mattyasovszky Felícia, majd 1957. február 8-ig Oláh Józsefné gyógyszerész vezette a gyógyszertárat. Rochlitz Elemér gyógyszerészt 1957-ben visszahelyezték az egykori saját gyógyszertárába, ahol 1977. május végéig dolgozott. Jómagam 1977. június l-jétől lettem a gyógyszertár vezetője, majd 1987. április 30-án a Széchenyi téri saroképületből - megyei beruházás után - költöztünk át a Bajcsy-Zs. út 11. szám alá. 1995. december 6-án gyógyszertárunk visszakapta a Szent István nevet, mely 1996. szeptember l-jével lett a Szent István Pharma Patika Betéti Társaság tulajdona - fejezte be rövid visszaemlékezését Nemeskéry Edvin. Székelyföld (Terra Siculorum) területi autonómiájána

k terve

zete (Hontenis 1532. évi Erdfly térképe. Mérete 55X37 cm. Fan etszet Nem a legjobb hírek érkeznek a székelyek földjéről: a román hatóságok újra - finoman szólva - nem eurokonform módon igyekeznek megfélemlíteni az európai modell szerint önálló régióként berendezkedni kívánó Székelyföld lakóit, mindenekelőtt a politikusait. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a román rendőrök már Marosvásárhely alpolgármesterét is feltartóztatták, és átkutatták a gépkocsiját, majd a rendőrségre vitték, ahol mintegy másfél órán keresztül hallgatták ki úgymond plakátragasztás-ügyben. Merthogy a kocsijában talált falragaszok az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőinek megválasztására hívták volna - az önkormányzatiság európai módon való gyakorlata szerint - Terra Siculorum népét. Mint azt már az augusztus 14-ei számunkban (Quo vadis Székelyföld?) jeleztük, Székelyföld területi autonómiájának tervezete elkészült, és a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Történelmi Magazin közölte is a Csapó I. József által kidolgozott szöveget, amelynek I. fejezete így hangzik: I. FEJEZET Altalános rendelkezések 1. szakasz a. Székelyföld, történelmi azonosságának kifejezéseként, önkormányzati közösséggé alakul. b. Székelyföld politikai-közigazgatási rendje a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekre, lakosságának arra a történelmi óhajára épül, hogy autonómiát biztosítsanak számára. c. A régió autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlődét, a területi érdekek érvényesülésének elősegítését és védelmét célozza. 2. szakasz Székelyföld Románia Köztársaságon belül jogi személyiséggel rendelkező autonóm régió. 3. szakasz A régió politikai-közigazgatási autonómiája nem érinti az állam területi integritásának, szuverenitásának sérthetetlenségét. 4: szakasz Az autonóm régió területe a jelenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Maros szék területét foglalja magába. A székek, székely közületi vidékek 1. Kézdi szék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magába; székhelye Kézdivásárhely; 2. Orbai szék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magába; székhelye Kovászna; 3. Sepsi szék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magába; székhelye Sepsiszentgyörgy; 4. Csík szék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magába; székhelye Csíkszereda; 5. Udvarhely szék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magába; székhelye Udvarhely; 6. Gyergyó szék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magába; székhelye Gyergyószentm iklós; 7. Maros szék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magába; székhelye Szováta (Marosvásárhely?); 8. Miklósvár- és Bardóc szék, amelynek területe a hozzá tartozó közületi helységeket foglalja magába; székhelye Bárót; 5. szakasz Az autonóm régió közhatalmát a négy évre választott Önkormányzati Tanács és az általa kijelölt Önkormányzati Bizottság gyakorolja. 7. szakasz a. Az Önkormányzati Tanács az intézmény, amellyel Székelyföld önkormányzata politikailag létrejön. b. Az Önkormányzati Tanács hatásköret a jelen autonómia-statútum és a nép határozza meg. 8. szakasz a. Jelen autonómia-statútumnak megfelelően, az állam általános törvényeivel összhangban, a székelyföldi politikai státus megillet minden olyan román állampolgárt, aki Székelyföld bármely helységében állandó lakhellyel rendelkezik. b. Azok a székelyföldi születésűek, akik román állampolgárok és külföldön laknak, szintén rendelkeznek a jelen autonómia-statútumban meghatározott jogokkal, amennyiben az utolsó törvényes lakhelyűk a Székelyföldhöz tartozó település volt. 9. szakasz a. Az autonóm régióban minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlőség. b. Az Önkormányzati Tanácsnak, mint közhatóságnak, hatásközébe tartozik azoknak a feltételeknek a kialakítása, amelyek biztosítják az egyének és az általuk alkotott közösségek teljes és tényleges egyenlőségét és szabadságát, elhárítanak minden olyan akadályt, amely meghiúsíthat vagy gátolhatja ezek teljes körű kibontakozását, s megkönnyítik minden állampolgár számára a politikai, gazdasági, művelődési és társadalmi életben való részvételt. 10. szakasz a. Székelyföldön a magyar nyelv egyenrangú az állam hivatalos nyelvével. b. Az autonóm régió és a hozzá tartozó székely székek és közületi helységek önkormányzatai biztosítják mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlőségüket. c. Az autonóm régió azon helységeiben, ahol az állandó lakhelyű, számbeli kisebbségben levő, más nemzeti-, etnikai, nyelvi identitású közösségekhez tartozó állampolgárok száma községben meghaladja a százat, városban az ezret, municípiumban az ötezret, szék területén a tízezret, e közösségek nyelve ugyancsak egyenrangú az állam hivatalos nyelvével. 11. szakasz a. Székelyföld zászlajának leírása. b. Székelyföld jelvényének leírása. c. Jelen autonómia-statútum elismeri a székely székek zászlaja és jelvénye szabad használatának jogát. d. A magyar nemzeti szimbólumok és más, számbeli kisebbségben levő közösség nemzeti szimbólumainak Székelyföldön való szabad használatát jelen autonómia-statútum garantálja. e. Az állami szimbólumok használatára a törvényes szabályozások érvényesek. A forrás szerk. megjegyzése: Csapó dr. a felsorolásból kihagyta Aranyos-széket, amely Tordától délre alakult ki, és 1876-ig Székelyföld része. A történelmi Keresztúr-széket, Nyárádszereda-széket, Kászonszéket pedig megilletné Miklósvár- és Bardócszékhez hasonlóan a saját helyi önkormányzat.