Esztergom és Vidéke, 2003

2003-09-18 / 37. szám

4 Esztergom és Vidéke 2003. december 18. Kisebbségi anyanyelvünkről - kissé „napfényesebben" „Odaát" születtem; anyanyelvünk állapotáért felelős tanárként, majd könyvtárosként diplomáztam, dolgoztam; néhány éve a Párkány-Esztergom Baráti Egyesület (PEBE) elnöke vagyok: több „antennám" is van tehát, amelyek kisebbségi létre kényszerült nemzet-részeinkről - kiváltképp a felvidékiről - fokozott érzékenységgel gyűjtik a híreket. Rosszak és jók egyaránt érkeznek. Elemző mérlegelésüket legutóbb a múlt hét végén az egyik országos napilapban olvastam. Eszerint két népszámlálás között (1991 - 2001) 47 ezerrel csökkent a felvidéki magyarok lélekszáma. Ennek legfőbb okául a megszólaltatott neves szociológus a kedvezőtlen demográfiai adatokat sorolja. A rendszer- és ezredváltás éveiben csaknem 30 %-kal kevesebb magyar született, mint amennyi meghalt. Felgyorsult a nemzetváltás, azaz a természetes asszimiláció is, főként a peremvidék kisvárosaiban és falvaiban. Ebben az irányban pedig a folyamatos nyelvromláson, a „keveréknyelv" használatán, majd a nyelvcserén keresztül visz az út teszik hozzá a gyakorló pedagógusok, illetve a Dunaszerdahelyen egy éve működő Gramma Nyelvi Iroda (az MTA egyik kutatóállomása) igazgatója. „Nem jajgatni kell, hanem cselekedni" - hangsúlyozza Csáky Pál, a kisebbségi ügyekért felelős pozsonyi miniszterelnök-helyettes. „Elsősorban az iskolák és a civil szerveződések feladata az anyanyelv ápolása és társadalmi súlyának növelése". Hétfőn, szeptember 15-én élőszó folytatta, egészítette ki hétvégi olvasmányomat - mégpedig Esztergomban és éppen egy civil szervezetnek köszönhetően. A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület - amelynek határokon átnyúló, sokrétű tevékenységéről lapunk már több alkalommal beszámolt - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával rendezett a Szabadidőközpontban egész napos konferenciát, Kisebbségi gyermekirodalmak címmel. Nyolc előadója Szlovéniából, Szlovákiából és Magyarországról (az utóbbiak közt lapunk munkatársa, dr. Horváth Gáborné is) - arról értekezett, hogy a gyermek és ifjúsági irodalomnak mennyire fontos szerepe van az anyanyelv (sz)épségének megőrzésében, ezért hogyan lehetne kapcsolatát a kisebbségi oktatással szorosabbá tenni, határainkon túli fejlődésének feltételeit tovább javítani. Merthogy a legutóbbi évek folyamán - amióta Meciar rossz emlékű országlása véget ért - javultak: egybehangzóan erről is számot adhattak a túlparti előadók. Ma Szlovákia vegyesen lakta területein, ha a magyar szülők úgy óhajtják, van és lesz anyanyelvi középiskolai oktatás, és remélhetően egy év múlva magyar állami egyetem is. A gyermekirodalom megjelenési lehetőségeit bemutató Csicsay Alajos - a Csemadok érsekújvári területi szervezetének elnöke, maga is többkötetes meseíró - kiemelte, hogy a ma működő hat kiadó magyar nyelvű könyvtermése együttesen jóval nagyobb, mint az egyetlen Madách Kiadóé volt a rendszerváltás előtt. A szerzők sorában, mint műfordítót emelte ki a párkányi Vércse Miklóst, a PEBE tagját, akit helytörténészként, útikönyvek írójaként, fordítójaként már ismerhetnek lapunk olvasói is. Jövőre éppen félévszázados munkássága iránti tisztelettel és igaz szívbéli örömmel ajánlom figyelmükbe Vércse Miklós két nagyon szép mesekönyvét. A mindennapi „kishírek" - de a legjobbak - közül való, hogy Dunánk mindkét partján kézbe vehetők. A meséknek Vércse nemcsak fordítójuk, hanem válogatójuk és összeállítójuk is, alkotótársa pedig egész oldalas akvarelljeivel Lábik János, az ismert párkányi festőművész. (Aki születésének 70. Jubileumát" a nyár elején Esztergomban is kiállítással ünnepelte.) 2000 végén jelent meg az első: Mióta van eszük az állatoknak ? címmel, tavaly pedig a második: A Nap leánya, amely a szlovák, szlovén, szerb, olasz, görög, evenk, továbbá afrikai és indiai népek 14 rövid és 5 hosszabb meséjéből összeállított gyűjtemény. Az említett hat kiadó közül a Losoncon működő Plectrum 'Kiadónál látott napvilágot, mégpedig a Szlovák Kulturális Minisztérium anyagi támogatásával. Talán ez a legjobb hír: bizonyság arra, hogy anyaországi, illetve alapítványi források mellett az utóbbi években már a hivatalosság „hajlandóságával" is számolni lehet. Nagyfalusi Tibor Szklenár András képei A Kortárs Galéria és kiállítóterem Szklenár képeit mutatja be a tárlatkedvelőknek ezév szeptember 30-áig. A művész szakmai életrajza színes és gazdag. 1957-ben született Pásztón. Ifjúkorában sportolt, ám egyre több időt töltött a rajzasztal mellett: dekoratőrként tevékenykedett, plakátokat, meghívókat tervezett. Szabadidejében grafikát készített, rajzolt és festett. Témái: az egyre pusztuló élővilág, a „beton" és a természet összeütközése, az erdők és fák pusztulása. Aktképei sejtelmesek és finomak. Portréi közt nevezetesek a magyar írók, költők, színészek és államférfiak történelmileg hiteles hátterű arcképei. A művészt mélyen megihlette az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója. A Kossuth Lajost és a magyar huszárokat ábrázoló festménye eljutott a tengeren-túlra, címe: „Kossuth huszárjai". Szklenár Andrásnak ez a műve kapta meg az első díjat a Nationality Broadcasting Network televíziós állomás (USA) és WKTX 830 AM (ugyancsak USA) nézői és hallgatói számára - a magyar forradalom évfordulója alkalmával kiírt világméretű pályázatán. Külföldön (Svájcban, Ausztriában, Németországban, az USAban, Kanadában) és itthon rendszeresen állítja ki különleges színvilággal alkotott festményeit. ViKörnyezetünk értékei A selyemakác Keleti mimózafának is nevezik. Tudományos neve: Albizia julibrissin. Hazája a szubtrópusi Ázsia, Irántól Japánig. Tíz méter magasra nő és fénykedvelő. Az első selyemakácot Szilvásváradon csodáltam meg. Nagyobb mértékben Pécs környékén terjedt el. Esztergomban is meghonosodott (pl. Pázmány Péter utca). Ernyős koronájú, kecses termetű fa, páfrányra emlékeztető, párosan szárnyalt levelekkel. A különleges, rózsás fátyolvirágzata június végén jelenik meg és szeptemberig virágzik. E fajtát először üvegházakba ültették a mérsékelt égövben, de védett, meleg fekvésben a szabadban is áttelel. Közepes vízigényű. Nagy szárazság esetén néhány alkalommal alaposan öntözzük meg. Magról szaporítható, gyorsan nő. Aki szert tud tenni magjára, vagy fiatal csemetéhez jut, egy értékes, hosszan virágzó egzotikus díszfával lesz gazdagabb a kertje. Klotz József dékünkön, Tatabányán (1989) és Pilismaróton (1997) mutatkozott be. Most Esztergomban üdvözölhetjük és gyönyörködhetünk képeiben. A Kortárs Galéria és kiállítóterem közben Csáky Lajos kecskeméti festőművész életSzeptember nyolcadikán este fél nyolckor indult a második tanév a Mindentudás Egyetemén. Az évnyitó előadást Esterházy Péter tartotta „A szavak csodálatos életéből" címmel. A sorozat ezúttal is nagyszerű tudósokat vonultat fel, akik közül többen nemcsak az egyes területek szakértői, hanem a tágabb közönség számára is ismerősek. Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a pénz nyugtalan természetéről; Nádasdy Ádám, nyelvész, költő és műfordító a nyelv változásáról; Csányi Vilmos etológus pedig az emberi természet biológiai gyökereiről beszél majd. A szemesztert - stílusosan Nyíri Kristóf előadása zárja december 15-én „Enciklopédikus tudás a 21. században" címmel, hiszen a Mindentudás Egyeteme éppen arra tett és tesz nagyon sikeres kísérletet, hogy a legmagasabb színvonalú, friss tudás enciklopédikus tárát tegye hozzáférhetővé minél szélesebb közönség számára, a jelen legkorszerűbb kommunikációs és technikai fejlesztéseit felhasználva. A sorozat nem ér véget ezzel a félévvel, de a távolabbi folytatás pontos feltételei még nem meghatározottak. Ami bizonyos és változatlan: az előadások nyilvánosak és ingyenesek, helyszínük továbbmű-kiállítására készül, melynek címe: „Almok a rózsakertben". Megnyitójára október 10-én, pénteken délután 17 órára hívjuk-várjuk a művészetkedvelő közönséget. Horváth Gáborné dr. ra is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Épületének Kozma László előadója (Budapest XI., Magyar tudósok körútja 2.), időpontjuk pedig hétfő este fél nyolc. Mivel a terem befogadóképessége véges, érdemes élni az internetes regisztráció lehetőségével a www. mindentudas.hu címen. A szervezők remélik, hogy az előadássorozat kiemelkedően pozitív fogadtatása ezúttal sem változik. A közvélemény-kutatók is érdeklődtek afelől, hogy mely témák érdeklik leginkább az embereket. Első helyen az orvostudomány egyes területei, a betegségek állnak, ezt követi a természettudományok általános említése. 10% feletti említési aránnyal vannak jelen még a biológia és az élővilág témakörei, a történelem, a nyelvészet és a közgazdaságtan. Katona Gergely Hajnali órák Kertváros határában... Egy augusztus végi meleg hajnalon (négy órakor) indultam, hogy el kísérjem a mezőőrt, Fizel Józsefet, napi feladatának első óráira. Találko zó a megbeszélt helyen; még sötét van, az ég alja dereng. Első területünk Sátorkőpuszta bejárása, közben megállunk és megállapítjuk, hogy a Palatinus-tó Kassai út felé eső részén a part és a faházak környéke igen szemetes, magas gaz „díszlik". A napi jelentésbe ez be is

! kerül! A sátorkőpusztai területek csendesek, még nincs mozgás a szántóföldeken, de még a lóistállók és karámok körül sem. Utunk a volt szeméttelepre vezet, ahol a feljárást megakadályozni hivatott árkok nem gátolják az illegális szemétlerakókat. A Látó-hegyi út két oldalán a szokásos kép fogad: a vízelvezető árkok ban szemét, feleslegessé vált gépkocsialkatrészek. A volt lőtér melletti erdőben is hasonló elszomorító látvány fogad: szemét, építési törmelék. A városrész Duna felé eső határrészében más kép tárul elénk: itt már van élet, a madarak reggeli mozgása megkezdődött. Itt, a tanyákon élq emberek már készülnek napi feladataikra: állatokat etetnek, gépkocsikra rakodnak, munkába indulnak. A határ elhanyagolt, nagyon összefüggő táblák parlagon hagyottak, a földek megműveletlenek, derékig érőek a gazok. Tát határához érve viszont már egészen más látvány fogad. Nincs, megműveletlen parcella, mindenütt ápolt, bevetett terület látható. A bemérő torony közelében lévő oszlopon található transzformátor fogadó-szekrényének ajtaja hiányzik. Ez is bekerült a napi jelentésbe. Egészen kivilágosodik mire a kb. 1200 hektáros határrészt bejártuk. Egyik területrészen sem tapasztaltunk gyanús mozgást, nem láttunk illegális szemétlerakást, termény-lopást. Pedig a szemétlerakások folyamatosan történnek a határ menti utak környékén, erről az ott található szemét árulkodik. Lehet, hogy a mezőőr bejárása utáni időszakban kerülnek a terület-i r eV Nagy Tibor Olvassa hétről hétre az iimiíEQtóif hetilapot, az esztergomi polgárság lapját! A harmadik szemeszter részletes programja: szeptember 15. - Palló Gábor: A magyar tudós-zsenik szeptember 22. - Tompa Anna: Egészségtudat és tudatos egészség szeptember 29. - Jaksity György: A pénz nyugtalan természete október 6. - Fésűs László: A természetes sejthalál titkai október 13. - Sajó András: Miért büntetünk? - Értelem, érzelem és ésszerűtlenség a társadalom szabályozásában október 20. - Horváth Zalán: Mikrokozmosz - Világunk építőköveinek kutatása október 27. - Patkós András: A Mindenség mérése november 3. - Gyulai József: Az emberiség útja a nanovilág felé november 10. - Szabad János: Anyai öröklődés, anyai hatás november 17. - Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv? november 24. - Havass Miklós: A számítógéptől az információs társadalomig december 1. - Máray Tamás: Hálózatok hálózata: az internet december 8. - Csányi Vilmos: Az emberi természet biológiai gyökerei december 15. - Nyíri Kristóf: Enciklopédikus tudás a 21. században A Mindentudás Egyetemén Esterházyval indult a második tanév