Esztergom és Vidéke, 2003
2003-09-18 / 37. szám
2003. szeptember 11. Esztergom és Vidéke 3 HéTSZÍDVIRAG Kézműves ajícolotcör (5-14* éves <Jiálcotcr\a»]c [nuoc. io-ií fós csofrortban) Helyszín Esztergomi Szababiböközpont kézműves terem Időpont: minőén szerbán 16-17.30 óráiy Vezeti: Óbor Tünde képzőművész Tandíj: 2500 Ft/(?ó (tefjes anyag-és eszközellátással) 2003 májusában, augusztusában és szeptemberében Esztergom több útszakaszán forgalomszámlálás zajlott Az összegzett adatokat az alábbi táblázat tartalmazza Számlálási helyek Számlálás na Ojai Számlálási helyek 05.13 05.14 05.15 08 10 08.12 08.13 08 14 09.02 09.03 Számlálási helyek kedd szerda csütörtök vasamap kedd szerda csütörtök kedd szerda Dobozi út parkolónál 9.187 10 026 Kiss J. alt u. 44. sz. előtt 9.051 9.166 Dobogókői u. a Mély útnál 6.688 5.112 7 012 7.551 Bottyán-híd 2.929 2.151 2.236 Hajóállomás előtt 2 092 • 2.043 1.746 Kossuth L. u. 8-10. előtt 11.503 7.349 10.714 11.964 Kesztötci u. benzinkútnál 3.692 3.450 Retek u. a Határ útnál 2.112 1.174 2.323 2.327 • Táti u. a Zsidódi hídnál 4 947 3.603 4.850 6 648 A táblázatban szereplő adatok az adott napokon - 6 1' 0 - 18 <> 0 óra között - és helyen áthaladt jármüvek összesített darabszáma (szgk, autóbusz, kis-, közepes-, nehéz,- pótkocsis-, nyerges tgk, motorkerékpár, kerékpár, lassú jármű). Az adatokból kiolvasható például az, hogy a Kossuth L. u. 8-10. előtt óránként átlagosan 997 jarmü haladLell Morgolódok Parkolok. Magáról a fizető parkolásról nem szeretnék vitatkozni, erről döntöttek. De a kivitelezésről van véleményem, amit megosztanék Önökkel. Megdöbbenve néztem a kihelyezett parkoló órákon a filctollal felírt ákom-bákomokat. Először azt hittem valami rossz tréfát űző gyerek firkálta össze, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy ezt a működtető hivatalos embere tette. Azon melegében, a felháborodásom teljében megmutattam egy önkormányzati képviselőnek, aki először szintén arra tippelt, hogy valakik szórakoztak, de másnap bejött és közölte, beszélt az illetékessel, és sajnos egy kis technikai baki történt, de napokon belül megoldják. Én türelmesen vártam egy hónapot. Ezúton is megkérem az illetékeseket, ne hagyják, hogy rajtunk nevessenek, és azt mondhassák - amit már hallottam -, hogy ilyen dolgokért vagyunk mi balkániak. Nem tudom mennyibe került a parkoló órák felállítása (szívesen olvastam volna erről, és egyáltalán az egész parkolási dologról mondjuk itt ebben az újságban), de biztosan nem került annyiba, hogy ne lett volna a városnak még öt-tízezer forintja, arra hogy valamelyik dekorációs vállalattal tisztességes feliratokat készíttessenek az órákra, és persze a kihelyezett eligazító táblákra is, mert hogy azokra is filctollal vannak kiírva bizonyos dolgok, amik ráadásul félreérthetők. Túl mindezen, azt hallottam, ezek nagyon intelligens berendezések. Ez esetben hogyan fordulhat elő, hogy az a külföldi, aki nem tudván a parkolási rendről, és vasárnap odamegy az órához, pénzt dob be, kap egy parkolójegyet, hétfő reggel nyolc órától. Ezzel az erővel azt is mondhatnánk neki, köszönjük az adományát. Ilyen esetre mondanák a vicc szerint: ügyes. Azt hiszem úgy, volna tisztességes, ha vasárnap nem fogadna el pénzt az automata, (ha már ennyire intelligens, biztosan megoldható lenne), vagy tényleg írja ki: A város nevében köszönjük az adományát. Uraim és hölgyeim, Gálvölgyi poénjával élve: „én szégyellem magamat", de tényleg így van, esztergomiként, és lokálpatriótaként szégyellem magamat, hogy ilyen Félévszázados a Zöld Óvoda Szaktantermet avattak a Petőfi Sándor iskolában (Pálos) Szeptember 12-én, kora dél dor Altalános Iskola aulája. A me< hirdetett, melyet néhai Sinka Lász tek. Az iskola énekkara Balogh Józsefné vezetésével adott szép műsort. A diákok közül Hack Róbert, Hajnal Zsófi, Mahed Máté és Vati Mónika szavalt. A néptánc szakkörük csárdást táncolt Sfzénássy Attiláné betanításában. Knapp János Pál alpolgármester köszöntötte az érdeklődőket, kiemelve iskolavárosi szerepünket: ezt csak a pedagógusok nemes munkája nyomán érhettük el hangsúlyozta. Kalmár Károlyné iskolaigazgató ünnepi beszédében elmondta, hogy részt vettek az Oktatási Minisztérium Iskolai Emlékezet című pályázatán. Nyertek is, és ennek gyümölcseként került most sorra a fizika szaktanterem fejlesztése és névadása. Sinka László a tanítóképző elvégzése után matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett, és 1953-82 között vezette az iskolát. Sinka László mindenki által ismert és tisztelt pedagógusa volt Esztergomnak, 29 éven át vezette a Petőfit. Minden újra fogékony szellemének és tevékenységének kisuán zsúfolásig megtelt a Petőfi Sánúvó szaktanteremavató ünnepséget iskolaigazgató emlékének szentelgárzását egész városunk élvezhette - emelte ki ünnepi beszédében Kalmárné. Rendszerető volt, erős egyénisége, precízsége, munkabírása, következetessége nagy hatással volt a mindenkori tantestületre. Kalmár Károlyné hangsúlyozta azt is, hogy Sinka igazgató úr reál szakos létére sürgette az ének-zene oktatását, valamint annak idején az orosz mellett a német és az angol nyelv tanulásának fontosságát is. Az ünnepi beszédet követően az énekkarosok dalának kíséretében a résztvevők az emeletre vonultak, ahol az igazgatónő és az alpolgármester társaságában néhai Sinka László Luca lánya avatta fel a fizika szaktermüket. A bensőséges ünnepséget követően a nagyelőadóban az iskola vezetése fogadást adott a korábban és a napjainkban működő tanárok, technikai személyzet, valamint a meghívottak részére. Követendő szép hagyományt indított el a szaktanterem névadásával a Petőfi iskola. Iskolavárosunkban számosan követhetik. Tisztelt Levélírónk! Ha már megszólíttattunk, szíves figyelmébe ajánljuk lapunk július 24-ei teljes első oldalát és a július 31-ei első oldal 5. hasábját „az egész parkolási dologról" - a szerk. (Pálos) Hamvas Gyuláné óvodavezető kezdeményezésére rendezték meg a Deák Ferenc utca 48. szám alatt működő Zöld Óvoda alapításának 50. évfordulóját. Városunk másik nyolc óvodájának vezetői, munkatársai, iskolaigazgatók, szülők jelenlétében a mostani nagycsoportosok adtak énekes-táncos műsort. Az óvoda udvarán, a zöld gyepen a fák alatt berendezett alkalmi ünnepségen Knapp János Pál alpolgármester mondott köszöntőt. Kiemelte az óvodapedagógusok szerepét a jövő generációjának nevelésében. Nagy sikert aratott az óvoda három egykori növendéke, Bors Lívia, Vadászi Klaudia és Szenczi Dóra akrobatikus tánca, akik napjainkban a Carmen tánccsoportban aratnak sikert itthon és idegen tájakon. A félévszázados óvoda történetét Csarnai Imréné, nyugalmazott óvodavezető mondta el, aki csaknem a kezdetektől részese volt mindennapjaiknak. 1953-ban az akkori Sportárutermelő Nemzeti Vállalat, majd később Labor Műszeripatölthettek két-két hetet. Innen fakad az óvoda természetszeretete, és innen fakad a Zöld óvoda elnevezés is. A nyugalmazott óvodavezető elmondta, hogy naponta 12 órát töltöttek ott szolgálatban rendszeresen. 6-7 óvónő, 4-5 dajka és 2-3 takarítói személyzet teljesített szolgálatot. Csarnainé 1988. június végén vonult nyugállományba, őt Sápszky Lászlóné követte, majd a mai vezető, Hamvas Gyuláné irányítja az intézményt. A fél évszázad alatt közel másfélezer gyermek nőtt ki a Zöld óvodából sok szép élménnyel, emlékkel. A bensőséges ünnepségen azt is megtudtuk, hogy Magyarországon 175 évvel ezelőtt Brunszvik Teréz Budán, a Mikó utcában alapította az Angyalkert első óvodát. A fővárosit Kolozsváron, Besztercebányán, Pozsonyban és másutt követték az óvodák. Esztergomban 140 évvel ezelőtt volt az első, éppen a Deák Ferenc utcában, csak egy másik házban. Azóta városunkban kilenc lett az óvodák száma, és évente rendszeresen 1000-1100 gyermek nevelésével foglalkoznak. A Zöld Óvoda kiterjedt udvarának és épületeinek Deák Ferenc utcai homlokzatán szürke márványtáblát helyeztek el, mely hirdeti az alapítást és a mostani működést. A táblát az alpolgármester avatta fel, melyet Michels Antal belvárosi plébános áldott meg. A szülőket, a meghívott vendégeket, az óvoda valamikori és mostani személyzetét fogadáson látták vendégül. van a városomban, idestova több mint egy hónapja. Nem kell, hogy válaszoljanak, elég lenne, ha megoldanák a fent említett problémát (nem mintha valaha is válaszoltak volna a megszólítottak). Egyébként meg maradok tisztelettel: Molnár László ri Művek nagy formátumú vezetője, Lehner Károly vezérigazgató kezdeményezte a bölcsödé és óvoda létrehozását. A gyárban dolgozó asszonyok biztos helyen tudhatták munkaidőben gyermekeik ellátását, nevelését. Kezdetben 50 gyermek részére volt hely, majd fokról fokra 100 főre emelkedett. Öltözők, mosdók, szertárak gazdagították a létesítményt. Csarnai Imréné 1957. május 20-án került kinevezésre, előtte 1953-tól Németh Ilona volt az alapító vezető. A működtetést, a fizetéseket a gyár adta. Az óvodások Zsóka nénije emlékezésében elmondta, hogy kezdetektől fogva nyaranként a gyár dömösi üdülőjében is
