Esztergom és Vidéke, 2003

2003-09-11 / 35-36. szám

2003. szeptember 11. Esztergom és Vidéke 5 Kaposi Antal emlékkiállítása a Sziget Galériában (K.E.) Szeptember 5-én nagy érdeklődés mellett nyílt meg Kaposi Antal emlékkiállítása a Gyakorló iskola rendezésében. A tanítóképző főiskola egykori művésztanárának alkotó munkásságát Wehner Tibor író, műtörténész méltatta. Az alábbiakban az ő méltatásából idézünk részleteket: (...) Kaposi Antal eme emlékkiállítása születésének 95. és halálának 25. évfordulójára emlékeztet, így könnyen kiszámítható, hogy ez a halk szavú festő és grafikus 1908-ban született és 1978-ban hunyt el. Az életút, az életmű két településhez: Zalaegerszeghez és Esztergomhoz kötődik; miután Csók István tanítványaként befejezte főiskolai tanulmányait először a zalai városban, majd 1959-től Esztergomban élt, tanított és dolgozott, Esztergomban a mai főiskola elődje, a Tanítóképző Intézet rajz- és művészettörténet tanára volt. Mindkét település, mindkét - egymástól karakterében élesen elütő - táj és város meghatározó jelentőségű volt e piktúrában: Kaposi Antal természetelvű, alapvetően a posztimpresszionista alkotóelvek szellemében dolgozó művész volt, akinek művészetében a látványnak, a látvány által felkeltett élménynek fontos szerepe volt, s így természetes, hogy ma is felismerhető, beazonosítható topografikus részletek jelennek meg alkotásain. A hangsúly azonban természetesen nem a regisztráláson, a leképezésen, hanem a megragadott természeti motívum, városrészlet vagy enteriőr által kifejezett jelenéseken, tartalmakon és jelentéseken van. Ha tematikailag vizsgáljuk, akkor a XIX-XX. századi, a tradíciók által éltetett festői hagyományhoz kötődő alkotásokat vehetünk számba: táj- és városképeket, néhány állat és viszonylag kevés ember ábrázolást, munkajelenetet. Az általában kisméretű, bensőséges atmoszférájú munkák változatos technikai apparátus felvonultatásával rögzültek: olaj/vászonképek mellett akvarellek, pasztellek, kréta- és ceruzarajzok, a sajnos múlandó filctoll-rajzok, valamint vegyes technikával kidolgozott alkotások, és monotípiák váltják egymást. Bár a realista képalakítás, majd a konstruktivista képépítés metódusa is nyomot hagyott művészetében, a meghatározó a posztimpresszionista művészeti szellemiség volt számára. E kompozíciók alapján Kaposi Antal művészetének egyik alapkérdéseként azt jelölhetjük meg, hogy alkotásaiban mennyire távolodott el a natúrától. Elmondható, hogy a kapcsolatot mindig megőrizte, még akkor is, ha néhány alkotásán - és itt az esztergomi városképeket kell kiemelnünk - a valóságos motívum már-már eltűnik, feloldódik a festői foltokban, a lágy, sfumatós, ködös, megfoghatatlanságokká alakuló, mély érzelmi töltéssel, költőiséggel éltetett koloritban. (...), És ha az Esztergomhoz kapcsolódó, az esztergomi tájat, a várost megörökítő festők alkotásainak körében analizáljuk Kaposi Antal legszebb műveit, akkor elmondhatjuk, hogy festői élettere ihletésére olyan mély tartalmakat, és olyan festői érzékenységgel és mesterségbeli alázattal fogalmazott meg, amelynek nyomait vagy párhuzamait elődei és egykori kortársai, és utódai művészetében is hiába keressük. (...) Kaposi Antal festőművész viszonylag heveset alkotott, ritkán állított ki, és általában, kevés kivételtől eltekintve akkor is csak Esztergomban. Művei annak rendje és módja szerint szétszóródtak, de szerencsére egy-egy emlékező, emlékeztető kollekció megrendezése alkalmából még összegyűjthetők. Alkotásait szemlélve a XX. század második és harmadik harmadára, valóságára és művészetére pillanthatunk: a határozott vonalakat, az éles kontúrokat követve, a meghajló vonalakat, és a foltok lágy gomolygását szemlélve pontosan megrajzolódnak, és puhán az emlékezés ködébe vesznek a dolgok, mintha arra figyelmeztetnének, hogy a meditációra, a valóság, a lét rezdüléseinek mély átélésére, egyszersmind költészetté emelésére mindig szükségünk volt, és mindig szükségünk lesz. Évadzárás után Interjú Pintér Zsuzsanna színházszervezővel Lezárult a 15 éves Esztergomi Várszínház idei évadja, bezárta kapuit a teátrum. Akik megtekintettek itt egy-egy előadást vagy akár csak a hírekből, beszámolókból értesültek róla, tudhatják, sikerekben igazán bővelkedő esztendő fejeződött be. A mostani nyár élményeiről, az idén szerzett tapasztalatairól Pintér Zsuzsannát, a Várszínház Alapítvány kuratóriumi tagját kérdeztük. - Az első kérdés az utolsó darabra vonatkozik: hogy sikerült az Esztergomi Carmen Táncegyesület előadása? - Telt ház előtt nívós produkciót láthatott a közönség. A második részben, a Színpadikus (!) utcatáncok során a Y\Q Banditos nevű együttes színvonalas játéka igazi élmény volt, előtte pedig, A színjáték folytatódik című Carmen-előadásban különösen a már tapasztalt táncos, Túri Lajos tűnt ki. - Az évadzáró darab után lehetőség van már a visszatekintésre. Miben tért el az idei év az előzőektől ? - Ebben az évben hiányzott a drámai műfaj, ami nem tudatosan lett megszervezve, így alakult. De az idei az az évad, amelyben a legnagyobb számú közönség látta műsorunkat, 17 produkciót (köztük 3 sajátot) 32 előadásban. Ennél még mindig lehetne több, 15-20 előadást még elbírt volna a Várszínház. Már tavaly is, illetve hat év óta. Idén az országos média jobban reklámozta a bemutatókat, a legtöbbjük térítésmentesen. Ez azt jelenti, hogy az ország kulturális életében jelentős mértékben helyet kapott ez a színház. A Bábos tábor a nagy érdeklődésre való tekintettel jövőre 2x1 hétig fog tartani. A legnagyobb siker azonban a Legyetek jók, ha tudtok előadása volt, ami érthető is. 23 gyerekszereplő mindennél jobban vonzza a közönséget. A produkciót őszre két színházba is meghívták. Különös élményt jelentett ebben az évadban, hogy sok neves színész tűnt fel színházunkban a nézőtéren. Nagyszerűek voltak a határon túli (a beregszászi, a szatmárnémeti, a temesvári és a nagyváradi) színházak előadásai. E társulatok a Thália, a Madách Színházban is lehetőséget kaptak már. Nagy büszkeségünkre ezek az együttesek Esztergomból, a korábbi várszínházi szereplések nyomán indultak országos útjukra. - Milyen változások várhatók a jövő évadban a sikerek hatására ? - Az előadásszámot mindenképpen bővíteni kellene. Mivel kicsi a nézőtér, a nagy érdeklődés miatt szűkösen fért el itt a közönség. Minden produkciónak legalább egy előadást lehetett volna tartani idén is. Két műsort még így is megismételtünk éjféli előadás formájában. Ezenkívül a színház fizikai állapotát a jövő évadra rendbe kell hozni. A teljes nézőtér és az öltözőbe vezető függőfolyosó faszerkezete felújításra szorul. A stáb jövőre nagyobb lesz a háttérmunka ellátására, mert több feladat, igény jelentkezett már idén is. Több kollégára lesz szükség, bár mindent egybevéve így is 40-50 emberrel dolgozunk. Idén ugyan kegyes volt hozzánk az időjárás, mert nem esett az eső, de a nagy meleg miatt a délelőtti próbákat délutánra kellett halasztani. 65 fokot mértünk a színpadon. Ilyen körülmények között nem lehetett próbálni, ami az aznap érkezett társulatok esetében külön nehézséget jelentett. A délelőtti gyerekelőadáson ezért nagyon szenvedett a közönség. Pedig az EszterFúvószenekar Steiermarkból - Hangverseny Táton A táti Musik-Land Utazási Iroda szervezésében szeptember 10-én Walter Krug egyesületi elnök vezetésével - Magyarországra érkezett az ausztriai Steiermarkban található Eisenerz város 30 tagú fúvószenekara. A Stadtmusikkapelle Eisenerz zenészei prof. mag. Franz Cibulka karmester vezényletével szeptember 12-én, pénteken 17 órai kezdettel a táti Kultúrházban - a Zagyi István karnagy által dirigált Táti Német Nemzetiségi Fúvószenekar társaságában - adnak közös hangversenyt. A koncert befejezéseként a két zenekar tagjai hat számot együtt fognak eljátszani. A hangverseny színvonalas szórakozási lehetőséget ígér a fúvószenét kedvelők egyre nagyobb táborának. A Musik-Land Utazási Iroda valamennyi rendezvényére - így erre is a belépés díjtalan. Osztrák vendégeink ötnapos programjuk során megismerkednek Budapest és a Dunakanyar nevezetességeivel. Ellátogatnak a pusztára, és részt vesznek egy magyaros pince-partin is. Karván - Palkovics Károly nyomában Az Esztergom és Vidéke 2003. július 24-ei számában olvastam a fenti című írást. A sok felsorolt név között feltűnt Somogyi Gáspáré, Somogyi Jozefa Burdina Alajosné, Somogyi Mária Palkovics Károly né neve, akinek László nevű fia 27 évesen halt meg. A szentgyörgymezői temetőben végzett kutatásaim során néhány síremléken találkoztam a Somogyi, illetve Somogyi Károly nevével. Vannak, akiket - engem is - érdekel családjuk eredete, családfája. Szeretnék ebben Palkovics Miklósnak néhány adattal segíteni. A szentgyörgymezői temető l-es parcellájának 6. sorában a 4. sír a Somogyi családé, melyet műkő lábazaton kovácsoltvas kerítés vesz körül. E nagyméretű sír közepén két méter széles fedlap található, azon kiemelkedő zárlap, ezen pedig egy méter magas kovácsoltvas kereszt van, előtte pedig lábon álló zárt fém mécses tartó. A fedlaptól jobbra-balra egy-egy tujabokor, előttük kúszófenyő. A fejrészen 3 m magas feketegránit obeliszk van, melynek csúcsán bevésett kereszt, alatta - félkörívben - az alábbi szöveg: Istenben elhunyt SOMOGYI JÓZSEFNÉ SZ. MERTLI TERÉZ született 1826. május 15. meghalt 1901. április 6. SOMOGYI JÓZSEF született 1824. október 28. meghalt 1904. június 4. Béke hamvaikra ZSITVAY SÁNDOR megh. 1913 élt 49 évet ZSITVAY SÁNDORNÉ sz. Somogyi Ilona megh. 1927 élt 65 évet Béke hamvaikra A III-as parcella 2. sorának 5. sírján 30 cm-es műkőkeretben vadvirágok, a sírt körül, az obeliszket részben befutotta a borostyán. A fejrészen feketegránit obeliszk, a csúcsán bevésett kereszt: SOMOGYI JÁNOSNÉ HUTT TERÉZIA 1855 - 1936 SOMOGYI MIKLÓS 1878 - 1895 FEKETE EMILKE 1906 - 1908 SOMOGYI GYULA MÁV elöljáró 1887 - 1951 A temetőkápolna falán, emléktáblán a következő olvasható: SOMOGYI KÁROLY esztergomi kanonok 1811-1888 Életét a köznek, egyházának, gombán táborozók, a családosok örültek ezeknek a daraboknak és igény is lenne a délelőtti gyermekelőadásokra, de ilyen körülmények között erről le kell mondanunk. Ha viszont esik az eső, azért nem lehet játszani. Valamilyen tetőre szükségünk lenne. - A nézők egy kérdőíven jelezhették észrevételeiket. A válaszokban milyen igény merült még fel? - A tető szükségességét és a kényelmesebb ülőhelyet szinte mindenki írta. A tető megoldásán munkálkodunk, de székek elhelyezése 1/3-ával csökkentené az egyébként is kis nézőteret, ezért más lehetőséget kell találni. - Milyen pozitív visszajelzés érkezett a Várszínház számára a kitöltött íveken? - A beérkezett mintegy 2000 kérdőív feldolgozása még folyik, de összességében dicsérő jellegű kritikát kaptunk. Sokan szeretnék, ha megnövelnénk az előadásszámokat. Nagyon sokan írták, hogy minden produkciót megnéztek és még többet is szerettek volna látni. Volt, aki kevésnek találta a jegyárat (a diszkókhoz és egyéb szórakozási lehetőségekhez képest) és szívesen fizetne többet is érte. - A jövő évi műsor már nagyjából kialakulhatott. Mit lehet tudni erről előzetesen ? - Már a 2005-ös évad is összeállt nagyjából, de az, hogy ezekből mit tudunk kivitelezni, az a pályázati lehetőségektől függ. A Legyetek jók... viszont egészen biztosan műsoron lesz, legalább 5-6 előadásban. - Köszönjük a beszélgetést, és eredményes felkészülést kívánunk a következő évre! I. M. hazájának szentelte önzetlenül alapítója a róla elnevezett szegedi Somogyi Könyvtárnak. Emlékének állítja a Szentgyörgymezői Egyházközség, melynek temetőjében végakarata szerint eltemették. Kívánságára két nővére mellé hantolták el Szentgyörgymezőn, de - sajnos - az 1932. évi temetőrendezés során sírjuk eltűnt, ezért a Szegedi Egyetem kérésére - munkássága tiszteletére - a temetőkápolna falára egy emléktáblát a helyeztek el. Somogyi Jánosné Hutt Terézia haláláig (1936) az édesapjától, Hutt Miklóstól kapott házban a Huttparton (Nagy-Duna sor, jelenleg Horváth Géza sor) lakott. Vele élt Gyula nevű fia, aki nem nősült meg; MÁV-elöljáró volt. Ismertem, édesapám gyermekkori barátja volt. Hogy milyen (rokoni) kapcsolat volt a karvai és az esztergomi Somogyi család között? Ezt csak további kutatások deríthetnék ki! Bélay Iván Őszeleji harmóniák Már az ősz első napjaiban is jó belefeledkezni a megnyúlt árnyak játékába, és csendben elmélázni a természet örök körforgásán. Pilinszky így ír: „Az ősz kétségtelenül szellemibb a nyárnál.(...) Ősszel az emberi sors, az emberi helyzet misztériumát éljük át". Egy ilyen, gondolatokat érlelő délutánon utam a hűvösvölgyi Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe vitt. Napok óta készülődve, kíváncsian kerestem azt a termet, amelyben betegek csendben várakoztak Fellegi Adám zongoraművész előadására. S»ha eddig nem tudtam, mit is jelent: „lélekzene"? Most már tudom. Ez a délután a csoda ideje volt. Varázslatként hangzottak fel Chopin művei és Liszt Ferenc magyar rapszódiája, illetve Bauer Andrea fiatal operaénekesnő gyönyörű hangja. Minden egyes hangzat lélekérintőként kapott életre és találta meg méltó helyét. Régóta ismert, hogy hatékonyabban lehet gyógyítani a zeneterápia módszerének bevonásával. Éledjen hát lélekzene az esztergomi Vaszary Kolos Kórház Pszichiátriai Osztályán is! Fellegi Ádám örömmel mondott igent az esztergomi felkérésre. Példáját sok-sok művész követte. Jó lenne egy pianínó/zongora. Aki szívesen felajánlaná pianínóját/zongoráját beteg emberek lélekvidítására, gyógyulására, jelezze azt a 70/244-3004-es telefonszámon, illetve/vagy a lelekzene@freemail. hu e-mail Köszönettel: .Lélekzene"