Esztergom és Vidéke, 2003

2003-08-28 / 33-34. szám

2003. szeptember 11. Esztergom és Vidéke 3 Dr. Prokopp Mária ünnepi köszöntője 2001-ben, a hazánk 1000 éves fennállását ünneplő millenniumi esztendőben született a Szent István-díj Alapítvány Esztergomban, Szent István király szülővárásában és uralkodásának színhelyén, az első magyar fővárosban. Valamennyien emlékszünk az egy teljes éven át tartó országos ünnepségekre, amelyek - 50 év után ismét reflektorfénybe állították Esztergomot. Itt volt a Szentkorona a legfőbb közjogi méltóságokat viselő államférfiaikkal együtt. Ekkor született meg a Szent István-díj gondolata, hogy Szent István szelleme elevenebben legyen jelen minden magyarban, akárhová is sodorta a XX. századi politika. Maga az Alapító, esztergomi polgártársunk, Bihari Antal családja is a II. világháború után kényszerült elhagyni otthonát a Duna bal partjáról, és áttelepülni a jobb parti Dunaszentmiklósra. Az Alapítvány célja tehát segíteni a magyarság összetartozását, hogy a Kárpát-medencének, Szent István 1000 éves országának minden örököse érezze, hogy a XXI. szazadban is testvérek vagyunk. Az Alapító által létrehozott Szent István-díj Melocco Miklós szobrászművész kisbronz szobra, amely államalapító szent királyunkat ábrázolja, amint mély meggyőződéssel Krisztus keresztjét állítja nemzetünk elé, hirdetve, hogy a fennmaradás záloga a keresztény erkölcs! Az Alapítvány alapszabálya értelmében a díjazott személyét a Kuratórium az Alapítványt támogatók ajánlása, vagyis a közvélemény alapján jelölik ki. A Kuratórium minden évben leszűkíti a jelöltek körét. Tavaly a trianoni Magyarország határain belül élő személyek közül lehetett megnevezni az összmagyarság érdekében a legtöbbet tevő honfitársunkat. Amint erre jól emlékszünk, hatalmas többséggel nyerte el a díjat Orbán Viktor. Idén a trianoni határokon túl, a Kárpát-medencében élő honfitársaink közül kellett kiválasztani az összmagyarság érdekében a legtöbbet tevőt. Tőkés László és magyarigazolványa Ez, hála Istennek, lehetetlen feladat, mert sokan vannak minden elcsatolt országrészben, akik hősiesen küzdenek Szent István örököseinek alapvető emberi jogaiért. Számos személyre kaptunk ajánlást, akik előtt - mindnyájunk nevében - meghajtom fejemet. Közülük két honfitársunk nyerte el a legtöbb ajánlást, így idén két díjat adunk át. Nem megosztva, hanem külön-külön teljes díjat. Ok a mai nap ünnepeltjei: dr. Duray Miklós, a felvidéki magyarság bátor harcosa, és Tőkés László református püspök, az erdélyi magyarság hőse. A hely, ahol most állunk, Szent István szellemének két kiváló követőjének emlékét is őrzi. Rudnay Sándor és Mindszenty József prímás-érsekekét. Az első, a reformkor kezdetén, hazahozta a 300 éve, a törökök elő Nagyszombatba menekült-menekített esztergomi érsekséget, megkezdte a Bazilika építését, amit sajnos, nem tudott befejezni, de ezt a Szent Anna Plébánia templomot , a mai pompájában öt év alatt felépítette, s azóta a közép-európai klasszicista építészet gyöngyszeme. Építésze ugyanaz a Páckh János, mint a Bazilikáé. Mindszenty József bíboros hercegprímás pedig a XX. században nemzetközi elismerést vívott ki Szent István szellemében, a független Magyarország hősies, az életét is feláldozó védelmezéséért. A magam és a Kuratórium nevében kérem, fogadják a díjazottak szívből jövő gratulációmat! Szent István szelleme legyen vezérfonaluk a további tevékenységükben! Élve a Mozdulat-adta lehetőséggel (miklós) Az esztergomi Mozdulat Táncművészeti Egyesület önálló bemutatóval, a Hófehérke és a hét törpe előadásával állt közönség elé augusztus 11-én a Várszínházban és 19-én a Széchenyi téri színpadon. (Ez utóbbi eseményre a Szent István-napok rendezvénysorozat keretében került sor.) A darab első alkalommal a fellépő gyermekek szülei, másodszor már nagyobb nyilvánosság előtt szerepelt, nagy sikerrel. A tánccsoport lelkes amatőr tagjainak munkája, a sok gyerekszereplő játéka mellett az előadás profi közreműködők tudására is épült: a Budapesti Táncszínházból érkezett a rendező, Földi Béla (aki ott művészeti vezető) és a betanító koreográfus, a Herceg szerepében Bakó Gábort láthattuk a Győri Nemzeti Színházból, a fővilágosító szintén egy neves francia színházi fesztiválról utazott haza a bemutató kedvéért. További ismert közreműködő volt még Villányi Zsolt, aki aprólékos gondossággal építette fel a díszletet, ami sajnos a Széchenyi téri előadáson már hiányzott. Amennyi távolság a profizmust a lelkes amatőr munkától elválasztja, az a Várszínház bemutatój án is j elentkezett, jelezve, hogy csiszolódásra van még szükség a darab kivitelezését illetően. Nem a szigorú műítész szemével értékelve az előadást dicséretre méltó az az önfeláldozó szülői munka, a művészkollégák és ismerősök segítőkészsége, amellyel létre tudták hozni ezt a bemutatót. Csak további sikereket és újabb alkalmakat, a megható mese megható tolmácsolásán túl érlelődést, komolyodást kívánhatunk az előadásnak, illetve a szereplőknek. És sok örömet a szülőknek lelkes szervezőmunkájuk jutalmaként. Az ENÉKE programjai Szeptember 6.: Nyárbúcsúztató a Szigeten Szeptember 13-14.: Kőszeg, Szombathely, Burgenland Szeptember 26-28.: Nyugati Tátra, Árvavölgye, Zakopane Október 4.: Egri kirándulás Október 11.: Sopron, Kismarton, Rusz Október 17.: Városi Nyugdíjas-nap, kézműves kiállítás Október 23-24.: Hajdúszoboszló, fürdőprogram Október 26.: Bécsi kirándulás December 14.: Karácsonyi gálaműsor December 31.: Élő szilveszter * Szeptember l-jétől továbbra is minden hétfőn 16 órától klubdélutánt tartunk a Szabadidőközpontban. Október elsejétől - neves országos és helyi előadók közreműködésével - történelmi, irodalmi és egészségügyi témákban új előadás-sorozat indul az ENÉKE szervezésében, melyek pontos időpontjairól időben értesítjük a tisztelt olvasókat, ugyanakkor felhívjuk mindazok figyelmét, akik a kézműves kiállításon részt kívánnak venni, hogy szeptember 30-áig jelezzék részvételi szándékukat. * Az ENÉKE székhelye megváltozott! Új címe: Bajcsy-Zs. u. 4., I. em. 109. A telefonuk viszont változatlan maradt: 313-343. Októbertől már az interneten is elérhető az ENÉKE! Bábos tábor (ffy) Harmadik éve jelentkezett idén az Esztergomi Várszínház gyermektábora, amelynek népszerűségére jellemző, hogy kellő számú jelentkezés esetén jövőre még egy turnus megszervezését tervezték el a színház vezetői. (A tervezett 70 főhöz képest most is 87-et vettek fel a nagy túljelentkezés miatt.) A 6-10 éves gyermekek számára meghirdetett, délutánig tartó napi programok során a résztvevők megismerkedhettek a bábszínházi darabok színrevitelének folyamatával, a bábok különböző fajtáival, de bábokat, kellékeket, díszletet is készítettek, amelyeket azután a gyakorlatban használtak fel. Minden nap szórakoztató, színvonalas előadásokon vehettek részt ezen kívül a táborozók: Janikovszky Éva darabja (Ha én felnőtt volnék) a közelmúltban elhunyt szerzőnő, a Három kismalac és különösen a Cirkuszkabaré sikere a Nagyváradi Állami Bábszínház idén is kimagasló játéka miatt lehet említésre méltó. (Ez utóbbi darabra még Budapestről is érkeztek.) A kisrégió majd minden településéről egybegyűlt gyereksereg a zárónapon azután nemcsak nézőként, de aktív résztvevőként is kamatoztathatta a frissen szerzett tudását. Augusztus 17-én, vasárnap ugyanis színpadra álltak a kicsik és bemutathatták az egy hét alatt betanult darabokat. A tábor sikere idén sem maradt el. (A résztvevők harmada egyébként is visszajáró, s a korhatáron túllépők már most ígéretet kaptak, hogy kívánságuk szerint jövőre szervezőként működhetnek közre.) Az azóta eltelt néhány nap alatt máris akadt érdeklődő a jövő évi hasonló rendezvényre. Az ő kedvükért közöljük, hogy a 2004. évi bábos táborra legkorábban szeptember közepétől lehet majd jelentkezni a Várszínház Alapítvány irodájában - tudtuk meg Pintér Zsuzsanna kuratóriumi tagtól. A kertész kutyája (IM) Telt házat vonzott és nagy sikert aratott a Várszínház idei évadjának soron következő darabja is, ami a hivatalos program szerint az utolsó volt a sorban. Horányi László azonban az előadás előtt meglepetéssel szolgált, bejelentve, hogy záródarab szerepét egy újabb bemutató tölti be, hétfőn, augusztus 25-én, a Carmen tánccsoport produkciójával. (A lapzártánk után tartott, két részes előadás bizonyára tetszést keltett a közönség körében, de erre a következő lapszámunkban még kitérünk.) A Kertész kutyája színvonalán és sikerén ez természetesen mit sem változtatott, csak az évad méltó befejezése tudatát bizonytalanította el némiképpen. Félix Lope de Vega népszerű vígjátéka sok alkalommal szerepelt már a magyar színházakban. Sikerét a magabiztos színészi jellemformálás adja, ami a szöveg nyelvi leleményeiből, a verses forma játékosságából is sokat kamatoztat. A mostani előadáshoz Gáspár Endre briliáns fordítása szolgált alapul, amelynek bravúros formája olykor éles ellentétbe került a bonyolultan fogalmazott mondanivalóval, egyes nyelvi fordulatai után viszont felmorajlott a közönség a tetszetős szókapcsolatokat ismételve-. Vas-Zoltán Iván rendezése (akitől ez évadban a Hegedűs a háztetőn és a Ha én felnőtt volnék című darabot láthatta a közönség) a színpadkép legcsekélyebb megváltoztatásával segítette a különböző jelenetezést, de a színpadra vitelt is hasonló egyszerűséggel oldotta meg, ami az elmondottak alapján csak előnyére vált a darabnak. A nézők így önfeledten adhatták át magukat a fordulatos cselekmény bonyolódásának, csodálkozhattak el a szóhasználat, a remekbe szabott rímek csengésén - és különösen a karakterek színészi megformálásán. Egy történetben, ahol féltékeny vonzódás és gőgös eltaszítás, különböző személyek iránt érzett szerelem és más-más érdekeknek való megfelelés irányítja az eseményeket, természetesen adódik a különböző viselkedési formák, a szerepjáték sokfélesége. Ezek sarkosítása, a jellemkomikum olykor parodisztikus megalkotása, kivitelezése nagyvonalú és magabiztos színészi játékot, pontos, tudatos szerepfelépítést kíván, ami különösen a grófnő szerepe esetében jelentkezik. A donna Dianát mesterien játszó Udvaros Dorottya partnere Rátóti Zoltán volt, de szerepében a színésznőhöz hasonló fölényességgel és erővel inkább a szolgát, Octaviót alakító Sztarenki Pál tűnt még ki. (A vastapssal kísért meghajlás során egy alkalommal csak ők ketten maradtak fent a színpadon a többi szereplők távozása után. Sztarenki ezt a véletlen szülte helyzetet játékos komédiázással, a díva partnere szerepében való tetszelgéssel játszotta el, pedig méltó helyen állt ő ott akkor.) A színlapon, sajnálatos módon viszont csak a négy főszereplő neve szerepelt, pedig a többi színész is megérdemelte volna legalább a neve feltüntetését. A darab- és színészválasztás tehát most is, mint az évad nyitó előadása, a Karnyóné esetében, telitalálatnak bizonyult. A Várszínház szervezői ezzel az emlékezetes darabbal újabb sikert könyvelhettek el és a Carmen tánccsoport évadbúcsúztató előadása előtt nagy lépést tettek a közönség érdeklődésének fenntartása, a jövő évadra való átmentése érdekében. (Nekik is tetszett a Várszínház... Illusztrációnkat a Kiskegyed utóbbi számából ollóztuk.) Legyetek jók, ha tudtok! - jók voltak Népszerű olasz film vérpezsdítő zenével ez a Legyetek jók. ha tudtok! Horányi Lászlónak, az Esztergomi Várjátékok igazgatójának nagy ötlete támadt - színpadra vitte a sztorit, és hatalmas síken aratott Gráf Csilla, a női főszereplő a partin hasát fogú a nevetéstől. Férje, Maksa Zoltán őt virágcsokorral, a többieket jobbnál Jobb poénokkai kápráztatta el Rács Ferenc a Fülöp atyát alakító és a Várjátékokat szervező Horányi László miatt tette tiszteletet. Egy közös munka óta jó barátok