Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-09 / 18. szám

4 Esztergom és Vidéke 2002. május 9. A grafika, a költészet és a zene délutánja ^ iMXbKbst« I/Wfce­azídő, ^ amiről az órád keresed, a kézbőrödön van." f/osj Május 3-án egy délutáni programra, a Szabadidőközpont au­lájába hívta az érdeklődőket a Mura­vidéki Baráti Kör Kulturális Egye­sület. A rendezők nevében Ruda Gá­bor készítette elő a programot, így remek zeneszámokat, költeménye­ket, valamint szépen kidolgozott grafikákat élvezhettünk. Csernus Ferenc, a házigazda ka­lauzolta a szépszámú érdeklődőt, majd Meggyes Tamás polgármester köszöntötte az egyesület kezdemé-' nyezését. Polgármesterünk kinyil­vánította, hogy Esztergom önkor­mányzata nyitott a kortárs művé­szek alkotásai iránt, mindenkor he­lyet és teret adnak a jószándékú szerzőknek. Az aulát betöltötte a Drága Bá­lint dirigálta Nyerges Ragtime Band muzsikája, majd ezt követte Bakai Ferenc rendezésében és közreműkö­désével az Esztergomi Klubszínpad kamaraelőadása; a délvidéki szár­mazású Kovács Karolina: Szembe­szélés című verses- és elbeszélőköte­téből olvastak fel - a szerző jelenlét­ében - részleteket. O ma Kiskunha­lason él, ott tanít, közben Szegeden bölcsésztanulmányait végzi. Kötete több mint ötven költeményt és pró­zai írást tartalmaz, melyhez az aján­lást Beszédes István adta. A kötet­ben szereplő grafikákat Ágoston Ló­ránt készítette, akinek tucatnyi nagyméretű alkotása most az aulá­ban is kiállításra került. Ágoston Ló­ránt a délvidéki Törökkanizsán szü­letett, de egyetemi tanulmányát már Szegeden folytatta. Tíz éve végzett rajz-földrajz szakos tanárként. Ala­pító tagja az In Memóriám Geriub Gepleki képzőművészeti csoport­nak, melynek kiállításain évente rendszeresen részt vesz. Grafikáit látták már a délvidéki Kanizsán, Szabadkán, Törökkanizsán, Zentán, Belgrádban, Budapesten, sőt egy év­vel ezelőtt már a Bánomi lakótelepi tárlatán városunkban is. Új alkotá­sait hozta el most a Zöldházba. Esz­tergomban most kezdik felfedezni grafikáit (fotónkon), egyre több ta­nítványa van. Az 1999-es tanévtől városunkban tanít az Árpád-házi Szent Erzsébet középiskolában. Al­kotásait Barcsai Tibor festőművész ajánlotta a hallgatóságnak, aki nem titkoltan kedveli Ágoston Lóránt egyéni vonalvezetését. A szépen összeállított kulturális programot gazdagította Szaniszló János jazz-zongorista muzsikája. Ugyan a zenéről már lemaradtak, akik nem voltak ott május 3 :án dél­után a rendezvényen, de Ágoston Lóránt grafikáit, valamint Kovács Karolina kötetét még május 17-ig a Zöldház aulájában megtekinthetik. Elménnyel gazdagodnak, akik a hát­ralévő két hétben szakítanak rá né­hány percet. Érdemes! Holnap: Esztergomi műhelyek A könyvtári sorozat következő találkozóján, május 10-én 17 órakor Szerémy György buddhista tanító, műfordító - a házigazdával, Nagy falusi Tiborral együtt-új könyve bemutatójára, beszélgetésre vár­ja az érdeklődőket. Szerémy György 1957-ben Esztergomban született, a Dobó Gimnázi­umban érettségizett. Magyar-német szakos középiskolai tanár, aki szo­rosabb értelemben vett tudományos munkát (kutatói, majd vendéglek­tori ösztöndíjjal és aspiránsként az ELTE Bölcsészkarán) 1991-től vé­gez. 1996-tól újra városunkban él; azóta ez a negyedik fordításkötete. Az előző három könyv (Paul Barth: A sztoa filozófiája /1998/; Kari Jaspers: A filozófiai gondolkodás alapgyakorlatai /2000/; Georg Grimm: A szamszára /2001/) megjelenése alkalmából szintén vendége volt a könyvtári találkozó-sorozatnak. Jelenleg a Vaszary Kolos Kórház könyvtárosa és - tavaly szeptembertől - a Körösi Csorna Sándor Budd­hista Egyetem meghívott tanára is. O szerkesztette és adta ki fia, Szabolcs - az ausztriai Grosslockner közelében 2000. március 16-án halálos balestet szenvedett három ma­gyar alpinista egyikének - posztumusz naplóját (A teljesség töredékei ­EVID, 2000. április 20., 2001. április 12.). Előkészületben lévő, illetve megjelenés előtt álló munkái: Detlef- I. Lauf: A Bardo Tödal titkos tanításai - F.W Schelling: A mítosz filozófiá­ja (műfordítások); „Gyermekded költői kedéllyel" (Érzékenység és be­avatás) tanulmány E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép c. művéről ­„Minden úgy lesz, ahogy lennie kell" (A tanítvány hontalansága) tanul­mány Mihail Bulgakov: A mester és Margarita c: művéről - A buddhiz­mus védikus alapjai (Összehasonlító metafizikai tanulmány) - Restau­ráció (A kinyilatkoztatás és a hagyományok metafizikájához /összeha­sonlító mítoszfilozófiai tanulmány/). A most bemutatásra kerülő könyv, a Buddhista misztériumok író­ja: Helmuth von Glasenapp, akinek legismertebb műve Az öt világ­vallás. Ez a kötet - ahogy az előző három is - a Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó gondozásában idén jelent meg. Egy kiállítás képei és versei „Szálló fényben örök / Létben küzdő körök / Arja még fogja létem / Meg kell maradnom lásd / Nem jöhet bujdosás / Fényem ragyog a réten / Hallod szép új dalom / Felcsapom kalapom / S a jövő a bérem." (Czirok Ferenc: Balassiádák, Bizakodó.) A megnyitón a tárlatlátogatók közül valaki megjegyezte: „Nos, itt áll előttünk a XXI. század festője!" Ám nekem nemcsak a jövő, hanem a múlt: egy régebbi, tizenkilencedik századbeli szépséges és változatos ze­neműjutott az eszembe. Vele együtt - a művészetek ihlető ereje, kapcso­lódásaik és társításaik megtestesült valósága. Kiállítónk tudatában és művészi alkotásaiban mindez ­egyszemélyben végbemegy. Verseit, elmés gondolatait festményeihez idézhetem: művészetét (és az emberi szeretetét) eszköznek tekinti ahhoz, hogy „elrontott világunkban az ember a szépet és jót is meglássa". Ausztri­át, mostani tájhazáját így jellemzi: „Havas, büszke hegyek, / Rajtatok lép­delek, / Isten nyoma itt is szép! / Festem, rajzolom hát / Nem divatos szik­lád /" és - Kapruni emléksorozatában virágok, ellentétesen ütköző sugár­vonalak, háttér-tájak szövevényében ábrázol vádló szemeket, fájdalma­san szép női arcot, vérszínű-vöröses vagont, feketés árny-virágot. ... Igen, a virágok! A festő ecsetje hármas szárnyas oltárra emeli Isten eme teremtményeit, légyen az keze nyomán bármely technika! Akva­rell-versét így fogalmazta meg: „Előttem fénylik a táj. / Vizes papíron nyomot hagy /A szépet hozó lendület. /" A Hihetetlen pedig ez: „Olajban úszik a vászon. / Terpentin gőze száll. / Reppenő sulyom-levél. /" A virá­gok és növények világa tematikusan jelenik meg egy-egy képcsoporton. Ilyen pl. a középkori szárnyas oltárokat felidéző Virágok oltára, a szín­variációs, fénylő rézlemezekkel ékített Növényornamentika, a Virág­csokrok és az Álomvirág vidám tarkasága, a Virágok sora, a Színes virá­gok és a Virágszálak finom színárnyalatai. Különlegesen szép a nőies asszociációkat hordozó Hagymaelégia és a Kék virágok míves kimunká­lása. (Talán ez utóbbi kép rejti magában legjobban a festőművész alkotói titkait?) Bizarr, bordóslilás-vöröses-kékes színvilágot visel a Felhős táj - jól rí­mel rá az Október-i vers: „Hegynek hajlatán / Vörösen jajdul a táj. / Oszi köd borong.../" A Jelek az égen tarka színfoltos Triptichon-ja, az Osz­tott világ (I-II.) ugyancsak megosztott színvilága és elkülönültsége, az Erdőben-i fenyőfa emberi gerince emlékeztető oszlopa gondolkodnivaló jelkép-rendszert elevenít meg. Még egy nagyon érdekes látnivalóval szembesülünk a kiállításon: üvegszekrényben oldal-élre állított Dobozokat látunk. A hétköznapi élet megszokott, apró tárgyait: gyertyát, kagylókat, festetlen és festett ka­vicsgolyókat, szétválasztott ikon-képet, omladozó pénzérme-oszlopokat „komponált" össze az alkotó kapu-Bejáratok-ká, akváriumot mintázó Vadászattá, a Szeptember 11-ét megjelenítő tragédiává. Történelmi képzettársítás a Feszület és István, a céltábla fémlapos-tűzzománcos kombinációja. A festő versében pedig így szólal meg a múlt: „Emlék let­tünk. / Ezeréves köveken / időtlen / régi köveken állunk. / Ki tudja / mióta egymás kezét / fogva / a csillagok alatt. / Elfolytak folyók / kihunytak fé­nyek. / Várainkból romkert / lettj Útifüvek között / mások / ássák emléke­inket. / Arcukon / béke, öröm, szereteti". Különös szépség megtestesítői a tárlaton a tűzzománc-képek. A Himmerodi Apátság rekeszzománc-technikával készült. Ádám és Éva, az emberpár megformálása domborított vörösrézlemez-tűzzománc s az állatfigurák is: a Szalamandra, a Tiszai hal, a Szörnyek násza. Az én gráciáim - játékosan hullámzó öltözékű hölgytársaság. Az Agancsok jelképes formáinak színvilágába akár női vonalakat, idomo­kat is „beleláthatunk"! Számomra legszebbek a honfoglalás kori gyön­gyös-zománcbetétes nagyméretű, gombalakú ruhadíszre, a boglárra emlékeztető Alapformák (I-II-III.) s a ragyogó Őszi liliom. Szerencse, hogy „hazajáró" művészünk, Czirok Ferenc kiállítása is­kolagalériában tekinthető meg! Alkotásmódja a szépség szeretetére, művészi látásra s a tehetség kibontakoztatására buzdítja a Jövőt": az if­jú szemlélődőket s gyönyörködésre - a városi tárlatlátogatókat! Horváth Gáborné dr. Szállási Árpád: Ballagás Akár ócska verklin régi melódiák úgy szólal meg bennem a hajdani diák májusi ballagás ünnepi körmenet be szomorú az, hogy köztük nem lehetek de jó látni őket végre farmer nélkül szoknyában a leány mennyire megszépül szűnik a trágárság legalább egy napra bár lenne a modor biztató alapja ahogy a tudásnak a számítógépek. Arany János nyelve sem lenne szegényebb ifjú ajkakon a régen ismert dalok öreg diák tőle lassan elandalog lányok fiúk láttán a reménység éled hangozzék a közhely: előttük az élet Üzenet egykori iskolámba Április 26-án délután zsúfolásig megtelt a Vármegyeháza régi, pati­nás, sokat megélt épülete. A Petőfi Sándor Általános Iskola egykori és jelenlegi tanulói, tanárai, barátai ünnepelték az iskola alapításának 75. évfordulóját. A közel kétórás programban felváltva léptek föl az iskola jelenlegi művészeti csoportjai, valamint az intézményből „elszár­mazott" egykori, ma már híres em­berré vált tanítványok. Jómagam különösen is érintve éreztem magam, hiszen 1966 és 1970 között négy évig én is a Petőfi iskola padjait koptattam. Daliás idő­szak volt az. Sinka László, mindenki Laci bácsija volt az igazgatónk. Szi­gorúan, keményen tartottak min­ket, nemcsak oktatásból állt az élet, hanem kemény erkölcsi nevelést is kaptunk. Besey Gyula bácsi volt a kedvenc tanárom, úgy tanította a földrajzot meg a biológiát, audiovi­zuális eszközök nélkül, hogy szinte bejártuk az egész világot, és megis­mertük a Föld minden élőlényét! Most, harminc évvel később, néz­ve a műsort, úgy látom, a mai taná­rok és tanítványok sem panaszkod­hatnak! Vincze Katalin például jóval fia­talabb nálam, de már ő is az iskola régi tanítványaként lépett föl. Ma­gánénekes. Égyetlen „magántulaj­dona" a hangja, de az egyszerűen csodálatos. A sok klasszikus, ko­molyzenei produkció mellett bemu­tatkozott az iskola néptánccsoportja egy pazar gyermek-lakodalmas já­tékkal. A kis dramatizált játékot ki­váló humorral és hibátlan artikulá­cióval adta elő a csoport, hála érte Szénássy Katalinnak, aki betanítot­ta a produkciót. Az iskola kórusa is többször fellé­pett a műsor folyamán, öröm volt őket hallgatni. Különösen a befejező számban, melyben Luis Armstrong világhírű számának feldolgozását adták elő (Csodálatos világ). Valóban, csodálatos volt ez a ké­sődélután, ez az este, melynek befe­jezéséül állófogadáson látták vendé­gül az iskola tanárai a résztvevőket és a közönséget. Ady után szabadon üzenem egykori iskolámnak: felejt­hetetlen élményt adtak nekünk, régi petőfiseknek, csak így tovább, egé­szen a következő, száz éves jubileu­mig! Dezső László HIRDETMENY Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testülete pályázatot hirdet az 17350/A/16 helyrajzi számú ingatlan, természetben Esztergom, Kossuth Lajos utca 3. szám alatti I. emeleten lévő 169 m 2 alapterületű helyiségcsoport értékesítésére Az ingatlanban található irodahelyiségekben a Körzeti Földhi­vatal helyezkedett el. Induló érték: 15.930.000 forint (+ 25% áfa: 3.982.500 forint), összesen 19.912.500 forint. A ver­senytárgyaláson a licitlépcső: 100.000 forint. Pályázati alapdíj: 199.125 forint. A pályázónak vállalnia kell, hogy az épületben az övezeti és területi besorolásnak megfelelő funkciót valósít meg. Az ingatlan adatai: az ingatlan Esztergom belterü­letén központi és minden szempontból frekventált területen he­lyezkedik el; az iroda az épület I. emeleti részén, 3 külön bejárattal közelíthető meg; állapotát tekintve felújításra, korszerűsítésre szorul. Az ingatlan megtekinthető: 2002. május 15-én és május 22-én 10-12 óráig. A részletes pályázati anyagok átvételének és a regiszt­rációs lapok beadásának határideje: 2002. május 27., 16 óra. A pályázati alapdíj fizetési határideje: 2002. május 30., 8-9.30 óra. A versenytárgyalás ideje: 2002. május 30., 10 óra. A részletes pályázati anyagok és regisztrációs lapok 2002. május 15-től május 27-én 16 óráig vehetők át Esztergom Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Építési és Városfejleszté­si Irodáján (Esztergom, Széchenyi tér 1. I. emelet 114/3.). A ver­senytárgyalásokon kizárólag az vehet részt, aki a regisztrációs la­pot határidőben leadta és a pályázati alapdíjat határidőben befi­zette. Érdeklődni lehet: Polgármesteri Hivatal Építési és Város­fejlesztési Iroda; Esztergom, Széchenyi tér 1. I. emelet 114/3., tele­fon: 33/542-052.

Next

/
Thumbnails
Contents