Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-09 / 18. szám

2002. május 16. Esztergom és Vidéke 5 Tisztelettel köszöntjük dr. Paskai Lászlót, Esztergom-Budapest bíboros-érsekét! MAGYARORSZÁG KATOLIKUS FŐPAPJA SZERDÁN TÖLTÖTTE BE 75. ÉLETÉVÉT ben az évben elkezdik a tornate­rem építését is. Ennek az intéz­ménynek a díszudvara nyári sza­badtéri irodalmi estek, koncertek színvonalas lebonyolítására is alkalmas. A magyar államiság ezeréves, a kereszténység kétezeréves megünneplése A 2000. év augusztus 20-án a Budapesti Szent István Bazilika előtt tartott Szentmisével és az Országos Szentjobb körmenettel kezdődött el magyar államiságunk ezer éves jubileumának ünnepe, amely elmúlt év augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a Szent Korona esztergomi látoga­tásával zárult. Az ezeréves ma­gyar kereszténység alkalmából az elmúlt év októberében kiállítás nyílt a Vatikáni Múzeumban A magyar kereszténység ezer éve cím­mel, amely ez év márciusától a Magyar Nemzeti Múzeumban te­kinthető meg. Ersekek és püspökök szentelése, a határon túli magyarok látogatása Paskai László bíboros Magyar­ország prímásaként huszonegy ér­seket, illetve püspököt szentelt. A tíz esztendő alatt a magyar prímás számos külföldi meghívásnak tett eleget. Elsősorban a határon túli magyarokat kereste fel Kárpátal­ján, Erdélyben, a Felvidéken, Ka­nadában és az egyesült Államok­ban. A határon túl élő magyarok meglátogatásán túl a bíboros szá­mos ausztriai, németországi, por­tugáliai és főleg olaszországi meg­hívásnak is eleget tett. Közéleti szerepvállalás A Magyar Katolikus Egyház el­ső emberét számos hazánkba láto­gató külföldi politikus, közéleti ember és egyházi személyiség fel­kereste az elmúlt tíz év alatt. Míg az előbbiekkel való találkozások általában protokolláris jellegűek voltak, addig a vallások, felekeze­tek képviselőivel való találkozások igehirdetési alapul is szolgáltak. Elég utalni itt Billy Graham ige­hirdetésére a Népstadionban, a Dalai Láma látogatására a buda­pesti Szent István Bazilikában, vagy II. Alexij moszkvai pátriárka látogatására az esztergomi Bazili­kában. Az elmúlt időszak temeté­sei és újratemetései közül számos alkalommal tartott beszédet, szentmisét. Ilyen volt Zita király­né budapesti gyászmiséjének szentbeszéde, valamint Antall Jó­zsefnek, az első szabadon válasz­tott miniszterelnöknek a temeté­sén elhangzott beszéde. Kállai Miklós néhai miniszterelnök újra­temetése alkalmából Budapesten, a Mátyástemplomban tartott szentmisén a homíliában emléke­zett meg az egykori államférfiról. A köztársasági elnök köszöntője Május 8-án 17 órára a Parla­ment nándorfehérvári termé­be hívta meg Mádl Ferenc köz­társasági elnök Paskai László bíborost 75. születésnapján. Az ünnep alkalmából a köszönté-^ sen ott lesznek az Orbán-kor­mány tagjai, a kulturális és politi­kai közélet jeles személyiségei, a diplomáciai élet képviselői, élükön Kari Rauber pápai nunciussal, a hazánkba akkreditált diplomáciai testület vezetőjével. Egy születésnapi évforduló kapcsán Már jó ideje közelről néz­hetem az arcát, amikor a Ba­zilika oltáránál áll fegyelme­zetten, hivatástudattal, mint a Magyar Katolikus Egyház prímása. Tisztelettel hallgatom és figyelem, amikor az Egyház bíborosaként tanít és buzdít. Mióta a közelében lehetek, naponta megdöbbenve látom a programokkal zsúfolt nap­tárát, a rengeteg tennivalót. Jól ismerem gondjait, aggó­dását papjaiért, híveiért. Reflektorfényben kell él­nie. Szinte nincs olyan nap, hogy ne kellene nyilatkoznia televíziónak, rádiónak, újsá­goknak. Csodálom a higgadt­ságát, bölcsességét, türelmét. Miközben nézem az arcát, gyakran átvillan rajtam a gondolat: 75 éves! Honnan van ereje, fáradságát leplező önfegyelme? Ugyanakkor a választ is jól tudom püspöki jelmondata szerint: a „Lélek erejében ". Isten emberként, Krisztus papjaként, Szent Ferenc kö­vetőjeként immár 15 éve in­nen, Esztergomból, a „ma­gyar Sionról" irányítja, vezeti egyházunk életét. 1987 tavaszán vette át az első „őrhelyen" a magyar prí­mások sorában a főpapi „hi­vatalt". Mennyi minden tör­tént ez alatt a 15 év alatt! Szent István-év, politikai rendszerváltás, Mindszenty újratemetése, a Szentatya lá­togatása, Egyházmegyei Zsi­nat, Szent Ádalbert-év, és a feledhetetlen 2000. év: a Szentév, hogy csak a legfonto­sabbakat említsem! Mindezt személyesen O „vezényelte" méltósággal, nagy lelki erő­vel, körültekintéssel. Ahogy a pápáért imádko­zunk az ősi énekszóval, most őérte mondjuk sok szeretet­tel: „Tartsd meg Isten" Isten éltesse, áldja meg 75 éves főpásztorunkat, dr. Paskai László Bíboros Urat! Dr. Beer Miklós segédpüspök II. János Pál pápa meghívása Magyarországra 1982-től kalocsai koadjutor ér­sek, majd 1987-től esztergomi ér­sek. 1988. június 28-án kreálta bí­borossá II. János Pál pápa. Érseki kinevezésétől fogva fontosnak tartja a magyar családok és az ifjú­ság jövőjét, amelyért minden hó­nap első szombatján Budapest kü­lönböző templomaiban imádkozik a hívekkel közösen. 1988 kiemel­kedő és sorsfordító eseménye Szent István király halálának 950. évfordulója alkalmából a Szent Jobb országjárása volt, mely elője­le volt a következő évek politikai változásának. Számos püspöki székhelyre kísérte el nemzeti ereklyénket. Ennek az évnek au­gusztus 20-i ünnepi szentmiséjé­nek végén jelentette be II. János Pál pápa meghívását Magyaror­szágra, lelkipásztori látogatásra. Piarista gimnazista és ferences noviciátus Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. Tanulmányait a szegedi piaristáknál végezte, 1945-ben a ferences noviciátusba jelentkezett, ahol 1949. október 4-én tett örök fogadalmat. 1951. március 3-án pappá szentelték. Akkor a szerzetesi közösség he­lyett egyházmegyei szolgálatban kezdte meg működését. Előbb a Szegedi Hittudományi Főiskolán, majd a Budapesti Hittudományi Akadémián tanított. 1978. márci­us 2-án kinevezték címzetes püs­pökké és veszprémi apostoli kor­mányzóvá, majd 1979. március 31-én veszprémi megyéspüspök­ké. 1986 júliusától 1990 szeptem­beréig látta el a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöki tisztét. (Ps) Dr. Paskai László bíboros, prímás, érsek másfél évtizede áll a Magyar Katolikus Egyház élén. Ezt megelőzően a kispapok főiskolai, akadémiai képzésében, majd a kalocsai érsekségen és a veszprémi püspökségen szolgált. A magyarországi rendszer­váltás időszakára esik esztergomi-budapesti főegyházmegyei munkássága. Szerkesztőségünk és olvasóink nevében életútjá­nak legfontosabb állomásainak ismertetésével köszöntjük éle­tének ezen jelentős napján (fotónkon Mádl Ferenc államelnök társa­ságában 2000. augusztus 15-én Nagyboldogasszony Napján az esztergo­mi Várhegyen). A békepapi mozgalom felszámolása, a szerzetesrendek újraindítása 1989-ben a rendszerváltás ré­szeként megszűnt a békepapi mozgalom és újraindultak az 1950-ben feloszlatott szerzetes­rendek. 1990-ben szentelte fel a padovai Szent István Plébánia­templomot, amelyet az 1964-ben az 1956-os magyar forradalom em­lékére építettek. 1991 két kiemel­kedő eseménnyel került be a ma­gyar Egyház történelmébe. Az első Mindszenty József bíboros, her­cegprímás, esztergomi érsek földi maradványainak hazahozatala volt, melyre május 3-án és 4-én ke­rült sor. Á második pedig II. János Pál pápa első lelkipásztori látoga­tása volt augusztus 16-20 között. Ebben az évben a Püspöki Kar körlevelet adott ki a megfogant magzati élet védelmében. 1992-ben megalakul a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Szintén ebben az évben indul­nak meg az engesztelő zarándok­latok Mindszenty bíboros sírjához az esztergomi bazilikába május el­ső szombatján. A trianoni megcsonkítás után a magyar egyházmegyék átalakítása 1993 meghatározó év volt az egyházi élet megújulásában. II. János Pál pápa Pünkösd ünnepén, május 30-án kelt A nemes magyar nemzet kezdetű apostoli levelével rendezte az egyházmegyék hatá­rait. Ennek eredményeként meg­szűnt a trianoni békekötés követ­keztében feldarabolódott egyház­pátaljai misszió, melynek eredmé­nye, hogy 1996-ban magyar feren­ces püspököt kapott a kárpátaljai magyarság. Oktatás, főiskolai és egyetemi képzés A rendszerváltást követően az elvett egyházi ingatlanok vissza­adásával az egyház tulajdonába kerültek templomai és számos je­lentős ingatlan. A régi esztergomi szeminárium hasznosítására a Budapesti Gazdasági Főiskola ka­pott benne helyt és május 4-én megnyílt szintén ebben az épület­ben a Mindszenty emlékmúzeum. A Magyar Nemzeti Múzeum aján­dékba kapott egy másik esztergo­mi épületet. A közelmúltban kap­ta vissza az Egyházmegye a Pazmaneumot, amely a Bécsben tanuló magyar papnövendékek kollégiuma és amelyet a bécsi egy­házmegye gondozott az elmúlt fél évszázadban. Az oktatási intézmé­nyek közül 18 óvoda, általános is­kola és gimnázium indult újra, ahol közel 4500 gyermek nevelése folyik. Köztük olyan nagymúltú intézményt kapott vissza az egy­ház, mint a négyszáz éves Egyete­mi Katolikus Gimnázium a fővá­rosban. Esztergomban a Mind­szenty nevét viselő katolikus álta­lános iskola létesült, melynek fej­lesztése folyamatban van, még eb­Fél évszázad után ismét ülésezett a főegyházmegyei zsinat 1994-ben az Esztergom-Buda­pesti Főegyházmegye 53 év után újra zsinatot tarthatott, amely többé-kevésbé minta lett a többi magyarországi egyházmegyei zsi­nat számára. 1995-1996 a millecentenárium éve volt. Ennek tiszteletére a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar repre­zentatív kiállítást rendezett az Esztergomi Prímási Palotában A Szentszék és Magyarország ezer­éves kapcsolata címmel. Ugyan­csak ennek az évnek eseménye volt II. János Pál pápa második magyarországi látogatása. Ferences püspökség szerveződött Kárpátalján Kárpátaljai látogatásának kö­szönhetően indulhatott el a kár­megyék megosztottsága, újabb egyházmegyék alakultak és a ré­gebbi egyházmegyei határok a kor lelkipásztori igényei szerint szer­veződtek újjá. Az Esztergomi Egy­házmegye ekkor kapta meg az ed­dig három egyházmegye közt meg­osztott Budapestet a Csepel-sziget kivételével. Erre utal az egyház­megye nevének Esztergom-Buda­pestire történt változtatása.

Next

/
Thumbnails
Contents