Esztergom és Vidéke, 2002

2002-03-15 / 10. szám

10 Esztergom és Vidéke 2002. március 15. Bérkiegészítési pályázat március 18-áig (Pálos) Olvasóink előtt ismeretes az a tény, hogy ez év januárjától az előírt minimális bruttó munkabér 50 000 forint. Ez az örvendetes dön­tés országos szinten több százezer embert érintett, leginkább a keres­kedelemben, a vendéglátásban, a szolgáltatásban és a konfekcióipar­ban dolgozókat. Térségünkben is több ezren vannak ilyenek, ezért is fontosnak tartjuk felhívni a figyel­met arra a pályázati lehetőségre, melyet a Gazdasági Minisztérium hirdetett meg. A kormányzat a bérkiegészítésre 15 milliárd forintos keretet biztosí­tott. A munkaügyi központok közre­működésével foglalkoztatási támo­gatás nyújtására, járulékteher-több­letre, munkabérre pályázatot írtak ki. E pályázat célja, hogy a vállalko­zások tartsák meg a már meglévő alacsony béren foglalkoztatottakat, sőt képesek legyenek létszámbőví­tésre. A pályázók körébe tartoznak a gazdasági társaságok, állami és ön­kormányzati vállalatok, szövetkeze­tek, egyéni vállalkozók, közhasznú társaságok és szervezetek. Ezek kö­réről a Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálatán részletes felvilá­gosítást kérhetnek. A pályázatot a kiírás értelmében az egyes munkaügyi kirendeltségek­nél lehet beszerezni. Fontos tudni, hogy a pályázat benyújtási határide­je 2002. március 18. Hiányosan is benyújtandó e határidőre a pályázat, mivel pótlásra nyolc napon belül nyílik lehetőség. A támogatás min­den esetben normatív alapú, melyről a Munkaerőpiaci Alap Irányító Tes­tülete dönt. Döntés május 15-ig vár­ható. Érdemes tehát az érintettek­nek pályázni, mert kiadásaik erre az évre bizonyosan megtérülnek. Rendőrkapitányságunk értékelő állománygyűlése (Pálos) Az Esztergomi Rendőr­kapitányság évi szokásos állo­mánygyűlését március 8-án dél­előtt tartotta a Vármúzeum dísz­termében, melyre szerkesztősé­günk is meghívást kapott. Szabó Gábor alezredes, kapitányságve­zető-helyettes köszöntötte a részt­vevőket, köztük Járfás Juditot, a városi bíróság elnökét, Nagy Ist­vánt, vezető városi ügyészt, Komocsár Márton ezredest, me­gyei bűnügyi helyettest, Juhász Albin alpolgármestert. Bognár Fe­renc rendőr alezredes, kapitány­ságvezető hatodik éve tölti be be­osztását, az eltelt évek tapasztala­ta alapján fokozatos fejlődésről adott számot (fotónkon). A kapi­tányság 305 négyzetkilométeres működési területén két városban és hét községben közel 60 ezer em­ber él. E térségben a rendőri szol­gálat egyértelmű előrelépéséről hallottunk a beszámolóból. Növelte feladatukat a Mária Valéria híd örvendetes átadása, mely együtt jár a gépjárműforga­lom megnövekedett kezelésével, a nagyobb számban jelentkező ide­genrendészeti feladatokkal. A rendőri állományról szóló részben megtudtuk, hogy a kapitányságon 110 fő dolgozik, az elmúlt évben ti­zenegyen távoztak el kötelékük­ből, öten nem saját elhatározásból. Bognár rendőrkapitány kritizálta azokat, akiket a rendőri munka megsértése miatt kellett félreállí­tani, de azokat is, akiket év köz­ben figyelmeztetni kellett. Szeren­csére többségben vannak az állo­mányban, akik dicséretet, vagy ju­talmat kaptak. Minden második emberük részesülhetett ilyenben. Anyagi, pénzügyi helyzetükről szólva szigorú gazdálkodásról be­szélt Bognár Ferenc. Gépkocsival történő járőrözésük során 30822 kilométer túllépésük volt, mely egyhavi teljesítményt jelent. Az Esztergom Közbiztonságáért Ala­pítvány segítségével nyolcmillió forint összegben jutottak számító­gépekhez, mobiltelefonokhoz. Mindezek segítettek napi szolgála­taikban. Statisztikájukból kitűnt, hogy egyidőben átlagosan tíz rendőr teljesít közterületi szolgá­latot. A kapitányságvezető kiemelte a társszervekkel való javuló kapcso­latukat, példásnak minősítette az önkormányzatokkal meglévő együttműködésüket. Jó a kapcso­latuk a tűzoltókkal is, akikkel bal­esetek műszaki mentésénél dol­goznak együtt, valamint a vám- és pénzügyőrökkel, a határőrséggel, a polgári védelemmel, a bünte­tés-végrehajtási szolgálattal, az ügyészséggel, a bírósággal. Hozzá­tette, hogy az utóbbiakkal néha adódnak véleményeltérések, me­lyeket mindig egyeztetnek. A bűnügyi szolgálatuk áll az ér­deklődés középpontjában, melyből legtöbbet érezhet a lakosság. Me­gyén belül számottevő az ez irá­nyú munkájuk. Érdekességkép­pen megtudtuk, hogy az ismertté vált bűncselekmények megyén be­lüli aránya térségünkben 20 szá­zalék, a betöréses lopásoké 24 szá­zalék, a garázdaságé 30 százalék, valamint a kábítószerrel való visszaélésé 58 százalék. Különö­sen e legutóbbi bűncselekmény adott sok munkát rendőreinknek, hiszen közel száz gyanúsítottat vizsgáltak. A bűncselekmények sorában a vagyon elleni vezeti a statisztikát, ezek száma 1188 volt (lopások, betöréses lopások, sik­kasztások, csalások, rongálások, járműlopások, rablások, zsarolá­sok, sőt volt kifosztás is). Örven­detesen a 2000. évihez mérten je­lentősen csökkent az ismertté vált közrend elleni bűncselekmények száma, mely tavaly 377 esetben fordult elő (garázdaság, önbírás­kodás, kábítószerrel való vissza­élés). A személy elleni bűncselek­mények száma 64, a közlekedési bűncselekményeké 131 volt. Összesen 1846 ismertté vált bűn­cselekmény volt városunkban az elmúlt évben, rendőrségünk nyo­mozási eredményességi mutatója 59,9 százalék, a felderítési mutató pedig 45, 7 százalék volt. Ujabb lo­pássorozatról hallottunk, mely a Suzuki autógyárban történt. Az elkövetők száma eléri az ötvenet, a kárérték pedig a tízmillió forintot. A lopások és betörések száma né­melyest csökkent, de összességé­ben közelít az ezerhez. Nagy szük­ség lenne a lakosság nagyobb éber­ségére, az együttműködő-készség javítására. A közrendvédelem és a közlekedésrendészeti szolgálat in­tézkedései bővülnek. Nagyság­rendjük a tízezer körül van, mely­be beletartozik az igazoltatás, az alkoholszondás ellenőrzés, a hely­színre-hívás. A beszámolási idő­szakban az igazoltatások száma meghaladta az ötezret, a szabály­sértési feljelentések pedig közelí­tettek az ezerhez. A helyszíni bír­ságolások során rendőreink csak­nem 30 milliót szedtek be. Példa­értékűnek nevezte ezt a tevékeny­ségüket a rendőrkapitány, de em­lítette sajnálatos módon azt az esetet is, melynek során négy rendőr zsebre is bírságolt. A személyi sérüléses balesetek száma 61 volt, mely 31 esetben könnyű, 27 esetben súlyos, 3 eset­ben pedig halálos volt. A jövőről szólva megtudtuk, hogy a vezető határozottságot és keménységet vár el a jogsértőkkel szemben. El­várja, hogy rendőreink kellő idő­ben, határozottan és szakszerűen intézkedjenek, minden polgár szá­mára elérhetőek legyenek. Az állománygyűlésen megyei elismerésről is hallottunk, rend­őreink minden összehasonlítás­ban kiállják a próbát. Mivel ez a nap a nők nemzetközi napja is volt, a kapitányságvezető és az egyes területek parancsnokai mind-mind köszöntötték a jelenlé­vő hölgyeket. Az állománygyűlés végén az elmúlt évi teljesítményü­kért köszöntötte rendőreinket Latorcai János országgyűlési kép­viselő, valamint a jelenlévő alpol­gármester is. Műsort adott Vereckei Attila ta­nár. Már nem álom a 2012-es olimpia Tájkép... (os) Március 6-án a munkanap­ját térségünkben töltötte Deutsch Tamás ifjúsági- és sportminiszter. Tokodon részt vett az üveggyári sportegyesület jubileumi közgyű­lésén, Csolnokon látogatást tett a nemrégiben átadott tanuszodá­ban, városunkban a Zöldházban az esti órákban nagyszabású fóru­mot tartott. Ez utóbbin részt vett Latorcai János országgyűlési kép­viselőnk, Meggyes Tamás polgár­mesterünk, valamint Stréhli Ildi­kó bobversenyző (fotónkon). Nagy érdeklődés kísérte a miniszter sza­vait, aki részletesen szólt kor­mányzatunk olimpiát rendező ter­veiről. A magyarokban mindig is megvolt az érdeklődés az újkori olimpiai eszme iránt. Már 1836-ban Nemes Kerekes Mihály levélben fordult ez ügyben gróf Széchenyi Istvánhoz, mely le­velet eredetiben az esztergomi Du­na Múzeum őrzi. 1895-ben a NOB alakulásakor a testületbe válasz­tották a magyar Kemény Feren­cet. Kevesen tudtuk eddig, hogy Magyarország már hét alkalom­mal pályázott, 1914-ben nagyon jó esélyekkel indult az 1920-as ren­dezésért, melyet aztán az első vi­lágháború megsemmisített. Elér­kezett az idő - hangsúlyozta a mi­niszter. Menetrendet is felvázolt az érdeklődő hallgatóság elé: 2003-ban történik a pályázati meghirdetés, 2004-ben kell ezt be­nyújtani, a NOB döntése pedig 2005-ben lesz. Az olimpiai ciklu­sok történetében szabály, hogy minden rendezőnek előtte hét év áll rendelkezésre. Megtudtuk azt is, hogy EU szakértői vizsgálat is folyt már ez ügyben, hazánkat alkalmasnak ítélik a 2012-es olimpia megrende­zésére. Hatalmas fejlődést jelente­ne ez országunk számára, beruhá­zásokat, építkezéseket, 50-60 ezer munkahelyet. Megkezdődtek a sportdiplomáciai kapcsolatok, Jüan Antonio Samaranch közel­múltban leköszönt elnökkel már korábban hosszasan tárgyalt Or­bán Viktor miniszterelnök. Az újonnan megválasztott belga szár­mazású bizottsági elnököt pedig még ez év tavaszán köszönthetjük fővárosunkban. A késő estébe nyúló fórumon számos hozzászóló és kérdező volt, többek között dr. Magyar György, Fonyódi György és Heim Ferenc, akik támogatásukról biztosították a minisztert. Ez utóbbi, a közis­mert pékség tulajdonosa hozzá­szólásával még külön tapsot is ki­érdemelt. A fórum végén vala­mennyien aláírásukkal is letették voksukat az olimpia megrendezé­se mellett. (-thó) ... csata után - mondhatná, aki mostanában a Regiomontanus és a Jánoskúti út találkozásánál jár. A csatát a Matáv vívja a város lakosságával, s je­lenleg az előbbi áll nyerésre. Ezek az utcák zömmel még ma is járhatatlanok, nem sikerült eltüntetni a keresztül-kasul futó árkokat. Két hete egy itt lakó hölgy ­akinek három árkot kellett átugornia, hogy házába bejuthasson - karját törte, mivel a harmadik ugrásánál az árok alján landolt. Aki autóval mostanában neki­vág a Regiomontanus utcának, az számolhat a tengelytöréssel is. Az aszfaltozás ütemére jellemző, hogy hat ember és két gép egy teljes nap alatt mindössze há­rom négyzetméternyi útszakaszt volt képes leaszfaltozni, azt is eléggé silány mó­don. A terület önkormányzati képviselője hetente kiszáll a helyszínre és szóvá te­szi a lakosság kifogásait, ígéreteket is kap a hibák kijavítására, de minden válto­zatlan marad. Meddig kell még eltűrnünk, hogy a Matáv és szerződött cégei tönk­retegyék városunk amúgy is elég rossz állapotú utcáit és tereit? A lenti kép sem nyújt sok vigaszt. A Kossuth Lajos út szégyenfoltjáról van szó, mely már évek óta éktelenkedik városunk legforgalmasabb útszakaszán. S ide sorolhatnám a Fürdő Szálló máladozó épületét is, mely mostani, körülbástyázott állapotában még a gyalogos forgalmat is akadályozza. Hogy meddig még? Ki tudja! OUMP/ÁÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents