Esztergom és Vidéke, 2002

2002-03-15 / 10. szám

2002. március 15. Esztergom és Vidéke 11 KERT * KONYHA * KEDVTELÉS * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna EGY ELLESETT PILLANAT Dr. Magyar György - csapatának legjobbja - kapura lövi a dr. Haller Zoltántól kapott labdát. Párkányi képviselőtársuk aggódva nézi, betalál-e a bomba a kapuba. Ezúttal sem lett gól az akcióból. Az esztergomi képviselők csupán egyetlen érvényes találattal tudtak válaszolni a párkányiak két góljára. Pedig az említetteken kívül a Kiss Tamást, Baranya Istvánt, Lengyel Károlyt, dr. Antalics Mihályt, Nagy Tibort, Petrovics Jánost felvonultató képviselő-válogatott - megerősítve Gerendás Jánossal, az Oktatási Iroda vezetőjével - mindent megtett a siker érdekében. Most csak ennyire futotta. * NEVELÉSI tanácsadó Hazugság vagy füllentés? A valóság és a fantázia 6-7 éves kor alatt nem könnyen választható szét. Hosszú szocializációs folyamat előzi meg, mire e kettő között elmosódott határ erős választóvonallá szilárdul. Tudatos hazugságról tehát iskoláskor előtt nem is nagyon j beszélhetünk. Ezt követően viszont a gyermek rendszeres hazudozása fontos jelzéssé válhat a szülő számára. Lehet, hogy a háttérben a szigorú nevelési elvekkel való szembefordulás vagy a büntetésektől való szorongás húzódik meg. Máskor nem is hazugságról, hanem csupán túltengő fantáziavilágról van szó, amely segít elviselni a gyermek számára a valóság túl nagy terheit. Ha a hazugságok teljesen öncélúnak látszanak, azaz nem járnak vélt vagy valódi nyereséggel, és ha az okai a szülők számára is érthetetlenek, feltétlenül pszichológus segítsége kell az összefüggések feltárásához. A családi szokásoknak, elvárásoknak, és különösen a szülői szavahihetőségnek, megbízhatóságnak a gyermek fejlődésében igen fontos szerepe van. Bizonytalanságot kelt bennük, ha azt tapasztalják, hogy az igazmondásra buzdító szülők néha valótlant állítanak. A szülők azonban bátran biztassák gyermeküket, hogy mondjon kitalált történeteket, de jelezzék, hogy amit mond, az nem hazugság, hanem mese. Könnyen áteshetünk a ló túloldalára, ha az őszinteséget úgy értelmezzük, hogy a gyermeknek nem lehet egyetlen olyan gondolata sem, melyet eltitkolhatna szülei előtt. Az ilyen gyermekeknek súlyos bűntudatuk lesz szüleikkel szemben. Emellett ilyenkor ijesztően felerősödik a félelem, a kiszolgáltatottság, sőt a szülőkkel szembeni rejtett ellenségesség is. Ez komoly pszichológiai zavarok kiindulópontjává válhat. Ha egy családban a felnőttek kezdettől azt képviselik, hogy az őszinteség érték, mely növeli az összetartozás és a biztonság érzését, akkor a gyermek is igyekszik ehhez igazodni. Ettől ugyanis nagyobbnak, megbecsültebbnek, teljes jogú családtagnak érzi magát. (Hódi Ágnes pszichológus a Patika Magazinban megjelent cikkének rövidített változata) KÖNYVAJÁNLÓ A szeretet breviáriuma Sík Sándor és Juhász Vilmos összeállítása első megjelenésekor, 1947-ben rendkívül népszerű világirodalmi antológiának számított, az ismerettágítás és a lelki felkészülés szintjén a szeretet művészetének kézikönyve kívánt lenni. A háború embertelensége rádöbbentette a megmaradottakat a szeretet és a megértés pótolhatatlan voltára. Ma újra szükségünk van a hitre, hogy a szeretet nemcsak békés, belenyugvó ráhagyatkozás, hanem az embernek tartást, szilárdságot adó erény is. * JÓ, ha tudod... Középkori könyvmásolók A szabad Sajtó Napja alkalmából a nyomdákról írt cikkünkben (lásd a 4. oldalon!) említést teszünk arról, hogy a könyvnyomtatást megelőzően a könyveket kézzel másolták. Erről a tevékenységről már csak azért is illik néhány szót ejteni, mivel szorosan kapcsolódik városunkhoz. A Várhegyen székelő Szent István ugyanis törvényben intézkedik, hogy a falusi plébániákat a püspök lássa el a szükséges egyházi könyvekkel. A magyarság megtérítésében leghűbb társa, Szent Gellért még maga másolgatja vallásos elmélkedéseit, I. Andrásnak is Miklós püspök írja meg a tihanyi apátság alapítólevelét, aki viszont latinul nem tud kifogástalanul, így aztán magyar szavakat és ragokat is sző az oklevél szövegébe. O az első magyar, akinek írása fennmaradt. A második legrégebbi összefüggő nyelvemlékünk a Gyulafehérvári glosszák, mely egy 1300 körül keletkezett szentbeszédgyűjtemény, írója egy ferencesrendi szerzetes - neve többféle változatban is bekerült a köztudatba: Vatlachai vagy Új tatai János. Az 1358-ban elkészült, fényes kiállítású, 142 miniatűr képpel díszített Bécsi Képes Krónika festőjének és másolójának nevét azonban nem ismerjük, de kétségtelen, hogy a könyv Magyarországon jött létre. 1394-ben Esztergomban is készül egy bibliamásolat, melyen Bernát és Temlinus barátok felváltva dolgoznak. A 14. század végén a Pilisben is élt egy Konrád nevű cisztercita könyvmásoló, de alkotásai nem maradtak fent. Az Árpád-házi királyok korában számos kolostorban folyt könyvírás és -másolás, két bencés kolostornak, a pannonhalminak és a bakonybélinek már Szent László uralkodásának idején egész kis könyvtára van. Kálmán királyunk oly mértékben támogatta a könyvtárak gyarapítását, hogy a történelem a Könyves előnévvel illette. A díszes Esztergomi missale, a magyarországi könyvfestés egyik remeke, 1377-ből való, és Westfaliai Stephani Henrik csukárdi plébános festette a pozsonyi kanonok megrendelésére. Az 1460-as években vetette meg Mátyás király a híres budai könyvtár, a Corvina alapjait. Budán 30, Firenzében 4 könyvmásolót tart, zömmel külföldieket. Saját történetírója is van: Bonfini, akinek híres könymásolóját, Jánost II. Ulászló nemesi rangra emeli. A 15. századtól már a kódexeket magyar szerzetesek és apácák másolták. A mindjobban terjedő könyvnyomtatás azonban - mely Magyarországon Mátyás idejében jelent meg - lassanként kivette a tollat a szorgalmas könyvmásolók kezéből. A könyvfestőknek azonban még jó darabig munkát adott a dísztelen nyomtatványok kezdőbetűinek és színezetlen metszeteinek festése. * ÉLJÜNK egészségesen! Az akne A serdülőkor leggyakoribb bőrbetegsége a közönséges akne. A betegség tünetei az esetek több mint 90 százalékában a pubertáskor elején jelentkeznek. A 20-22 éves kor között a fiatalok állapota lényegesen javul, de a betegek 7 százalékánál még 30 év felett is folytatódhat. Az akne a serdülőkor természetes velejárója, a népesség túlnyomó része átesik rajta. Általában a betegek 85 százalékánál kevés heggel vagy heg nélkül gyógyul - főleg, ha a beteg nem vakargatja vagy nyomkodja a miteszereket, keléseket. A maradék 15 százalék esetében a betegség súlyosabb, és mindenképpen orvosi kezelést igényel. Az aknénak 3 fokozata van. Az első fokozatban a miteszerek szaporodnak el, a gyulladásos tünetek mérsékeltek, elsősorban az arcon észlelhetők. A közepesen súlyos esetekben a miteszerek mellett sok gyulladásos csomócska található, esetleg néhány mélyebb, gennyesedő csomó (ciszta) is megjelenik. A hegképződés miatt nyomtalan gyógyulásra nem számíthatunk. A legsúlyosabb fokozatban számos nagyméretű, gennyes ciszta, tályog észlelhető, melyek a folyamat mélysége miatt erősem behúzódó hegekkel gyógyul. • Az akne gyógyításában a legfontosabb, hogy időben forduljunk szakorvoshoz. Az időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel megelőzhetjük a hegesedést, valamint a besüppedt és kiemelkedő formák kialakulását is. A betegséget a bőrgyógyászkozmetológus szakorvos több hónapig tartó retinoid, antibiotikus, gyulladáscsökkentő és hormonális kezeléssel gyógyítja meg. A besüppedt hégek, a túlburjánzó keloidos csomók kezelése már komoly problémát okoz, teljesen nyomtalan eltüntetésük nem is lehetséges. Az aknébetegség lezajlása utáni kozmetikai rendellenességek kezelésére nyújt lehetőséget a fényterápia és a lézerkezelés. A gyulladásos állapot után visszamaradt vörös foltok, pirosas hegek eltüntetése nagyenergiájú villanófénnyel lehetséges, a közölt hőenergia hatására ugyamis a bőr rugalmasságát biztosító kollagén és elasztin termelése fokozódik, a kollagén újjáépíti önmagát és betölti a bőrfelület réseit. A dimbes-dombos bőrfelszín lézertechnikával mérsékelhető, de nyomtalanul nem tüntethető el. Összefoglalva: az aknés bőrbetegség kezelése hosszú ideig tartó, kombinált kezelést igényel, amely csak a beteg és a bőrgyógyász-kozmetológus összehangolt munkája esetén lehet eredményes. (dr. Balogh György írásának felhasználásával) KERTbarátoknak Csávázás, talajfertőtlenítés, lemosó permetezés A címben szereplő három kertészeti munka nem halogatható tovább, aki még nem végezte el, jó, ha sürgősen nekilát. A csávázásra akkor van szükség, ha vetőmagjainkat nem szakboltokban szerezzük be, hanem saját termesztésű növényeink vagy ismerőseink - szaporítóanyagait (magvakat, hagymákat, gumókat) akarjuk felhasználni. A csávázás a növényvédőszerek vizes oldatában való áztatást jelenti. Erre a célra a legalkalmasabbak azok a permetezőszerek, melyeket egyébként is használunk, ilyenek például a Fundazol vagy az Orthocid. A talaj fertőtlenítést akkor alkalmazzuk, ha az előző évben sok betegséget tapasztaltunk konyhakertünk növényeinél. Bár erre a célra vannak igen drasztikus szerek, mint pl. a formalin, ajánlatosabb itt is a megszokott permetezőszereket (Orthocid, Fundazol, Zineb) vagy a Basudin nevű talajfertőtlenítő granulátumot használni. Az oldatot az ágyásokra kell kilocsolni, de mindezt - különösen a 2-5 %-os formalin-oldat esetében legalább 2 héttel a vetés vagy ültetés előtt, különben a vetemény is megsínyli a talajfertőtlenítést. A lemosó permetezésre a szőlőnél és a gyümölcsfáknál van szükség az áttelelő gombák és élősködők elleni védekezés részeként. E permetezéshez - melyre még a rügyfakadás előtt sort kell keríteni - vagy kéntartalmú vegyszereket (Neopol, Báriumpoliszulfíd) vagy réztartalmú vegyületeket (Bordóilé, Rézgálic, Rézoxiklorid) vagy dinitrofenol származékokat (Novenda,Krezonit) vagy pedig szerves hatóanyagú rovarölő szereket (Gyümölcsfaolaj) használhatunk. Ez utóbbit csak háromévenként alkalmazhatjuk. Az oldatok töménysége ilyenkor nagyobb, mint a vegetációs időszakban, a permetlé pedig bőségesen, lemosás-szerűen érje a növényeket. Az alapos télvégi fertőtlenítés meghozza az eredményt: egészségesebb, szebb gyümölcseink lesznek. És akkor nem kell azt mondanunk, amit egy amerikai író nyilatkozott a minap: „ Az egyetlen dolog, ami a kertemben megterem, az a fáradtság." Ül GONDŰZŐ gasztronómia Két diétás halétel A múltkor szerencsém volt: éppen akkor jártam a Tesco tatabányai áruházában, amikor féláron kínálták a harcsafiiéket. Vettem is mindjárt két kilót belőle. Nem bántam meg, két alkalommal is ízletes halételt készíthettem belőle családomnak. Az egyik az a halpaprikás volt, amit már néhány héttel ezelőtt leírtam e rovatban, a másik azonban egy új próbálkozás, melynek sikerét most megosztom Önökkel. A halfiléket előző este halfűszer-keverék és só elegyével mindkét oldalukon megszórtam. Az így előkészített szeleteket néhány evőkanálnyi forró olajon 1-2 percig mindkét oldalukon megsütöttem. Kiszedve az olajból a szeleteket egy tűzálló tálba raktam. Az olajba kevés fehérbort, cukrot, sót, citromot, majd tejföllel elkevert lisztet tettem, egyszer átforraltam, majd a hal tetejére öntöttem. A tűzálló tálat lefedtem, és 20 percre közepesen forró sütőbe raktam. Köretnek puhára főtt, majd pirított prézlivel megszórt karfiol-rózsákat adtam mellé. Aki nem jut hozzá a fenti harcsafiléhez, az se keseredjen el! Próbálják ki egy másik hal-kreációmat, melyhez tökéletesen megfelel a tengeri halfilé is. A fagyasztott halszeleteket előző este beáztatjuk fokhagymás, sós, mustáros tejbe. Másnap lecsurgatjuk róluk az áztatólét, szárazra törüljük, és az egyforma nagyságú filéket összepárosítjuk. Felbontunk egy füstölt olajos halkonzervet, villával széttörjük az apró haltörzseket, margarinnal és kevés mustárral összekeverjük, majd megkenjük vele a halfilék egyik oldalát. A fiiépárokat megkent oldalukkal összeragasztjuk, külső oldalukat olvasztott margarinnal megkenjük, és alufóliába csavarjuk. Sütőrácson 30-40 perc alatt megsütjük. Köretnek sok minden elképzelhető. A fogyókúrázóknak savanyított céklát ajánlok mellé, de jól illik hozzá a krumplisaláta és a párolt rizs is. Aki szereti, öntetnek készíthet tartármártást is a halhoz. Bolond az, aki harmadik vízben is megfüröszti a halat - tartja a mondás, ami arra utal, hogy a második víz, vagyis a főzőlé után nem tanácsos vizet inni a halra. Sokkal alkalmatosabb ital a száraz fehérbor - mégpedig tisztán. K-Sz.E. Aforizmák innen-onnan - Ha az újságból akarjuk megtudni, mi történik a nagyvilágban, az éppen olyan, mintha a másodpercmutató állásából próbálnánk megmondani, mennyi az idő. (Ben Hecht) - Ha fenékbe rúgnak, ne felejtsd el, hogy egy lépéssel előbbre jutottál! (Ismeretlen) - Ha csak a felét hiszed el annak, amit hallasz, okos vagy. Ha tudod, melyik felét hidd el, akkor zseniális. (Róbert Őrben) - Sajnálatos az alacsony emberek helyzete. Például ha esik, ők tudják meg utoljára. (Rodney Dangerfield) - A Közel-Kelet nagy problémája, hogy vagy egy néppel van több, vagy egy állammal kevesebb. (Afif Safieh) - Nem értem, miért nem tudnak a zsidók és az arabok leülni és jó keresztények módjára rendezni ezt az ügyet. (Richárd Gephardt) - Soha ne feledjük a különbséget a hozzájárulás és az elkötelezettség között! Vegyük például a szalonnás tojás esetélt! A tyúk hozzájárul, a disznó elkötelezi magát. (John M. Carter) - Sokan azért szeretik a televíziót, mert olyan világot hoz el hozzánk, amelyben nincs televízió. (Barbara Ehrenreich) - A legtöbb színdarab úgy kezdődik, hogy van két ember a színpadon, és egyikőjüknek piszok hamar mondania kell valamit. (Moss Hart) - írni könnyű. Az ember csak ül, és addig bámulja az üres papírlapot, amíg vércseppek nem gyöngyöznek a homlokán. (Gene Fowler) - Az értelmiségiek szenvedésének a legfőbb oka más értelmiségiek művei. (Jacques Barzun) - Az egészség nem más, mint a leglassabban ölő méreg. (Ismeretlen) - Háromféle ember létezik a világon: azok, akik tudnak számolni és azok, akik nem. (Ismeretlen) - A bor bizonyíték arra, hogy Isten szeret bennünket, és azt akarja, hogy boldogok legyünk. (Benjámin Franklin)