Esztergom és Vidéke, 2002

2002-03-15 / 10. szám

2002. március 15. Esztergom és Vidéke 5 Csíkász István: PETŐFI NEVÉBEN szólok hozzátok ne gondoljátok, hogy nem létezem. Tudjátok ti a szavaimat, a verseket, Akkor is, hogyha nem vagyok jelen. Százötvenöt vagy százötven éve Hiába minden mert mégis Nekem mindenkihez szólni kell. Nem vagyok sehol és mindig mindenhol létezem: Lélekben szívben asszonyban férfiben Hétköznapokban, fájdalomban Hazámban is meg idegenben, Szerelemben, dalban ünnepen. Nem bánt engem az egy gondolat, Mert ott vagyok minden gondolatban, Akár a síkon Segesvár alatt, Akár Fejéregyháza mellett Akár Szibériában lobbant A lángoszlop sercegve szét. A lázadás vagyok, Aki nem tűri meg a zsarnokot, Hatalmas Koppány vezér is én vagyok És Dózsa György a máglyán Az én emlékemben fölragyog Sötét erdei vadkan-vadászaton Zrínyi Miklós lelkével én halok. Rodostóban elűzött kuruc: én pusztulok Martinovics voltam a Vérmezőn Budán A jakobinusok vérző alkonyán. A lázadásban az IGAZSÁG vagyok, Az én jelenemből a jövőbe kiáltok, Mely nektek jelen hiába vagyok és a múlt Nem himnuszt akartam zokogni Véres induló az én NEMZETI DALOM. Hozzátok beszélek a mindenkori lét Magyar nyelvén mert szétágaztam, Mint a gyökér a föld alatt: Titokban felütöm friss hajtásaimat, Mert minden márciusban tavasz van. S együtt vagyunk a MÁRCIUSOKBAN: A Függetlenség a Szabadság a tét: El kell taposni a zsarnokok fejét. Itt szükség van minden korban a lázadásr^ Ne a világba nézz - tekints hazádra: Tétlenül ünneplitek az évfordulókat És üres a lélek a szív se tettre nógat Születésem s halálom óta Akárhány éves lehetek: Ott kell lennem egyfolytában veletek. Az egyetlen vagyok akinek sírja nincsen Szellemem úgyis kering a végtelenben, Az én indulatom a leghatalmasabb Vedd kézbe, lapozd fel az én könyvemet: Megszólalnak a te hangodon a versek, És a napló mondja el a krónikát: Igen - ma történik minden veletek Es én is ott vagyok, mert nélkülem nem lehet Jöjj hát velem mert nézd: ITT AZ IDŐ! Itt mindig az van: a MOST VAGY SOHA! dásban az igazság vagyok! Szólok, mintha lennék veletek 2426 éves ifiú ma: az én jelenemből a jövőbe kiáltok, mely nekmas Koppány én va- tek jelen, hiába vagyok - Budai nagy gyok én a múlt! Mem Antal szelleme vol- tudom, hányadik matam - és Dózsa avar himnusz vanv abban! Tfekin pozd f< Megszó sek, ési króniká Ma tört veletek, mert n< lohetf A vendégasztalnál: Kovács Melinda Fotóművész Egyre több helyen találkozhatunk Kovács Melinda nevével a médiumokban. A fiatal fotóművész esztergomi születésű, városunkban él és alkot. - Kérem, mondjon néhány szót munkájáról! - A 200l-es évben két fontos egyéni kiállításom volt. Az esztergomi tárlaton a Mária Valéria híd újjáépítését dokumentáló fotóim voltak láthatók, míg Budapesten az ART BOOKS Galériában a Terrarium című könyvem fénykép anyagát láthatta a közönség. - Mindkét kiállítás anyagát egy-egy szép kiállítású könyv formájában adták ki. Az egyikben a Mária Valéria híd csonka állapotától az utolsó elem beillesztéséig követhetőek nyomon Idén március 15-én felgördül a függöny az új Nemzetiben. Most is, akárcsak 1848. március 15-én este, legnagyobb nemzeti operánkat, a Bánk bánt játsszák... 1 közönség kívánatára. Bánk bán és a forradalom A nézőhely teljes kivilágításával: Bánk bán. Eredeti történeti drama 5 felvonásban. Irta Katona József. Rendet": Lendvty. SZTSMfcLYEK: II. Kn.lrr, m»r>"ok királya Ccrlrud, kiril.iú — . — BrU. 1 — KnJ,,-. ! ki. rv.Kmlci — — Marín. * F' Oltó, Uerclifold mrr.miai berezeg fia, Gertrúd iMU/röcHou- - Bánk bán. Magyaroraiig nagyura — Melinda. f«l«»épy - — — Soma, fiacskájuk n* odvaroál — •Udvari aaaytmyok, lovagok. fté> Ziaalda ' — — Biberath. kalnndur lovag _ Titiorcz, par.au — — Kalomk. JolMgyok TúrKnik : 1131. Udsarhaltt. S^lijyi. — Oi'.xua Kgnuj Q XdrGaj. - Komlc, Ida - ÍEL7 Sienlpélerj licitárak pengő pénzben: i em. piholy & for> Máuodík em. p4hol)r 4 Tor- Ffitdasinti Uml&c k»r«ck 1 for. tO kr, Fötd»*iaÜ zárinék 40 kr. Máaodik em. tárUiík 30 kr. Földaiüoii bemcnei 50 kr Második em, bemenet tO kt. Karút 8 k* ibadaégideja baauúija. Kezdete 7 órakor, IG-cdféfulán Holnapután, pénteken, mártlm 17-én, bérletszíinettel: Hunyadi László. tiagy eredeli opera 3 swiks.sí.btn. Erkel Ferencitál. Kiadta > Oa4fUf«a, uuar. 1848. március 15-e a Nemzeti Színházban (a mai Múzeum körút és Kossuth utca sarkán) egyszerű hétköznapnak, az 1847/48-as színi évad 276. bérleti előadásának napjául ígérkezett. A műsoron Frédéric Soulié francia szerző Két anya gyermeke című, viszonylag új, két hónapja játszott drámája szerepelt volna, ötödször. A darab rendezője, Egressy Gábor - és rajta kívül többen is a színház személyzetéből - már délelőtt csatlakoztak a tömeghez, sőt Egressy beszédet is mondott a nyomda előtt várakozóknak. Délben egy (ismeretlen létszámú és összetételű) küldöttség kereste fel Bajza József aligazgatót: a francia dráma helyett tűzné műsorra a Bánk bánt. Délután Egressy Béni zenét komponált a Nemzeti dal még nyomdafriss szövegére, amelyet rutinos zeneszerző-színésztársa, Szerdahelyi József azonnal hangszerelt is a színház zenekarára, és elkészítette a kórusszólamokat. Az esti előadásra 559-en váltottak jegyet, ami azt jelentette, hogy az érvényes bérletesekkel és a szabadjegyesekkel együtt kb. ezer néző várhatta az előadás kezdetét. A műsorváltozás valóban „a közönség kívánatára" történt: Katona József drámája az 1845. november 1-jei felújítása óta lezajlott 23 előadásával és kb. húszezer nézőjével (az akkori Pest-Buda lélekszámának 10%-a!) a színház egyik legsikeresebb produkciója volt. A közönség a nemzeti célokért történő társadalmi összefogás példázatát ünnepelte a XIII. századi cselekményben. A szereposztás a színház legjobb erőiből állott, az ünnepélyességet a nézőtér díszkivilágításával is igyekeztek biztosítani. Este 8 óra tájban - a második felvonás közben - az ünnepi előadás félbeszakadt: a Budáról visszaözönlő tömeg ellepte a nézőteret. A sebtében átöltözött, kokárdás színészek, a közönség véleménynyilvánítása alapján műsort rögtönöztek: a Rákóczi -induló, a Marseillaise, a Himnusz és a Szózat mellett részletek hangzottak el Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójából, továbbá dalok Szigligeti Ede közkedvelt népszínműveiből. És természetesen a Nemzeti dal - Egressy Gábor előadásában és Egressy Béni friss megzenésítésében. A közönség azt azonban hiába várta, hogy Táncsics szóljon: ő, Petőfi és a márciusi ifjúság több tagja a városházára sietett, a Közbátorsági Választmány ülésére. Ezt Jókai Mór jelentette be a publikumnak, az egész napi esőtől csatakosan, behorpadt cilinderével a hóna alatt, mellén a Laborfalvi Rózától kapott kokárdával. (Itt és ekkor kezdődött a fiatal, mindössze 23 éves író szerelme a híres színésznővel, mely 1848 nyarán házasságukhoz vezetett.) A sokaság ezután a Rákóczi-induló hangjai mellett hagyta el a színházat, és legtöbbjük csatlakozott a kivilágított utcákon egész éjjel hömpölygő néphez. A Bánk bán ünnepi előadásának színlapjából egyetlen példányt ismerünk, a Magyar Színházi Intézet Színháztörténeti Múzeumában őrzik. Ennek másolata az itt közölt is. az építési események. Szokatlan aspektusból és időpontokban, hajnali és esti órákban készített felvételek a látványt eredeti módonfogalmazzák újra... - A kötet nyomdatechnikáját is dicséret illeti, hiszen a hosszúkás alakzat a híd méretére, formájára utal. A másik könyvem, a Terrarium esetében hasonló gondossággal járt el a kiadó. A kötet 12 képből álló mese, különlegessége, hogy a megszokottól eltérően, itt képekhez készültek illusztrációként szövegek, szerzőjük Bakács Tibor Settenkedő. Megjelent angol és német fordításban is, Grunwalski Ferenc ajánlotta az olvasók figyelmébe az írók Könyvesboltjában. Örömmel mondhatom, hogy mindkettőt pályázatok elnyerésével sikerült kiadnom, a Nemzeti Kulturális Alap és az osztrák Kultur Kontakt segítségével. Az utóbbi alapítvány jóvoltából három hónapos bécsi ösztöndíjat kaptam. Meg kell említenem még a Soros Alapítványtól kapott alkotóművészeti ösztöndíjat, valamint pályámat segítő egy éves HUNGART támogatást is. Természetesen a gyűjtött ismereteket, tapasztalatokat szeretném későbbi munkáimban kamatoztatni. - Meglátása szerint milyen az esztergomi művészeti élet? - Művészeti életről egyelőre nem beszélhetünk. Igény lenne színvonalas kiállításokra, sajnos, egységes koncepcióról nem tudok. Jó lenne ha a város a meglévő rangos kiállítóhelyei mellett rendelkezne egy valódi, friss szemléletű galériával, melyben gyűjtemények is helyet kapnának. A közelgő győri kiállításomra készülök és látom, hogy ott milyen érdeklődő, fogékony a közönség, nyitott az újra. Jó lenne, ha itthon a művészeti életben is történne előrelépés! - Remélem mindez nemsokára megvalósul. A művészetet kedvelők nevében sok sikert kívánok! Rajz és szöveg: Földes Vilmos