Esztergom és Vidéke, 2002

2002-03-07 / 9. szám

2002. március 15. Esztergom és Vidéke 5 Csehák Judit a foglalkoztatásban bízik (os) Szerdán délután a Technika Háza nagytermében Csehák Judit orvos, a Németh-kormány volt egészségügyi minisztere, Medgyessy Péter szocialista, árnyékkormányának megnevezett politikusa volt Tittmann János országgyűlési képviselőjelölt meghívott előadója (baloldali fotónkon). Mondandóját a vendég személyes vallomással kezdte, mely szerint visszavonulása óta nem gondolkodott újbóli Szerepvállaláson. Ezt családjával is egyeztette, és most mégis másként határozott. Ezt azzal magyarázta, hogy tisztiorvosi tapasztalatát, államigazgatási gyakorlatát hasznosítani tudná. Rögtön számadatokkal igazolta terveit. Tarthatatlannak nevezte, hogy az ötvenes-hatvanas férfiak 53 %-a dolgozik csupán, a többiek segélyből élnek. A megoldást abban látja, hogy sok-sok új munkaviszonyt, közmunka-lehetőséget kell teremteni. A foglalkoztatás révén jussanak jövedelemhez a férfiak, ne pedig segélyre várjanak - mondta. Másik fontos elképzeléseként említette a távlati, 20 éves egészségügyi programot. Szerinte ez megkerülhetetlen ahhoz, hogy a mai önromboló életformákat európaibbá tegyük. Tittmann János is szólt az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekről. Szerinte is fontos lépés volt a Kolos kórház, visszavétele a megyétől. O fontosnak tartaná, hogy a dorogi és az esztergomi, két egymás melletti kistérség 24 települése vegyen részt az anyagiak előteremtésében, hiszen a kórház részlegei jórészt a régiót szolgálják, sőt egyes osztályai megyei feladatokat is ellátnak. * Március l-jén szintén neves politikusjárt városunkban: Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, akit a város központjában többszázan köszöntöttek. A Prímási Palotában Beer Miklós püspök is fogadta. A vendég végigsétált (fotónkon) Esztergom főútvonalán. Széchenyi-hitelkártya start A választási előkészület

ek

ről: irodákról, bizottságokról (los) Közéletünkben négyévenként visszatérő események az országgyűlési, valamint az önkormányzati választások. Köztársasági elnökünk a 2002. évi országgyűlési általános választásokat kitűzte. Az első forduló április 7-én, a második 21-én lesz. Mindkét napon reggel 6-tól 19 óráig tart. Szavazni csak személyesen lehet mindenkinek a lakóhelyén, vagy megfelelő igazolással ettől távol is lehet. Ezt az igazolást mindenhol a település jegyzője adhatja ki legkésőbb április 5-én 16 óráig. A folyamatban az első határidők már el is múltak, már mindenkinek kézhez kellett kapnia a nyilvántartásba vételről szóló értesítést. Országos szinten több mint 8 millió polgárnak van választójoga. Az ezekkel kapcsolatos teendőket a választási irodák végzik. A területi választási irodánk vezetője Rudlof Tibor megyei főjegyző, aki országosan elismert szaktekintély. Őt kerestük meg, hogy lapunk olvasóinak érdeklődésére szakszerű válaszokat kapjunk. Most a választási irodák működéséről, valamint a választási bizottságok hatásköréről érdeklődtünk. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 2001. november 29-én kötött megállapodást a vállalkozói hitelkártya-program kidolgozásáról, bevezetéséről. A közös konstrukció célja a mikro-, kis- és középvállalkozók tőkeellátottságának javítása, átmeneti likviditási problémáinak kezelése éven belüli forgóeszköz-finanszírozási hitellel. Az előzetes felmérések maximálisan igazolták a program szükségességét. A vizsgált vállalkozások működését, piaci bővülését átmeneti likviditási nehézségeik hátráltatják, ezért többségük egy vállalkozói hitelkártya-programot jelentős segítségnek tartana. A hitel igénybevételére leginkább az anyag- és árubeszerzéshez, valamint a likviditási problémák áthidalására lenne szükség. A felmérés szerint a vállalkozások általában egymillió forint körüli összegben vennének igénybe hitelt, negyedévenként vagy annál gyakrabban. A válaszolók a kondíciók közül, a kamat nagysága mellett, leglényegesebbnek a rugalmasságot, a bürokrácia egyszerűsítését és a gyorsaságot tartják. A program szorosan illeszkedik a Széchenyi-Terv vállalkozáserősítő programjához, ez azonban csak részben indokolná a Széchenyi-kártya elnevezést. A név valójában Széchenyi munkásságára, a hazai vállalkozások első „patrónusára" utal. A konstrukció főbb jellemzői: - Éven belüli forgóeszköz finanszírozó hitel. A hitelkártya-birtokosok számára egy éven át maximum egymillió forintos hitelkeret rendelkezésre-tartását jelenti, három havonkénti lejárattal. Tulajdonképpen túlhívási lehetőségről van szó, vagyis a hitelkeret terhére a hitelkártyával készpénz vehető fel, illetve vásárlás eszközölhető, bel- és külföldön. A hitel szerződés szerinti törlesztése esetén a hitelkeret egy éven keresztül negyedévenként „újra indul", újabb hitelképesség-vizsgálat nélkül. A konstrukcióban induláskor a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a VOSZ tagjai vehetnek részt. - A Széchenyi-hitelkártya programban azok az egyéni és társas vállalkozások, közhasznú társaságok vehetnek részt, amelyeknél a foglalkoztatottak száma 250 fő alatt van, tevékenységük közérdeket nem sért, versenyszabályokba vagy az üzleti élet etikai normáiba nem ütközik. - A Hitelgarancia Rt. a hitelkeret 70%-áig készfizető kezességet vállal. - A fedezetet, illetve biztosítékot egyéni vállalkozás esetében a vállalkozás tulajdonosának vagyona jelenti, társas vállalkozásnál pedig a meghatározó tulajdonosok személyes készfizető kezességvállalása és a vállalkozás vagyona. További biztosíték az azonnali inkasszó jog kikötése a vállalkozás összes bankszámlájára. - Vissza nem fizetés esetén a vállalkozás neve nyilvánosságra hozható. - A hitel kamata várhatóan évi 10-12% lesz. Az igénylőt gyakorlatilag a kamatok és az éves kártyadíj (kb. 10-20 E Ft/év) terhelik. A teljes hiteldíj-mutató (THM) várhatóan 13,5%. - A gyors kezdés érdekében a konstrukció a bankok már meglevő VISA vagy MC/EC alapú vállalkozói kártyájával indul, a későbbiekben saját kártya kibocsátására is sor kerülhet. - A közreműködő bankok kiválasztására az MKIK és a VOSZ által közösen kiírt nyílt pályázat alapján kerül sor. A konstrukció előnyei: - Az átlagosnál kedvezőbb kondíciókkal, gyors, egyszerűbb eljárással folyamatosan igénybe vehető hitel lehetőséget kínál. - A bankok kockázata csökken azzal, hogy a területi kamarák és a VOSZ szakemberei referencia jelleggel a leendő kártyatulajdonosokat előszűrik. Az egyéb közvetett, illetve közvetlen biztosítékokon, a kártya használatához kapcsolódó monitoringon keresztül a bukás aránya alacsonyan tartható (5%-ot meghaladó bukási arány esetén a rendszer működését felül kell vizsgálni). - Kedvezően hat az átlagos kamatszintre, erősíti a bankok közötti versenyt, várhatóan mérsékli a kamatokat. - A vállalkozások likviditási helyzete javul, piaci helyzetük stabilizálódik, ami serkentőleg hat a gazdaságra, növekedésre. - Elősegíti a gazdaság kifehérítését, a vállalkozások legális, olcsó pénzügyi forrásokat vehetnek igénybe. - Erősödik az üzleti bizalom, a résztvevő vállalkozások presztízse. - Kikből áll és hol működik választási iroda? - Minden választási bizottság tevékenységét választási iroda segíti. A szavazatszámláló bizottságok mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként tevékenykedik. Az országgyűlési választásokon települési szinten helyi választási iroda (HVI), az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (OEVI), minden megyében területi választási iroda (TVI) és országos szinten az Országos Választási Iroda (OVI) működik. A HVI vezetője a települési jegyző (körjegyző), a TVI vezetője a megyei, vagy fővárosi főjegyző. Az OVI vezetőjét és tagjait a belügyminiszter, a többi választási iroda tagjait az irodák vezetői bízzák meg. A tagok túlnyomórészt a polgármesteri hivatalok, illetve a megyei, vagy fővárosi közgyűlés hivatala, a megyei közigazgatási hivatalok köztisztviselői és az önkormányzati intézmények közalkalmazottai. Az Országos Választási Iroda tagjai nagyrészt a Belügyminisztérium és a Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal munkatársai: jogászok, igazgatás-szervezők, informatikusok. A választási irodák ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat. Közreműködnek a szavazatok összesítésében, a választási eredmény megállapításában. Ellátják a tájékoztatási feladatokat. Biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi, technikai feltételeit. Ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait. Döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket. Gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, továbbá a levéltárnak történő átadásáról, illetőleg megsemmisítéséről. A választási irodáktól munkaidőben kérhető tájékoztatás a választással összefüggő jogi, igazgatási, technikai kérdésekben. A választási irodák tájékoztatják az érdeklődőket a választásokkal összefüggő adatszolgáltatási lehetőségekről is. Esztergomban a polgármesteri hivatalban (Széchenyi tér 1.) működik a helyi, Tatabányán (Fő tér 4.) a területi választási iroda. -Mi célt szolgálnak a választási bizottságok ? - A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. ISTER-GRANUM KISRÉGIÓ Február 27-én Lábatlanon tartotta ez évi első ülését a kisrégió konzultatív tanácsa. A tanács tagjai megtekintették a felújítás alatt álló Gerenday-házat és az arborétumot, majd a soron következő feladatokat tárgyalták meg a Panoráma panzió éttermében. Elsőként a két ülés között történtekről számolt be Ocskay Gyula, esztergomi CBC-koordinátor (ezekről rendszeresen tudósítottuk az Esztergom és Vidéke olvasóit). Ezután a Meggyes Tamás polgármester vezette tanács tagjai megtekintették a logópályázatra beérkezett pályamunkákat, de egyiket sem találták megfelelőnek, ezért úgy döntöttek, hogy díjat nem adnak ki, a kisrégió lógóját pedig más úton terveztetik meg. A továbbiakban az alábbi rendezvények közös lebonyolításáról határoztak a tanácstagok: - április 10.: Regionális polgármesteri találkozó, Párkány; - április 26-30.: Városi nap, Párkány, Vízi karnevál, Esztergom; - június: Regionális közlekedési konferencia a szakminiszterek részvételével, Esztergom; -július 19-21.: Ister-Granum Népművészeti Fesztivál, Esztergom; - szeptember 28-29.: Hídünnep, Esztergom-Párkány. Az ülés végén a határátkelés meggyorsítása, és egy közös Duna-partrendezési projekt megindítása is szóba került. * Logopályázat. Sajnálattal értesítjük tisztelt pályázóinkat, hogy a kisrégió konzultatív tanácsának február 27-i ülésén a beérkezett pályaművek egyike sem került elfogadásra. Munkájukat ezúton is köszönjük. Az országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek: szavazatszámláló, helyi választási, területi választási, valamint országos választási bizottság. A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelölő szervezetek, illetőleg független jelöltek megbízott tagjaiból állnak össze. 2002. február 15-ig választotta meg az önkormányzat, illetve a megyei közgyűlés a választási bizottsági tagokat, továbbá március 18-ig a szavazatszámlálókat. A választási bizottság bizonyos összeférhetetlenségi kritériumokat tartalmaz, nem lehet tagja állami vezető, közigazgatási vezető, képviselő, közgyűlési elnök, polgármester, főjegyző, vagy jegyző. Ez vonatkozik egyaránt a választott és a megbízott tagokra. A bizottságok tagjai munkájuk során ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel bírnak. A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri az egész folyamatot az ajánlószelvények gyűjtésétől kezdve a végleges eredményhirdetésig. Ellenőrzik a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba vesznek, elkészítik a területi, valamint az országos listákat, jóváhagyják a választókerületi szavazólapokat. Ezek a bizottságok működésük során hatóságnak, hivatalos személynek minősülnek.