Esztergom és Vidéke, 2002

2002-02-21 / 7. szám

2002. január 31. Esztergom és Vidéke Ki és hogyan köthet tanulószerződést? (Pálos) Ezekben a hetekben töltik ki középiskolába szóló jelentkezési lapjaikat a nyolcadikosok. Egyik részük a gimnáziumokat és a középiskolákat választja, másik részük figyelme a szakképző iskolák felé irányul. Kevés szülő tudja, hogy a szakképzésről szóló 1993. évi hetvenhatos törvény nagyon nagy lehetőséget tartalmaz a tanulók részére. A16. életévüket betöltött tanulók már kaphatnak olyan díjazást a gazdálkodó szervezetektől, melyek a társadalombiztosítási szabályok szerint szolgálati időnek számíthatnak. A tanulók a díjazáson túl további anyagi juttatásokban részesülhetnek, melyekkel taníttatási terheket vehetnek le szüleik válláról, másrészt biztosíthatják elhelyezkedésüket a szakmai bizonyítvány megszerzése, után. Az oktatási kormányzat a kereskedelmi és iparkamarákat,bízta meg azzal, hogy a szakképzésben részt vevő intézményekben és gazdálkodó szervezetekben széles körű tájékoztatást nyújtsanak a tanulóképzés lényegéről, társadalmi fontosságáról. Iskolaváros jellegünkből fakadóan nálunk különösen is fontos a tanulószerződés lényegének megismerése, a benne rejlő előnyök feltárása, hiszen szakiskoláinkban több mint kétezer diákot érint. A megyei kereskedelmi és iparkamarában Cserjést József szakképzési tanácsadó e téma jó ismerője. Őt kértük arra, hogy a tanulószerződés lényegéről tájékoztassa lapunk olvasóit. - Magyarországon az iskolarendszerű szakképzésre vonatkozó adatokat az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. Az OKJ-ben megtalálható többek között a szakmák megnevezése, azonosító száma, a pályaalkalmassági, illetve a szakmai alkalmassági előfeltételek, valamint a képzés időtartama. Ezeknek a megszerezhető szakképesítéseknek a szakmai- és vizsgakövetelményeit rendeletek írják elő. A szakképzés elméleti és gyakorlati képzésből áll, amely a szakképző iskola és a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezet között megosztva történik. A szakképzésnek ezt a két helyszínen történő lefolytatását a szakirodalom duális képzésnek nevezi. A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés során közvetlenebben és eredményesebben tud közvetíteni a munka világából. A gazdálkodó szervezetnél folyó képzés esetén lehetőség van tanulószerződés kötésére. A szakképzésről szóló törvény tartalmazza a tanulószerződés tartalmi és formai követelményeit. Az írásbeli szerződés a gazdálkodó szervezet és a 16. életévét betöltött tanuló között, a kereskedelmi és iparkamara közvetítésével jöhet létre. Természetesen a 18. életévüket még nem betöltött tanulók esetében a szülő, vagy gondviselő jelenléte és hozzájárulása is követelmény. Érvényes tanulószerződés esetén a tanuló szakmai gyakorlati képzését a gazdálkodó szervezet, szakmai elméleti képzését a szakképző iskola végzi. A tanulószerződés csak közös megegyezéssel módosítható. Tartalmilag mind a gazdálkodó szervezet, mind a tanuló részére jogokat és kötelességeket fogalmaz meg. A gazdálkodó szervezetnek kötelessége, hogy a tanuló számára egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyet adjon. Az általános szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodjon. A tanulóra is hárulnak kötelezettségek. Köteles végrehajtani a szakmára vonatkozó gazdálkodói utasításokat, elsajátítani a szakmai gyakorlati ismereteket. Nem tanúsíthat olyan magatartást, mellyel a gazdálkodó szervezetjogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ösztönzi a tanulószerződés lehetősége a gazdaságokat is. A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés során mód nyílik tanulás közben a munkahelyi környezethez történő alkalmazkodásra, a teljesítmények elismerésére, jutalmazására. A cégek a saját nevelésű szakemberrel tudják igazán megoldani a szakmai utánpótlást, kölcsönösen segítik a munkahely, illetve a munkaerő-kiválasztás biztonságát. A tanulót foglalkoztató gazdálkodó szervezet személyenként havonta 6 ezer forinttal csökkentheti adóalapját. Kiadásként számolhatja el a pénzbeli juttatást, az étkeztetést, a munkaruhát, a védőruhát, a tisztálkodási eszközöket, útiköltséget. Ugyancsak elszámolható az oktatók díjazása és minden járuléka abban az esetben, ha az oktató a gyakorlati képzést végző gazdasági társaság alkalmazottja. A képzést szolgáló minden tárgyi eszköz beszerzése, valamint karbantartása, továbbá a tanműhelyek költségei ugyancsak elszámolhatók. E rövid összefoglalóból is kitűnik, hogy mind a tanulónak, mind a gazdálkodó szervezetnek kölcsönösen előnyös a tanulószerződéses jogviszony. Az elhelyezkedés, a tanuló munkabére, a társadalombiztosítási ellátás, a beszámítható szolgálati idő mind-mind a tanuló javára szól. Tanulószerződés birtokában a szakképző iskola biztosítja a felvételt. A másik oldalon pedig a gazdálkodó szervezet ebben a formában biztosíthatja a szakmunkás-utánpótlást. A kölcsönös előnyökön már eddig is sok jó tanulószerződés jött létre. Ezért is tudjuk ajánlani az érintetteknek. ,KOZELETUNK AZ UTÓBBI IDŐBEN NAGYON ELDURVULT" - részletek Paskai László bíboros hamvazószerdai homíliájából (os) A Bazilikában a hamvazószerdai szertartást hagyományosan Paskai László bíboros, prímás, érsek végezte a katolikusok egyik nagy ünnepén (fotónkon). Napjaink közéleti eseményei több történelmi egyház vezető személyiségét is megszólalásra késztették. Várható volt, hogy a bíboros főpásztor is véleményt nyilvánít. Nos, a hívekhez intézett homíliájában valóban kifejtette gondolatait. Az érdeklődéssel várt szentbeszédében a következőket mondta: - Egyházunk ősi hagyománya szerint a nagyböjti időszak bűnbánati idejében arra készülünk fel, hogy ennek végeztével méltóképpen megülhessük húsvét ünnepét. Urunk, Jézus Krisztus példáját követjük, aki negyven napra visszavonult a pusztába és így készült nyilvános működésének a megkezdésére. Mi is negyven napon keresztül tartjuk a nagyböjti időszakot eleink példája és buzgósága szerint (...). A nagyböjti idő üdvös felhasználása nemcsak egyéni keresztény életünk és egyéni üdvösségünk munkálását jelenti. Amint Jézus Krisztus közbenjáró volt az egész világért, a mai keresztényeknek is megvan az a felelősségük, hogy közbenjárók legyenek Isten áldásának a kiérdemlésében az Egyház közössége és a társadalom közössége számára, és engeszteljenek a bűnökért. A Szentírás elénk állítja, hogy a keresztény ember Jézus Krisztushoz kapcsolódva kieszközölheti Isten áldását önmagáért is és a közösségért is. Az ember közbenjáró tettéhez kapcsolódik, hogy ezzel áldás forrásává válhat embertársai számára (...). Az idei nagyböjt kezdetén a keresztény hívőnek erre a közösségi felelősségére utalok. A közösség iránti felelősség tudata adjon indítást a bűnbánati időszak minél teljesebb felhasználására. Azért emelem ki ezt a közösségi felelősségtudatot, mert a jelenlegi közéletünk nagyon rászorul közbenjáró imáinkra és tetteinkre. Szomorúan tapasztaljuk, hogy a közéletünk az utóbbi időben nagyon eldurvult. Ez nemcsak megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi a közjó munkálását, hanem az igazságosság és felebaráti szeretet elleni súlyos bűnökkel is megterhelt. A keresztény ember nemcsak szomorúan szemléli ezt a feszültségekkel, szeretetlenségekkel teli légkört, „hanem felelősséget is érez ennek megváltoztatására a bűnök miatti engesztelésével, Isten áldásának a kiérdemlésére nemzetünk életéért, jövőéért. Sajátos nagyböjti programot nyújt az idei esztendő mindazoknak, akik őszintén követik Krisztus tanítását és átérzik felelősségüket Isten áldásának a kiérdemlésében. Mindezt azért mondtam el, hogy az idei nagyböjtben az esztergomi Bazilika imádkozó közössége legyen az első engesztelésben és imádságban azzal a szándékkal, hogy elnyerjük Isten áldását közéletünk erkölcsi magatartásának a megjobbításában, a közjónak, az igazságosságnak és a testvéri szeretetnek őszinte szolgálatára, főleg azoknál, akik ezt a felelősséget és szolgálatot nyerték el. Ahogy én látom: miért jobb a jobb? Az alábbi cikksorozat szerzőjének véleménye nem titkoltan elfogult, és nem szükségszerűen találkozik a szerkesztőségével. Gondolataim lejegyzésére az élesedő választási harc sarkallt, és abban bízom, hogy a higgadtabb hangvétel közös gondolkodásra késztet másokat is. Ugyanakkor konzervatív „elfogultságomnak" megfelelően abban is reménykedem, hogy megnyerhetek a jobboldal számára néhány hezitáló választópolgárt is. Nincs tehát szükségszerűen igazam abban, amit írok, de őszintén teszem. Az idő a gazda... 1. Szép új világ lenti, hogy ha az egész világon a liberális szellemiség fog uralkodni, akkor az intolerancia és így a háborúk is el fognak tűnni, és a különböző kultúrák és nemzetek békésen kereskednek egymással, az egyes ember pedig iparkodása (industry) révén gazdagítja a közösséget. Ez az eszme szülte meg a forradalmi nemzet fogalmát, amely nem származás, hanem a szabadság közös ügye szerint fogadta testvérévé a harcostársakat az 1848-as európai forradalmak idején. És ennek az eszmének a talaján született meg a nemzeti liberalizmus is, amely számára nemzetinek és világpolgárnak lenni még nem volt két kibékíthetetlen létállapot. A szeptember 11-i terrortámadás úgy döntötte romokba ezt a gondolatrendszert, mint ahogy a Titanic veszte jelezte egy csillogó, előkelő és gőgös világ végét. Ma az amerikaiak 80%-a támogatja azt a Dábljú Bush-t, aki az ország történetében soha nem tapasztalt cirkuszok után épphogy megnyerte a választásokat. Ma' az amerikaiak 80%-a az erő és a biztonság államát kívánja látni a föderációban, nem pedig a szabadságjogok világméretű védelmezőjét. A mezítlábas utasok a repülőtéren türelmesen várnak órákat a tüzetes vizsgálatokra, és inkább még tovább várakoznak a gépben, míg a közel-keleti kinézetű utasokat leszállítják, csak az életük biztonságban legyen. Minden Szaúd-Arábiában feladott boríték gyanús lesz, hátha lépfene-baktérium lapul benne. Veszélyes lesz atomerőművek és addig biztonságosnak tartott Az 1789-ben kezdődött francia forradalom egy rendkívül filozofikus rebellió volt. Mégis volt egy pillanat, amikortól a nép már nem kért az eszmékből, hanem kenyeret szeretett volna - és azt a fogyasztói és létbiztonságot, amelyet annyit kárhoztatott a forradalom teoretikus atyjának kikiáltott Jean-Jacques Rousseau... A liberalizmus Titanicja Új világrend van kialakulóban. Ennek az új világnak a pontos rajzát ma még persze nem lehet megadni, de főbb vonásai kezdenek megmutatkozni. Az pl. már eldőlni látszik, hogy a biztonság és a rend fontosabb lesz a szabadságjogoknál. A liberális eszmerendszernek volt egy nagy és nemes ambíciója: az emberek közötti konfliktusokat azáltal vélte megszüntethetőnek, ha minden egyes polgár elfogadja a mindenkinek a másokkal összeegyeztethető legnagyobb szabadság elvét. A kartéziánus antropológiai alapon álló liberalizmus szerzői minden ember egyenlőségét vallották. Amennyiben ugyanis az embert értelme teszi emberré, annyiban nem tehető különbség ember és ember között: a világos belátás képessége mindenkinek egyenlően megadatott. (Hogy ennek az univerzalista antropológiának milyen mélyen vannak a gyökerei a nyugati kereszténységben, arra érdekes adalék lehet a liberalizmus atyjának tekintett John Locke Második értekezése, ahol az egyén hol természettől eszes lényként, hol Isten teremtményeként egyenlő többi embertársával.) Mindez tömören azt jekatonai objektumok közelében lakni. Az ember gyarló: csak annyit szeretne, hogy ő és a családja békésen élhessen egy kis házban, hogy meglegyen a mindennapi betevője, és hódolhasson kispolgári időtöltéseinek. Csak a nyugalmat és a biztonságot szeretné, és inkább lemond a másokkal összeegyeztethető legnagyobb szabadságról, hogy másoknak ne legyen esélyük egy ezzel összeegyeztethetetlen szabadságra... Egy új szabadságeszmény Mondhatnánk, hogy átmeneti válságról van szó, ami majd elmúlik, mint annyiszor már. Én azonban ezt a változást strukturálisnak, ha úgy tetszik paradigmatikusnak tartom. Ugyanis nem egyszerűen arról van szó, hogy egy demokratikus állam kormánya szigorú biztonsági intézkedéseket hoz, amibe a lakosság átmenetileg beleegyezik, mert elmúltát várja. Nem: a világ legszabadabb államának polgárai követelik a szigor, az ellenőrzés, a megfigyelés kiterjesztését, még saját jogaiknak a csorbulása árán is. És ennek az az oka, hogy mindeddig világosan lehetett tudni, földrajzilag meg lehetett határozni, hol és ki a szabadság nagy ellensége. Szeptember óta ez nincs így: a hatalom úgy áradt szét láthatatlanul a gonosszá vált világban, hogy mindenki gyanús, aki idegen. A tálib asszonyokat ugyan továbbra is megilleti az a szabadság, ami a bostoniakat, de a muzulmán férfiak már nem egyenlőek az európaiakkal. Ocskay Gyula