Esztergom és Vidéke, 2002

2002-02-21 / 7. szám

2 Esztergom és Vidéke 2002. február 14. MIT LÁTHATUNK NYÁRON A VÁRSZÍNHÁZBAN? -^Beszélgetés Horányi Lászlóval Hagyomány immár lapunknál, hogy mikor már véglegessé válik a Várszínház programja, Horányi László, a színház művészeti vezetője tájékoztatja olvasóinkat arról, mi várható a nyári színházi évadban. Az idén már korán január végére eldőlt, milyen produkciókkal rukkol elő az egyre népszerűbb esztergomi szabadtéri színház. - Változott-e valamit a Várszínház koncepciója ? - tettük fel az első kérdést Horányi Lászlónak. - Hűek maradtunk korábbi elképzeléseinkhez. Ez abban a törekvésünkben testesül meg, hogy igyekszünk musical-eken, stúdió-előadásokon, történelmi drámákon és vígjátékokon keresztül egy olyan metszetet adni az év színházi terméséből - beleértve a határon túli színházakat is -, amely az összmagyarság színházi kultúrájának valamiféle tükörképét nyújtja. Evek óta ez a vezérelvünk, és én úgy érzem, ettől az idén sem kell eltérnünk. - Emeljünk ki talán néhányat az idén nyáron bemutatandó darabok közül! Melyek azok, amelyek legközelebb állnak a szívedhez? - Mindenekelőtt a temesvári színház sikeres zenés darabját, a Hegedűs a háztetőn-t említeném, amelyet nemcsak a nagyközönség, de a szakma is nagy elismeréssel fogadott a közelmúltban megtartott bemutatón. Nagy közönségsikerre számíthat Esztergomban is a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválon. Ezt is egy határon túli színház mutatja be, a nagyváradiak, és biztos vagyok abban, hogy Presser Gábor zenéje ma is sokakíjak dobogtatja majd meg a szívét. Érdekesnek ígérkezik az operaprogramunk, melyben két újdonság is helyet kap. Az egyik a debreceni színház Carmina Burana előadása táncjáték formájában, amely a Márió és a varázslóval együtt kerül bemutatásra, a másik pedig a kolozsváriak történelmi operaelőadása: Erkelnek egy keveset játszott művét, a Báthori Máriát állítják színpadra Esztergomban. A könnyebb műfaj kedvelőinek: újra műsorra tűzzük a Hair-t, melyet ezúttal a budapesti fiatalok színháza mutat be. - Minden évben meglep minket a Várszínház egy vagy több bemutatóval. Terveztek-e az idén is ilyet? - Lesz egy ősbemutatónk, Júdás védőbeszéde, amely bizonyára komoly visszhangra talál majd talán vitát is vált ki - az esztergomi közönség körében, hiszen e darabban Júdás - akit egyébként én személyesítek meg ezúttal - az eleve elrendeltetés filozófiájával takaródzik. E darabbal - éppen aktualitása miatt - nemcsak nyáron, hanem húsvétkor is a közönség elé lépünk - természetesen e korai időpontban nem szabadtéren. Az Óbudai Nyárral közösen visszük színpadra Örkény István: Pisti vérzivatarban című prózai darabját Stoll András főszereplésével, a Gyulai Várszínházzal együttműködve pedig egy szintén különleges művet, Parti Nagy Lajos: Ibusár című huszerettjét Udvaros Dorottya főszereplésével, ami tulajdonképpen egy operettpanflett, és rendkívül szórakoztató darab, a Katona József Színház hosszú időn át játszotta nagy sikerrel. - Folytatódik-e a Várszerdák sorozata ? - Hogyne. Úgy tapasztaltuk, igény van erre a speciálisnak mondható kulturális csemegére. Kiemelkedik e rendezvények közül a Szlovák kulturális est, ahol zenés-táncos produkciók mellett a gasztronómia is hangsúlyt kap, csakúgy mint az Afrikai kulturális esten. A Várszerdák keretében tisztelgünk egy emlékműsorral Vlagyimir Viszockijnak, és lesz egy komolyzenei koncert is, mellyel kapcsolatban még folynak a tárgyalások. És ha már a hagyományoknál tartunk, hadd mondjam el, hogy hagyományt akarunk teremteni a Bábtáborból is. A tavalyi sikeren felbuzdulva az idén is megrendezzük, több gyermekelőadással. - Technikailag fejlődik-e valamit a Várszínház? - Tavalyelőtt, az István király operaelőadással egy új színpadot avattunk fel a Várszínház mögötti parkban, ahol tavaly is volt két előadás. Azoknál a daraboknál vesszük igénybe ezt a színpadot, ahol több szereplő van, és tágasabb térre van szükség a játékhoz. Az idén is lesz itt néhány előadás, ezért úgy gondoltuk, az itt korábban használt kényelmetlen padokat székekkel fogjuk felváltani, és tervbe van véve a benti nézőtér öreg padjainak a kicserélése is. Ez utóbbi helyen szükségessé vált a színpad felújítása, mert a korhadó deszkák már balesetveszélyessé váltak. E régi helyszín ad otthont a legtöbb nyári produkciónak, hiszen ennek a helynek olyan óriási előnye van, amivel nem vetekedhet egyetlen szabadtéri színpad sem, ugyanis itt olyan emberközelbe kerül a néző a színészekkel, hogy szintp már részesévé válik a játéknak. Állítom, igény van erre a közelségre, arra, hogy a néző minden rezdülését, még a lélegzetvételét is lássa a színésznek. Szerintem a nézőktől nagy távolságra felállított, hatalmas színpadok, a statiszták tömegét, a hang-, fényés pirotechnika minden elemét felvonultató produkciók inkább a show műfajába tartoznak már. Persze, erre is van igény, eszemben sincs ezeket a produkciókat leszólni, de mi az intimebb, a meghittebb kapcsolatot kínáljuk a nézőknek, elsősorban azoknak, akik évről évre hűségesen látogatják a Várszínház előadásait, néha még hűvös, esős időben is ott dideregnek - nem egyszer esernyők alá kuporodva - a nézőtéren, mert még így is megéri nekik a látvány, a produkció élménye. Remélem, hogy a híd megépültével Párkányból és a környékéről is jönnek majd újabb és újabb nézők, akik talán szintén a törzsközönség részévé válnak idővel. - Mennyire jelent majd konkurenciát Zikurat Kft. vállalkozása, amely alig 300 méterre a Várszínháztól hatalmas színpadon, nagy hangerővel, csúcstechnikával és tágas nézőtér előtt mutat majd be népszerű musical-eket és operetteket? - Nem érzem konkurenciának, és remélem, zavaró sem nagyon lesz, hiszen megegyeztünk a kft. vezetőivel, hogy azonos időpontban nem tartunk előadásokat, és feltételezem, hogy a próbáink sem zavarják majd a felkészülést. Az idő pedig majd eldönti, mennyire volt jó ötlet az Esztergomi Nyári Színház létrehozása. Mi a túlélés filozófiáját követjük, melyet egyébként a Hegedűs a háztetőn előadásai is sugallnak. - Apropó! Ha a Várszínházról beszélünk, nem mehetek el szó nélkül a Te személyes sikereid mellett, hiszen ezek összefüggenek színházunkkal. Gondolok itt egyrészt temesvári színészi sikereidre, melyről az erdélyi szaksajtó és a napilapok is felsőfokokban beszél, másrészt arra a hírre, hogy beválasztottak a Magyar Játékszíni Társaság elnökségébe. - Nagyon örültem, mikor a temesváriak felkértek a Hegedűs a háztetőn tejesemberének izgalmas szerepére. Fárasztó volt ugyan az oda-vissza utazgatás, de megérte, mert valóban nagyon kedvező volt a darab fogadtatása. E hónap végén Budapesten is bemutatjuk Jozef Stein és Jerry Bock világhírű művét, és mint már említettem, az esztergomi közönség is láthatja majd, hiszen ezzel a darabbal nyitjuk az évadot. Ami pedig a másik hírt illeti, igen nagy megtiszteltetésnek tekintem, hogy beválasztottak annak a szakmai társaságnak az elnökségébe, melynek célja az összmagyar színházi kultúra értékeinek felszínre hozása, széles körű megismertetése - többek között vendégjátékokkal, fesztiválokkal. Ennek előnyeit eddig is érezte az esztergomi Várszínház, de szeretném elérni, hogy a jövőben Esztergom legyen a Kárpát-medencei színművészeti fesztiválok egyik színhelye, valamint a magyar nyelvű színművészeti főiskolák találkozóhelye. Sz.B. A Gazdakörjubileumi közgyűlése 125 éve született Palkóvics László A szentgyörgymezői temetőben magas tufákkal körülvett kripta, melynek zárólapjára a család címerét vésték. A fehérmárvány sírtáblán szenkviczi Palkovics László neve olvasható. 125 évvel ezelőtt, 1877. február 8-án született Szentgyörgy mezőn. Édesapja Palkovics Károly Esztergom megye és szab. kir. város 1849. évi kormánybiztosa, a vármegye 1861. évi első alispánja volt. Sírja és obeliszkje a szentgyörgymezői Honvédtemetőben van. Palkovics László gimnáziumi és jogtudományi egyetemi tanulmányai befejeztével 1900-ban, mint közigazgatási gyakornok Esztergom vármegye szolgálatába lépett. 1901-ben szolgabíró, 1906-ban első aljegyző, később tb. főjegyző lett, majd 1912-ben a párkányi járás főszolgabírájává választották meg, Párkány székhellyel. Ott érte a háború kitörése. 1917. május 29-én a megyei közgyűlés helyettes alispánnak, 1918. június 17-én pedig alispánnak választotta meg. Csakhamar nehéz helyzetbe került az 1918-as októberi forradalom révén. Az első napokban még kezében tudta tartani a hatalmat, de azután mindjobban elfajultak a dolgok, a nemzeti- és a katonatanács kerekedett félül. Időközben a tősgyökeres magyar párkányi járást megszállták a csehek. Az így megmaradt esztergomi járásban a meg-megújuló forradalmi kilengések megfékezése során Böhm akkori hadügyi államtitkár vizsgálatot rendelt el ellene, mint reakciós ellen, és a hadügyminisztériumból háromtagú katonatiszti bizottságot küldtek ki. A hosszúra nyúlt vizsgálat azonban befejezetlen maradt, mert közben elérkezett március 21-e, a kommün kitörésének napja. A kommün első napjaiban hivatali működése alól fölmentették, és felügyelet mellett a Városházára osztották be alantas szolgálattételre. A kisebb-nagyobb szekatúrák és meg-megújuló fenyegetések elől a Dunán át Szobon keresztül a csehek által megszállt területre ment, és a régi párkányi járásban lévő Béla községben br. Ullmann Adolf ottani nagybirtokosnál húzódott meg addig, amíg útlevél-ügye az osztrák hatóságoknál kedvező elintézést nyert. Bécsbe szándékozott ugyanis menni, ahol ajánlólevelei révén az ellenforradalmi vezetőkkel akarta a kapcsolatot felvenni. A beutazási engedély azonban sokáig késett. Ez volt a szerencséje, mert a kommün alkonya még Béla községben érte. Amint ennek hírét vette, a csehek akadékoskodása ellenére ismét átkelt a Dunán, s az akkor Esztergomban éppen kitört "ellenforradalmi akció" élén Kornháber Samu ezredessel együtt átvette a hatalmat, még egy nappal előbb, mint az Budapesten történt. Ezután hosszú hónapok nehéz munkájával sikerült a rendet helyreállítani, s a közigazgatást a rendes kerékvágásba hozni. Az oláh megszállás alatt egy éjszakára az oláhok foglya is volt. 1923-tól Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyesített vármegyék alispánja volt egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig. A Szigeten, ahol pihenni szokott, kedves fapadja helyére díszes műkőpadot állítottak fel, rajta a felirat: „Gyönyörködöm a lenyugvó napban, /Felkeresem magányos padom,/Távol itt a kisvárosi zajtól, /Újra derül fáradt homlokom." Reméljük, hogy a Szigeten tervezett forgalmi út miatt nem fogják eltüntetni e kegyeletes emlékművet. (Bélay) (los) Az Esztergom Városi Gazdakör Egyesület február 15-i közgyűlésére megteltek a Simor János utcai székházuk nagytermének széksorai. A tagokon kívül ott volt Beer Miklós püspök, Meggyes Tamás polgármester, Latorcai János országgyűlési képviselő, Juhász József, a megyei kamara alelnöke, Szűcs György, az ipartestületek elnöke, a földművelésügyi hivatal képviselői, hazai és felvidéki vendégek. Jubileumi alkalom volt ez, mert jogelődjük, az Esztergomi Polgári Olvasó és Társalgó Kör 1882. február 2-án alakult 35 fővel. Az alapítás utáni évek során szépen gyarapodtak előbb a Hősök terén, majd 1919 októberétől a mai helyükön székházat teremtettek. Szomorú és sanyarú éveik is voltak a második világháború alatt, majd még inkább azt követően. A diktatórikus rendszer a polgári egyesületeket feloszlatta, 1950-ben a vagyonukat széthurcolták. Székházuk előbb a magyar katonaság tiszti klubja, majd ezután a hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok kultúrháza lett. A rendszerváltásnak köszönhetően napjainkban újfent sajátjuknak tekinthetik. Gazdaköri működésükről Balogh Zoltán elnöktől sok szépet hallottunk. Többek között ezeket mondta: - Az Esztergom Városi Gazdakör Egyesületet 1994. február 11-én alakítottuk meg. Az egyesület alakuló ülését az Esztergom Belvárosi Plébánia tanácstermében tartotta. A közgyűlés olyan alapszabályt fogadott el, melyben az egyesület székhelyéül az Esztergom, Simor János utca 63. szám alatti ingatlant, az Esztergomi Belvárosi Olvasókört jelölte meg (...). Az egyesület legfőbb céljaként fogalmazta meg a székház használati- és tulajdonjogának rendezését, a tagi érdekképviseletet, a gazdálkodási, mezőgazdasági szakértelem fejlesztését, a termények értékesítésének előmozdítását, a föld termőerejének a fokozását és a természetes környezet megóvását, továbbá, hogy tagjainak rendszeres találkozási lehetőséget biztosít, előmozdítja szabadidejük hasznos és kulturált eltöltését (...). Az elnök a történeti bevezetés után rátért a 200 l-es év értékelésére. Az első jelentős rendezvényük a városi borverseny lebonyolítása volt, melyre minden korábbinál több résztvevőt szerveztek be. A szentgyörgymezői Bandor-kereszthez sokan zarándokoltak ki a tavaszi búzaszentelő ünnepségükre (fotónkon). Június végén újra benépesült székházuk a nagyszabású aratóbál kapcsán. Érthető, hogy a városi millenniumi ünnepségek miatt több nyári programot is elhalasztottak, de annál értékesebb és látogatottabb volt az őszi termény- és termékbemutatójuk. Az egyesületük jelentős önkormányzati támogatást kapott. Több mint egymillióval gazdálkodhattak. Amint elfogadták az elnöki beszámolót, azt követte Prandtner József titkár, aki a 2002. évi terveket ismertette. Szinte minden hónapra jut jelentős rendezvényük, elsőként most is a borverseny lesz április 5-én, majd ezt követi a búzaszentelés még annak a hónapnak a végén. A 2002. évi költségvetésük is elfogadást nyert, benne a székházuk fűtéskorszerűsítésével. Másfélmillióval fognak gazdálkodni. A közgyűlés programjához kapcsolódott Bárdos István Az Esztergom-Belvárosi Olvasókör és Gazdakör Egyesület története című dokumentumkötetének bemutatása, mely történeti értékű munkát Csombor Erzsébet ajánlott hosszasan a hallgatóságnak (a 184 oldalas könyv részletes ajánlására lapunkban visszatérünk - a szerk.). Ezt követően a vendégek sora mondta el köszöntőjét, majd a résztvevők a házigazdák vendégszeretetét élvezhették a késő estébe nyúlóan!