Esztergom és Vidéke, 2002
2002-02-07 / 5. szám
2 Esztergom és Vidéke 2002. február 14. Lakossági támogatások a Széchenyi-Tervben (Pálos) Lapunk előző számában Vállalkozók a Széchenyi-Terv pályázaton címmel beszámoltunk arról, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálatán keresztül tájékoztat az ez évi lehetőségekről. Nemcsak a vállalkozók számíthatnak a Széchenyi-Tervre, hanem a lakosság köréből is mód van pályázásra. A közelmúltban erről is szó esett azon a megbeszélésen, melyen Horváth István megyei elnök és Juhász József alelnök a térségi kamarai székházban találkozott városi és megyei vezetőinkkel (fotónkon). Lakossági energiafelhasználási takarékosság célját szolgálja az a pályázat, melyből ház- és lakástulajdonosok, egyházak számíthatnak támogatásra. Epületek, homlokzatok, tetőterek, födémek és pincék utólagos hőszigetelésére, nyílászárók cseréjére lehet pénzhez jutni. Ugyancsak támogatja a terv ezen fejezete a meglévő fűtési és melegvízellátási berendezések korszerűsítését és cseréjét. Fontos tudni a lakosság köréből azt, hogy a Széchenyi-Terv csak a most beinduló beruházásokat támogatja. Akik már korábban elkezdték e munkálatokat, azok ne is pályázzanak a munkálatok elvégzésére a mostani és a jövő év is rendelkezésre áll. Az is kitétel, hogy a pályázónak a teljes fejlesztés és beruházás összegének egynegyedével rendelkeznie kell. A pályázathoz csatolni kell a saját forrás meglétén túl az esetleges egyéb pénzügyi adottságot is. Ezen a pályázati soron a teljes bekerülés 30 százaléka, de legfeljebb 500.000 forint vissza nem térítendő támogatás érhető el. Még nagyon fontos tudnivaló, hogy ez a pályázati forma 2002. október 31-én zárul le, addig folyamatosan beadható. Aki a Széchenyi-Tervnek e lakossági pályázatára tehetséget érez magában, az bizalommal forduljon a kamara térségi ügyfélszolgálatához (Esztergom, Deák Ferenc utca 14.), ahol részletes tájékoztatással szolgálnak. Közvetve szolgálja a lakosság javát az a fejezet, mely a települések összképének javítását irányozza elő. Lakossági kezdeményezésre a települési önkormányzatok nyújthatják be a pályázatot, mely a zöldfelület növelésére irányul, köztéri KfM KIK ivókutak, padok, hulladékgyűjtők létesítését segítik elő. Az önkormányzat pályázhat továbbá műemléki középületek világítására. Itt is vissza nem térítendő támogatás érhető el a teljes bekerülés 75 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintig. Lakossági energiatakarékossági célt szolgálja az a fejezet, mely napkollektorok, napelemek, geotermikus energia bevezetésére ösztönöz. Ugyancsak lakástulajdonosok, lakásszövetkezetek pályázhatnak, de rajtuk kívül az egyéni és társas vállalkozások, közintézmények, egyházak, közhasznú társaságok és alapítványok is gondolkodhatnak ezen. Követelmény itt is, hogy a bekerülés egynegyedével rendelkeznie kell annak, aki vissza nem térítendő támogatásra pályázik. Itt is elérhető akár 30 százalékos hozzájárulás is. Mindenképpen a lakosság javát szolgálja, ha a települési önkormányzatok a bérlakásállomány növelésének fokozására fordul a Széchenyi-Tervhez. Szociális elhelyezési bérlakások költségalapú lakbérű bérlakások, fiatalok, egyetemisták elhelyezésére szolgáló fecskeházak (garzonházak, nyugdíjasházak, idősek otthona) létesíthetők. Ezen a pályázati fejezeten az önkormányzatok mellett az egyházak is indulhatnak. Ennél a formánál is vissza nem térítendő támogatás érhető el a beruházás 80 százalékáig is. Többnyire a kisvárosok, valamint a nagyvárosok lakosságát támogatja az a pályázati fejezet, mely a panel-, a blokk-, az alagútzsalus technológiával hajdan épült épületek felújítására ösztönöz. Ebben az esetben is önkormányzatok pályázhatnak, az igényelt támogatás a bekerülésnek egyharmada lehet, de lakásonként legfeljebb négyszázezer forint. A Széchenyi-Terv kiírói gondoltak a nagyvárosi lakótömbök felújítására is. Pincék, földszinti közös területek, lépcsőházak, tetők, homlokzatok, udvarok, továbbá a szellőzés, a kémények, az épületvillamosság teljes felújítására is sor kerülhet. Természetesen jól előkészített tervdokumentációval lehet csak vissza nem térítendő támogatásért fordulni, mely elérheti a beruházás összegének egyharmadát is. Mindezek a pályázati fejezetek nagy lehetőséget, sok-sok milliót jelenthetnek lakosságunknak. A Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozásoknak kiírt pályázati sorokon túl nagy gazdasági erőt lát a lakosságnak és az önkormányzatoknak, egyházaknak, más szervezeteknek szóló lehetőségekben. A kamara vállalkozói is részesülhetnek ennek áldásaiból, hiszen a kivitelezéseket, az építészeti munkálatokat a kamara ajánlott vállalkozásainak szánja. Aki még eddig nem foglalkozott a Széchenyi-Terv nyújtotta pénzügyi lehetőséggel, annak is érdemes, hiszen a legtöbb fejezetnél a beadási határidő 2002. október 31-ig folyamatos. KONYVAJANLO Farkas Katalin: Száműzött ének Farkas Katalin? Vajon ki Ö? A kötetben nincs előszó, nincs önvallomás, nincs fülszöveg, nincsenek ajánló sorok. Csupán dr. Szállási Árpádtól tudom - aki örömmel mutatta eme irodalmi kuriózum egyik, neki dedikált példányát -, hogy a szerző nem más, mint dr.Csernohorszky Vilmosnak, városunk Németországban élő díszpolgárának felesége, aki szintén orvos, és - úgy tűnik - megirigyelte férje irodalmi babérjait. (Csernohorszky doktor visszaemlékezéseit bizonyára sokan olvasták Esztergomban.) Bizonyos mértékig árulkodók lehetnének Balogh Zoltán illusztrációi is, de nem adnak igazi segítséget sem a megértéshez, sem a hangulati aláfestéshez. Amúgy akad persze a versekben is néhány fogódzó, mely elárulja, nem zsenge leányka vagy ifjú asszony már a szerző: Bágyadt cseppekben Szitál csontodon Az eső. Lágyít porcodon, Szemedre fátyolt borít, S nem szolgál már , A hű emlékezet... Kétségtelen, a kötetben szereplő versek jó része még a szerző ifjabb korából származik. E korai versek formailag is mások, leginkább a magyar népdalokra emlékeztetnek: Ruha lebben, rózsaszín, / Öreg város falain. / Rózsaszínben rózsaszál, / Szíve nyugtot nem talál... A témák változatosak, de az idő haladtával - a kifejezésmód fejlődése, finomulása, érettebbé válása mellett egyre inkább a politikai elkötelezettség, az emberiségért, a magyarságért való aggódás hangjai csendülnek ki a sorokból, mint ahogy a címadó költeményben is: Aki a jajra süket fülekkel hallgat, És elnéz mindent, kábán, csukott szemekkel, Fejbólogatva írja ítéletét alá, Csak az, ki nem lát, nem hall, nem szól, Hármas majomként ülve szemétdombján Az örök elnyomóknak, Csak az élhet ma, csak O talál hazát... E versekben fel-felcsendül a férj, a nyílt, meg nem alkuvó ember, a humanista orvos, a szellemi társ ösztönző gondolatvilága is. Ars poétikája viszont Petőfi hatására utal: ...Költőnek lenni csak úgy érdemes, Ha nem porlad el verssé formált igéd, Nem hánykódik száz elemre bontva A semmiségek gyűjtőtelepén... Befejezésül álljon itt Esztergomi elégia című verse, melyből kicsendül: a messzi idegenben máig sem felejti egykori otthonát: Szép városom, Esztergom, nem láthatlak újra, elszállt évek kemény próbái után. Nem volt elég várakozásom hosszú ideje, s a parti gesztenyék, kedves platánok hiába vártak. Lehajló ágaik nem simíthattam boldogan, reszkető kezemmel. Almomban Szent Tamás hegyén, gyümölcsfák alatt nézem lebegő vár tornyát, s téged, bazilika zöld kupoláddal, áttetsző fátyollal borítva. Szívesen halnék ott, virágzó barackfák, köztetek, hunyó szememben tükrözve, drága városom, feledhetetlen, gyönyörű képedet. Ajánljuk e versgyűjteményt mindazoknak, akik szeretik a szép és elgondolkodtató költeményeket. A kötetet egyébként az Ungapress adta ki, Debrecenben nyomták 2001-ben. Reményeink szerint hamarosan városunkban is kapható lesz. -thó Mit jelent térségünkben az agrárgazdaság? (P.) Az elmúlt évtizedben gazdajegyző volt, most falugazdászként dolgozik térségünkben Bokrosé Rajner Katalin. Úgy gondoltuk, szakmai gyakorlata, ismerete alapján kérdéseinkkel hozzá fordulhatunk. - Milyen mezőgazdasági adottságokkal rendelkezünk ? - A kistérség igen heterogén domborzatú, változatos lejtésű domboldalaktól kezdve a Duna árterületéig foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel különböző termelési színvonalon a gazdálkodók. Műveiesi ág szerinti megoszlás: szántó 13.516 hektár, szőlő, gyümölcsös 390 hektár, rét, legelő 5011 hektár. A fő növények: kukorica, kalászosok, napraforgó, lucerna és az alternatív növények (olajretek, facélia, mustár). Az állatlétszám a '80-as évekhez képest lecsökkent. Két tehenészeti telep, egy hízómarha- és egy sertéstelep működik társas vállalkozás keretében, illetve néhány termelő háztáji tehén- és sertéstartással foglalkozik. A juh-létszám sajnálatosan igen alacsony, bár a kedvezőtlen adottságú domboldalak alkalmasak lennének a legeltetésre. Broyler csirke nevelés öt telepen folyik. 23 településen, 3 városban (Esztergom, Dorog, Nyergesújfalu), 20 községben 8 falugazdász tart hetente fogadóórákat, ahol szaktanácsadással, aktuális információkkal pályázati lehetőségek ismertetésével látjuk el a gazdálkodókat. A körzet központi irodája Esztergomban, a régi Vármegyeházában van, ahol körzeti adminisztrátor és megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésünkre. A térségben 1560 őstermelőt és 282 regisztrált termelőt tartunk nyilván. A kistérség nagy része kedvezőtlen adottságú, mezőgazdaságból csak nagyon nehezen lehetett megélni. A családtagok nagy része bányákban és ipari üzemekben dolgozott, és a mezőgazdaság csak kiegészítő jövedelemszerző tevékenység volt és nagy részt ma is az. Ahhoz, hogy a termelők gazdálkodása jövedelmező legyen, feltétlenül szükséges az agrártámogatások igénybevétele. A 2002 évi agrártámogatások a kétéves költségvetésnek köszönhetően már 2001 december közepén megjelentek, és így több idő áll rendelkezésre a pályázatok elkészítéséhez. - Miként fogadták az ágrárminisztérium pályázati csomagját? - A földalapú növénytermesztési támogatásnál az eddigi 3 birtok kategória helyett 2 birtok kategóriát állapítottak meg: az 1-10 hektár és a 10-300 hektáros birtok kategóriát, ami a támogatások igénylését egyszerűsíti. A gazdálkodók sajnálattal vették tudomásul, hogy a 10-300 hektáros kategóriánál kimaradt a lucerna, a vörös here, a mustár, az olajretek. Ezeknek a növényeknek a vetésforgóban, illetve az eróziónak kitett domboldalakon van nagy szerepe. Esztergom határában már megtalálták a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat szakemberei a kukoricabogarat. A védekezés egyik alapvető módszere a vetésváltás, emiatt is javasoljuk, hogy a jövő évi támogatott növények közé kerüljenek be az előbbiekben felsorolt növények is. Az állattenyésztési támogatások mértéke az előző évihez képest jelentősen nem változott. A beruházási támogatásokhoz kiadott pályázati csomagok részletesebbek, több segítséget nyújtanak az elkészítőknek. Örömmel vettük tudomásul, hogy magtárak, raktárak, géptárolók, szemes és szálas takarmánytárolók létesítése támogatott építési beruházás. Az ültetvénytelepítésekről is érdeklődnek a gazdák, elsősorban a szőlőtelepítés iránt, főleg ahol hegyközségek is működnek. Esztergom, Kesztölc, Lábatlan, Süttő, Nyergesújfalu, Bajót az Aszár-Neszmély borvidékhez tartozik, pályázhatnak az itteni gazdák a szőlőtelepítésre. - Milyen feladatok jelentkeznek nap mint nap a térségünkben ? - 1999-ben sikerült újra megalakítani a Gerecse-Pilis Víztársulatot. A több évig elhanyagolt vízfolyások rendbetételét megkezdték a gazdálkodók víztársulati hozzájárulásából és az állami támogatásból. A szántóföldi növénytermesztésben, a zártkertekben és az erdőkben nagyon nehéz megvédeni a magántulajdont. Esztergomban a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium és az önkormányzat támogatásával már több éve jól működik a mezőőri szolgálat, amit a kistelepüléseken is fontos lenne megalakítani. A határban évről évre egyre nagyobb gondot okozó legális (Piliscsév) és illegális autós és motoros pályák által ide vonzott, technikai sportokat űző rétegek és a helyi fiatalok is sok problémát okoznak a természetkárosításukkal (erdő és védett szikla tönkre tétele). Sajnos a művelt területeken és szántókon nemcsak a környéken megrendezett versenyeket megelőzően és követően, hanem egész évben folyamatos károkozások történnek, ami egy hatékony mindegyik településen megalakuló mezőőri szolgálattal szintén csökkenthető lenne. Az erdőkben is katasztrofális méreteket ölt a falopás és az illegálisan kiszállított hulladék lerakása. Fontos lenne az erdőőri szolgálat megalakítása is. Az erdők esetében a nagyüzemek már nem, az új tulajdonosok még nem őrzik a területet, sok esetben még be sem fejeződött a tulajdonrendezés az erdőművelési ágban. A határban sok a vadkár és a vadásztársaságok nem is akarják mindig megegyezéssel elrendezni a kártérítést. A vadkár elismertetésének procedúrája elég nehézkes, a gazdák inkább nem is vállalják, ha kisebb a kár. - Az újonnan fölhöz jutottak szakmai képzését hogyan segítik ? - A gazdakörök és kertbarátok rendezvényein gyakran tartunk tájékoztató előadásokat. A szaktanácsadás és gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása nagy segítséget nyújt számunkra, mert a csoportos szaktanácsadás keretein belül a Nyugat Magyarországi Egyetem tatai alközpontja szervezésében neves szaktanácsadókat hívunk meg a civil szervezetek rendezvényeire. 2001-ben a Szentgyörgymezői Kertbarátkörben 12 előadást hallgathattak meg a termelők. Megszerveztük a boros-gazdák vincellér képzését is. Ezeken a rendezvényeken alkalmanként 30-40 fő is részt vesz. Az előadók a kisebb településeket is felkeresik Tokodon, Táton, Sárisápon, Süttőn gyakran tartanak előadásokat. Esztergomban jelenleg is tart a 80 órás, zöld könyves növényvédős tanfolyam 25 fő részvételével. A környező települések gazdálkodói s a gazdaboltok alkalmazottai vesznek részt rajta. Ez a tanfolyam is támogatott 50 %-os mértékben. - Az uniós csatlakozás a családi gazdálkodás irányába hat. Hogyan állunk ezen a téren ? - A családi gazdálkodás iránt is igen nagy az érdeklődés. Eddig 47 fő jelentette be, hogy szándéka van családi gazdálkodóvá válni. A mezőgazdasági vállalkozó a földalapú növénytermesztési támogatáshoz plusz támogatást, hektáronként 8000 Ft-ot, valamint az ültetvénytelepítéshez, a mező-, az erdő-, a vadgazdálkodási és halászati beruházásokhoz, új mezőgazdasági gép és berendezés vásárlásához pedig további 10 %-os, vissza nem térítendő támogatást kap. - Köszönjük a beszélgetést!