Esztergom és Vidéke, 2002

2002-02-07 / 5. szám

2002. január 31. Esztergom és Vidéke KERT* KONYHA * KEDVTELÉS * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna SZELLEMI OLIMPIA — IV. forduló 1. A Román Olimpiai Bizottság a február 8-23. között sorra kerülő téli olimpiai játékokra 20 sportolót jelelölt, köztük öt magyar nemzetiségűt is. Kik ők, és milyen sportágban szerepelnek? 2. Az I. téli olimpián Chamonixban két magyar versenyző indult a 18 km-es sífutásban. Ki volt név szerint a két versenyző, és milyen eredményt értek el? 3. Melyik téli olimpián játszottak a jégkorongcsapatok oda-visszavágó mérkőzés-sorozat keretében és miért? 4. Ki és melyik olimpián volt az a női síző, aki a nők közül először mondta el az olimpiai esküt? 5. Ki és melyik olimpián volt az a csehszlovák műkorcsolyázó férfiversenyző, aki Dávid Jenkins mögött ezüstérmet szerzett? A válaszokat szombat délig kérjük a Kupola szerkesztőségébe eljuttatni! ERDEKESSEGE

K AZ ELOVILAGBOL A titokzatos szarvasgomba A szarvasgombák a fold alatt élik életüket - egyes fák és cserjék gyökeréhez kapcsolódva. Termőtestük gumó alakú. E különleges gasztronómiai értéket képviselő gombák jó néhány faja él Magyarországon is, bár kereskedelmi forgalomban nem nagyon találkozhatunk velük. Kiemelkedő gasztronómiai értéke különösen a fekete és a fehér szarvasgombának van, de a nyári szarvasgomba is igen ízletes. Ez utóbbi fajta a tölgy, a gyertyán, a bükk és mogyoró alatt terem. Feketésbarna színű, átmetszve tarka, márványozott a rajzolata, kellemes illata, fűszeres íze van. Déli fekvésű, ritkás erdőkben, meszes, homokos erdei földben található, 1-2 lépés távolságra a fatörzsektől, 5-20 cm mélyen a földben. A fekete (vagy francia) szarvasgomba aromáját tartják a legértékesebbnek, mintegy 50 féle illóanyagot bocsát ki magából. A fehér szarvasgomba hegyvidéki lombos erdők talajában terem, átmetszve fehér belsejében márványos rajzolat látható. Ha magunk keresünk szarvasgombát, a kutatáshoz kis kapa vagy ásó szükséges. Ott keresgéljünk, ahol nincs fű, viszont korhadó lombtakaró borítja a talajt. Jó lelőhelyek a vizek mentén fekvő ritkás erdők, ligetek, a teknőszerű mélyedésben lévő facsoportok. Ha esős a nyár, akkor már augusztusban találhatunk szarvasgombát, egyébként csak ősztől tavaszig. Meleg napokon a legyek sűrű rajokban táncolnak a gombatermő foltok alatt. Ahová leszállnak, ott nagy valószínűséggel találhatunk ' gombát. Ahol vaddisznótúrást, őzvagy borz-kaparást fedezünk fel, szintén találhatunk az állatok által otthagyott, a gyökérzethez szorult szarvasgombát. E gombafaj felkutatására a franciák használtak először házi sertést, majd betanított kutyákat. Állítólag a tacskók idomíthatok legjobban a szarvasgomba keresésére. Hazánkban külön egyesülete van a szarvasgombával foglalkozóknak: az Első Magyar Szarvasgombász Egyesület 1996-ban alakult meg. Az egyesület Kinológiai Szakbizottságának vezetője, Vasteleki Péter kezdte el Magyarországon a kutyák és gazdáik kiképzését a szarvasgombák környezetkímélő gyűjtésére. A megfelelően felkészült kutyák fegyelmezetten, gazdájuk minden parancsának engedelmeskedve mozognak az erdőben, nem zavarják az ott honos vadállományt, a felkutatott szarvasgombát a talaj felszínének kaparásával, leüléssel jelzik. Az egyesület minden vizsgázott kutyát feltűnő jelzéssel lát el: narancsvörös takarót, éles hangú pergőt erősítenek rájuk, ami a vadaknak is, a vadászoknak is jelzi jöttüket. Kísérletek folynak a szarvasgomba telepítésével is. Szarvasgombák mellett élő fák közeléből makkot vagy facsemetét gyűjtenek és telepítenek más erdőkbe, újabban pedig már csírákkal, micélium-komposzttal oltják be az erdők talaját. A szarvasgomba vékony hámozás után szeletelve többféle módon is elkészíthető: rántva, fóliában sütve, borban párolva, tojásos gombának, köretnek, pástétomnak. Különösen libamájjal és borjúhússal együtt, konyakkal, pezsgővel ízesítve ajánlható az ínyenceknek. Az EMSZE már négy alkalommal rendezett szarvasgombászati tanfolyamot, sőt indítottak gasztronómiai kurzust is. Akik kedvet kaptak a csatlakozáshoz, az ELTE Növényélettani Tanszékén jelentkezhetnek Bratek Zoltán elnökhelyettesnél személyesen az alábbi telefonszámon: 06-209-151-547. Klotz József • KALENDARIUM Február Valaha Böjtelő havának is nevezték. Kalendáriumunk legrövidebb, leggyakrabban megszakított és a januárral együtt legfiatalabb hónapja is. No, ez némi magyarázatra szorul. Az ó-római naptár 10 hónapos volt: martius, április, maius, junius, quintilis, sextilis, september, october, november, december. Numa Pompilius volt az, aki újabb 2 hónapot - a januariust és a februariust - ragasztott a régiekhez, ezzel egy 355 napos ún. holdévet kreált. Ez azonban nem egyezett a görögök által használt napévnek, ezért - hogy a különbséget áthidalják - február 23-a után minden második évben mensis mercedonius néven egy 22 vagy 23 napos hónapot szúrtak közbe. De így sem stimmelt a dolog. A decemvirek és a főpapok többféle megoldással próbálkoztak, de csak még nagyobb zavar keletkezett. Julius Caesar idejében már 90 nap volt az eltérés, ezért Caesar 46-ban naptárreformot hajtott végre. Február 23-a után 23 napot, november és december közé pedig 67 napot iktatott közbe, így ez az év 445 napos lett. Innentől kezdve az évek 365 naposak, a négyévenkénti szökőévekben pedig még 1 napot szúrnak be februárban. A quintilis és a sextilis ettől fogva lett a két nagy római császár után julius és augustus. Csakhogy a naptári év és a csillagászati év még mindig nem egyezett. Az eltérés kiküszöbölésére 1474-ben IV Sixtus pápa megbízta Regiomontanust, de a tudós hirtelen halála miatt erre csak egy századdal később, XIII. Gergely pápa idejében kerülhetett sor. A Gergely-féle naptár megtartotta a juliáni naptár 365 napját és szökőéveket, de a százas évek közül csak a 400-zal oszthatókat teszi szökőévvé. A keresztény országokban ma is ezt a naptárat használják. Más időszámítás szerint élnek a zsidók, a mohamedánok, a görögkeleti vallásúak, a kínaiak és több más ország lakosai. A kalendáriumban persze nemcsak a hetek és hónapok vannak feltüntetve, hanem a név- és ünnepnapok, sőt a csillagászati adatok - a Nap kelte és nyugta, valamint a Hold változásai - is. A február a farsang, a karnevál, a bálok időszaka. A farsang szó állítólag német fasen-ből ered, jelentése: pajkosságot űzni. A karnevál szavunk pedig az olasz „carne vale" kifejezésből származik, mely azt jelenti: „hús, Isten veled!" A január 6-ától Hamvazószerdáig tartó farsang a római Satur -nalia-ünnepek keresztény módosulata. Európában manapság is Itáliában van a leghíresebb karnevál: a velencei, de híresek Spanyolországban a madridi, sevillai és cadizi farsangi rendezvények, és a csúcs természetesen a színpompás riói karnevál. A németek húshagyó keddre sűrítik az álarcos felvonulással összekötött pajkosságaikat, melyet bolondok keddjének neveznek. Magyarországon nincs jelentős hagyománya a karneváli felvonulásoknak, egyedül a mohácsi busójárás számít kiemelkedő farsangi eseménynek. Farsangi bálokat viszont minden hétvégén rendeznek - városunkban is - iskolák, egyesületek, vendéglátó egységek, közöttük nem egy immár hagyományossá is vált. Lehet, hogy érdemes lenne új hagyományokat is teremteni. Például a Várban egy középkori hangulatú jelmezes farsangi vigasságot. * ÉLJÜNK egészségesen! Fogyókúrás diéta Néhányan szóvá tették olvasóink közül, hogy a gasztronómiai rovatban nem gondolunk a fogyókúrázni vágyókra. Nos, ezúttal közöljük azt az igen hatásos, többszörösen kipróbált diétát, melyet a Max Plack Táplálkozástudományi Intézet kísérletezett ki, s amellyel 2 hét alatt 6-9 kilót lehet leadni. Ráadásul a diéta befejezése után sem rakodnak ránk újra a kilók, ha megfelelő mozgással kompenzáljuk a megnövekedett kalória-felvételt. Á diéta alapja, hogy naponta csak háromszor együnk, a közbeeső időben legfeljebb ásványvíz fogyasztható. A reggeli hetente hatszor citromos tea - cukor nélkül -, egy ízben pedig kávé - cükor és tej nélkül. A reggeli italhoz hétfőn és csütörtökön ne együnk semmit, vasárnap csupán egy kis gyümölcsöt, a többi napokon egy zsömlét, kiflit vagy kétszersültet. Vajat, felvágottat, mézet, dzsemet ne együnk reggelire! Az ebéd mindig egytál-étel. Á választék: 2 főtt tojás nyers spenóttal, 1 főtt tojás vegyes salátával, 2 szelet grillcsirke zöldsalátával és nyers gyümölccsel, 2 főtt tojás zöldpaprikával és paradicsommal, párolt hal citrommal ízesítve, paradicsommal, 1 főtt tojás reszelt sárgarépával, grillcsirke zöldsalátával, sovány sertésszelet vegyes salátával.A vacsorát az alábbi ételek közül válogassuk: grillcsirke salátával, 3-4 szelet főtt sonka gyümölccsel, főtt sonka zöldsalátával, gyümölcs joghurttal vagy kefirrel, 1 szelet főtt sertéshús zöldpaprikával, 2 főtt tojás paradicsommal, gyümölcs 10 dkg sovány sajttal. Természetesen az ebéd- és vacsora ajánlataink mindegyikét hetente csak egyszer ehetjük. Ebédhez és vacsorához csak ásványvizet ihatunk. * Mint a felsorolásból kiderült, az étlapról hiányzik a krumpli, a rizs, a főtt és sült tészta, a kenyér, a tej, a cukor és mindenféle zsiradék. Nassolni tilos! Két hétig az alkohol minden fajtájáról tessék lemondani! • KERTE SZ-konvha Savanyúkáposztából A gasztronómia rovatunk mellett - melyben Kis-Szölgyémy Emília adott hétről-hétre főzési tippeket - most új rovatot is indítunk, amelyben Horváth Gáborné dr. zöldség- és gyümölcsreceptjeiből adunk válogatást, ötleteket a szezonális piaci áruk konyhai felhasználásához. A mostani, télvégi időszakban szervezetünk vitaminhiányban szenved. Ilyenkor célszerű, hogy több §avanyú káposztát fogyasszunk. Ízelítőül most ilyen recepteket közlünk: egy előételt, egy levest és egy főételt. # A kocsonyás káposztát akkor készítjük, amikor kocsonyát főzünk. Ilyenkor tegyünk félre félliternyit a kocsonya levéből. 10 dkg párizsit gyufaszálvékonyra felszeletelünk, 20 dkg savanyú káposztát - miután kinyomtuk a levét - apróbbra vágunk. Ozgerincformát vizes celofánnal kibélelünk, beletesszük a párizsit és a káposztát, majd felöntjük a langyos kocsonyalével, és kifagyasztjuk. Tálaláskor kiborítjuk a formából, és felszeleteljük. * A székely káposztaleveshez először leveshúsból pörköltet készítünk, vízzel felengedjük, hozzáteszünk személyenként két evőkanálnyi savanyú káposztát és ízlés szerint felkarikázott leveszöldséget, majd készre főzzük. * A káposztás babhoz előző nap beáztatunk kellő mennyiségű füstölt húst (csülköt vagy oldalast) és személyenként 4 dkg barna babot. Az egyik edényben a húst a savanyú káposztával puhára főzzük. A húst lefejtjük a csontról, és apró kockákra vágjuk. Egy másik fazékban megfőzzük a babot - a szokásos fűszerekkel ízesítve -, majd összevegyítjük a káposztás hússal. Végül tejfeles habarással besűrítjük. Alkalomadtán készítsék el a fenti ételeket, és fogyasszák egészséggel! * HOBBI-SAROK: Érmék és éremgvúitők (2.) Hazánkba az érméket a kereszténység, tehát Szent István hozta be. Első érméink nem nagyon díszesek, de tiszta veretűek. Mindkét lapjukon kereszt van. Az előlapon a király neve, a hátlapjukon pedig a pénzverőhelyet vagy az országot jelentő felirat. A király alakja Salamon király alatt került az előlapra. Az érmék veretei Szent László alatt lettek változatosabbak. II. Endre alatt gazdagodtak az éremformák, mellképek, épületek, húsvéti bárány rajzolata jelenik meg. IV. Béla éremvésői is művészek lehettek, mert érmein szép és tiszta feliratokat, jó kivitelű képeket találunk. Róbert Károllyal kezdődnek egyrészt a garasok, másrészt a florenci mintára vert aranyak. I. Lajos változtatja magyarosra aranyaink formáját, amennyiben az előoldalra a magyar címert, a hátoldalra Szent László alakját teszi rá. A mohácsi vész után az erdélyi fejedelmek által vert érméket erdélyi érméknek nevezzük. Ezek formájukban magyarosak. Az e korból való érmék másik csoportja a Habsburg uralkodóké, s ezek csak a címerek és feliratok tekintetében különböznek a német államok érmeitől. A habsburg pénzérmék között csupán II. Mátyás és Mária Terézia érmein találunk némi magyarosságra való törekvést. A ma létező éremgyűjtemények létrejöttének okát a reneszánsz korszak szenvedélyes gyűjtőhajlamaiban kell keresnünk. E kor mohó tudásvággyal gyűjtött mindent, ami az antik világ emlékeiből napfényre került, s így természetesen az érméket is. Ennek folytán a reneszánsz bölcsőjében, Itáliában keletkeztek az első éremgyűjtemények. A legelső gyűjtők között volt Petrarca, aki a padovai herceg udvarában élt. Az éremgyűjtés fénykora a 16. századra tehető. A jelenlegi állami gyűjtemények közül kiemelkedik a firenzei, melynek még a Mediciek vetették meg az alapjait, valamint a római Museo Capitolino, a nápolyi Museo Nazionale, a londoni British Muzeum és a párizsi Bibliotéque Nationale éremgyűjteménye. A hazai gyűjtemények legnevezetesebbike a Nemzeti Múzeumé, mely mintegy 60-70 ezer érmet tartalmaz, s ebből 28 ezer az antik római és görög veretű pénz. Eremleletekre manapság is rábukkannak még néha. Magyarországon a barbár ezüst drachmákon és a római pénzeken kívül számos középkori lelet került felszínre. Viszont magyar érméket találtak Európa több országában is - elsősorban a vegyesházi királyok korából -, például Vossbergben, Lieflandban, Rügen szigetén, sőt még a Faröi szigeteken is, ahová valószínűleg kereskedők útján jutott el. (Folytatjuk)