Esztergom és Vidéke, 2002

2002-09-19 / 38. szám

6 Esztergom és Vidéke 2002. szeptember 19. 1992-2000: Tíz éves a Piktor tábor 2002. július 3-án nyílt meg a 11. Piktor nemzetközi gyermek képzőművészeti és honismeretei alkotótábor és művésztelep a József Attila iskolában. Az Esztergom és Vidéke az elmúlt nyarakon rendszeresen tudósított a táborról, a táborokat záró kiállításokról. Úgy érezzük, hogy a Piktor tábor nem csupán létével, de színvonalas kiállításaival is bizonyította, hogy érdemes a segítő figyelemre, a támogatásra. A születésnap arra is ösztönöz bennünket, hogy áttekintsük az elmúlt éveket. Ezért a Tisztelt Olvasót tízéves időutazásra hívom egy olyan alkotótáborba, melynek legfontosabb célkitűzései - a művészeti nevelés mellett - történelmünk megismertetése, a néphagyományokra épülő komplex művészeti tevékenység, öntevékenység fejlesztése, s baráti kapcsolatok kialakítása a határainkon túlra rekedt magyar gyermekek, fiatalok között. * 1991. A Párkány Városi Művelődési Központ és a József Attila Altalános Iskola Klubkönyvtára közös rajzpályázatot írt ki Szülőföldünk címmel. A rajzpályázatra a párkányi és az esztergomi gyerekeken kívül meghívtuk a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály iskola tanulóit is, akik 1991 nyarán a városban töltöttek néhány boldog napot. A rajzpályázat jól sikerült, gyönyörködtünk a képekben, s a párkányi megnyitón megszületett egy nyári tábor gondolata, ahol a legjobb rajzok beküldőit vendégül látjuk. Kovács Dezső, a művelődési központ akkori igazgatója és jómagam (a klubkönyvtár vezetője) nekiláttunk a szervezésnek. 1992 augusztusában dr. Horváth István múzeumigazgató és Nagyfalusi Tibor - a Kulturális Bizottság akkori vezetője - megnyitották Párkányban az első tábort gyergyószentmiklósi, párkányi, esztergomi gyerekek részvételével. A táborozás közepén átjöttünk Esztergomba, a József Attila iskolába, majd a táborzáróra Párkányban került sor Jan Oravec polgármester és Himmler György tanár, a párkányi kulturális bizottság elnöke közre(dezső) Szeptember 12. és 14. között folytatódtak a Petőfi Sándor Altalános Iskola jubileumi ünnepségei. A 75. évforduló keretében ezúttal nyílt iskolai napokat, szavalóversenyt rendeztek, emléktáblát avattak, és megnyitották azt az iskolatörténeti kiállítást, mely dokumentumokkal mutatja be az iskola eseményekben gazdag múltját. A színes fényképeken kívül a tárlókban bizonyítványok, tankönyvek, földrajzi atlaszok láthatók. Az iskola legeredményesebb és legismertebb igazgatójának, Sinka Lászlónak a fotója is megtekinthető. Az egyik tárlóban látható Sipos Károly vezérkari ezredes „Nemzeterősítés kultúrával, neveléssel, előkelőséggel" című munkája, melyet manapság is érdemes lenne forgatniuk a mostani nebulóknak. Megtekinthető egy rosszemlékű lajstrom az ötvenes évekből a diákok származás szerinti megosztásáról: „munkás, paraszt, értelmiségi" csak ezek a kategóriák léteztek... működésével. A táborozás ideje alatt kirándultunk a Felvidéken és környékünkön. Szentendrén a Rákóczi Szövetség táborának és Balázs Györgynek (ma a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese) a vendégei voltunk. S mikor kiállítottuk a táborban elkészült rajzokat, akkor már tudtuk, folytatni kell, kibővítve kell folytatni, sokkal tudatosabban, szervezettebben! S folytattuk 1993-ban. Sikeres pályázat után eljöttek ismét az erdélyiek Illyés Kincső tanárnő vezetésével, Pachír Anna hozta a rahóiakat, s jósorsunk összehozott bennünket Mezei Erzsébettel Zentárói. No és itt voltunk mi, helyiek Párkányból, Esztergomból. A tábor témája ebben az évben Balassi Bálinthoz kapcsolódott, s a művészeti vezetésre Kántor Jánost kértük fel. Himmler György vezetésével jártunk Zólyomban, Hibbén, Késmárkon, Lőcsén, Dobsinán. Hajóval utaztunk Zebegénybe, hogy megismerjük Szőnyi István munkásságát. Vendégünk volt - mint azóta többször is - jó barátunk, Kobzos Kiss Tamás. 1994. Nem tudtunk elszakadni Balassi Bálinttól és a reneszánsztól, s ezt a tábort ennek jegyében szerveztük, _ ekkor már Párkányból Duris Ágnes igazgatóval és Sáfár Gáborral. Rahó helyett aknaszlatinai gyerekek jöttek, s a kezdeti párkányi napok után csatlakoztak hozzánk a maintali Eric Kastner iskola tanulói is. Jártunk Zólyomban, hogy tisztelegjünk Balassi Bálint előtt, vendégünk volt Váradi István, akinek reneszánsz gyermekcsoportjával felejthetetlen napot töltöttünk zenés, táncos és kézműves foglalkozásokkal. Jártunk Visegrádon, Szentendrén és sok-sok érdekes munka készült. Voltunk Budapesten a Várban. S a táborzáróra kitaláltuk a következő tábori pályázatot: Vásárban. 1995-ben találkoztunk is ebben a sajátos vásárban, amelyet dr. Ámon György nyitott meg. Ekkor érkeztek először Muravidékről a táborba Gönc Renáta vezetésével, s ettől az évtől Mezei Erzsébet, a kiváló vajdasági művész-tanár a tábor művészeti vezetője. Boldog napokat töltöttünk - az esztergomiak mellett Köbölkúton. Jártunk Bajmócon, kosarat fontunk Bényben, koszorúztunk Kéménden. Igazi vásári hangulatot varázsoltunk Mezei Kinga segítségével az esztergomi piacra. Vereckei Attila és Parragi György vidám dalokkal szórakoztatott bennünket. Kirándultunk a Vaskapuhoz, maszkokat készítettünk, s vendégül láttunk még egy kínai művészeti csoportot is. S jött honfoglalás évfordulója 1996, amikor Táltosok találkozója a látófa körül címmel hirdettük meg a tábort, hogy a honfoglalásra emléAz iskolának a 75 év alatt több elnevezése is volt: Szent Margit, Szent Imre, Vörös Csillag és mint most is, Petőfi. Több híres ember is koptatta a Petőfi padjait. így például Pézsa Tibor vívó, Morvái László képzőművész, Tölgyessy Péter politikus, vagy Peternák Miklós esztéta. Eddig kilenc igazgatója volt az intézménynek! A kiállítás megnyitójaként kedves műsort adott az iskola kórusa. Az ezt követő állófogadáson pedig egymásra találhattak régi diákok és tanárok... Jómagam, mivel én is valaha petőfis voltam, Besey Gyula bácsi földrajztanárral idéztem fel a felejthetetlen hatvanas éveket, amikor képzeletben a földgömb segítségével, osztálytársaimmal és a tanár úrral együtt utaztuk be a világ országait. Gyuszi bácsi kedves rezignáltsággal mondta: - Jó osztály volt a tietek, bár néha csibészkedtetek, de örömmel gondolok vissza rátok... kezzünk. Segített ebben Karácsony Molnár Erika jeles néprajzkutató és Kobzos Kiss Tamás. Egyre jobb barátságba kerültünk Bugyács Sándor párkányi képzőművésszel, aki azóta is rendszeres vendége a tábornak. Először játszottunk történelmi játékot, egy szerepjátszós akadályversenyt, amelyen a gyerekek végigjárták a honfoglalók útját, játékos feladatokkal. S készültek a ritmushangszerek, dobok, ékszerek, apró bőr- és nemeztárgyak, s a képeken megjelentek az esztergomi élmények is, amelyek között mindig kiemelkedő szerepe van a várszínházi előadásnak. 1997. Ebben az évben a Mesék Birodalmába hívtuk mindazokat, akik a Szólíts öreganyádnak című pályázatnak megfeleltek, s Öreganyámnak szólították a táborvezetőséget és a zsűrit. Dr Amon György koronázta I. Piktor Pétert királlyá, hogy azután naponta más-más uralkodjon az alkotmányos királyságban. Érdekes, gazdag tábor volt ez is. Vendégeink: Dévai Nagy Kamilla, Cserna Antal, Vereckei Attila. Laktunk Karván, jártunk Bajmócon, Várgesztesen, Majkon, Tatán, Kesztölcön, Klastrompusztán, ahol azt játszottuk, hogy ki kell szabadítani Piktor Péter lányát, Ecsetecskét a hétfejű sárkány karmaiból. Először alakultak kiscsoportok, amelyek valamilyen általuk írt mesét mutattak be a záráson különböző technikával: bábbal, árnnyal, színjátékkal. 1998. Vándorúton Európában címmel rendeztük a tábort, amelyre elsősorban kézműves munkákkal, kézműves technikák bemutatásával lehetett pályázni. Először kapott szerepet a tábori életben a drámajáték Forróné Virág Zsuzsa drámapedagógus részvételével. Ebben az évben festettük először a Piktor-pólót magunk. Megismerkedtünk dr. Kovács József fafaragó munkásságával. Kovácspatakon táboroztunk a párkányi napok alatt, megismerkedtünk Révkomárom nevezetességeivel, s jártunk Szentendrén, Pilisszentléleken játszottuk a hagyományos, tábori témához kapcsolódó szerepjátékot. A záráson vásári komédiákat mutattak be a kiscsoportok. 1999. A Lakodalom a Kárpát-medencében igazi lakodalom volt. A táborozók hozták magukkal lakodalmi hagyományaikat, s mindent úgy csináltunk, ahogy igaziból. A csoportok lányos meg fiús ház meg vendégek voltak, s így készülődtek. Megfontuk Kovácspatakon a virágokat, a menyasszony koszorúját, s volt sütés meg főzés is. Kéménden megismertük élőben is a népviseletet, és megkóstoltuk a lakodalmi ételeket, hogy záróként a miénk is jól sikerüljön. Ebben az évben kezdtünk egy kedves játékba, az angyalkodásba. Azóta minden Piktor táborban keressük egymás kedvét apró ajándékokkal, kedvességgel, szeretettel. 2000. Ebben az évben új igazgató, Halasi Tibor került a párkányi művelődési ház élére, aki szintén pártolója lett a közös rendezvénynek. Szent Istvánnal Európába - a magyar történelem kiemelkedő személyiségével foglalkoztunk. Már a tábor előtt ott voltunk a zentai grafikai telepen, amelynek gyermektelepe a Piktor tábor előtt ugyanezzel a témával foglalkozott. A tábort Koditek Pál millenniumi tanácsnok nyitotta meg, s legnagyobb eseménye a királyi palást megfestése volt. Gyönyörködtünk Galánta és Nagyszombat festői szépségében. A táborzáróra bemutattunk szép, természetben talált anyagokból készült díszleteinkkel egy Szent Istvánról szóló minorita iskoladrámát. 2001. Vándor motívumok a magyar balladákban. Mikor meghirdettük, nem is gondoltuk, hogy milyen fontos lesz. Ez volt a hídavatás éve, s a 10. Piktor tábor. Medgyasszay László, a Nemzeti Alapítvány Kuratóriumának; elnöke nyitotta meg. S a táborozók csak olyanok voltak, akik már jártak nálunk, az addigi Piktorokban. Felejthetetlen volt! Gyönyörűek és színvonalasak az alkotások, emlékezetesek a kirándulások Pozsonyba, Pannonhalmára, Győrbe. S mindannyiunknak emlékezetes Galló Ernő szép, hagyományaink szerint megrendezett születésnapja. (Mindenki sajnálja, aki nem a Piktor tábor idején született.) A kiscsoportok balladákkal készültek. Döntöttünk arról is, hogy művésztelepi része is lesz ezután a tábornak, hogy visszajöhessenek alkotni azok, akik kinőtték már a gyermektábori kereteket. A 10 tábor anyagából Szentendrén nyitottunk kiállítást 2002 tavaszán. 2002. Tíz este a fonóházban. A tábort az elsőt bezáró párkányi polgármester, Jan Oravec nyitotta meg, aki a tíz év alatt nem hagyott magunkra soha. Pifkó Péter - mint az elmúlt 10 évben is mindig - megismertette a táborozókat a város történetével, a magyar történelem kiemelkedő alakjaival. Vendégeink voltak Szávai István neves pedagógus vezetésével a szolnoki metszőtáborosok, akikkel linómetszést gyakoroltuk. Kirándultunk Székesfehérvárra és a Velencei-tóhoz. Megismertük Kistopolcsány kastélyát és a malonyai arborétumot. Elfoglaltuk a párkányi művelődési házat, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Vendégünk volt Mészáros Ottó performance művész és Bugyács Sándor, s a Muravidékről Bencze Lajos költő. Az idén is vendégei voltunk a Várszínházi alapítványnak egy estére, Vasas Bélának szurkoltunk, aki nyert a Ki nyer ma című rádiós játékban. A kiscsoportok A fonóban kezdődött címmel írtak és mutattak be jeleneteket. A hagyományos palackpostát idén először a régi-új hídról dobhattuk be a Dunába a táborban ismert valamennyi nyelven az üzenettel: Mi itt boldogan dolgoztunk együtt, újabb barátságok születtek, működjenek együtt a Duna mellett élő népek is békében, barátságban, ugyan úgy mint 10 éve a piktorok. * Fonat. Hogy mennyi mindent jelent e szó, most tudtuk meg a pályázat, a tábor kapcsán. S a tíz esztendő apró eseményei, az itt megfordulók tehetsége, a létrejöttét segítő kezek - mind összefonódnak. Az utak, a kapcsolatok, a tehetségek persze messze vezetnek. Nem is tudunk minden utat követni, hisz százak fordultak meg Esztergomban a Kárpát-medence néhány pontjáról. Prágában él az a Bélák Attila, aki Piktor Petit, a tábor emblémáját tervezte, ő készítette a hídavatási ünnepségek párkányi lógóját, meghívóit is. Az első táborban volt itt Barabás Árpád, a gyergyószentmiklósi Figura színésze, Galló Ernő az elsőben meg a tizedikben, ő Kolozsváron színészhallgató, Baróti Hunor végzett képzőművész, Mészáros Mária a szőgyéni művésztelepen gyerekekkel foglalkozik nyaranta. Az építésznek készülő Czibor Norbertnak májusban nyitottunk nagysikerű kiállítást Esztergomban. Szász Zoli, Gurzó Lehel, Orosz Annabella, az egykori tábori menyasszony, Madarász Erika képzőművészettel foglalkoznak. Sándor Anita fafaragó is önálló kiállítást tudhat maga mögött a Bánomi Galériában. Berkes Igor érdekes egyéni hangú fiatal művész, aki csak azért nem volt a művésztelepen, mert katona Jugoszláviában. Dunai Éva énekesnőnek tanul. A vásári táborban piaci játékot szervező Mezei Kinga által rendezett Pác című újvidéki előadás nyerte az idén a kisvárdai fesztivál nagydíját. S oly sokan tanulnak tanárnak, orvosnak, mérnöknek, s vállalják a kisebbségi lét minden nyűgét, az ott végzett munka gyönyörűségét. Mi valamennyiüket emlegetjük, mert bármennyire közhelyként hat, mégis le kell írnom, hogy olyan a tábor, mint egy nagy család, ahol mindenki szereti a másikat, ahol a nagyobbak szeretettel vezetik be a kisebbeket abba, hogy mit jelent piktornak lenni. És folytatjuk... 2003. A pályázat témája: Ha folyóvíz volnék.,. A naptári ünnepekhez kapcsolódik majd, s azokban nagy szerepet szánunk a víznek. A tábor címe, amely ezt a témát a legjobban összefoglalja Ünnepről ünnepre lesz. S végül álljon itt annak a népdalnak a szövege, amellyel útra bocsátottuk idén a táborozókat: Elmész úgy-e? el bizony én. Itt hagysz úgy-e ? itt bizony én. Elmentedet nem kívánom. Visszajöttöd holtig várom. De te elmész, engem itt hagysz, Szívemre nagy bánatot hagysz. Ha elmész, csendesen járjál, Csendes folyóvizet igyál. Akkor jussak én eszedbe, Mikor kenyér a kezedbe. Akkor se jussak egyébről, Csak az igaz szeretetről. A József Attila Altalános Iskola és a Párkányi Művelődési Központ vezetése nevében is köszönetet mondunk a tábor támogatásáért mindazoknak, akik fontosnak tartják az általunk felvázolt célokat. Elsősorban Esztergom és Párkány Önkormányzatainak, akik hathatósan támogatták az elmúlt tíz évben a tábort. Az idei is az önkormányzatok, az Euróhíd Alapítvány, a Mobilitás, az Illyés Alapítvány támogatásával jöhetett létre. Sok olyan segítőnk volt az elmúlt 10 évben, akiknek a nevét külön is meg kell említenem, mert különböző módon hozzájárultak a táborok színvonalas, hangulatos megszervezéséhez: az országgyűlési képviselők közül dr. Arató Géza, dr. Haller Zoltán, s mellettük Csoóri Sándor, Kaposi Endre, Bánhidy László, Zelenák Zsuzsa, Ocskay Gyula, Kelemenné Pintér Zsuzsa, Horváth Béla, Gál Péter, Kovács Dezső és Bélák Attila, Gerendás Jánosné, Bencze Cs. Attila, Polgár József, Kreivich Gyula, Baka Györgyné, Szókéné Fekete Erzsébet s biztosan nem is teljes a sor. Köszönjük! Pifkó Péterné táborvezető Az idei Piktor tábor alkotásaiból szeptember 4-én nyílt kiállítás a párkányi Galériában, melyet Himmler György, a párkányi önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke, a Párkány és Vidéke főszerkesztője nyitott meg. Fotónk ekkor készült. Iskolatörténeti kiállítás a Petőfiben