Esztergom és Vidéke, 2002

2002-09-19 / 38. szám

2002. szeptember 19. Esztergom és Vidéke 7 KERT * KONYHA * KEDVTELES * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna * NEVELÉSI tanácsadó Új tanév - új iskola Nem régen indult be a 2002-2003-as iskolaév. Sok gyer­mek új iskolában kezdte el az új tanévet, számuk jelentősen meg­nőtt, mióta a középiskolák beindí­tották a négyéves képzés mellett a 6 és a 8 éves középfokú oktatást is. Az új iskola mindig egy bizo­nyos fokú félelmet kelt a gyerme­kekben, nemcsak ismeretlensége, újszerűsége miatt, de azért is, mert ők lesznek a tanintézet legfi­atalabb, tehát leginkább kiszolgál­tatott növendékei. Az első hetek igen fontosak az új iskolában. Egyrészt ekkor dől el, kik lesznek majd gyermekünk barátai az új osztályban, s hogyan tud beilleszkedni, hogyan fogad­ják el a többiek. Ekkor derül ki, hangadó lesz-e vagy „cikizett", a jó vagy a rossz oldalhoz húzódik, esetleg a kirekesztettség szégye­nét kell vállalnia. Jó, ha a szülő mielőbb megis­meri gyermeke osztálytársait, hi­szen csak így tud segíteni neki a helyes választásban. Nagy szerepe van a szülőnek abban is, hogyan vélekedik, mi­ként nyilatkozik gyermeke az új iskola tanárairól. Ez a korosztály nem mentes a szélsőségektől. Könnyen befolyásolható, és gyor­san eldönti, kit tart szimpatikus­nak és kit nem. Döntésénél több­nyire a külsőségek vagy a kevésbé lényeges elemek dominálnak. Ha vonzó megjelenésű a tanárnő, ha humoros a tanár, máris szívébe zárja, még akkor is, ha tanárként kevésbé végez jó munkát. A szigo­rú, a megjelenésében kevésbé mu­tatós nevelők még akkor se szá­mítsanak vonzalomra, ha történe­tesen kiváló tanárok. A gyermek már az első napok­ban kijelenti, X tanár „tokjó fej", sőt „király". Viszont Y „tökbéna". (Elkeserítő jelenség egyébként, hogy gyermekeink jelzői ennyire leszűkültek! A tanárok jellemzésé­re nemigen hallhatjuk a barátsá­gos, a kedves, a megértő, a követ­kezetes, a pedáns vagy a kicsinyes jelzőket.) A szülők felelősége azonban több ennél. A tanári tekintély megóvásá­ban igen fontos szerepe van a szü­lőnek azzal, hogy nem engedi meg gyermekének a felelőtlen, nyegle bírálgatást, az elfogult és sokszor alaptalan kritikát. Hibát követ el az a szülő, aki lovat ad ilyenkor gyermeke alá, s jót nevet, ha cse­metéje egyszerűen kriplinek nyil­vánítja valamelyik tanárát. Hogy megalapozottan léphessünk fel gyermekünk kritikai megjegyzé­sei, skatulyázásai ellen, nagyon lé­nyeges, hogy magunk is mielőbb megismerjük az új iskola tanárait. Erre minden oktatási intézmény módot ad már a tanév első hónap­jaiban, a szülői értekezletek, a fo­gadóórák olyan alkalmak, melye­ket egyszerűen bűn kihagyni. Gyermeket nevelni csakis együttes erővel lehet. Az a szülő, aki nem a tanárokkal közösen, ha­nem azok ellenében próbál nevel­ni, nagy kárt tesz gyermekének helyes irányú fejlődésében. Egészségnap Szeptember 21-én 10-14 óra kö­zött egészségnapot rendeznek a Technika Házában, melyen az alábbi előadások hangzanak el: - Dr. Zombori Zoltán: A daga­natos megbetegedések kialakulá­sa, a megelőzés lehetőségei. - Kónya György: A szervezet sav-bázis, háztartása. - Az Okonet filozófia hatása a programban résztvevő családok életére. Környezetünk Az alternatív energia Egy német felmérés szerint a közlekedésben és a háztartások­ban a legnagyobb az energiafo­gyasztás, együttesen mintegy 60 százalék. Éppen ezért az egyes emberek tevékenyen részt vehet­nek az energia gazdaságosabb fel­használásában és - ezzel összefüg­gésben - a környezetvédelemben. A Föld nyersanyagkészletei vé­gesek. A mai fogyasztási szokások mellett egy emberöltőn belül ko­moly energiaellátási gondokkal kell szembenézni. Az előrejelzések szerint mintegy 40 év múlva el­fogy a kőolaj, 50 év múlva az urán, 70 év múlva a földgáz. A világ energiatartalékának több mint fe­le jelenleg a szénben található, ami a környezetszennyezés továb­bi növekedésének rémét vetíti elénk. Mi lehet a következménye a megnövekedett környezetszennye­ződésnek ? Már most tapasztalhatjuk, hogy a Föld klímája jelentős válto­zásokon megy át. Növekszik az át­laghőmérséklet, csökken az édes­vízkészlet, az időjárás szélsőséges változásai is is súlyosan fenyege­tik az emberiség létét. Az egyre gyakoribb áradások, tornádók, az ózonlyukak, a bozót­tüzek, a szmog, az Antarktisz jegé­nek folyamatos olvadása rá kelle­ne döbbentenie az emberiséget ar­ra, hogy környezetünk megóvása további életünk alapfeltétele. Mit tehetünk a környezeti károk csökkentése érdekében? Mindenekelőtt alternatív energia­források használatával segíthe­tünk, melyek fokozatosan átve­hetnék a hagyományos energia­készlet szerepét. Ilyen a nap-, a szél-, a víz- és a termikus energia, a biomassza, a biogáz, melyek al­kalmazása csak igen lassan terjed, és a felhasználásukkal kapcsolatos kutatások sem kapják meg azt a támogatást, ami megilletné őket. Az alternatív energia rendszer­be állítása jelentősen kitolhatná energiatartalékaink kimerülésé­nek idejét, miközben nagy mérték­ben csökkentené a környezet­szennyezést is. Ezzel együtt az energiatakaré­kos építészet meghonosodása az a perspektíva, amely jelentős lépés lenne környezetünk és életünk védelmében. V Bevásárlás Olcsót és jót! De nehéz manapság egy házi­asszonynak a címben rejlő felhí­vásnak eleget tenni! Jót még csak kaphat, de olcsót cs^k akkor, ha nagyon utána jár. Újabban már külföldre kell utaznia annak, aki olcsón akar bevásárolni. No, nem messzire! Csak ide a szomszédba. Mert hogy sok élelmiszer annyival olcsóbb odaát, hogy meg­éri átmenni a hídon. Még akkor is, ha néha hosszú sorok kígyóznak az útlevélvizsgálat mindkét olda­lán. A tej literje például mintegy 50 forinttal, a sajt kilója átlagosan 200 forinttal, a túró 100 forinttal olcsóbb a túloldalon, és 10 darab kiflit vehetek azért a pénzért, ami­ért nálunk csak egyet, esetleg ket­tőt. És sorolhatnám még tovább a listát. Nem véletlen, hogy a nem­rég megnyílt Jednota, Billa áru­házakban mindig lehet találni esz­tergomi vásárlókat. Miért nem próbál versenyben maradni a párkányi boltokkal az esztergomi kereskedelem? Mert így is el tudja adni az árukészletét. Minek vinné hát le az árait? Nem kell Párkányba menni, ha olcsón akarunk vásárolni. Dorogon két olyan élelmiszer-áruház működik, amely alacsony áraival és bő áru­választékával sok esztergomit át­csalogat, legalább is a havi nagy­bevásárlásokra. Most, hogy hamarosan megnyí­lik a Tesco áruház, talán nem kell majd Párkányba vagy Dorogra utazni annak, aki olcsón és jót akar vásárolni. A Tesco kedvéért eddig is sokan utaztak Budapestre vagy Tatabányára, még a tetemes benzinköltséget is vállalva, mert még így is kifizető volt a vásárlás. Most, hogy az ölünkbe pottyant a Tesco, Jbiztosan sokan felkeresik majd. És talán végre a többi áru­ház és a kisebb-nagyobb boltok is kénytelenek lesznek ráébredni, ha versenyben akarnak maradni, lejebb kell vinni az áraikat. A kis élelmiszerboltokba főleg azért jár­tunk eddig szívesen, mert igényel­tük azt a közvetlen emberi kapcso­latot, amit a nagy áruházakban hi­ába keresnénk. De lehet, hogy ezentúl úgy gondoljuk, bár­mennyire is kedvesen mosolyog ránk vagy kínálja előzékenyen áruját az ismert kereskedő, ha mindezért százasokkal kell többet fizetnünk, inkább az olcsó áruhá­zat választjuk. Gazdaköri termény- és termékkiállítás (os) A Gazdakör Simor János utcai székházában rendezték meg a hagyományos termény- és ter­mékkiállítást. A gazdák minden­napos munkájuk értékes darabjait hozták el a közszemlére, így szép látványban volt része annak, aki szombaton és vasárnap ide betért. Városunk kertjeiben, a szőlőkben, gyümölcsösökben termett közel százféle terményben gyönyörköd­hettünk. Volt itt körte, alma, szil­va, eper, padlizsán, patisszon, ba­rack, kolbásztök, paprika, rozma­ring, orvosi zsálya, levendula, tár­kony, cickafark, további sok-sok különlegesség, valamint meg­annyi szép kerti virág. Szombaton reggel a megnyitón dr. Balogh Zol­tán elnök köszöntötte a kiállítók harmincfős közösségét és a szá­mos érdeklődőt. Elsőként a ter­ménytermelőket méltatta. Legna­gyobb kiállítási standjuk a szentgyörgymezői kertbarátok­nak volt, akik szépen megépített, fedett szín alatt helyezték el ter­ményeiket. Bádé György, Csente Lajos, Nádler László, Gál Gyula, Dunai Gábor és Jó Dobronya Ist­ván az augusztusi olvasóköri be­mutató után most is különleges terményekkel rukkoltak ki. Dunai László olyan sokfajta terményt ho­Egészségünkért Gyógyító illatok Gyakran halljuk napjainkban az aromaterápia kifejezést, mely egy francia vegyésztől, René Morris Gattefosse-tól származik. Ez az évezredekre visszavezethe­tő, természetes anyagokat alkalma­zó terápia a jövő gyógymódja lehet. Mind az öngyógyításban, mind az orvosi és a természetgyógyász gya­korlatban kiemelt hely illeti meg. Gattefosse 1926-ban megjelent könyvében hangsúlyozza, hogy az orvostudományban alkalmazható il­lóolajok nagy száma és hatásainak változatossága meg fogja lepni a ve­gyészeket és az orvosokat egyaránt. Az illóolajok felhasználhatósága széles területet ölel fel. Antiszeptikus és mikrobaölő hatásán túl nemcsak sebgyógyító, de antitoxikus és vírus el­leni hatása is nyilvánvaló. Aromalám­pákban párologtatva frissíti és fertőt­leníti a levegőt, fürdővízbe csepegtetve a bőrön át szívódik fel, és igen jó nyug­tató hatást fejt ki. Az illóolajok pozitív pszichikai hatását már évezredek óta ismerik. Gondoljunk csak az egyes szertartások illatos füstölőire vagy a betegszobák levegőjének aromás növé­nyek égetésével történő fertőtlenítésé­re. Már Hippokrátész is ajánlotta, de a népi orvoslás is régóta alkalmazza ezt a módszert. Az ókori zsidó és keresz­tény kultúra is élt az illóolajokkal dúsí­tott kenetek használatával. A római birodalomban és a görögöknél éppúgy jelentős szerepet kapott az olajok hasz­nálata, mint Ázsiában. Az illatkultuszt ugyan a népvándorlás vihara kisöpörte Európából, de a keresztes hadak ismét elhozták hozzánk a Szentföldről. Ma már hazánkban is fellendülő­ben van az érdeklődés e természetes gyógymód iránt. Már a piacon is kap­hatók illóolajok, a gyógyszertárakban és gyógynövény szaküzletekben pedig egyre több az illóolajakat tartalmazó készítmény. (Ilyen például a Szent Lukács gyógyolaj, mely tartalmaz le­vendula*', zsálya- és mentaolajat, vala­mint a cickafark és a körömvirág ható­anyagait. Ezek az olajok külön-külön is gyulladáscsökkentő és fájdalomcsil­lapító hatásúak.) A mai kor emberének létkérdés a környezetszennyezés csökkentése is. Minél kevesebb kemikáliát,' szinteti­kus anyagot gyárt és használ fel létezé­séhez, és minél szélesebb körben alkal­mazza a természetadta anyagokat, an­nál biztosabb az életminőségjavulása. (Zátonyi Zsigmondné írásának fel­használásával) Gasztronómia A túrós tészta másképpen A túrós csusza sokak kedvence. Többnyire kockatésztából, tehén­túróval, tejföllel, pirított szalon­nával készül. De lehet a túrós tész­tát elkészíteni más módon is. Is­merőseimtől tanultam néhány kü­lönös túrós tészta-receptet, melye­ket most közkinccsé teszek. Túrós sztrapacska A sztrapacska általam ismert változata (4 személyre számolva) fél kiló lisztből, 2-3 szem nyersen lereszelt burgonyából, 2 tojásból, sóból és vízből készül. (Víz helyett egyesek tejet is használnak, a bú­zalisztet pedig kukoricaliszttel ke­verik.) Áz alapanyagokból vi­szonylag híg masszát kavarunk, melyet rövid ideig pihentetünk. Á masszából a szokásos módon nokedlit készítünk. Tálaláskor te­héntúrót (vagy juhtúrót), tejfölt (vagy kefirt) és apróra vágott, pirí­tott füstölt szalonnát adunk hoz­zá. Túrós kukoricakása Fél kiló kukoricadarát sós, ola­jos vízben puhára, sűrűre főzünk. Két fej hagymát felaprítunk, majd forró olajon megpirítunk. Tálaláskor a tányérokra terít­jük a kását, rákenünk 1-2 evőka­nál pirított hagymát, megszórjuk juhtúróval (esetleg tehéntúróval), majd meglocsoljuk kefirrel (vagy tejföllel). Vaníliás túrós tészta Fél kiló száraztésztát (lehető­leg spirál- vagy cső alakút) sós víz­ben kifőzünk. Négy tojás sárgáját összekeverünk 2 csomag vaníliás cukorral, 3 evőkanál cukorral, 25 dkg tehéntúróval, 2 dl tejföllel, majd hozzáadjuk a tojások felvert habját. E keveréket elvegyítjük a tésztával, melyet egy kivajazott tűzálló tálba rakunk. Közepesen forró sütőben 20 percig sütjük. Tá­laláskor adhatunk a tésztához kü­lönféle dzsemeket, sőt gyümölcs­joghurtot is. Ennek az ételnek is­mert egy sós változata is. Ebben az esetben vaníliás cukor helyett ap­róra metélt, friss kaprot és csipet­nyi sót használunk, a cukorból pe­dig csak egy kanállal teszünk a ke­verékhez. Lekvár helyett termé­szetesen tejföllel kínáljuk. Az édes változatnál citromhé­jat, a sós változatnál pedig sajtot is reszelhetünk a tészta tetejére. zott a kiállításra, hogy önálló stan­dot rendezhetett be. Színesítette a gyümölcs- és zöldségféléket há­romféle házi palackozású bora is. Böszörményi Balázs, Vödrös Dáni­el, Ivanov Mihály, Papp János, Erős János, Szabó Jánosné, Tiha­nyi Frigyesné, Király Józsefné, Szalva Jenőné és Juhász Béla kiál­lítási asztalainál is sokáig időzhet­tek a nézelődők, annyi mindent láthattak. A terményeken kívül míves mezőgazdasági eredetű és ihletésű kézműves termékeket is találhattunk. Kecskeméti Katalin és Anna testvérek művészi fokra fejlesztették képességeiket a búza­szálból font koszorúkészítésben. Csodaszép műveik a terem köze­pén függtek. Gerendás Jánosné kézimunkái beterítették a nagyte­rem egyik szabad falát. Gerendás János hentes és mészáros húster­mékeit városunkban szerte isme­rik. Szemrevaló fokhagymás toka­szalonnát, hurkát, kolbászt, disz­nósajtot állított ki, standját ritka­ságszámba menő kéziszerszámai ékesítették. Elek Attila méhész­gazda a Szarvashegyen telepedett meg. Ez a vidék alkalmas arra, hogy szorgos méhei akácból, hárs­ból és vegyesvirágból gyűjtsék a nektárt. A piacra járók jól ismerik mézédes termékét. Magyarovics Károly kitömött muflonja és borza tanúsította, hogy állatpreparálás­ban utolérhetetlen környékün­kön. Szálkái Tóth Árpád ezúttal is a kertvárosi Mechatronikát képvi­selte, akik a kéziszerszámok gyár­tásában mindig a gazdák igényét keresik. Hegedűs Sándor a mező­gazdasági makettkészítés nagy­mestere. Kiállított egy 19. század­beli cséplőgépet, ekét, szőlőprést, lovaskocsit, gattert, IGotz József egy léptékarányos, 30 méter átmé­rőjű napóra kicsinyített mását hozta, melynek eredeti mutatója 12 méter. Azért készítette a kiállí­tásra, hogy kedvet adjon a város­atyáknak egy hasonló elhelyezésé­re Esztergomban. A kiállítás érdekes színfoltja volt a Montagh szakiskola bemu­tatkozása, ami az oktatók - Nagy László, Pintér János, Nyitrai Já­nos és Szűcs Lászlóné -, valamint tanulóik ügyességét tanúsította. Vasárnap késő délután elégedett­séggel zárták és bontották el kiál­lításukat a szorgos gazdák. Estébe nyúlóan beszélgettek, s közben egy csoportképre is össze­álltak (fotónkon).

Next

/
Thumbnails
Contents