Esztergom és Vidéke, 2002
2002-08-29 / 34-35. szám
10 Esztergom és Vidéke 2002. augusztus 15. Minőségügyi és környezetvédelmi tanúsítás nyomdánknak, a SporiPrintnek (pi) Az ipari park északi övezetében egy évtizede működő SporiPrint V. Nyomdaipari Könyvviteli Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. színes kiadványairól messze földön ismert. Nyomdájukban készül az esztergomi Suzuki gyár minden autójához járó gépkocsikönyv, utazási irodáink idegenforgalmi kínálata, prospektusok, műsorfüzetek. A városi rendezvények meghívói jórészt nyomdájukból kerülnek ki. Dinamikus fejlődésüket mutatja, hogy termelésük az utóbbi években ötszörösére nőtt. A szakmájukban csúcstechnológiának számító heidelbergi gépsort állítottak üzembe a közelmúltban. A technikai haladás mellett áldoznak a szakmai képzésre, valamint gazdasági társaságuk minőségügyi és környezetvédelmi fejlesztésére is. Erről beszélgettünk Vincze Ferenccel, az igazgató cégtulajdonossal (fotónkon munkatársai körében). - Milyen elhatározásból vágtak bele ebbe a költséges és munkaigényes feladatba ? - Az elmúlt év elején célul tűztük, hogy megszerezzük a minőségügyi és környezetvédelmi ISO szerinti minősítést. Ez nemcsak azért válik szükségessé, mert több nagy,obb cég, így a Magyar Suzuki Rt. beszállítói vagyunk, hanem belső igényünk is ezt követelte tőlünk. Tudvalévő az, hogy a minőségbiztosítási és környezetvédelmi szabványok bevezetése egy cégnél rendszerezett gondolkodást és egységes cselekvést biztosít az ott dolgozóknak. Elsőként az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer kiépítésére gondoltunk, de a felkészítőként talált Quvaliprod Kft. ajánlata alapján együtt kezdtük az ISO 9001-es minőségbiztosítási és az ISO 14001 környezetvédelmi rendszerek kiépítését. Az úgynevezett integrált, együttes bevezetés a költségek kímélését is jelentette. Pályázatot nyújtottunk be a Széchenyi -Terv vállalkozói program keretében hirdetett támogatásra, így a bevezetésre és tanúsításra fordított saját forrású összeg mérséklődött. A felkészülés folyamánjelentős munkát kellett fordítani a belső dokumentumok kialakítására és rendszerezésére, a minőségbiztosítási kézikönyv kidolgozására, a minőségi és környezeti politikánk kialakítására, illetve a minőségügyi és környezeti célok és programok kidolgozására. Ki kellett neveznünk a folyamatok irányítását végző felelőst munkatársaink közül. Több mint egy éves felkészítő munka után 2002. június 28-án megtartott audit kapcsán megszereztük a szükséges tanúsításokat, melyeket egy-egy díszes oklevél tesz szemléletessé az irodánk falán. Minőségi és környezeti politikánk elsősorban az, hogy partnereink felénk támasztott követelményeinek minél jobban megfeleljünk. Üzletpolitikánkat a megbízható minőség, mértéktartó árak és pontos, rugalmas-gyors kereskedés jellemzi. Alapvetően az ISO tanúsítások megszerzésével megfelelő külső-belső rend biztosítását kívánjuk elérni, mely a fenti céljainkat támogatja. A belső rend kialakítása nemcsak a nyomdai technológiai fegyelmet jelenti, hanem az itt dolgozók hozzáállását, gondolkodását is befolyásolja. Ismernünk kell a technológiából eredő környezeti ártalmakat, a keletkező veszélyes hulladékok kezelését, elhelyezését, tárolását és a megsemmisítésük lehetőségeit. Fontosnak tekintjük a tiszta, rendezett környezet, a megbízható minőség megteremtését és ezek folyamatos biztosítását. - A tanúsítás további kötelezettségekkel is jár. Milyen újabb fejlesztést tűztek maguk elé? - Fontos dolog a megszerzett tanúsítások megtartása, ugyanis évenkénti felülvizsgálatok következnek, melyek kapcsán ezt az értékes minősítést el is lehet veszíteni. Ezért, már előre, több évre szóló programot állítottunk össze a minőség és a környezeti célok megvalósítására, melyben új gépek vásárlása, építkezés, szervezés, szakmai előrelépés szerepel, valamennyi a még jobb rpinőség biztosítása érdekében. Úgy véljük, hogy ezzel tudjuk magunk számára biztosítani a folytonos előrelépést, mely a mi iparunkban különösen érződik. Terveink között szerepel a szolgáltatások bővítése. Eddig is sok könyv készült nálunk, elég, ha csak a napokban megjelenteket említem. Dr. Osvai László: Az Esztergomi Vaszary Kolos kórház története 1902-től 2002-ig, vagy dr. Szállási Árpád: Búvópatak, valamint Szathmáry Sz. Barna: A Budai úti ház titka címűeket. Ez utóbbi esetében nyomdánk már kiadóként (is) megjelenik, ugyanis a jogosítványaink között szerepel, így élünk is vele. Szeretnénk, ha minél több esztergomi születésű művet mint kiadó jelentetnénk meg, természetesen az ilyen tárgyú műveket, kiadványokat támogatni is fogjuk. További célunk szolgáltatásaink .bővítése, mint ahogy több helyen mint könyvviteli szolgáltatók is szerepelünk. Erősíteni akarjuk ezen tevékenységünket azzal is, hogy az induló új társaságok és vállalkozások ilyen igényét vállaljuk. Szóval lesz mit tennünk, a megszerzett minősítés is többre kötelez. ,A tudás fontos, de nagy jelentősége van a személyes kapcsolatoknak is" Ez a víztömeg már megkövetelte, hogy a Kis-Duna sétány mellvédjét fóliával és homokzsákokkal erősítsék meg a Kossuth- és a Tabán-hidak között. Ám amilyen gyorsan jött az ár, olyan gyorsan távozott: az esti órákban 19-én 710 cm, 20-án 610 cm és 21-én 480 cm volt a medrében. A történethez tartozik, hogy lezárták Pilismarót és Tát felé vízátfolyás miatt a 11-es utat, kiürítették a telephelyeket a Dorogi út mentén, vízben állt a repülőtér egy része, szigeteknek tűntek a szántóföldek és a rétek. Hetekig tart, míg helyre áll majd a megszokott kisvárosi rend. A helyi árvízvédelmi bizottság Meggyes Tamás polgármester vezetésével a veszély napjaiban a katasztrófa elhárításán munkálkodott, most pedig a töménytelen hordalék, a sok száz köbméter homok, több ezernyi homokzsák elszállíttatása, a fertőtlenítés következik. Még idejük sem volt a károk tényleges felmérésére, ám az érintettek, köztük az evezősök, a kemping, a szálloda, a sportcsarnok, a ferences sporttelep milliós nagyságrendet mérhetnek. A város fejlesztéséről című interjúnkban (EVID 2002. augusztus 15.)jövőbeli feladatként hangzott el a sziget és ezzel a város árvíz elleni bevédése is. A mostani katasztrófa ezt a célt alaposan alátámasztotta. (Pálos) Juhász József kőműves mestert sokan ismerik városunkban és környékünkön, mindenekelőtt családi gyökerei és személyes munkája révén. Itt tanult a szakmunkásképzőben, majd következtek a segédévek, jött a katonaság, az érettségi megszerzése, a családalapítás, a művezetői beosztás elnyerése. Pályája íve szépen emelkedett, műszaki ellenőr lett az ÉDASZ-nál. Már annak is több mint három évtizede, hogy mestervizsgát tett és önállósította magát. Mindig sokat vállalt a közéletben, 1975-ben, 31 évesen megválasztották a helyi ipartestület elnökévé, később megyei elnök, majd az országos szervezetben alelnök és a szakképzés felügyelője lett. A rendszerváltást követően az első kormány megalkotta a kamarai törvényt. A Magyar Kézműves Kamara országos alelnökévé választották 1994-ben, majd egyesülés folytán 2000-től a megyei és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke lett. Megalakult ezzel egy időben a Kézműipari Kollégium, ennek elnöki tisztét tölti be napjainkban is. Evek óta tagja az Országos Szakképzési Tanácsnak és a Leonardo Alapítvány bíráló bizottságának. Az Európai Uniós csatlakozásunk felgyorsította a gazdasági élet szereplőinek a nemzetközi együttműködését, konferenciák, tanácskozások követik egymást. A közelmúltban Juhász József az országos kamara képviseletében Dortmundban, Eszak-Rajna-Westfalia nemzetközi rendezvényén tartott előadást (fotónkon), majd egy szegedi konferencián szerepelt előadóként. Az itt szerzett tapasztalatairól beszélgettünk. - Hogyan ítéli meg Ön és a környezete a kis- és középvállalkozásaink helyzetét? - A kézműves vállalkozások szerepét már az 1868-ban megalkotott első magyar kamarai törvény, majd 1884-ben az ipartörvény megfelelő rangra emelte. Ugyancsak törvényi szinten 1994-ben határozták meg a kézműves vállalkozások körét, melybe 221 szakmát soroltak. Napjainkban a kézműiparba tartozó vállalkozásoknak ugyanazok a problémái, mint amelyek általánosan a kisés a középvállalkozói réteg egészére jellemzők. Az elmúlt évtizedben jelentős gazdasági átalakulás ment végbe: áttérés a piaci értékesítésre mind belföldre, mind nyugatra, továbbá a globalizáció térhódítása, valamint a belső tőke-átcsoportosítás. A statisztikai adatok szerint napjainkban hazánkban 806 ezer vállalkozás működik, melyből 5 ezer közép-, 26 ezer a kis- és a többi a mikrovállalkozás. Másik fontos adat, hogy a nemzeti jövedelemhez ezek 45 százalékban járulnak hozzá, a többit a multinacionális cégek nyújtják. Viszont a foglalkoztatás területén a hazai vállalkozások részesedése a nagyobb, szám szerint 60 százalék. Érdemes megemlíteni, hogy a fejlettebb nyugati országokban a kis- és középvállalkozók több mint fele arányban vesznek részt a nemzeti javak előállításában. A számok alapján leszűrhető, hogy a viszonylag alacsonyabb termelékenység fő oka a tőkehiány, a gyenge innováció, a kezdetleges kooperáció, végül a vállalkozói ismeretek hiánya. Sajnos jellemző ránk az elavult technológia és az öreg eszközök. A kisvállalkozások fejlődése nagyban függ az egyéni képességektől, a családi háttértől, a képzettségtől, a helyi adottságoktól. Az egyes vállalkozások fejlődése többnyire technológiai újítást, minőségi változást igényelne, mellyel szemben a többség csupán a túlélési stratégiát választja. - Mik a. vélemények, mit tartanak számunkra a legfontosabbnak ? - A kézműipari vállalkozások számára lényeges az egyedi termékek kialakítása, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Másoknál a beszállítói kapcsolatok megszerzése, kialakítása és megerősítése. Lényeges a bel- és külpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése. Kiemelten kezelendő a kereskedelem-fejlesztés, a vállalkozók közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés, valamint a piacon való közös fellépés elősegítése. Dortmundban a tartomány gazdasági minisztere hangsúlyozta a virágzó kis- és középvállalkozások szerepét, de kiemelte a nemzetköziség előretörését is. Kimondta, hogy a szakmai tudás fontos, de miután az üzleteket az emberek kötik, ezért a tudáshoz hasonló jelentőséggel bírnak a személyes kapcsolatok is. Az Európai Közösség kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó szakértője arról tájékoztatott, hogy programok sorával, anyagi eszközökkel erősítik ezt a vállalkozói kört. Visszatérve beszélgetésünk kiindulásához, a kézművességhez, itthon úgy döntöttünk, hogy évente megrendezzük a Kárpát-medencében élők találkozóját, tavaly Egerben volt, idén Kecskeméten lesz. Reményeink szerint egyszer Esztergom is lehetne a házigazda. Erre meghívnánk a német kamara képviselőit is, akiktől a tapasztalataik átadását, valamint a megoldásokban segítséget várunk. (P) A vízügyiek százéves tapasztalata augusztusban sajnos újra beigazolódott. A megfigyelések szerint az eddigi tíz legnagyobb ár közül a Dunán öt augusztusra esett. E hónap második hetében hatalmas esőzés zúdult a nagy folyam vízgyűjtő területére, Ausztriából vészjósló hírek érkeztek. Akkor még a vízmérce nálunk 480 cm-en állt, de már naponta fél métert emelkedett a víz. Szerdán és csütörtökön a kempinget, a szállodát, a sporttelepeket kiürítették, és 605 cm-t jelzett a mérce, mikor a szigeti utat is lezárták. A következő két napnak az volt a tétje, hogy megdől-e Esztergomnál az évszázados rekord (741 cm 1965 nyarán - a szerk.). Ekkor már győri és gyulai vízügyesek, szentendrei katonák és emberek százai homokzsákoltak. Vasárnap reggelre már 180-200 cm magas víz terítette be a szigetet, augusztus 18-án hajnalban pedig 771 cm-es csúcs-vízálláson tetőzött városunkban a Duna!