Esztergom és Vidéke, 2002

2002-08-29 / 34-35. szám

2002. augusztus 29

. Esztergom és Vidék

e 11 KERT* KONYHA * KEDVTELÉS * KÍVÁNCSISÁG sSta * KÖNYVAJÁNLÓ * ANYANYELVÜNK gyöngyszemei * ÉLJÜNK egészségesen! * KERTBARÁTOKNAK * KERTÉSZKONYHA Négy könyv, mely rólunk szól Az elmúlt héten négy olyan könyv is megjelent Esztergomban, mely kötődik városunkhoz. Közülük hármat helyi szerzők a város ismert személyiségei - írtak, a negyedik pedig egy megyei kiadvány, melynek szintén sok esztergomi vonatkozása van. A könyvek közül kettő az Esztergomi Füzetek sorozatban látott napvilágot, mely sorozatot az Esztergom és Vidékének szerkesztői műhelye indított el néhány évvel ezelőtt a Horváthy Péter visszaemlékezéseit tartalmazó, színes kötettel. E sorozat második darabja Szállási Árpád összegyűjtött verseit tartalmazza, címe: Búvópatak. A népszerű orvos, az európa-hírű orvostörténész-professzor, számos tudományos mű szerzője ezúttal új oldaláról mutatkozik be. Szállási nem költő, de rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek e verseket élvezhetővé teszik, és mindazzal a gondolati gazdagsággal, amely nélkül a költészet csupán merő formai játszadozás. Lapunkban már közöltünk néhányat e kötet gyöngyszemeiből, mely ízelítőül szolgálhat olvasóinknak. Ugyancsak napvilágot látott már lapunkban szerkesztő munkatársunk, Szánthó Barna (írói álnevén: Szathmáry Sz. Barna) kisregénye is, mely most két novella társaságában szintén kiadásra került - az Esztergomi Füzetek sorozat harmadik köteteként - A Budai úti ház titka címmel. A regény középpontjában a Bazilika építőjének, Packh Jánosnak rejtélyes halála áll, a két novella közül az egyik a Mária Valéria híd felrobbantásával foglalkozik, a másik pedig az 1956-os esztergomi eseményeket dolgozza fel sajátos szemszögből. A harmadik könyv, amit ezen a héten ajánlunk Önöknek, dr. Osvay László kötete, melyben az esztergomi Vaszary Kolos kórház történetét meséli el olvasmányos, érdekes formában - hagyatkozva a számos hiteles, történelmi forrás adataira. Végezetül egy díszes fotóalbumot ajánlunk, mely ajándékozás céljaira is nagyon megfelel. Ezredév Komárom-Esztergom Megyében a kötet címe, és jutányos áron megvásárolható az ENÉKE irodájában (a Hévíz Étterem mellett). Egy füst alatt... E szólásunknak az a jelentése, hogy két dolgot, két külön munkát egyszerre, egy alkalommal végzünk el. Például: „Ha felmegyek Budapestre vásárolni, akkor egy füst alatt meglátogatom a bátyámat is." Ebben a mondatban tehát az „egyúttal" szó helyett használtuk az „egy füst alatt" kifejezést. A szólás értelme a régi korokba nyúlik vissza, amikor még olyan nehéz volt a tűzgyújtás, hogy a meggyújtott tüzet alaposan ki is használták, sőt sokszor hónapokig vigyáztak rá, hogy el ne aludjék. A tüzet eleinte száraz fadarabok összedörzsölésével gyújtották meg úgy, hogy a felmelegedett puhafát száraz nád- vagy fűköteg közé tették. Később acélt és kovakövet ütöttek össze, és kipattanó szikra gyújtotta meg a taplót. A tűz nagy érték volt az ókorban, sőt még a középkorban is. A rómaiaknál a Vesta szüzek őrizték a lángot, de Szent István törvénykönyve is úgy rendelkezett, hogy vasárnap mindenki menjen templomba, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Az állattartó nomád népeknél a sátor közepén állt a tűzhely, a füst pedig fönt, egy nyíláson távozott. Az első falusi házaknál a tűzhely az ajtó melletti sarokba került, de csak évszázadokkal később vezették ki a füstöt az ajtó fölötti nyíláson, és sok időnek kellett eltelnie, amíg a kéményeket megépítették. A szabad kémény ugyan nem vezette el az összes füstöt, de kitűnő szolgálatot tett a kolbászok, szalonnák és sonkák füstölésénél. A tűzhely volt a családi élet központja, nem véletlen hát a „háztűznéző" szavunk. Valamikor az állami adót is füstpénznek nevezték, vagyis a tűzhelyek száma után kellett adózni. Nagy becsben tartották őseink a tüzet, nagy gonddal vigyáztak is rá. Nagy szégyennek számított, ha kialudt a tűz, és a szomszédtól kellett parazsat kérni. Sok helyen az volt a szokás, hogy évente csak egyszer gyújtottak tüzet a tűzhelyen. Göcsejben erre Flórián-napkor került sor, máshol húsvétkor volt szokásban. Hát ennyit erről! Mint észrevették, egy füst alatt elmondtuk Önöknek a szólás eredete mellett a tűzgyújtási szokások történetét is. A sárgarépa, mint„gyógynövény" Értékes és olcsó növényünk a répa. Használták is eleink sokféle baj gyógyszeréül. Mi, kései utódok csupán leveszöldségként, főzelékekhez vagy salátákhoz használjuk. Gyermekkorunkban, ha nem akartuk megenni a sárgarépa-főzeléket, szüleink azzal bíztattak, ha sok sárgarépát fogyasztunk, jól tudunk majd fütyülni. Amiből persze egy szó sem igaz, de a répának a fütyüléstől eltekintve - számtalan előnye van. Sok benne a vitamin, tartalmaz illóolajokat is, amelyek csodálatos hatással vannak az idegekre, a csontképzésre és az emésztésre. Ugyancsak a gyomor- és bélműködést javítja a sok növényi hormon, pektin és keményítő, mely a répa fogyasztásakor kerül a szervezetünkbe. Használták régen a répát külsőleg gennyes bőrbajok, mellgyulladás, égés, fagyás és idült lábszárfekély gyógyszereként. A borogató pakoláshoz reszelt sárgarépát vagy a répa levét használták. Belsőleg minden emésztéssel összefüggő baj - gyomorfájás, gyomorhurut, székrekedés, puffadás, bélgörcs - orvoslására alkalmazták. De szerepelt a máj- és epebajok népi gyógyszerei között is. Ilyen esetekben a nyersen reszelt répát és kinyomott levét fogyasztották éhgyomorra. Használták megelőző kúraként fertőzések leküzdésére is. E régi népi gyógymódokat nemrég a norvégok elevenítették fel, és előszeretettel használják a gyermekélelmezésben. Fáradékony, étvágytalan gyerekeket gyógyítanak az Oslo-reggelivel. Éz éjszakára tejbe áztatott zabpehelyből áll, amihez reggel hozzákevernek 2-3 frissen reszelt répát és egy kevés mézet. Bármennyire furcsa, ez a keverék az emlékezőtehetséget is gyógyítja, tehát végül is akár a butaság ellenszerének is nevezhetnénk. A répáié és a reszelt répa mellet sok más módon is elkészíthetjük ezt a növényt. Nyers salátaként citrommal és cukorral, vagy sóval és fokhagymával ízesítve a legvitamindúsabb, de főzhetjük borban, bundázhatjuk ugyanúgy, mint a rántotthúst, de a fasírthoz hasonló pogácsát is készíthetünk a főtt, átpasszírozott, majd fűszerezett és tojással, esetleg sajttal elkevert répából. Főzhetünk belőle hagyományos módon - zöldborsóval, karalábéval, kukoricával keverve ún. finomfőzeléket, és párolva használhatjuk köretként is húsok mellé. Olcsó, ízletes és egészséges növény, mindenképpen indokolt Gyommentesen Európába! Az 1999-es esztendő csapadékos időjárása nagymértékben kedvezett a gyomnövények fejlődésének. Ezért ennek az évnek az őszén szükségessé vált egy országos gyommentesítési program beindítása. A felmérések azt mutatták, hogy az elmúlt 50 év alatt megsokszorozódott az egészségre ártalmas gyomnövények mennyisége, a parlagfű ún. borítási százaléka például 0,4-ről 4,7-re emelkedett. Az egyes gyomfajok előretörésében sok tényező közrejátszott. Főbb okok: a gondozatlanul hagyott területek gyarapodása, a gyomnövények alkalmazkodóképességének megváltozása, az egyes gyomirtószerekkel szembeni ellenállóképesség kialakulása, az eredményes kémiai gyomirtási technológiák egyre magasabb költsége, valamint a gyomirtási szakismeret hiánya. A parlagfüvet vizsgálva megállapítható, hogy mintegy 5 millió hektárnyi mezőgazdasági területen kisebb-nagyobb mértékben megtalálható ez a gyomnövény. Allergén jelentőségének megítéléséhez hozzátartozik, hogy virágpora igen intenzív tünetek kiváltására képes, de pollenallergiát rajta kívül még számos gyomnövény okozhat. A növényvédelemről szóló törvény kimondja, hogy a termelő, a földtulajdonos köteles a károsítok, így a gyomnövények ellen is védekezni, terjedésüket megakadályozni. A növényvédelmi kötelességüket elmulasztók ellen közérdekű védekezés rendelhető el. E munkák költségei a földtulajdonost, a földhasználót terhelik. A szabálysértővel szemben növényvédelmi bírság is kiróható. A gyomnövények ellen védekezhetünk mechanikai úton, vagyis kapálással vagy kaszálással, de alkalmazhatunk különféle gyomirtószereket is. A talajon keresztül ható szerek (pl. a Casoron G) már a csirázó gyomnövényt is elpusztítják. A már kikelt gyomnövények ellen a perzselést okozó szerek (pl. a Glialka, a Rounup vagy a Medallon) használhatók. A 4 évesnél idősebb gyümölcsösökben és szőlőkben az atrazin hatóanyagú készítményekkel (Gesaprim, Hungazin, Áktikon) lehet leghatásosabban védekezni a gyomok ellen. Lényegében mindegy, milyen módszert alkalmazunk, de a gyomnövényeket mindenképpen irtani kell. Á jelenlegi helyzet elkeserítő, ezt mindenki tapasztalhatja, aki kirándulást tesz a város környékére. Ausztriában, Németországban viszont a káros gyomoknak a nyomát sem látni. Ha csatlakozni akarunk a fejlett Európához, sok a behoznivalónk még ezen a téren Paradicsomos ételek A paradicsomot kellemes, édes-savanykás íze miatt nyersen is szívesen fogyasztjuk, de a konyhai felhasználás során igen változatosan lehet elkészíteni. Néhány felhasználási ötlettel szeretnék hozzájárulni a paradicsomos ételek elterjedéséhez, hiszen ezt e növény élvezeti értékén túl, nagy C-vitamin és kedvező ásványi anyag tartalma is indokolja. Gombával töltött paradicsom Négy személyre számítva mossunk meg 8 közepes nagyságú paradicsomot. Vágjuk le a tetejét, a belsejét pedig szedjük ki. Ezután belső oldalát sózzuk-borsozzuk meg. 20 dkg gombát szeleteljünk fel, sós vízben pároljuk meg. Keverjük el 10 dkg reszelt sajttal, 10 dkg füstölt, főtt sonkával, fél kávéskanál rozmaringgal, kevés sóval, kecsappal. A paradicsomokat töltsük meg a keverékkel, fedjük le őket a levágott tetejükkel. Helyezzük tepsibe, öntsünk alá kevés vizet, és mintegy 20 percig süssük forró sütőben. Túrós-sajtos paradicsom A paradicsomokat ugyanúgy készítjük elő, mint az előbbi ételnél. A töltelékhez keverjünk össze 15 dkg rockfort-sajtot, 15 dkg túrót, 1 fej apróra metélt vöröshagymát, kevés sót és őrölt borsot. E krémmel töltsük meg a paradicsomokat. Tálaláskor hintsük meg zsályával. Pirított kenyeret kínáljunk mellé. Töltött paradicsom és paprika Négy személyre 4 paradicsomot és 4 édes zöldpaprikát tisztítsunk meg. A paradicsomot az előzőkben leírt módon készítsük elő, a paprikák csumáját vágjuk ki. Sós vízben főzzünk meg egy csésze rizst, 3 dkg füstölt szalonnát és 2 fej vöröshagymát vágjunk apróra, kevés zsiradékon pirítsuk üvegesre, keverjünk hozzá 20 dkg darált sertéshúst, pároljuk még néhány percig, majd a tűzről levéve elegyítsük hozzá a főtt rizst, ízesítsük kakukkfűvel, majorannával, sóval és kevés tejföllel. Töltsük meg a keverékkel a paradicsomokat és a paprikákat. Helyezzük tűzálló tálba. Öntsük le előzőleg megpárolt és behabart gombával, melyet 2 fej vöröshagymából, 25 dkg gombából, kevés lisztből, sóból, borsból és 2 dl tejfölből készítünk. Közepesen forró sütőben 20 percig süssük. Burgonyapürével tálaljuk. Paradicsomsaláta erdélyiesen Egy evőkanál mustárt és 2 evőkanál cukrot kevés sóval keverjünk el. Szeleteljünk bele 1 kg tisztára mosott paradicsomot. Hagyjuk 2 óra hosszat állni, közben néha keverjük meg. Ezután adjunk hozzá karikára vágott uborkát, vöröshagymát, l-l kávéskanálnyi apróra vágott kakukkfüvet és tárkonyt, végül hintsük meg őrölt borssal. Paradicsom-koktél 1 liter paradicsomléhez keverjünk 1 evőkanál konyakot, 1 evőkanál citromlét és 1 kávéskanál kecsapot, majd tegyük hűtőszekrénybe. Verjünk fel fél deci tejszínt, keverjünk hozzá egy kávéskanál reszelt tormát. Felhasználáskor minden pohárba rakjunk egy sárgadinnye-kockát és egy kávéskanál tormás tejszínhabot. Végül hintsük meg őrölt gyömbérrel. Horváth Gáborné dr.