Esztergom és Vidéke, 2002

2002-08-15 / 32-33. szám

2002. augusztus 15. Esztergom és Vidéke 7 ál

om é5 v

alóság * Ö5

ijü5

5unk: a megyeijo

g * I99ő-c!000 i ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELO Fidesz - Magyar Polgári Párt Képviselőcsoportj a H/1361 Képviselői önálló indítvány /1999. ( ) Országgyűlési határozati javaslat Esztergom megyei jogú várossá nyilvánításáról Az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 93. § (4) bekezdése alapján Esztergom várost 2000. augusztus 20. napjával felhatalmazza a megyei jogú városi cím használatára, azzal, hogy a megyei jogú várossá nyilvánítás teljeskörűen a következő önkormányzati általános választás napján lép hatályba. Indokolás Esztergom történelmünk nagy eseményeinek színhelye, szülőhazánk múltjának emlékeit őrző régi városaink közül az egyik legkiemelkedőbb. A város történelme évezredekre nyúlik vissza, jelentősége Géza és István államszervező tevékenysége s a kereszténység felvétele után nőtt meg kiemelkedően. István uralkodásának idején Esztergom az ország első városává nőtte ki magát, 250 éven keresztül az ország fővárosának számított. 1690-9Mől kezdődően megyeszékhelyként a vármegyei igazgatás központjává vált, majd 1708-tól szabad királyi városi rangjának köszönhetően - politikai és közigazgatási jelentősége tovább nőtt. Esztergom egy évezred óta - az István által 1001-ben alapított érsekség felállása óta - a magyar érsek-prímások székhelye, a magyar római katolikus egyház központja. A középkorban a magyar reneszánsz művészet és kultúra bölcsőjeként számon tartott város iskolavárosjellege, kulturális intézményei révén ma is az országhatáron túlnyúló regionális kulturális-tudományos központ. Műemlékei muzeális értékei folytán Esztergom Magyarország egyik leglátogatottabb, s világviszonylatban is az egyik legismertebb idegenforgalmi, turisztikai nevezetessége. Mindezen okok alapján indokolt Esztergom város megyei jogúvá nyilvánítása. A megyei jogú városi cím mindezeket a történelmi, kulturális értékeket méltó módon fejezheti ki, elismerve ezzel a város kiemelkedő jelentőségét. Komárom-Esztergom megyében Tatabánya rendelkezik megyei jogú városi címmel, Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítása azonban Tatabánya szempontjából semmiféle hátrányt nem jelentene, Esztergom fejlődése tekintetében azonban előnyökkel járna, s a 2000. év millenniumi ünnepségsorozatában méltó tisztelgés lenne a magyar keresztény királyság megalapítása, s államalapító királyunk, Szent István személye előtt. Budapest, 1999. június 9. Dr. Latorcai János Fidesz - Magyar Polgári Párt T/1362. Képviselői önálló indítvány 1999. évi ... törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról l.§ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 61. § helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Országgyűlés - a képviselő-testület kérelmére az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely város megyei jogú. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Országgyűlés történelmi múltjára és országos jelentőségére tekintettel más várost is megyei jogú várossá nyilváníthat. (3) A megyei jogú város települési önkormányzat, és területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. (4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés. (5) A megyei jogú városban a közgyűlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre. (6) A megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője az elöljáró, aki a megyei jogú város polgármesterének a felhatalmazása alapján gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket. (7) A megyei jogú város közgyűlése kinevezi a kerületi hivatalok vezetőit, továbbá a kerület területén megválasztott képviselőkből kerületi képviselő-testületet hozhat létre. 2.§ E törvény 2000. január l-jén lép hatályba. (...) Budapest, 1999. június 9. Dr. Latorcai János Fidesz - Magyar Polgári Párt Esztergom nem adja fel December 6-ai ülésén nyilatkozatot fogadott el Esztergom képviselő-testülete. A minden bizonnyal nagy érdeklődést kiváltó állásfoglalást szó szerint közöljük: Állásfoglalás Esztergom város képviselő-testülete sajnálattal értesült arról, hogy a belügyminiszterhez november 15-én benyújtott kérelmét, amely a megyei jogú várossá nyilvánítást célozta, elutasították, mivel lakosságunk lélekszáma nem éri el az 50 ezret. Természetesen tudtuk, beadványunkban meg is fogalmaztuk, hogy emiatt kérésünk teljesítéséhez az önkormányzati törvény idevágó rendelkezésének módosítására volna szükség. Azzal is tisztában vagyunk, hogy e módosítás indítványozása a törvényjavaslat előkészítésé és parlamenti vitája során lett volna igazán helyénvaló. Minthogy azonban mindez a választások előtt folyt le, a jelenlegi képviselőknek és testületüknek - sajnos nem állhatott módjában, hogy a város parlamenti képviselőit ez irányban eléggé befolyásolják. Megértve, hogy a kormány a módosítás előterjesztésével nem akarta tovább terhelni a törvényhozás amúgy is feszített munkáját, kinyilvánítjuk, hogy: 1. a pusztán mennyiségi szempontú szabályozással ezek után sem értünk egyet, több városra, természetesen főként Esztergomra nézve, sérelmesnek tartjuk; 2. a megfelelő időben nyomatékosan fel fogjuk kérni parlamenti képviselőinket, hogy most már ők kezdeményezzék a törvényhely olyan módosítását, amely - szoros kivételként - a városok minősítését történelmi hagyomány és jelenkori szerepkör szerint is lehetővé teszi; 3. meggyőződésünk, hogy Esztergom mindkét szempontból érdemes a megyei jog elnyerésére. Nemcsak azért, mert majd' egy évezredig megszolgáltan birtokában tarthatta, nem is csak amiatt, hogy a közelmúlt évtizedei során kivételesen megbűnhődött érte, hanem mindenekelőtt máig elért szerepköre okán. Ez nemcsak közvetlen vonzáskörzete, de a régió, sőt - idegenforgalmi jelentőségét tekintve - az ország határain is túl mutat. Városunknak a megyei jogot is magába foglaló Jobb jövőjét" e szerepkör több irányú bővítésével képzeljük el; - ez a legátfogóbb cél, amiért képviselő-testületünk mandátuma lejártáig minden erejével egységesen dolgozni kíván. Végül köszönetet mondunk az egyelőre - elutasított előterjesztés kezdeményezőjének, Varga Péter osztályvezetőnek, és azoknak a képviselő társainknak, akik a kérelem végső megszerkesztésében, szövegezésében közreműködtek. Esztergom, 199Q. dec. 6. (24 Ora, 1990. dec. 7.) Az itt közreadott két önálló indítványát Latorcai János 1999. június 10-én nyújtotta be az Országgyűlésnek. A Hl 1361 számút a megtárgyalására kijelölt önkormányzati bizottság szeptember l-jén elnapolta. A T/1362 számút - amely nem határozati, hanem törvényjavaslat - ugyanez a bizottság ugyanezen a napon felvette tárgysorozatába. Alkalmasnak minősítették az országgyűlési általános vitára. Ez 2000. március 23-án zajlott le, majd a plenáris ülés jelentős többséggel megszavazta, hogy a részletes vitára is sor kerülhessen (208 igen - 68 nem). Ennek dátuma - április 10. előtt városunk képviselője újra benyújtotta határozati javaslatát; erről az illetékes bizottság április 26-án úgy döntött, hogy nem veszi fel tárgysorozatába. (...) A miniszterelnök - miután igen figyelmesen meghallgatta dr. Horváth István „memorandumát" Esztergom hányatott sorsáról, különös tekintettel az elmúlt félévszázad eseményeire - hosszan elemezte az ország társadalmi és gazdasági életének aktuális kérdéseit, majd - mintegy válaszként a korábban elhangzottakra - kijelentette: Nem gondolta volna, hogy az a sok méltánytalanság, amellyel most Horváth István előadásából szembesült, megtörténhetett államalapító királyunk szülővárosával. Majd kitért arra, milyen szerep vár a jövőben Esztergomra, a régi fővárosra. Biztosította az itt élő polgárokat, hogy a kormány minden segítséget meg fog adni városunknak, hogy méltóan ünnepelhesse a millenniumi évet A tervek szerint 2000. augusztus 20-án itt, a volt királyi várban kezdődne államiságunk ezeréves fennállásának ünneplése, s ebből az alkalomból Esztergom megkapná a „megyei jogú város " megtisztelő címet is. „Esztergomnak nemcsak történelmi múltja van - mondta többek között Orbán Viktor -, de fényes jövője is lehet!" (...) (EVID, 1998. okt. 22.) Esztergom megyei jogú város lesz? Esztergom megyei jogú várossá nyilvánítását kezdeményezi Latorcai János, a Fidesz parlamenti képviselője. Latorcai, aki egyébként Esztergomban szerzett parlamenti mandátumot, azzal indokolja javaslatát, hogy a város Magyarország egyik leglátogatottabb s világviszonylatban is az egyik legismertebb idegenforgalmi nevezetessége. Latorcai kezdeményezi az önkormányzati törvény módosítását is, hogy ne csak a minimálisan ötvenezer lakosú városok kaphassák meg a megyei jogú városi címet. (Népszabadság, 1999. jún. 18.) Esztergom esélye Orbán Viktor miniszterelnök munkatársaink személyében először találkozott újságírókkal azóta, amióta áthelyezte irodáját az Országház középső szárnyába. A kormányfő a vidéki újságolvasók számára értékelte a kabinet egyéves tevékenységét, és válaszolt kérdéseinkre. 24 Óra: - Orbán Viktor pártelnökként a választási kampányban ígéretet tett arra, hogy Esztergom megyei jogú város lesz. Mikor lát erre esélyt? Orbán Viktor: - Van rá esély. A tervek szerint Esztergomban a parlament kihelyezett ülést fog tartani, ami a megemlékezések egyik csúcspontja lehet. Talán épp akkor kaphatja meg a város ezt a címet. Kétségtelen, hogy a mai törvények szerint nem elég deklaratív döntés ahhoz, hogy egy város megyei jogot kapjon, tehát meg kell változtatni a törvényi előfeltételt, de kivételes, történelmi érdemekre hivatkozva az Országgyűlés dönthet így. (24 Óra, 1999. júl. 24.) Legyen Esztergom megyei jogú város! Villáminterjú Meggyes Tamással, városunk alpolgármesterével - Városunk tíz esztendeje vár arra, hogy beteljesüljön régi álma, visszanyerje egykori rangját, méltóságát. Ön szerint mikor válhat valóra ez az álom? - Ez a Parlament döntésétől függ. Remélem, az Országgyűlés még az idén, a millennium évében pozitívan dönt ebben a kérdésben. Orbán Viktor miniszterelnök úr és Ader János házelnök úr megbeszéléseinken támogatásáról biztosította ezt a tervünket. - Mi a menete egy ilyen folyamatnak? - Amennyiben úgy határoz a Parlament, Esztergom 2000-ben elnyerheti a megyei jogú státuszt, de az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendők elvégzésére 2002-től kerülhet sor. Látni kell, itt egy bonyolult döntésről van szó, amely például érinti a megyei közgyűlés dolgait és szerkezetét, illetve a megye szerkezetét is. Az állam - megye helyi önkormányzat struktúrájából Esztergom vonatkozásában kiesik a középső szint, ezért többek között Esztergomnak új intézményekre is szüksége lesz. Fontos tudni, hogy 1994-ig csak azok a települések kaphatták meg a megyei jogot, ahol legalább ötvenezer polgár él. 1994-ben módosították a törvényt, hogy két, ötvenezer főnél kevesebb lakosú megyeszékhely - Salgótarján és Szekszárd megyei jogú lehessen. A Parlamentnek tulajdonképpen újabb törvénymódosítást kell végrehajtania, kivételt kell tennie Esztergommal, hogy a 19 megyeszékhely és a néhány nagyobb megyei jogú város (például Sopron) alkotta „zártkörű - ha úgy tetszik, elit klubba" annak ellenére bekerülhessen, hogy mindössze harmincezer főt számlál. (Esztergomi Tükör, 2000. febr. 6.) A híd már nincs túl messze Beszélgetés dr. Latorcai János országgyűlési képviselővel, a gazdasági bizottság elnökével (...) - Más, újabb téma a megyei városi jog. Meggyes Tamás esztergomi polgármester szerint már a nyáron zöld utat kaphat a törvénymódosítás. - Több mint egy éve terjesztettem be a törvényjavaslatot. Túl vagyunk az általános vitán. A részletesre érdemi javaslatot nyújtottak be, amelyet magam is támogattam. Ez a hatályba léptetést módosítja. Szükség van rá, hiszen az indítványom még 2000. január elsejétjelölte meg időpontként. Javaslatom az önkormányzati törvényt érinti, ennek módosításához a jelenlévő képviselők kétharmados igenlő szavazata szükséges. - Mikor döntenek ? - Előreláthatóan május elején. Magam is kíváncsian várom, hogy képviselőtársaim mennyire támogatnak. Csak ezután következhet a döntés Esztergom megyei jogú városi címéről. Az előzetes tapogatózások szoros eredményt sejtetnek. Nagyon bízom benne, hogy az országgyűlés ráérez a tét nagyságára. - Nem csak István király szülőhelyéről van szó? - Bár magam vitathatatlanul Esztergom érdekében kezdeményeztem, hat-hét olyan városa van országunknak, amely szóba jöhet. Vagyis jelentős történelmi múltjuk és meghatározó regionális szerepük van. Példaként, a teljesség igénye nélkül: Jászberény, Balassagyarmat, Baja, Cegléd, Gödöllő... Amennyiben a parlament elfogadja az önkormányzati törvénymódosításomat, június folyamán a megyei jogú címre vonatkozó döntést is meg lehetne hozni. Ebben az ideálisnak nevezhető esetben Esztergom 2000. augusztus 20-án már rendelkezhetne a megyei jogú város címmel. Természetesen ez esetben is csak a 2002-ben, az új önkormányzati választásokat követően állhatna fel az új testület. (...) (24 Ora, 2000. ápr. 15.) Meggyes Tamás az ezeréves büszkeségről és az új lehetőségekről Esztergom változásokat sürget (...)- Ön olyan támogatottságot kapott, amely meggyőző a testületnek is, nemde? - A testületet két éve választotta Esztergom, s azóta változott a polgárok szemlélete. A képviselők azonban maradtak. Senkit nem akarok megbántani, de a testület összetétele a '98-as állapotot tükrözi, az én megválasztásom pedig az új trendet. Nem mondok le a terveimről, harcolok az elképzeléseimért, amelyek nem igazán az enyémek, hanem a választópolgárokéi. Tősgyökeres esztergomi vagyok, tudom, mi fáj a helybelieknek. - Ön szerint mit fájlalnak? (Folytatás a 8. oldalon)