Esztergom és Vidéke, 2002

2002-08-15 / 32-33. szám

10 Esztergom és Vidéke 2002. augusztus 15. álom é5 valóság * Ő5iju55unk. a megyeijog * cfO OO - g QOI (Folytatás a 7. oldalról) - Esztergomot megyei jogú vá­rossá szeretném tenni, s erre a mi­niszterelnök személyes ígéretét bírom. A parlamenthez Latorcai János képviselő benyújtotta az előterjesztést, az általános vitát le­folytatták, nincs tudomásom el­lenvetésről. A törvény kétharma­dos, a szerencsés igen esetén 2002-től életbe léphetne a döntés, s így számos intézmény vissza ke­rülne a városhoz. A Vág Du­na-Ipoly eurorégión belül az esz­tergomi kisrégióhoz húsz telepü­lés tartozik a magyar oldalon, s a szlovákiai oldalon harminc szin­tén csatlakozni készül. Párkány (Sturovó) és Esztergom önkor­mányzati testületei megszavazták az együttműködést, s ha a végle­ges szerződés aláírása is meglesz, az említett ötven település is tár­sul hozzánk. Jövő év őszére elké­szül a Mária-Valéria híd, Eszter­gom Budapest északnyugati kapu­jaként fogadhatja az érkezőket. (Magyar Nemzet, 2000. ápr. 25.) Esztergom is várólistán Az önkormányzati törvény egyik tervezett módosítása lehetővé ten­né, hogy az 50 ezernél kisebb lélek­számú települések is elnyerhessék a megyei jogú városi rangot. Latorcai János (Fidesz) ország­gyűlési képviselő, az 1990-ben al­kotott helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítására tett ja­vaslatot a parlamentben: - Az önkormányzati törvény tízéves, beváltotta a hozzá fűzött reményeket - nyilatkozta lapunk­nak. - A tapasztalatok szerint azonban néhány pontja már mó­dosítást igényel. Ma például kizá­rólag annak alapján döntik el, hogy megkaphatja-e valamelyik város a megyei jogot, hogy lakói­nak száma meghaladja-e az 50 ez­ret. Szerintem ezzel szemben fi­gyelembe kell venni, hogy milyen a város történelmi múltja, milyen szerepet tölt be ma a regionális fej­lesztésekben. A képviselő egy másik törvény­javaslata, amelyben a megyei váro­si rangra elsőként Esztergomot ja­vasolta volna, még addig sem ju­tott el, hogy a parlament napirend­re tűzze azt. Belátta, először az ön­kormányzati törvényt kell ebben a szellemben módosítani. A törvénymódosításról a követ­kező plenáris ülésen szavaznak. (24 Ora, 2000. máj. 9.) Rafael Balázs Ezeréves ébredésünk (...) Milliószor megírtuk, hogy a korai, dicső évszázadokat csaló­dások százesztendei követték. A mi életünk évtizedei ostoba ideoló­giai elnyomatás alatt teltek, az utolsó, szabadabb valamelyes fej­lődést is, de végtelen vitákat is ho­zott. Ne szépítsük: máig tartó ma­rakodást leginkább. S ekkor jött a nagy ígéret: a tör­ténelmi központot, az újkori, ma­gyar autóipar egyik fellegvárát két ajándékkal is meglepi legesleg­újabb kori sorsa. Az egyik az öt­venöt éve lebombázott Mária Va­léria híd újjáépítése, kormányközi és brüsszeli garanciák alapján, a másik magyar miniszterelnöki öt­let és sokaknak elodázhatatlan ígéret: megyei jogú városi státus. Előbb csak kampányfogásnak tűnt, aztán hihetetlen valóságnak. Sokan már készpénznek is vették, lassan már ehhez igazodott meg­annyi lépése a helyi politikának ­és akkor, nekünk derült égből a vil­lámcsapás: a zárószavazáson a parlament az egyéni képviselői in­dítványt elutasította. Bevihető-e ez még egyszer ? Igen - de mikor ? Jön a nyári parlamenti szünet. Hosszú hónapokig, majd egy évig készült a törvénymódosítás. Az esély, mindenesetre, nem erősbödik. (24 Óra, 2000. máj. 26.) Baja megyei jogú városi státust szeretnie kapni. Erről hozott ha­tározatot a 38 500 lakosú település képviselő-testülete. Széli Péter pol­gármester szegedi tudósítónknak elmondta: a millenniumi évben egy tervezett törvénymódosítás lehetőséget ad arra, hogy az eddigiekhez ké­pest további tíz város nyerje el a megyei jogú városoknak kijáró előnyö­ket. Jelenleg ugyanis csak az 50 ezer lakosnál nagyobb lélekszámú váro­sok kaphatják meg ezeket a jogosítványokat, amelyek elsősorban azt szolgálják, hogy az érintett települések az általuk fenntartott intézmé­nyekre plusz központi támogatást kapjanak. (Népszabadság, 2000. febr. 26.) Érd nagyravágyó terve Megyei jogú nagyfalu? 1998 októberében Orbán Vik­tor miniszterelnök személyesen jelentette be Esztergomban, hogy a kormány tervei szerint a magyar katolikus egyház 29 ezer lakosú történelmi központja 2000 nyarán megkapja a megyei jogú városi rangot. A kormányfői ígéretből azonban semmi nem lett - az ellen­zék a parlamentben megakadá­lyozta, hogy az 50 ezer lakosúnál kisebb települések is elnyerhessék a büszke címet. Ennek ellenére el­képzelhető, hogy a városok 22 ta­gú exkluzív klubjába ebben a cik­lusban mégiscsak bejut egy új tele­pülés. Érd képviselő-testülete a múlt csütörtökön egyhangúan úgy határozott, hogy a város megpá­lyázza a megyei jogú státust. A budapesti agglomeráció leg­gyorsabban növekvő településé­nek nincs ugyan se kórháza, se bí­rósága, se bevásárlóközpontja, se színháza, se strandja, se levéltára, sőt még csak egy valamirevaló te­lepülésközpontja sincs, van vi­szont 52 ezer bejelentett állandó la­kosa, ami automatikusan feljogo­sítja arra, hogy kezdeményezze előbbre lépését a közigazgatási ranglétrán. Az érdi kérvényről a parlamentnek még az idén hatá­roznia kell. Egyes szakértők azon­ban megkérdőjelezik, hogy a hon­atyák akárcsak mérlegelési joggal is rendelkeznek-e a pályázat elbí­rálásakor. „Az önkormányzati tör­vény a megyei jogú városi cím oda­ítélésének egyetlen feltételeként a legalább 50 ezres lélekszámot jelö­li meg. Nem vitás, ez egy primitív kritérium. Tény viszont az is, hogy az Országgyűlés, bár megtehette volna, a törvény 1990-es megsza­vazása után sem mérlegelte egyen­ként az érintett városok felkészült­ségét, hanem minden ilyen nagy­ságú településnek automatikusan megadta a magasabb közigazgatá­si rangot" - jelentette ki a HVG kérdésére a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetségé­nek főtitkára, Zongor Gábor. (...) Érd lélekszáma szerint már je­lenleg is nagyobb azoknál a megyei jogú városoknál (a 35, illetve a 44 ezer lakosú Szekszárdnál és Salgó­tarjánnál), amelyek csak egy 1994-es törvénymódosítás nyomán (megyeszékhely szerepkörüknek köszönhetően) kapták meg a maga­sabb közjogi státust. A Pest megyei város lélekszámát tekintve az utób­bi években megelőzte a ma már csak 48 ezer lakosú Hódmezővá­sárhelyét is. Ha pedig a több évti­zede tartó demográfiai tendenciák folytatódnak, a 2002-es önkor­mányzati választások idején (ek­kor kaphatja meg leghamarább a település az új sarzsit) Érd állandó lakosainak a száma várhatóan meghaladja majd Nagykanizsa, esetleg Sopron lélekszámát is. Va­gyis az egykor Európa legnagyobb falujaként emlegetett település a jövő ősszel már a 19-20. legna­gyobb hazai város lehet. (...) A megyei jogú városi rang - a je­lenlegi kondíciók mellett - az érdi­ek számára nem csekély financiá­lis előnyökkel kecsegtet. „Az az évi 140-150 millió forint, ami a hely­ben befizetett illetékekből eddig a megyéhez került, ezentúl a város­ban maradna. Emelnék több helyi intézmény, például a rendőrség, a tűzoltóság állami támogatásának az összegét is" - ecsetelte a kilátá­sokat az évi 4,5 milliárd forint költségvetésű Érd jegyzője, Erdé­lyi László, aki különben biztosra veszi, hogy a megyei jogok meg­szerzése esetén bíróságot, ügyészsé­get is kapna a város. A magasabb sarzsi a fejlesztési forrásokért folyó versenyben szinten segítené a kis­térségi központ Érdet - véli a jegy­ző. (...) Egyelőre nehéz kiszámítani, milyen sors vár az érdi „feliratra". (...) ennek a konstrukciónak több évszázados hagyományai vannak a magyar közigazgatásban. A me­gyei jogú városokhoz hasonló au­tonómiával rendelkeztek már a középkorban a szabad királyi vá­rosok (például Győr, Sopron, Szé­kesfehérvár), majd a törvényható­sági jogú települések (például Hódmezővásárhely, Kecskemét) is. A privilégiumok fennmaradá­sáért, sőt kiterjesztéséért egyébként a Fidesz-MPP jelenlegi frakcióve­zetője személy szerint is sokat tett. A megyei jogú városok eredetileg 60 ezer, illetve 100 ezer főben meg­határozni szándékozott minimális lélekszámát éppen a soproni illető­ségű Szájer József kezdeményezé­sére csökkentette végül is 50 ezer főre 1990 nyarán a parlament. Az elmúlt 10-12 évben az egy­mást követő kormányzatok több területen is szakítottak a hazai közigazgatás bizonyos tradíciói­val, az 1989 óta tartó erőltetett ur­banizáció nyomán például alig több mint egy évtized alatt a dup­lájára nőtt a városok száma Ma­gyarországon (HVG, 2000. június 15.). Most fordul azonban először elő, hogy a „fellazult" településpo­litika kínálta lehetőségekkel egy nagyvárosi „kakukkfióka" is élni kíván. Érd pályázata - a maga ka­tegóriájában - tulajdonképpen semmivel nem tűnik megalapozat­lanabbnak, mint például néhány éve az alig 2200 lakosú híres szabolcsszatmári búcsújáró hely, Máriapócs (időközben pozitívan elbírált) várossá nyilvánítási ké­relme. Azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy a fővárosi agg­lomeráció mamuttelepülése (egy­szersmind Pest megye első aspi­ránsa a megyei jogú városi jogál­lásra) teljesítette a magasabb osz­tályba lépéshez előírt egyetlen nyil­vánosan kihirdetett jogszabályi kritériumot, amikor lakosainak száma meghaladta a félszázezret. Babus Endre (HVG, 2001/5., 2001. febr. 3.) Az 1990. évi törvény módosításáról szóló önálló képviselői javaslatot (TI1362) a részletes vita - 2000. április 10.- után még két ülésnapon tárgyalta a parlament plénuma. Előbb május 2-án a módosító indítványokról hoztak határozatot; majd május 23-án (19.15 órakor) került sor a zárószavazásra, amelyen a jelenlévő képviselőknek az elfogadáshoz szükséges kétharmados többségi szavazatából 17 voks hiányzott. (A Fidesz, az FKGP és a MIEP frakci­ók - 1 tartózkodást leszámítva - igennel szavaztak; érdekes, hogy az MDF je­lenlévő 9 képviselőjéből viszont csak 2-en. A leghatározottabban elutasító ál­láspont az MSZP-é volt; képviselői közül ugyanannyian - 31-en - voltak távol, mint a három egyértelműen támogató pártból...) Az újabb - és eddig utolsó ­immár „hatpárti" módosító törvényjavaslat (T/5225)2001. november 21-én bi­zottsági szinten „akadt el". A kormányváltó parlamenti választások után - az önkormányzatiak előtt indokolt várospolgári kérdésünk: hogyan tovább?... Atyánszky György (FKGP) kedden önálló képviselői indítványban kezdeményezte, hogy Baja megyei jogú város lehessen. A képviselő la­punknak elmondta, hogy összegyűlt a szükséges számú képviselői alá­írás javaslata sürgős tárgyalásához. (Népszabadság, 2001. jún. 27.) T/5225. Képviselői önálló indítvány 2001. évi... törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról l.§ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 61. § he­lyébe a következő rendelkezés lép: (...) (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Országgyűlés Baja, Ba­lassagyarmat, Cegléd, Esztergom, Gödöllő, Gyula, Jászberény, Pá­pa, Sátoraljaújhely Szentes és Vác városokat történelmi múltjukra, országos jelentőségükre, regionális, kulturális, gazdasági és iskolai központ szerepükre tekintettel szintén megyei jogú várossá nyilvá­níthatja, ha a városok képviselőtestülete azt kéri. (...) 2.§ E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (...) Budapest, 2001. október 8. Dr. Latorcai János Fidesz-Magyar Polgári Párt Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter FKGP Dr. Gémesi György MDF Zsigó Róbert Fidesz-Magyar Polgári Párt Balogh László MSZP Dr. Kiss Zoltán SZDSZ Dr. Fenyvessy Zoltán MIÉP Dr. Kovács Zoltán Fidesz-Magyar Polgári Párt Új megyei jogú városok? Buktatás, tizenegyes Miközben a kormány elutasítani javasolja az Országgyűlésnek az 55 ezer lakosú Érd megyei jogú várossá nyilvánítási kérelmét, egy nagykoa­líciós parlamenti „lobbi" 11 olyan településnek megadná az előkelő cí­met, amelynek egyike sem éri el a törvényben rögzített félszázezres lét­számküszöböt. Latorcai János makacs ember. Esztergom parlamenti képviselője 1998 óta harmadszor tesz kísérletet arra, hogy a 28 ezer lakosú érseki székhely számára megszerezze a megyei jogú város rangot. A kormány­párti honatya 1999-ben, majd 2000-ben a város történelmi jelentőségével - Esztergom az államalapítás után 250 éven át az ország fővárosának számított - igyekezett alátámasztani indítványát, a kétharmados támo­gatást igénylő javaslatát először azonban visszavonta, a második nekifu­táskor pedig az (17 hiányzó szavazat miatt) megbukott. Latorcai ezután alkalmi politikai nagykoalíció összekovácsolásába kezdett, s ennek ered­ménye az a hatpárti indítvány, amely Esztergom mellett még tíz patinás hazai város előtt csillantja fel a megyei rang megszerzésének a lehetősé­gét. Az ajánlat olyan csábító, hogy annak várhatóan számos szocialista és szabaddemokrata honatya sem tud majd ellenállni, hiszen több ellen­zéki polgármester által irányított város (Baja, Jászberény, Szentes, Vác) is szerepel az előléptetésre javasolt települések között. Magyarországon a nyolcvanas évek végén a nyolc, több mint 100 ezer lakossal rendelkező nagyváros bírt megyei jogú státussal. 1990-ben az Antall-kabinet késznek mutatkozott további hét városnak (valamennyi 60 ezer lakosúnál nagyobb településnek) megadni a magasabb közigaz­gatási sarzsit. Ezt azonban végül is további 12 helység szerezte meg, az akkor 55 ezer lélekszámú Sopron parlamenti képviselője, Szájer József indítványára ugyanis a Ház 50 ezer főben határozta meg a szóban forgó lakosságszámlimitet. 1994-ben a parlament megint lazított egyet az elő­írásokon, s így az a két megyeszékhely (Salgótarján, Szekszárd) is beke­rült az exkluzív városok klubjába, amelyek lélekszáma 50 ezer alatt ma­rad. Ha pedig a jelenlegi Országgyűlés megszavazná Latorcai és hét kép­viselőtársa indítványát, a megyei jogú városok száma a jelenlegi 22-ről legalább 33-ra emelkedhetne. Köztük olyan városok (Sátoraljaújhely, Balassagyarmat) is megkaphatnák a büszke címet, amelyek lélekszáma még a 20 ezer főt sem érte el 2000. január l-jén. Mindeközben egy magányos aspiráns, a befolyásos politikai támoga­tókkal nem rendelkező Pest megyei Érd kérelmét (HVG, 2001. február 3.) visszadobni javasolja az Országgyűléshez eljuttatott határozati ja­vaslatában az Orbán-kabinet. Pedig paradox módon a fővárosi agglome­rációhoz tartozó „nagyra nőtt falu" (amely a státusváltással évi 140-150 millió forintot nyerne, minthogy megtarthatná illetékbevételeit) volta­képpen az egyetlen olyan település 1990 óta Magyarországon, amely való­ban teljesítette az előírt követelményt: 55 ezer lakosával átlépte az önkor­mányzati törvényben meghatározott küszöböt. Erre hivatkozva egyes érdekképviseletek élesen bírálják is a kormányzatnak, - a parlament döntését megelőlegezni látszó - elutasító határozatát. „Érd eleget tett a jogszabályban rögzített egyetlen normatív előírásnak. Ha a parlament további előfeltételek teljesítéséhez óhajtaná kötni a megyei jogú városi cím odaítélését, úgy azzal egyszerűen elkésett" - jelentette ki a HVG-nek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára, Zongor Gábor. A TÖOSZ-vezető helytelenítette azt is, hogy a minden településre érvényes előírások helyett ad hoc politikai alkuk alapján dőlhet el, mely városok léphetnek előbbre a közigazgatási ranglétrán. (HVG, 2001. nov. 10.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents