Esztergom és Vidéke, 2002
2002-08-01 / 30-31. szám
10 Esztergom és Vidéke 2002. március 8. Politikai villanyóra-leolvasók avagy hogyan lehet e g y iskolaigazgatót meghurcolni A képviselő-testület június 20-án zárt ülésen tárgyalta egyebek közt a kertvárosi Arany János Altalános Iskola igazgatói pályázatát. Baranya István igazgató megbízatása ugyanis augusztus 31-én lejár, az iskola élére új vezetőt kell választani. A törvényes keretek közt kiírt nyilvános pályázati felhívásra csak egy pályázat érkezett: Baranya Istváné. Pedagógus berkekben közismert, hogy a kertvárosi iskola vezetése az egyik legnagyobb szakmai kihívást, emberi és politikai felelősséget jelenti, talán ez is oka lehet annak, hogy nem volt „tolongás" az igazgatói székért. Másrészt az iskola utóbbi években elért szakmai sikerei megkérdőjelezhetetlenek, ez jórészt a korábbi igazgató nevéhez köthető. A szakmai etika kérdése is ilyenkor, hogy a megkezdett munkát nem kérdőjelezik meg egy másik pályázat benyújtásával. Az, hogy csak a korábbi igazgató pályázott, indirekt módon eddigi munkájának elismerése. Direkt módon fejezte ki szakmai elégedettségét az iskola nevelőtestülete és alkalmazotti közössége akkor, amikor Baranya István pályázatát - titkos szavazással - 100%-ban fogadta el, ami igen ritka! Az Oktatási Bizottság nyílt ülésen egyhangúan támogatta az igazgató újraválasztását, szintén támogatta az Iskolaszék és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Ez utóbbi pedig igen fontos várospolitikai kérdés. A zárt ülésen elhangzottak ugyan titkosak, bár jó esztergomi szokás szerint mindig erről beszél az egész város. Különösképp, ha a politikai ellenfelek gyűlölködő, lejárató kórusának böfögésétől már egyébként is hónapok óta bugyborékol a helyi közélet mocsara. Nem tehetem, hogy az „ügyeletes inkvizítorok" nevét közreadjam, de örömittas fecsegésükkel saját maguk tették lehetővé, hogy felismerjék őket. Nem kért engem fel senki arra, hogy „védőbeszédet" írjak! Egyszerűen csak arról van szó, hogy elviselhetetlen, gyomorfordító az a hazugság- és rágalomözön, amellyel a politikai baloldal deformált lelkületű vezéralakja (örökös listás képviselő!) és a velük kollaboráló - látszólag - „főfüggetlen" képviselő mi módon igyekszik lejáratni, emberileg tönkretenni a nekik nem tetsző, a helyi közéletben szerepet vállalni merő embereket! A módszert magam is jól ismerem, mint egykori MSzMP párttag a lelki mozgatórugóikat, gondolkodásmódjukat is ismerem, Baranya István esetéhez hasonló kanosszát már velem is megjárattak. A jelenlegi testületben általuk még hamarosan „levadászandó" két képviselő egyike én vagyok. (Állok elébe!) Baranya István nem tagja egyetlen politikai pártnak sem. Korábban Mindszenty József Katolikus Általános Iskolában volt testnevelő tanár, polgári gondolkodását sohasem rejtette véka alá. Országosan elismert sportvezető, a helyi képviselő-testület tagja, értékrendjéből következik, hogy az ún. polgári frakcióhoz áll közel. A zárt ülésen az előre „megírt" és egyeztetett forgatókönyv szerint zajlottak az események. Az ülés kezdete előtt két oldalas tájékoztatót adnak közre, melyben annak aláírója „elhinti a kétkedés mételyét"! Az iskolaigazgató évek óta nem fizette ki a szolgálati lakásának közüzemi díjait, nem fizetnek bérleti díjat, stb. Az ő „nyomozása" ezt mutatja! Esély nincsen rá, hogy, a napirendhez nem tartozó kérdést érdemben meg lehessen válaszolni. A napirend nem erről szólt, senki nem hordja magával a villanyszámlát, meg az egyéb dokumentumokat. Ezzel a képviselő eléri célját, megteremti a bizalmatlanság légkörét, a napirend kezdetéig a képviselők egy része elbizonytalanodik. A stílus maga az ember! - bár ez nem csak stílushiba. Az ülésen hozzászól egy másik képviselő; hozzászólásának tartalmi lényege: Baranya Istvánt az Esztergomi Football Club egykori szakmai igazgatóját az APEH vizsgálat pénzügyi tisztázatlanságok miatt személyében elmarasztalta, ezt az újságok is megírták... A szolgálati lakás használata véleménye szerint is törvénytelen. (A képviselők elbizonytalanodása tovább fokozódik.) Ezek a képviselő tartalmi megállapításai. Ha az olvasó fültanúja lehetett volna az előadottaknak, egyetértene velem: ilyen gyűlöletbeszédet rég nem hallhattak a sok vihart megélt Városháza patinás falai! Ez sem csak stílushiba volt! Baranya István nem kért nyílt szavazást és nem kívánt részt venni benne pedig megtehette volna. Vállalta, hogy a titkos szavazással döntsünk vezetői megbízatásáról. Megbízatásához 13 igen szavazat kellett. A szavazás eredménye: 12 igen, 4 nem, 6 tartózkodás - ez utóbbi elérése volt az egész színjáték célja! Kellő információ hiányában, vagy ha elbizonytalanítják, az ember nem foglal határozottan állást ügyekről, személyekről. Ezt az alapvető emberi magatartást használták fel Baranya István ellen! Ez a politikai stílus és módszer az előző évtizedekben gyökerezik, a szellemi örökösök - mert még nem látunk át rajtuk eléggé - ma is sikerrel alkalmazzák! Most pedig beszéljünk a tényekről. Baranya István esztergomi sportvezetői tevékenységével kapcsolatban megjelent újsághírek, riportok nem a valóságot tükrözték. Ezt tanúsítja a 24 Ora megyei napilap 2001. október hó végén megjelent Esztergomi Sztori-mellékletében közzétett helyesbítés, melyben tőle bocsánatot kértek a megjelent alaptalan rágalmakért. A megítélt 100 ezer forint nem vagyoni kártérítést Baranya István az Arany János iskola Gyermekeinkért Álapítványának, valamint az Önkormányzat Szociális Bizottsága Segélyezési Albizottságának javára utaltatta át. Országos vihart váltott ki a Vasárnapi Hírek 2001. augusztus 19-ei lapszámában megjelent „Sikkasztott-e a városatya" című újságcikk. (Ennek tartamát is ugyanazon körhöz közelállók sugallták, akiknek keze nyoma felismerhető az iskolaigazgatói megbízás sorsán.) Nos. A Vasárnapi Hírek 2002. június 30-ai számában a lap szintén helyreigazítás közreadására kényszerült. Idézet: „...Bocsánatot kérünk és visszavonjuk"... „cikkünket és az azt követő cikksorozatunkban szereplő állításainkat, melyek tévesen mutatják be Baranya Istvánt (következnek a címek)" .... „Továbbá tudatjuk, az olvasóinkkal, hogy a cikksorozat folytatásaként, cáfolatként, közös megegyezéssel riportot készítünk Baranya Istvánnal." Gondolom elég egyértelmű ? Es most a lakásügy. Baranya Istvánnak és feleségének (ő is az Arany János Iskola pedagógusa) 1999. december 6-án utalta ki az Önkormányzat az iskola területén levő pedagógus-lakást. A kiutalási határozatot megelőzően abban állást foglalt a Városfejlesztési Bizottság, az Oktatási Bizottság, ez utóbbi kikérte a tantestület és a Részönkormányzat (aki még külön támogató előterjesztést is készített) véleményét is. A kiutalást minden véleménynyilvánító szervezet támogatta, köztük olyan képviselők is, akiknek álláspontja „valamilyen" okból azóta megfordult. A Városfejlesztési Bizottság tagja ekkor az a képviselő is, aki most az inkriminált írásbeli tájékoztatót készítette. A kiutalási jogkör a képviselő-testületé. Városfejlesztési Bizottság három alternatívát terjesztett elő: a bérlő - bérbeszámítással - saját pénzéből végzi el a különben leromlott állagú lakás lakhatóvá tételét, vagy a GAMESZ újítja fel, vagy - miután a lakás intézményi tulaj donkataszterben van - a testület az iskolának erre külön fedezetet biztosít. Ez utóbbit támogatta a Pénzügyi Bizottság, melynek elnöke ekkor szocialista képviselő volt. Értelemszerűen a Pénzügyi Bizottság átgondolt döntését fogadta el a testület mert az önkormányzati iskola ingatlanának felújítása egyébként sem volt már halogatható, másrészt ez teremtette meg a pénzügyi elszámolás legtisztább körülményét. A kiutalást nagy többséggel fogadta el a testület, felhatalmazta a polgármestert a bérleti szerződés megkötésére. A szerződés a hatályos törvények értelmében addig van érvényben, míg Baranya István munkaviszonyban áll az intézménnyel: nem mint igazgató, hanem mint pedagógus. A szerződés rendelkezik a közüzemi díjak megfizetéséről, melynek összegét az óraállások alapján a GAMESZ (később a GESZ, majd a Kincstár) állapítják meg. Miután a szolgáltatók az iskolával állnak fogyasztói szerződésben, a lakás víz-, villany- és gázfogyasztását részben almérők felszerelésével (víz, villany), másrészt a gázfogyasztást a Gamesz műszaki vezetőjének intézkedése nyomán légköbméter arányosan fizették Baranyáék. A Gamesz 1999 decemberétől a beköltözéstől - számítva folyamatosan, minden hó második felében számlázta ki a közüzemi díjakat, melyet a használók folyamatosan megfizettek, illetve fizetnek. Az eredeti szerződéshez képest csak annyi változás történt, hogy 2000 tavaszától az áramdíjat Baranya Istvánék az EDÁSZ-nak már külön fizetik. A bérleti szerződés a szolgálati lakás használatával kapcsolatban bérleti díjat nem állapított meg. A szolgálati lakás egyébként is plusz juttatás, a szerződő felek megállapodásától függhet a díj esetleges összege. A díjtalan használatban nincs semmi különös, netán politikai részrehajlás, az Önkormányzat további tizenöt ún. szolgálati lakásának bérleti szerződése sem ír elő a bérlőknek lakbérfizetési kötelezettséget! Baranya István hozzájárult iskolaigazgatói jövedelmének nyilvánosságra hozatalához. Mint intézményvezető, a pótlékokkal együtt bruttó 160 ezer Ft fizetést kap az Önkormányzattól, ez a levonásokat követően cca. 115 ezer Ft nettó jövedelmet jelent. Felesége ugyanebben az iskolában június hónapban 38 ezer nettó fizetést kapott kézhez. Az igazgatói fizetés ugyanakkor mutatja azt is, hogy a pedagógusok fizetése (is) méltatlanul alacsony. Az, hogy a szolgálati pedagóguslakásért lakbért nem kell fizetni mintegy 15 ezer forintnyi többlet juttatást jelent - hozzáteszem a lakás mindenkori pedagógus használójának! A tényekből az is leszűrhető, hogy a polgári városvezetés elvtelenül, jogszerűtlenül semmiféle extra kiváltsággal, kiemelt jövedelmekkel nem támogatja még a vele egy véleményen levőket sem! Baranya István a 2000 februárjától az őt érő folyamatos támadások ellenére is eredményesen dolgozott. A PHARE-alaphoz benyújtott pályázatán a közeli hónapokban 18 millió forintot nyert iskolájának. Néhány napja vált 'ismertté, hogy az Öktatási Minisztériumhoz benyújtott pályázata is eredményes volt. A minisztérium egy olyan konzorciális szerződés létrejöttét támogatja, mely egy kiemelt nevelési és oktatási körzet kialakítását segíti elő városunkban. A konzorciumi forma lényege, hogy két óvoda, egy általános és egy középiskola, valamint az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola együttműködésében 2003. január l-jétől olyan komplex nevelési-oktatási konstrukció jön létre térségünkben, mely elsősorban a cigány kisebbség fiataljainak biztosít felzárkózási lehetőséget. Ennek pénzügyi vonzata cca. 180 millió forint többlet forrást jelent Esztergom oktatásügyének! A kívülálló így nem is csodálkozhat azon, hogy egy sikeres igazgató kivívja a másik politikai oldal ellenszenvét. Az a lejárató kampány, a boszorkányüldözés, mely Baranya István ellen folyik része annak a politikai tisztogatásnak, mely az oktatásügyben is megkezdődött. (Lásd még - egyebek közt - a budapesti Berzsenyi Gimnázium kiváló igazgatója ellen a napokban indított támadást, amely hasonló forgatókönyv szerint íródott.) Sem városi, sem szakmai érdek nem számít akkor, ha néhányan a más politikai véleményen levőket egy pozícióból el akarják távolítani. Ha „szakmai fogást" nem találnak rajta emberileg akarják tönkretenni, lejáratni! Mindeközben a hangadók egyike egy olyan cégnél vállal vezetői megbízást, amelyet az Önkormányzat ebben az évben 42 millió forinttal támogat, a másik pedig úgy vesz fel havi rendszerességgel, évek óta az iskolaigazgató jövedelmével azonos (vagy azt meg is haladó) összegű tiszteletdíjat a Várostól, hogy érdemi munkavégzés nem áll mögötte! Az értékvesztésnek, az emberi és politikai gátlástalanságnak olyan minősített esetei ezek, melyek felett nem lehet szó nélkül elmenni. Azt javasoltam Baranya Istvánnak, az augusztusi testületi ülésen amikor az iskolaigazgatói megbízás remélhetően újra napirendre kerül, kérjen nyílt ülést. Jogában áll! Bíztatom Esztergom polgárait, elsősorban a közvetlenül érintetteket, legyenek személyesen is tanúi ennek az ülésnek. A nyilvánosság mindig az igazság érvényre jutásának segítője! Koditek Pál önkormányzati képviselő Hová lett a „kis-vonat"? Kedves Nagy Tibor! Örömmel olvastam az Esztergom és Vidéke június 13-ai számában írásodat a „Dottó" kisvonat ról, melyben arról számoltál be, hogy mintegy idegenforgalmi látványosságként a kisvonat rendszeresenjárja útvonalát. Örültem, mert amellett, hogy az idegenforgalmi idényben hasznos ötlet volt a város nevezetességeit a Várhegytől végig bemutatni az idelátogató hazai és külföldi vendégeknek, érdekes színfoltja volt Esztergom utcáinak is. Magam is tanúsíthatom, hogy célfuvarozásra is igénybe lehetett venni. Június 25-én ugyanis a szentesi kertbarátok látogattak hozzánk, a szentgyörgymezői kertbarátokhoz. Erős Miklós megszervezte, hogy a kisvonattal városnéző körútra viszi a vendégeket. így nem kellett nekik gyalog megtekinteni a város nevezetességeit, hanem a kisvonattal kényelmesen - Erős Miklós idegenvezetésével - sok érdekes, történelmi ismerettel lehettek gazdagabbak barátaink. Nagyon sok idelátogató, sőt hazalátogató, valamint helybeli és környéki lakos körében is igen gyorsan népszerű lett a kis „Dottó". Egy ideje viszont már nem látom... Hová lett? Eltérítették, vagy - mint annyi jó kezdeményezés - valaki vagy valakik jóvoltából megszűnt? Mint önkormányzati képviselő kérlek, kérdezd meg illetékes helyen, hogy miért szüntették meg ezt a jó, hasznos és rövid idő alatt igen népszerűvé vált kezdeményezést? Üdvözlettel: Bélay Iván Megkezdődött a Bottyán gimnázium homlokzatának felújítása. (Fotó: Bánhidy László)