Esztergom és Vidéke, 2002

2002-08-01 / 30-31. szám

10 Esztergom és Vidéke 2002. március 8. Politikai villanyóra-leolvasók avagy hogyan lehet e g y iskolaigazgatót meghurcolni A képviselő-testület június 20-án zárt ülésen tárgyalta ­egyebek közt a kertvárosi Arany János Altalános Iskola igazgatói pályázatát. Baranya István igazgató megbízatása ugyanis augusztus 31-én lejár, az iskola élére új vezetőt kell választani. A törvényes keretek közt kiírt nyilvános pályá­zati felhívásra csak egy pályázat érkezett: Baranya Istváné. Pedagógus berkekben közismert, hogy a kertvárosi iskola vezetése az egyik legnagyobb szakmai kihívást, emberi és politikai felelősséget jelenti, talán ez is oka lehet annak, hogy nem volt „tolongás" az igazgatói székért. Másrészt az iskola utóbbi években elért szakmai sikerei megkérdőjelez­hetetlenek, ez jórészt a korábbi igazgató nevéhez köthető. A szakmai etika kérdése is ilyenkor, hogy a megkezdett mun­kát nem kérdőjelezik meg egy másik pályázat benyújtásá­val. Az, hogy csak a korábbi igazgató pályázott, indirekt mó­don eddigi munkájának elismerése. Direkt módon fejezte ki szak­mai elégedettségét az iskola neve­lőtestülete és alkalmazotti közös­sége akkor, amikor Baranya Ist­ván pályázatát - titkos szavazás­sal - 100%-ban fogadta el, ami igen ritka! Az Oktatási Bizottság nyílt ülésen egyhangúan támogat­ta az igazgató újraválasztását, szintén támogatta az Iskolaszék és a Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat. Ez utóbbi pedig igen fontos várospolitikai kérdés. A zárt ülésen elhangzottak ugyan titkosak, bár jó esztergomi szokás szerint mindig erről beszél az egész város. Különösképp, ha a politikai ellenfelek gyűlölködő, le­járató kórusának böfögésétől már egyébként is hónapok óta bugybo­rékol a helyi közélet mocsara. Nem tehetem, hogy az „ügyele­tes inkvizítorok" nevét közread­jam, de örömittas fecsegésükkel saját maguk tették lehetővé, hogy felismerjék őket. Nem kért engem fel senki arra, hogy „védőbeszédet" írjak! Egy­szerűen csak arról van szó, hogy elviselhetetlen, gyomorfordító az a hazugság- és rágalomözön, amellyel a politikai baloldal defor­mált lelkületű vezéralakja (örökös listás képviselő!) és a velük kolla­boráló - látszólag - „főfüggetlen" képviselő mi módon igyekszik lejá­ratni, emberileg tönkretenni a ne­kik nem tetsző, a helyi közéletben szerepet vállalni merő embereket! A módszert magam is jól isme­rem, mint egykori MSzMP párttag a lelki mozgatórugóikat, gondol­kodásmódjukat is ismerem, Bara­nya István esetéhez hasonló kanosszát már velem is megjárat­tak. A jelenlegi testületben általuk még hamarosan „levadászandó" két képviselő egyike én vagyok. (Állok elébe!) Baranya István nem tagja egyetlen politikai pártnak sem. Korábban Mindszenty József Katolikus Általános Iskolában volt testnevelő tanár, polgári gon­dolkodását sohasem rejtette véka alá. Országosan elismert sportve­zető, a helyi képviselő-testület tag­ja, értékrendjéből következik, hogy az ún. polgári frakcióhoz áll közel. A zárt ülésen az előre „megírt" és egyeztetett forgatókönyv sze­rint zajlottak az események. Az ülés kezdete előtt két oldalas tájé­koztatót adnak közre, melyben annak aláírója „elhinti a kétkedés mételyét"! Az iskolaigazgató évek óta nem fizette ki a szolgálati laká­sának közüzemi díjait, nem fizet­nek bérleti díjat, stb. Az ő „nyomo­zása" ezt mutatja! Esély nincsen rá, hogy, a napirendhez nem tarto­zó kérdést érdemben meg lehessen válaszolni. A napirend nem erről szólt, senki nem hordja magával a villanyszámlát, meg az egyéb do­kumentumokat. Ezzel a képviselő eléri célját, megteremti a bizal­matlanság légkörét, a napirend kezdetéig a képviselők egy része elbizonytalanodik. A stílus maga az ember! - bár ez nem csak stílus­hiba. Az ülésen hozzászól egy másik képviselő; hozzászólásának tartal­mi lényege: Baranya Istvánt az Esztergomi Football Club egykori szakmai igazgatóját az APEH vizsgálat pénzügyi tisztázatlansá­gok miatt személyében elmarasz­talta, ezt az újságok is megírták... A szolgálati lakás használata véleménye szerint is törvénytelen. (A képviselők elbizonytalano­dása tovább fokozódik.) Ezek a képviselő tartalmi megállapításai. Ha az olvasó fültanúja lehetett volna az előadottaknak, egyetérte­ne velem: ilyen gyűlöletbeszédet rég nem hallhattak a sok vihart megélt Városháza patinás falai! Ez sem csak stílushiba volt! Baranya István nem kért nyílt szavazást és nem kívánt részt ven­ni benne pedig megtehette volna. Vállalta, hogy a titkos szavazással döntsünk vezetői megbízatásáról. Megbízatásához 13 igen szavazat kellett. A szavazás eredménye: 12 igen, 4 nem, 6 tartózkodás - ez utóbbi elérése volt az egész színjá­ték célja! Kellő információ hiányában, vagy ha elbizonytalanítják, az em­ber nem foglal határozottan állást ügyekről, személyekről. Ezt az alapvető emberi magatartást használták fel Baranya István el­len! Ez a politikai stílus és módszer az előző évtizedekben gyökerezik, a szellemi örökösök - mert még nem látunk át rajtuk eléggé - ma is sikerrel alkalmazzák! Most pedig beszéljünk a té­nyekről. Baranya István esztergomi sportvezetői tevékenységével kap­csolatban megjelent újsághírek, riportok nem a valóságot tükröz­ték. Ezt tanúsítja a 24 Ora megyei napilap 2001. október hó végén megjelent Esztergomi Sztori-mel­lékletében közzétett helyesbítés, melyben tőle bocsánatot kértek a megjelent alaptalan rágalmakért. A megítélt 100 ezer forint nem va­gyoni kártérítést Baranya István az Arany János iskola Gyermeke­inkért Álapítványának, valamint az Önkormányzat Szociális Bi­zottsága Segélyezési Albizottságá­nak javára utaltatta át. Országos vihart váltott ki a Va­sárnapi Hírek 2001. augusztus 19-ei lapszámában megjelent „Sikkasztott-e a városatya" című újságcikk. (Ennek tartamát is ugyanazon körhöz közelállók su­gallták, akiknek keze nyoma felis­merhető az iskolaigazgatói megbí­zás sorsán.) Nos. A Vasárnapi Hírek 2002. június 30-ai számában a lap szin­tén helyreigazítás közreadására kényszerült. Idézet: „...Bocsánatot kérünk és visszavonjuk"... „cik­künket és az azt követő cikksoroza­tunkban szereplő állításainkat, melyek tévesen mutatják be Bara­nya Istvánt (következnek a címek)" .... „Továbbá tudatjuk, az olvasó­inkkal, hogy a cikksorozat folyta­tásaként, cáfolatként, közös megegyezéssel riportot készítünk Baranya Istvánnal." Gondolom elég egyértelmű ? Es most a lakásügy. Baranya Istvánnak és feleségé­nek (ő is az Arany János Iskola pe­dagógusa) 1999. december 6-án utalta ki az Önkormányzat az is­kola területén levő pedagógus-la­kást. A kiutalási határozatot meg­előzően abban állást foglalt a Vá­rosfejlesztési Bizottság, az Okta­tási Bizottság, ez utóbbi kikérte a tantestület és a Részönkormány­zat (aki még külön támogató elő­terjesztést is készített) vélemé­nyét is. A kiutalást minden véle­ménynyilvánító szervezet támo­gatta, köztük olyan képviselők is, akiknek álláspontja „valamilyen" okból azóta megfordult. A Város­fejlesztési Bizottság tagja ekkor az a képviselő is, aki most az inkrimi­nált írásbeli tájékoztatót készítet­te. A kiutalási jogkör a képvise­lő-testületé. Városfejlesztési Bi­zottság három alternatívát ter­jesztett elő: a bérlő - bérbeszámí­tással - saját pénzéből végzi el a különben leromlott állagú lakás lakhatóvá tételét, vagy a GAMESZ újítja fel, vagy - miután a lakás in­tézményi tulaj donkataszterben van - a testület az iskolának erre külön fedezetet biztosít. Ez utób­bit támogatta a Pénzügyi Bizott­ság, melynek elnöke ekkor szocia­lista képviselő volt. Értelemszerű­en a Pénzügyi Bizottság átgondolt döntését fogadta el a testület mert az önkormányzati iskola ingatla­nának felújítása egyébként sem volt már halogatható, másrészt ez teremtette meg a pénzügyi elszá­molás legtisztább körülményét. A kiutalást nagy többséggel fo­gadta el a testület, felhatalmazta a polgármestert a bérleti szerződés megkötésére. A szerződés a hatá­lyos törvények értelmében addig van érvényben, míg Baranya Ist­ván munkaviszonyban áll az in­tézménnyel: nem mint igazgató, hanem mint pedagógus. A szerző­dés rendelkezik a közüzemi díjak megfizetéséről, melynek összegét az óraállások alapján a GAMESZ (később a GESZ, majd a Kincstár) állapítják meg. Miután a szolgáltatók az iskolá­val állnak fogyasztói szerződés­ben, a lakás víz-, villany- és gázfo­gyasztását részben almérők fel­szerelésével (víz, villany), más­részt a gázfogyasztást a Gamesz műszaki vezetőjének intézkedése nyomán légköbméter arányosan fizették Baranyáék. A Gamesz 1999 decemberétől ­a beköltözéstől - számítva folya­matosan, minden hó második felé­ben számlázta ki a közüzemi díja­kat, melyet a használók folyama­tosan megfizettek, illetve fizetnek. Az eredeti szerződéshez képest csak annyi változás történt, hogy 2000 tavaszától az áramdíjat Ba­ranya Istvánék az EDÁSZ-nak már külön fizetik. A bérleti szerződés a szolgálati lakás használatával kapcsolatban bérleti díjat nem állapított meg. A szolgálati lakás egyébként is plusz juttatás, a szerződő felek megálla­podásától függhet a díj esetleges összege. A díjtalan használatban nincs semmi különös, netán politi­kai részrehajlás, az Önkormány­zat további tizenöt ún. szolgálati lakásának bérleti szerződése sem ír elő a bérlőknek lakbérfizetési kötelezettséget! Baranya István hozzájárult is­kolaigazgatói jövedelmének nyil­vánosságra hozatalához. Mint in­tézményvezető, a pótlékokkal együtt bruttó 160 ezer Ft fizetést kap az Önkormányzattól, ez a le­vonásokat követően cca. 115 ezer Ft nettó jövedelmet jelent. Felesé­ge ugyanebben az iskolában júni­us hónapban 38 ezer nettó fizetést kapott kézhez. Az igazgatói fizetés ugyanak­kor mutatja azt is, hogy a pedagó­gusok fizetése (is) méltatlanul ala­csony. Az, hogy a szolgálati peda­góguslakásért lakbért nem kell fi­zetni mintegy 15 ezer forintnyi többlet juttatást jelent - hozzáte­szem a lakás mindenkori pedagó­gus használójának! A tényekből az is leszűrhető, hogy a polgári városvezetés elvte­lenül, jogszerűtlenül semmiféle extra kiváltsággal, kiemelt jöve­delmekkel nem támogatja még a vele egy véleményen levőket sem! Baranya István a 2000 február­jától az őt érő folyamatos támadá­sok ellenére is eredményesen dol­gozott. A PHARE-alaphoz benyúj­tott pályázatán a közeli hónapok­ban 18 millió forintot nyert iskolá­jának. Néhány napja vált 'ismert­té, hogy az Öktatási Minisztéri­umhoz benyújtott pályázata is eredményes volt. A minisztérium egy olyan konzorciális szerződés létrejöttét támogatja, mely egy ki­emelt nevelési és oktatási körzet kialakítását segíti elő városunk­ban. A konzorciumi forma lénye­ge, hogy két óvoda, egy általános és egy középiskola, valamint az esztergomi Vitéz János Római Ka­tolikus Tanítóképző Főiskola együttműködésében 2003. január l-jétől olyan komplex nevelési-ok­tatási konstrukció jön létre térsé­günkben, mely elsősorban a ci­gány kisebbség fiataljainak bizto­sít felzárkózási lehetőséget. En­nek pénzügyi vonzata cca. 180 millió forint többlet forrást jelent Esztergom oktatásügyének! A kívülálló így nem is csodál­kozhat azon, hogy egy sikeres igazgató kivívja a másik politikai oldal ellenszenvét. Az a lejárató kampány, a boszorkányüldözés, mely Baranya István ellen folyik része annak a politikai tisztoga­tásnak, mely az oktatásügyben is megkezdődött. (Lásd még - egye­bek közt - a budapesti Berzsenyi Gimnázium kiváló igazgatója el­len a napokban indított támadást, amely hasonló forgatókönyv sze­rint íródott.) Sem városi, sem szakmai érdek nem számít akkor, ha néhányan a más politikai véleményen levőket egy pozícióból el akarják távolíta­ni. Ha „szakmai fogást" nem talál­nak rajta emberileg akarják tönk­retenni, lejáratni! Mindeközben a hangadók egyike egy olyan cégnél vállal vezetői megbízást, amelyet az Önkormányzat ebben az évben 42 millió forinttal támogat, a má­sik pedig úgy vesz fel havi rendsze­rességgel, évek óta az iskolaigaz­gató jövedelmével azonos (vagy azt meg is haladó) összegű tiszte­letdíjat a Várostól, hogy érdemi munkavégzés nem áll mögötte! Az értékvesztésnek, az emberi és politikai gátlástalanságnak olyan minősített esetei ezek, me­lyek felett nem lehet szó nélkül el­menni. Azt javasoltam Baranya István­nak, az augusztusi testületi ülésen amikor az iskolaigazgatói megbí­zás remélhetően újra napirendre kerül, kérjen nyílt ülést. Jogában áll! Bíztatom Esztergom polgárait, elsősorban a közvetlenül érintet­teket, legyenek személyesen is ta­núi ennek az ülésnek. A nyilvános­ság mindig az igazság érvényre ju­tásának segítője! Koditek Pál önkormányzati képviselő Hová lett a „kis-vonat"? Kedves Nagy Tibor! Örömmel olvastam az Eszter­gom és Vidéke június 13-ai számá­ban írásodat a „Dottó" kisvonat ­ról, melyben arról számoltál be, hogy mintegy idegenforgalmi lát­ványosságként a kisvonat rend­szeresenjárja útvonalát. Örültem, mert amellett, hogy az idegenfor­galmi idényben hasznos ötlet volt a város nevezetességeit a Várhegy­től végig bemutatni az idelátogató hazai és külföldi vendégeknek, ér­dekes színfoltja volt Esztergom ut­cáinak is. Magam is tanúsíthatom, hogy célfuvarozásra is igénybe lehetett venni. Június 25-én ugyanis a szentesi kertbarátok látogattak hozzánk, a szentgyörgymezői kertbarátokhoz. Erős Miklós meg­szervezte, hogy a kisvonattal vá­rosnéző körútra viszi a vendége­ket. így nem kellett nekik gyalog megtekinteni a város nevezetessé­geit, hanem a kisvonattal kényel­mesen - Erős Miklós idegenveze­tésével - sok érdekes, történelmi ismerettel lehettek gazdagabbak barátaink. Nagyon sok idelátogató, sőt ha­zalátogató, valamint helybeli és környéki lakos körében is igen gyorsan népszerű lett a kis „Dottó". Egy ideje viszont már nem lá­tom... Hová lett? Eltérítették, vagy - mint annyi jó kezdeménye­zés - valaki vagy valakik jóvoltá­ból megszűnt? Mint önkormány­zati képviselő kérlek, kérdezd meg illetékes helyen, hogy miért szün­tették meg ezt a jó, hasznos és rö­vid idő alatt igen népszerűvé vált kezdeményezést? Üdvözlettel: Bélay Iván Megkezdődött a Bottyán gim­názium homlokzatának felújítása. (Fotó: Bánhidy László)

Next

/
Thumbnails
Contents