Esztergom és Vidéke, 2002

2002-07-04 / 26-27. szám

10 Esztergom és Vidéke 2002. március 8. Nyári színházi esték Sikeres évadnyitó Borongós időben, de szerencsére - a kertészkedők által egyébként annyira áhított - eső nélkül került sor a Várszínház évadnyitó előadásra június 28-án este. A Temesvári Csiky Gergely Színház társulata nem először játszotta a Stein -Bock - Hamick szerzőtrió világhírű darabját, a Hegedűs a háztetőn című musicalt. Erdélyben is, Budapesten is nagy sikerrel adták'elő, a darab igen jó sajtóvisszhangot kapott. Különösen Horányi László vendégjátékáról írtak dicsérő szavakkal, ami most, hogy Esztergomban is bemutatták a darabot, egyáltalán nem tűnik túlzásnak. Horányi eddig csak jó szervezőkészségével és néhány nagyszerűen előadott költeménnyel és dallal tűnt ki városunkban. Most meggyőződhettünk róla, hogy színésznek is kiváló. „Fölényes szakmai tudása nem ragadja túlzásokba, szerepfelépítése pontos és tudatos" - írja róla egyik kritikusa. A darabban ő Tevje, a tejesember, akinek élete tragédiák sorozata, mégsem perlekedik Istennel. Sohasem veszti el a reményt, megőrzi derűs életszemléletét. Mindenre tud egy-egy bölcs mondást a Bibliából, vagy önmaga fabrikál egy oda illő álidézetet. A darab rendezője, Vas-Zoltán Iván szakavatott kézzel nyúlt a műhöz. A Nyugati Jelen színikritikusa így méltatja teljesítményét: „..jó arányérzékkel adagolta a humort és a líraiságot, a közösségi és egyéni sorsokat összefogó és elválasztó epizódok ritmusát, a háttérben felsejlő, de dominánssá sohasem váló tragikum súlyát. Felfogásának lényege, hogy az egyszerű emberek gyarlóságai mögött lelki komolyság rejlik, a sorsproblémákat megoldja a kisemberek szívóssága és mitikus ereje..." Meggyes Tamás polgármester és Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója, a Várszínház kuratóriumának elnöke megnyitó szavai után a várakozásnak megfelelően teltházas nézőtér előtt zajlott az előadás, a múlt évihez képest jelentősen megemelt belépődíjak ellenére sokan voltak kíváncsiak a produkcióra, s akik eljöttek, nem is csalódtak. Valóban magas színvonalú előadást láttak, ami lényegében elmondható a másnapi, június 29-ei, szintén teltházas előadásra is. Ugyanezen a napon még egy érdekes esemény zajlott a Várszínházban: a Kossuth Rádió színházi vetélkedőt sugárzott egyenes adásban. A Csiszár Imre vezette 10 perces vetélkedőn a színház világának zömmel Esztergomhoz kapcsolódó kérdéseire kellett megválaszolnia a játékra jelentkezők közül kisorsolt Szabó Lászlónak és a „tartalékjátékosnak", dr. Bárdos Istvánnénak. Az előbbi játékos az első kérdésre még tudta a választ (Bessenyei Ferenc játszotta hazánkban elsőként Tevje szerepét), de Benkő Gyula hangját már nem ismerte fel egy régi felvételen, és a Koldusoperát sem tudta megnevezni. A vetélkedőn vendégként szereplő Gáspár Tibor színművész pótkérdésére (Nagy András melyik drámájában szerepelt 5 évvel ezelőtt Esztergomban?) azonban dr. Bárdosné megadta a választ (Báthori Erzsébet), így némileg helyre billent városunk színházkedvelőinek renoméja. Néhány nappal később, július 3-án - lapzárta után - elkezdődött az immár hagyományos Várszerdák idei sorozata is. Ezúttal Szlovák Kulturális Est zenés-táncos produkcióit és gasztronómiai specialitásait élvezhette a közönség. A fellépő hrusovi folklórcsoport a község gazdag hagyományából merítette dalait és táncait. Friss, üde műsoruk remélhetőleg sokaknak szerzett kellemes perceket. Vidámság és világslágerek A várszínház következő két hetében a könnyűzene és a vidámság játssza a főszerepet. Július 5-én, pénteken St. Martin lesz a Várszínház vendége. Legújabb lemezének bemutató koncertje mellett verseskötetét is megismerhetik az érdeklődők, sőt egy fotókiállítás is színezi ezt a színházi estét. Július 6-án, szombaton Fehér Andrea énekesnő és Várfi Sándor színész, humorista show-műsora várja e műfaj kedvelőit. Vendégként fellép a műsorban Cserháti Zsuzsa is. Kísér a Határőr Big Band. (Ha akár pénteken, akár vasárnap esne az eső, az előadást vasárnap tartják.) A humor kedvelői az ezt követő hétvégén igazán nem panaszkodhatnak. Július 12-én, pénteken Rideg Sándor Indul a bakterház című parasztkomédiáját tekinthetik meg a Komáromi Jókai Színház előadásában. Július 13-án, szombaton pedig a L'artpour Vart Társulat új műsorát élvezhetik, melynek címe: Rigolettó, avagy a rotterdami toronyőr. Folytatódnak a Várszerdák is: július 10-én az Afrikai Kulturális Est különlegesnek ígérkező programja kínál kellemes kikapcsolódást a Várba látogatóknak, július 17-én pedig komolyzene híveit várja egy koncertre a Magyar Zeneművészeti Társaság. Sz. B. Megnyílt a Shiki (Négy Évszak) japán étterem (os) Városunkban a Kossuth Lajos utca 11. szám alatti polgárház utcai frontja hónapok óta felújítás alatt állt. A késedelmes nyitást a hatósági akadékoskodás is okozta, a hivatalnokok nem értették meg Nemecz László és Nemecz Zsuzsa éttermi vállalkozók törekvését. Pedig ez a házaspár már háromszor nyerte el vendéglátásával a „Legjobb Budapesti Japán Étterem" díjat. Ilyen díj a világ minden részén referenciának számít. Június derekára minden elkészült. A Shiki (Négy Évszak) japán étterem külsőségében {fotónkon) és belső berendezésében egyaránt európai színvonalat hordoz. Bátorság és szakértelem jellemzi a tulajdonos Nemeczéket. A fővárosban működtetett japán éttermükbe rendszeresen feljárnak az esztergomiak és környékbeliek, akiket a munkájuk ideköt a felkelő nap országából. A Nemecz házaspár döntött, ezután nem a japánok járnak a fővárosba, hanem ők telepedtek le ide közéjük. A Fonyódi család tulajdonában lévő főutcái vendéglőt nézték ki maguknak, melyet igényesen felújítottak. Az étterem átalakítását, berendezését az európai normák szerint és a japán ízlésnek megfelelő formában végezték el. Minden kényelemmel, szép bútorokkal, légkondicionálóval szerelték fel. Június 13-án volt a hivatalos megnyitó. Akik nem ismerték, azokat meglepte, hogy a szakmai köszöntőt és az egyházi áldást egyaránt Michels Antal belvárosi plébános mondta. Antal atyáról tudni kell, hogy felsőfokú vendéglátói képesítésének megszerzése után a Gundel étterem alkalmazottja volt, majd utána került a papi pályára. Szakavatott gondolatait nagy figyelem kísérte, majd papi áldásával nyitotta meg hazánk első vidéki japán éttermét (fotónkon). Nevezetes személyek látogattak el már a megnyitó napján, ott voltak a környékbeli japán érdekeltségű cégek vezetői, munkatársai családtagjaikkal együtt. Városunk és térségünk idegenforgalmi kínálata a japán étterem megnyitásával tovább gazdagodott. A turisztikai statisztikai nyilvántartások szerint a világutazók zöme amerikai és japán. Biztosak lehetünk abban, hogy ez az étterem a széles kínálatával és az eleganciájával sikeres lesz. Kívánjuk a vállalkozó Nemecz házaspárnak, hogy találják meg örömüket Budapest után már Esztergomban is. A Szent László hadosztály emlékére (D.) Június 22-én, szombaton, dacolva a rekkenő hőséggel - immáron a tizedik alkalommal - emlékeztek a túlélők, illetve a magyarság ügyéért elkötelezett polgárok Letkésen, illetve a szomszédos szlovákiai Ipolyszalkán a Szent László hadosztályra. Ez az 1944-ben alapított hadosztály arról vált ismertté, hogy '44 karácsonyán Esztergom, Letkés, illetve Ipolyszalka térségében hősies küzdelemben föltartóztatta a szovjet csapatokat. Letkésen 48 hősi halott nyugszik a temetőben, de az eltűntek - így többek között a csatában elesett magyar katonák - száma több százra tehető. Az idei megemlékezések az ipolyszalkai temetőben koszorúzással kezdődtek, majd a határ innenső oldalán, Letkésen, a katolikus templomban szentmisével folytatódott. A mise után az emlékezők katonai díszpompával, az Esztergom-környéki nemzetőrök vezetésével, átvonultak a temetőbe, ahol a koszorúzást megelőzően ünnepi beszédek és versek hangzottak el. Lányi Zsolt, országgyűlési képviselő beszédében kihangsúlyozta, hogy a Szent László hadosztály azzal, hogy hősies küzdelemben feltartóztatta a szovjeteket, megakadályozta, hogy azok eljussanak a Rajnán túlra, és ezzel szinte lehetetlenné tette, hogy az orosz csapatok elfoglalják Nyugat-Európát. „Mi, magyarok ismét megmentettük Nyugat-Európát, és mit kaptunk cserébe ? Ujabb és újabb Trianont!" Markó Arisztid, nyugállományú főhadnagy már elmúlt nyolcvan éves, és minden alkalommal ott van a Szent László-napon: - Én Komáromnál harcoltam 1944-ben. Minden évben részt veszek a Szent László-napon, mert több'bajtársam is Letkésnél halt hősi halált. Június 15-én Komáromban, a híres Monostori Erődben hat kopjafát állíttattam a világháborúban harcoló Magyar Királyi 6. hadosztály 22. gyalogezredének hőseire emlékezve. Égyébként tagja vagyok az 1956-os Szövetség Esztergom térségi szervezetének, mivel az ötvenes években 32 hónapig kényszermunkára ítéltek, melyet a veszprémi bányában töltöttem el. Sokat szenvedtünk az elmúlt ötven évben, de sajnos, még most sem lehetünk maradéktalanul elégedettek az általunk kivívott szabadsággal... De minden baljós előérzet ellenére hiszek a magyar feltámadásban! Szentesi kertbarátok Szentgyörgymezőn (Bélay) Meghívásunknak eleget téve, június 25-én kétnapos látogatásra érkeztek Szentgyörgymezőre a szentesi Király István Kertbarát Kör tagjai. Az első nap délutánján kimentek a szentgyörgymezői határba egy tapasztalatcserére, ahol először Erős János kordonos művelésű, bő termést ígérő szőlősorait tekintették meg, de elismerően szóltak a felfuttatott uborkáról is. Ezután Dunai Gábor hasonlóan szépen ápolt szőlősorai között gyönyörködtek a gondozott konyhakerti növényekben. A vendégek dicsérték a szépen fejlődő paprikát, de megjegyezték, hogy náluk újabban nemcsak az uborkát és a paradicsomot, hanem a paprikát is fölfuttatják. Néha a három méteres magasságot is elérik ezzel az új fajtával. A szőlősorok elején jóízűen fogyasztották a pogácsát és az ott termett finom borokat. Eközben az Olvasókör udvarán Molnár Ferenc és kis csapata már készítette a bográcsos gombatokányt. A határból megérkező vendégeket Erős Miklós elnök köszöntötte a fehér asztal mellett, és átnyújtotta a szentgyörgymezői kertbarátok életéből összeállított könyv egy példányát. Horváth György, a szentesi kertbarátkör elnöke megköszönte a szíves fogadtatást, majd átadta a vendégek ajándékát egy szentesi, anyagában festett fekete kerámiavázát. Weisz János harmonikájának hangja mellett fogyasztották el a vacsorát, beszélgettek és poharazgattak késő estig. ' Néhány szót váltottam közben Kovács Mátyással, a szentesiek ügyvezető elnökével, aki elmondta, hogy a hetven fős tagságban csaknem egyenlő a nők és a férfiak aránya. Összegszerű tagdíj nincs, önkéntes alapon fizetik a hozzájárulást. A szentesi művelődési ház biztosítja klubösszejöveteleikhez a helyiséget, a falugazda szervezi a szakmai előadásokat. Állami, önkormányzati hozzájárulást nem kapnak, a kirándulások költségeit mindenki maga fedezi. Részükre nagy előny a termálvíz, ezért a fólia alatt már korán megterem a paprika, a paradicsom. Most a szabadföldiek kerülnek sorra. Bizony a két-három méterre felkúszó paprikát, paradicsomot csak állványról tudják szedni. Szerencsére nincsenek értékesítési gondjaik. A vendégek 26-án reggel a kisvonattal városnéző útra indultak Erős Miklós vezetésével. Útjuk végén megtekintették a Bazilikát és a királyi várat. Ebéd után fellátogattak a Vaskapuhoz is, majd Gyöngyös Antal pincéjében a díjnyertes borok kóstolgatásával búcsúztak Esztergomtól. Esztergomi baptisták Visegrádon (zső) Június 29-én, szombaton kellemes időben visegrádi kirándulásra indult az esztergomi baptista gyülekezet. Az "úticél a Visegrád fölötti Mogyoró-hegy volt, ahol még takaros vadaspark is gazdagítja a látnivalók sorát. A legalább fele arányban gyerekekből álló kirándulócsoport tagjai így megcsodálhatták és meg is etethették a magányos szarvasbikát, a szomorkodó őzikét, a lovakat meg a kecskegidákat. A játszótér fából ácsolt szerkezeteit is igénybe vehették, és a röplabdamérkőzésbe még a sportos alakú amerikai lelkipásztor, a kirándulás szervezője is benevezett. Bográcsban, nyitott tűzön készült a finom pörkölt, ebéd után pedig rögtönzött istentiszteletet is tartottak a lelkes baptisták. Turczer Judit fiatal kora ellenére már nagymama, az unokájával vett részt a jól sikerült kiránduláson: Már évek óta tagja vagyok a gyülekezetnek, valódi hívő közösség a miénk, csak köszönni tudom ezt a kirándulást is a szervezőknek! Táncos lábú regösök (dezső) A június végi meleg napokban a Kis-Duna-parton bolyongtam, amikor hirtelen nagy feliratra lettem figyelmes a kereskedelmi "szakközépiskola udvarának bejáratánál: „13. Kárpát-medencei Regös Tábor". Bent az udvaron nagy volt a sürgés-forgás, a népviseletbe és cserkészruhába öltözött fiatalok gyakorolták a széki sűrű tempó nevű erdélyi legényes-tánc lépéseit. Szóba elegyedtem a fiatalokkal, s megtudtam, hogy több mint háromszázan vannak, általános, illetve középiskolás korú diákok a Kárpát-medence legkülönbözőbb vidékeiről. Tavaly Zircen táboroztak, az idén Esztergomot választották. Napközben kirándulnak vagy előadásokat hallgatnak néprajzról, történelemről, kultúráról, esténként pedig néptánc tanítás és táncház alkotja a programot. A tornateremben máris kezdődött a tánctanítás. A jófajta talpalávaló muzsikát a budapesti Rojtos zenekar húzza, mely „családi" zenekar, a papa a prímás, a fiai a kontrások. A táncos lábú regösök pedig vígan csujogatják: „Ez a lábam, ez, ez, ez / jobban járja, mint emez!"