Esztergom és Vidéke, 2002

2002-07-04 / 26-27. szám

10 Esztergom és Vidéke 2002. március 8. Nyári színházi esték Sikeres évadnyitó Borongós időben, de szerencsé­re - a kertészkedők által egyéb­ként annyira áhított - eső nélkül került sor a Várszínház évadnyitó előadásra június 28-án este. A Te­mesvári Csiky Gergely Színház társulata nem először játszotta a Stein -Bock - Hamick szerzőtrió világhírű darabját, a Hegedűs a háztetőn című musicalt. Erdély­ben is, Budapesten is nagy sikerrel adták'elő, a darab igen jó sajtó­visszhangot kapott. Különösen Horányi László vendégjátékáról írtak dicsérő szavakkal, ami most, hogy Esztergomban is bemutatták a darabot, egyáltalán nem tűnik túlzásnak. Horányi eddig csak jó szervezőkészségével és néhány nagyszerűen előadott költe­ménnyel és dallal tűnt ki váro­sunkban. Most meggyőződhet­tünk róla, hogy színésznek is kivá­ló. „Fölényes szakmai tudása nem ragadja túlzásokba, szerepfelépíté­se pontos és tudatos" - írja róla egyik kritikusa. A darabban ő Tevje, a tejesember, akinek élete tragédiák sorozata, mégsem perle­kedik Istennel. Sohasem veszti el a reményt, megőrzi derűs élet­szemléletét. Mindenre tud egy-egy bölcs mondást a Bibliából, vagy önmaga fabrikál egy oda illő álidé­zetet. A darab rendezője, Vas-Zoltán Iván szakavatott kézzel nyúlt a műhöz. A Nyugati Jelen színikriti­kusa így méltatja teljesítményét: „..jó arányérzékkel adagolta a hu­mort és a líraiságot, a közösségi és egyéni sorsokat összefogó és elvá­lasztó epizódok ritmusát, a háttér­ben felsejlő, de dominánssá soha­sem váló tragikum súlyát. Felfogá­sának lényege, hogy az egyszerű emberek gyarlóságai mögött lelki komolyság rejlik, a sorsproblémá­kat megoldja a kisemberek szívós­sága és mitikus ereje..." Meggyes Tamás polgármester és Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója, a Várszínház kuratóri­umának elnöke megnyitó szavai után a várakozásnak megfelelően teltházas nézőtér előtt zajlott az előadás, a múlt évihez képest je­lentősen megemelt belépődíjak el­lenére sokan voltak kíváncsiak a produkcióra, s akik eljöttek, nem is csalódtak. Valóban magas szín­vonalú előadást láttak, ami lénye­gében elmondható a másnapi, jú­nius 29-ei, szintén teltházas elő­adásra is. Ugyanezen a napon még egy ér­dekes esemény zajlott a Várszín­házban: a Kossuth Rádió színházi vetélkedőt sugárzott egyenes adásban. A Csiszár Imre vezette 10 perces vetélkedőn a színház vi­lágának zömmel Esztergomhoz kapcsolódó kérdéseire kellett meg­válaszolnia a játékra jelentkezők közül kisorsolt Szabó Lászlónak és a „tartalékjátékosnak", dr. Bárdos Istvánnénak. Az előbbi játékos az első kérdésre még tudta a választ (Bessenyei Ferenc játszotta ha­zánkban elsőként Tevje szerepét), de Benkő Gyula hangját már nem ismerte fel egy régi felvételen, és a Koldusoperát sem tudta megne­vezni. A vetélkedőn vendégként szereplő Gáspár Tibor színművész pótkérdésére (Nagy András me­lyik drámájában szerepelt 5 évvel ezelőtt Esztergomban?) azonban dr. Bárdosné megadta a választ (Báthori Erzsébet), így némileg helyre billent városunk színház­kedvelőinek renoméja. Néhány nappal később, július 3-án - lapzárta után - elkezdődött az immár hagyományos Várszer­dák idei sorozata is. Ezúttal Szlo­vák Kulturális Est zenés-táncos produkcióit és gasztronómiai spe­cialitásait élvezhette a közönség. A fellépő hrusovi folklórcsoport a község gazdag hagyományából merítette dalait és táncait. Friss, üde műsoruk remélhetőleg sokak­nak szerzett kellemes perceket. Vidámság és világslágerek A várszínház következő két he­tében a könnyűzene és a vidámság játssza a főszerepet. Július 5-én, pénteken St. Martin lesz a Vár­színház vendége. Legújabb leme­zének bemutató koncertje mellett verseskötetét is megismerhetik az érdeklődők, sőt egy fotókiállítás is színezi ezt a színházi estét. Július 6-án, szombaton Fehér Andrea énekesnő és Várfi Sándor színész, humorista show-műsora várja e műfaj kedvelőit. Vendég­ként fellép a műsorban Cserháti Zsuzsa is. Kísér a Határőr Big Band. (Ha akár pénteken, akár va­sárnap esne az eső, az előadást va­sárnap tartják.) A humor kedvelői az ezt követő hétvégén igazán nem panaszkod­hatnak. Július 12-én, pénteken Rideg Sándor Indul a bakterház című parasztkomédiáját tekinthe­tik meg a Komáromi Jókai Szín­ház előadásában. Július 13-án, szombaton pedig a L'artpour Vart Társulat új műsorát élvezhetik, melynek címe: Rigolettó, avagy a rotterdami toronyőr. Folytatódnak a Várszerdák is: július 10-én az Afrikai Kulturális Est különlegesnek ígérkező prog­ramja kínál kellemes kikapcsoló­dást a Várba látogatóknak, július 17-én pedig komolyzene híveit várja egy koncertre a Magyar Ze­neművészeti Társaság. Sz. B. Megnyílt a Shiki (Négy Évszak) japán étterem (os) Városunkban a Kossuth Lajos utca 11. szám alatti polgár­ház utcai frontja hónapok óta fel­újítás alatt állt. A késedelmes nyi­tást a hatósági akadékoskodás is okozta, a hivatalnokok nem értet­ték meg Nemecz László és Nemecz Zsuzsa éttermi vállalkozók törek­vését. Pedig ez a házaspár már há­romszor nyerte el vendéglátásával a „Legjobb Budapesti Japán Étte­rem" díjat. Ilyen díj a világ minden részén referenciának számít. Jú­nius derekára minden elkészült. A Shiki (Négy Évszak) japán étte­rem külsőségében {fotónkon) és belső berendezésében egyaránt európai színvonalat hordoz. Bá­torság és szakértelem jellemzi a tulajdonos Nemeczéket. A fővá­rosban működtetett japán étter­mükbe rendszeresen feljárnak az esztergomiak és környékbeliek, akiket a munkájuk ideköt a felkelő nap országából. A Nemecz házas­pár döntött, ezután nem a japánok járnak a fővárosba, hanem ők tele­pedtek le ide közéjük. A Fonyódi család tulajdonában lévő főutcái vendéglőt nézték ki maguknak, melyet igényesen felújítottak. Az étterem átalakítását, berendezé­sét az európai normák szerint és a japán ízlésnek megfelelő formá­ban végezték el. Minden kénye­lemmel, szép bútorokkal, légkon­dicionálóval szerelték fel. Június 13-án volt a hivatalos megnyitó. Akik nem ismerték, azokat meg­lepte, hogy a szakmai köszöntőt és az egyházi áldást egyaránt Michels Antal belvárosi plébános mondta. Antal atyáról tudni kell, hogy felsőfokú vendéglátói képesí­tésének megszerzése után a Gundel étterem alkalmazottja volt, majd utána került a papi pá­lyára. Szakavatott gondolatait nagy figyelem kísérte, majd papi áldásával nyitotta meg hazánk el­ső vidéki japán éttermét (fotón­kon). Nevezetes személyek láto­gattak el már a megnyitó napján, ott voltak a környékbeli japán ér­dekeltségű cégek vezetői, munka­társai családtagjaikkal együtt. Vá­rosunk és térségünk idegenforgal­mi kínálata a japán étterem meg­nyitásával tovább gazdagodott. A turisztikai statisztikai nyilvántar­tások szerint a világutazók zöme amerikai és japán. Biztosak lehe­tünk abban, hogy ez az étterem a széles kínálatával és az eleganciá­jával sikeres lesz. Kívánjuk a vál­lalkozó Nemecz házaspárnak, hogy találják meg örömüket Buda­pest után már Esztergomban is. A Szent László hadosztály emlékére (D.) Június 22-én, szombaton, da­colva a rekkenő hőséggel - immáron a tizedik alkalommal - emlékeztek a túlélők, illetve a magyarság ügyéért elkötelezett polgárok Letkésen, il­letve a szomszédos szlovákiai Ipolyszalkán a Szent László hadosz­tályra. Ez az 1944-ben alapított hadosz­tály arról vált ismertté, hogy '44 ka­rácsonyán Esztergom, Letkés, illet­ve Ipolyszalka térségében hősies küzdelemben föltartóztatta a szov­jet csapatokat. Letkésen 48 hősi ha­lott nyugszik a temetőben, de az el­tűntek - így többek között a csatá­ban elesett magyar katonák - száma több százra tehető. Az idei megemlékezések az ipolyszalkai temetőben koszorúzás­sal kezdődtek, majd a határ innenső oldalán, Letkésen, a katolikus temp­lomban szentmisével folytatódott. A mise után az emlékezők kato­nai díszpompával, az Eszter­gom-környéki nemzetőrök vezetésé­vel, átvonultak a temetőbe, ahol a koszorúzást megelőzően ünnepi be­szédek és versek hangzottak el. Lá­nyi Zsolt, országgyűlési képviselő beszédében kihangsúlyozta, hogy a Szent László hadosztály azzal, hogy hősies küzdelemben feltartóztatta a szovjeteket, megakadályozta, hogy azok eljussanak a Rajnán túlra, és ezzel szinte lehetetlenné tette, hogy az orosz csapatok elfoglalják Nyu­gat-Európát. „Mi, magyarok ismét megmentettük Nyugat-Európát, és mit kaptunk cserébe ? Ujabb és újabb Trianont!" Markó Arisztid, nyugállományú főhadnagy már elmúlt nyolcvan éves, és minden alkalommal ott van a Szent László-napon: - Én Komáromnál harcoltam 1944-ben. Minden évben részt ve­szek a Szent László-napon, mert több'bajtársam is Letkésnél halt hő­si halált. Június 15-én Komárom­ban, a híres Monostori Erődben hat kopjafát állíttattam a világháború­ban harcoló Magyar Királyi 6. had­osztály 22. gyalogezredének hőseire emlékezve. Égyébként tagja vagyok az 1956-os Szövetség Esztergom tér­ségi szervezetének, mivel az ötvenes években 32 hónapig kényszermun­kára ítéltek, melyet a veszprémi bá­nyában töltöttem el. Sokat szenvedtünk az elmúlt öt­ven évben, de sajnos, még most sem lehetünk maradéktalanul elégedet­tek az általunk kivívott szabadság­gal... De minden baljós előérzet ellené­re hiszek a magyar feltámadásban! Szentesi kertbarátok Szentgyörgymezőn (Bélay) Meghívásunknak eleget téve, június 25-én kétnapos látoga­tásra érkeztek Szentgyörgymezőre a szentesi Király István Kertbarát Kör tagjai. Az első nap délutánján ki­mentek a szentgyörgymezői határba egy tapasztalatcserére, ahol először Erős János kordonos művelésű, bő termést ígérő szőlősorait tekintették meg, de elismerően szóltak a felfut­tatott uborkáról is. Ezután Dunai Gábor hasonlóan szépen ápolt szőlősorai között gyö­nyörködtek a gondozott konyhaker­ti növényekben. A vendégek dicsér­ték a szépen fejlődő paprikát, de megjegyezték, hogy náluk újabban nemcsak az uborkát és a paradicso­mot, hanem a paprikát is fölfuttat­ják. Néha a három méteres magassá­got is elérik ezzel az új fajtával. A szőlősorok elején jóízűen fo­gyasztották a pogácsát és az ott ter­mett finom borokat. Eközben az Ol­vasókör udvarán Molnár Ferenc és kis csapata már készítette a bográ­csos gombatokányt. A határból megérkező vendége­ket Erős Miklós elnök köszöntötte a fehér asztal mellett, és átnyújtotta a szentgyörgymezői kertbarátok éle­téből összeállított könyv egy példá­nyát. Horváth György, a szentesi kertbarátkör elnöke megköszönte a szíves fogadtatást, majd átadta a vendégek ajándékát egy szentesi, anyagában festett fekete kerámiavá­zát. Weisz János harmonikájának hangja mellett fogyasztották el a va­csorát, beszélgettek és poharazgat­tak késő estig. ' Néhány szót váltottam közben Kovács Mátyással, a szentesiek ügy­vezető elnökével, aki elmondta, hogy a hetven fős tagságban csaknem egyenlő a nők és a férfiak aránya. Összegszerű tagdíj nincs, önkéntes alapon fizetik a hozzájárulást. A szentesi művelődési ház biztosítja klubösszejöveteleikhez a helyiséget, a falugazda szervezi a szakmai elő­adásokat. Állami, önkormányzati hozzájárulást nem kapnak, a kirán­dulások költségeit mindenki maga fedezi. Részükre nagy előny a ter­málvíz, ezért a fólia alatt már korán megterem a paprika, a paradicsom. Most a szabadföldiek kerülnek sor­ra. Bizony a két-három méterre fel­kúszó paprikát, paradicsomot csak állványról tudják szedni. Szerencsé­re nincsenek értékesítési gondjaik. A vendégek 26-án reggel a kisvo­nattal városnéző útra indultak Erős Miklós vezetésével. Útjuk végén megtekintették a Bazilikát és a kirá­lyi várat. Ebéd után fellátogattak a Vaskapuhoz is, majd Gyöngyös An­tal pincéjében a díjnyertes borok kóstolgatásával búcsúztak Eszter­gomtól. Esztergomi baptisták Visegrádon (zső) Június 29-én, szombaton kellemes időben visegrádi kirándu­lásra indult az esztergomi baptista gyülekezet. Az "úticél a Visegrád fö­lötti Mogyoró-hegy volt, ahol még takaros vadaspark is gazdagítja a látnivalók sorát. A legalább fele arányban gyere­kekből álló kirándulócsoport tagjai így megcsodálhatták és meg is etet­hették a magányos szarvasbikát, a szomorkodó őzikét, a lovakat meg a kecskegidákat. A játszótér fából ácsolt szerkezeteit is igénybe vehet­ték, és a röplabdamérkőzésbe még a sportos alakú amerikai lelkipásztor, a kirándulás szervezője is beneve­zett. Bográcsban, nyitott tűzön ké­szült a finom pörkölt, ebéd után pe­dig rögtönzött istentiszteletet is tar­tottak a lelkes baptisták. Turczer Judit fiatal kora ellenére már nagymama, az unokájával vett részt a jól sikerült kiránduláson: ­Már évek óta tagja vagyok a gyüleke­zetnek, valódi hívő közösség a mi­énk, csak köszönni tudom ezt a ki­rándulást is a szervezőknek! Táncos lábú regösök (dezső) A június végi meleg na­pokban a Kis-Duna-parton bolyong­tam, amikor hirtelen nagy feliratra lettem figyelmes a kereskedelmi "szakközépiskola udvarának bejára­tánál: „13. Kárpát-medencei Regös Tábor". Bent az udvaron nagy volt a sürgés-forgás, a népviseletbe és cser­készruhába öltözött fiatalok gyako­rolták a széki sűrű tempó nevű erdé­lyi legényes-tánc lépéseit. Szóba elegyedtem a fiatalokkal, s megtudtam, hogy több mint három­százan vannak, általános, illetve kö­zépiskolás korú diákok a Kár­pát-medence legkülönbözőbb vidé­keiről. Tavaly Zircen táboroztak, az idén Esztergomot választották. Napköz­ben kirándulnak vagy előadásokat hallgatnak néprajzról, történelem­ről, kultúráról, esténként pedig nép­tánc tanítás és táncház alkotja a programot. A tornateremben máris kezdődött a tánctanítás. A jófajta talpalávaló muzsikát a budapesti Rojtos zenekar húzza, mely „csalá­di" zenekar, a papa a prímás, a fiai a kontrások. A táncos lábú regösök pedig vígan csujogatják: „Ez a lábam, ez, ez, ez / jobban járja, mint emez!"

Next

/
Thumbnails
Contents