Esztergom és Vidéke, 2002
2002-07-04 / 26-27. szám
2002. július 4. Esztergom és Vidéke 11 KERT * KONYHA * KEDVTELÉS * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna KERTBARÁTOKNAK Nyáreleji munkák a kertben A szőlő virágzását követően csapadékos időjárás esetén főleg a peronoszpóra és a szürkerothadás ellen, száraz, meleg időben pedig a lisztharmat ellen kell védekezni. Az újonnan telepített szőlőt nagy figyelemmel kell gondozni, a rendszeres gyomtalanítás mellett főleg arra kell figyelni, hogy legfeljebb csak két hajtást hagyjunk meg, az oldalhajtásokat pedig csípjük vissza. Az idősebb szőlőtőkék kacsozásának is most van itt az ideje. A hónaljhajtásokat 2-3 levél felett kell visszacsípni, e levelek jelenléte ugyanis serkenti az asszimilációt, a hosszabb hajtás viszont elvonja a tőke erejét a fürtképződéstől. Figyeljünk oda a zöldoltásokra is. A megeredt zöldoltásoknál törjük le az oldalhajtásokat, a nemes részt pedig rögzítsük, nehogy a szél letörje. A kapálás nem valami kellemes időtöltés ebben a melegben, de nem halaszthatjuk, mert a megerősödő gyomokat már sokkal nehezébb kiirtani. Itt van az ideje az uborka szedésének, kétnaponként szedjük, mégpedig éles késsel. Szedés után bőségesen öntözzük meg a töveket. Másodvetésként kezdhetjük vetni a rövid tenyészidejű karalábét, a bimbóskelt, a bokor- és karósbabot, ültethetünk még karfiolpalántákat is. Á virágoskert örökzöldjei és tavasszal ültetett évelői, az egynyári virágok vízigényesek. Eredményesebb, ha ritkán, de bőségesen öntözünk. A gyep is rendszeres nyírást és öntözést igényel. Gyomot sem a virágágyásokban, sem a gyepben ne tűrjünk meg! Az elvirágzott hagymás növények hagymáit felszedhetjük a földből, különösen, ha szaporítani akarjuk őket, vagy ha más virágokat akarunk a helyükre telepíteni. A levirágzott és elszáradt nárcisz, krókusz vagy tulipán nem valami szép látvány a virágoskertben. Ebben az időszakban gyakori a jégeső, amely a kiskerteket sem kíméli. Á másodlagos károkat (a sebfelületek fertőzését, a gyümölcsrothadást) idejében végzett permetezéssel csökkenthetjük. A július a nyaralások időszaka. A két hétre - vagy akár csak 10 napra - otthagyott kert kellemetlen meglepetéseket okozhat a hazatérőnek. Ezért elutazás előtt feltétlenül permetezzük meg szőlőnket, gyümölcsösünket felszívódó szerekkel, a veteményeskertet pedig bő vízzel - szinte árasztás szerűen - öntözzük meg. Az időközben beérő gyümölcsök vagy zöldségfélék leszedésére ajánlatos rokonainkat vagy szomszédainkat megkérni. •> KALENDÁRIUM Jú lius , azaz Szent Jakab hava Az év hetedik hónapja. Eredeti neve - mivel a régi római naptárban az ötödik hónap volt - quintilis, s csak később, Julius Caesar tiszteletére kapta mai nevét. Július 31 napos hónap. A Nap az Oroszlán jegyébe lép, a nappalok lassan, alig észrevehetően rövidülni kezdenek. A havi középhőmérséklet 21,8 Celsius fok, így július a legmelegebb hónapnak számít. (Most, mikor e sorokat írom, még csak június van, de a hőmérő higanyszála bőven a 30 fok fölött tanyázik. Csurog rólunk az izzadtság, tikkadt torkunk egy pohár jéghideg sör után áhítozik, s nehezen hisszük el, hogy lehet még ennél melegebb is. Pedig lesz!) Szánjunk néhány sort a hónap névadójának is! Julius Caesar a rómaiak talán legnagyobb államférfija és hadvezére volt. Id.e. 100-ban született. Anyja, a nagyműveltségű Aurelia nagy gonddal nevelte fiát. A 17 éves Caesart már Sulla is gyanakvó szemmel nézte, veszedelmes ellenfelet látott benne, így Keletre küldte katonáskodni. Sulla halála után a híres rhodosi Apollonius rétornál tanult szónoklattant. 73-ban kezdte Rómában politikai pályáját. Pompeius párthíve volt, de már ekkor törekedett a Sulla-féle arisztokratikus intézmények megszüntetésére, a demokratikus hatalom növelésére. 68-tól questorként igazgatta Hispániát, 63-ban pontifex maximus, 62-ben pretor lett, majd ismét Hispaniába ment hadi dicsőséget szerezni. 60-ban visszatért Rómába, és itt Pompeiusszal és Crassusszal megalakította az első triumvirátust. Kedvező intézkedések sorát hozta, jelentős hadi sikereket ért el. Crassus néhány év múlva meghalt, Pompeiust pedig, aki ellene támadt, harcban győzte le. Ettől kezdve egyedül birtokolta a hatalmat, imperátori címet is kapott. Mindezt nem önző célokra használta, hanem a Római Birodalom felvirágoztatására. Mint író és költő is tehetséges volt. Eletét egy összeesküvés oltotta ki, melynek egyik vezéralakja saját fia, Brutus volt. Nevével ajkán és csalódással szívében halt meg: „Et tu mi filii, Bruti!?" (Hát te is, fiam, Brutus!?) És ha már nevezetes mondatainál tartunk, idézzünk még kettőt közülük! Kis-Ázsiában, miután Zelánál legyőzte Pharnakes seregét, csupán három emlékezetes szóval tett jelentést a szenátusnak: „Veni, uidi, vici." (Jöttem, láttam, győztem.) Néhány évvel később összetűzésbe került a hatalmára féltékeny szenátorokkal. 49-ben Galliában hadakozott éppen amikor a szenátus felszólította, hogy bocsássa el hadseregét. O azonban némi tépelődés után átkelt a Rubico folyón, és leverte a az ellene lázadókat. Döntése pillanatában így kiáltott fel: „Alea iacta est!" (A kocka el van vetve! )Vagyis: már nincs visszaút. A július egyeseknek az aratás, másoknak a strandolás, a nyaralás időszaka. Mondanom sem kell, mennyivel kellemesebb az utóbbi elfoglaltság. Esztergomban és környékén minden adott hozzá: Esztergomban a Szent István Strandfürdő, Kertvárosban a Pala-tó, Párkányban a meleg vizű Vadas strand, Pilismaróton a dunai szabadstrand és Visegrádon a lepencei strand. Kedves Olvasók, élvezzék önök is a nyár áldásait! Bélay Katalin: NAPTÁR Nyár Nyílik már a rózsa kelyhe, Bontogatja szirmát a nyár. Búzát a Nap átölelte, Sugár malma meleget jár. Ősz Sír a felhő sűrű könnyel, Szél szalad a fehér köddel, Fáról levél földre száll... Búcsúzót int ősznek a nyár. Tél Napharapó, durva faggyal Vágtat a szél, vad haraggal. Zajos kémény, bömbölgető... Telet köszönt havas tető. Tavasz Barnát kacsint hóra a nap, Lopja télnek fehér kincsét. Tavaszi fa új ruhát kap, Derűs napot szül a kék ég. HOBBI-SAROK: Kint vagyunk a mansból! (1.) - A kártyajáték története A kártya legelső megjelenési formái fából vagy csontból készült lapocskák voltak, melyekre különböző figurák voltak festve. Csing Te Tung kínai tudós 1678-ban megjelent lexikonában azt írja, hogy a kártyajátékot Kínában már i.e. 1120-ban is ismerték. Innen került át később Indiába, majd Egyiptomba is. Európába végül az arab kereskedők hozták be a 13. század elején. Népszerűségére és elterjedésére utal, hogy már a worchesteri zsinaton, 1240-ben foglalkoztak vele, igaz elítélően, hiszen betiltották a kártyajátékot. Hasonlóan cselekedett Szent Lajos francia király, aki 1254-ben büntetéssel sújtotta a kártyázókat. VT. Henrik azonban feloldotta ezt a tilalmat, hiszen nagy rajongója volt a kártyának. Kincstárnoka, Charles Poupart könyvében meg is emlékezik a kártyajátékról és a kártyafestészetről. Ézek szerint ebben az időben a kártya már tömegcikk lehetett Franciaországban, hiszen a kézműiparosok népes csoportja foglalkozott kártyák előállításával. Ez azonban nehéz, aprólékos munka lehetett, így a kártyák ára is igen magas volt, nem csoda, ha csak a tehetősebbeknek futotta rá. Németországban és Itáliában a 14. században kezd elterjedni, de igazán népszerűvé csak a 15. században lesz, amikor is a fametszés feltalálása következtében gyártása egyszerűbbé és olcsóbbá válik. Ebben az időben jelenik meg a kártya hazánkban is. Nálunk jelenleg háromféle kártya van használatban: - a francia kártya, mely 52 lapból áll, négy színe van, a pikk, a kőr, a káró és a treff, lapjai értékük sorrendjében: ász, király, dáma, bubi, tíz, kilenc, nyolc, hét, hat, öt, négy, három és kettő, - az ún. magyar kártya (aminek semmi köze sincs a magyarokhoz, hiszen svájci eredetű) 32 lapból áll, négy színe a piros, tök, makk és zöld, lapjai pedig: ász, király, felső, alsó, tíz, kilenc, nyolc és hét, - a tarok kártya-csomag egy része a francia kártya színeiben király, dáma, lovas és bubi figurákból áll, a két piros színben van egyes, a két fekete színben tizes, a csomag másik részét római számmal ellátott kártyalapok képezik, hozzájuk sorolható a skíz is. Eme széles körben elterjedt kártyák mellett gyártanak még különböző vetőkártyákat, melyeket a jósnők használnak A kártyákra jónéhány országban adót vetettek ki. Először a franciák éltek ezzel a lehetőséggel, még a 16. században. Hazánkban az 1881. XXVII. törvénycikk rendelkezik úgy, hogy minden belföldi használatra szánt kártyacsomag után bélyegilleték fizetendő. A kártya francia, angol és német irodalma igen bőséges, komoly tudósokat is foglalkoztatott az egyes kártyajátékok elmélete. Voltak persze ellenzői is, különösen egyházi körökben. Sienai Szent Bernát például a szószékről ostorozta a kártyázókat 1423-ban, két évszázaddal később az angliai puritánok léptek fel ellene, a német gyárosok pedig a munkásaikat tiltották el e játéktól. De minden tiltás és ellenkezés dacára a kártyajátékok egyre terjedtek, népszerűsödtek. Magyarországon régebben a tarokk, később az ulti terjedt el leginkább. A francia kártyával játszott römi inkább a nők kártyajátéka maradt. A kártyajátékok között a legnagyobb irodalma kétségtelenül a bridzsnek van. Nem véletlen, hogy ez az egyetlen kártyajáték, amelyből versenyeket is rendeznek. De erről majd legközelebb! KERTÉ SZKONYHA Ételek karfiolból Püréleves kiflikockákkal 60 dkg rózsáira szedett karfiolt, 1 kis fej hagymát, 1 db sárgarépát 1 liter víz és 1 liter tej keverékében puhára főzünk. Leszűrjük, majd géppel összeturmixoljuk, és visszatesszük a levesbe. Sózzuk, liszttel és tejföllel behabarjuk. Ha kissé kihűlt, belekeverünk 2 tojás sárgáját. Két kiflit karikákra szelünk, majd vajon megpirítunk. A pirított kiflikarikákat csak tálaláskor rakjuk a levesbe. Cseh karfiolleves 50 dkg karfiolt apró darabokra vágunk, majd sóval, borssal, majorannával, Delikát ételízesítővel együtt 1 liter vízben puhára főzünk. Világos rántást készítünk, melyet 1 dl tejföllel a levesbe keverünk. Alföldi karfiolleves 2 db sárgarépát, 2 db petrezselyemgyökeret, 4 gerezd fokhagymát, 2 szem burgonyát megtisztítunk, felkarikázunk. 50 dkg karfiolt rózsáira szedünk. 2 evőkanál baromfizsíron előbb a sárgarépát kezdjük el pirítani, majd hozzáadjuk a petrezselymet, a krumplit és a fokhagymát. Rövid további pirítás után megszórjuk egy csapott evőkanál liszttel, majd felengedjük hideg vízzel. Ha felforrt, megsózzuk, hozzá tesszük a karfiolt és 2 evőkanál tarhonyát. Mikor az alkotóelemek megpuhultak, 1 dl tejfölt keverünk bele. Karfiolsaláta sárgarépával Egy közepes fej karfiolt rózsáira szedünk, 4-5 sárgarépát felkarikázunk. A karfiolt kuktafazékban puhára főzzük. A sárgarépát kevés olajon és vízen megpároljuk. Egy salátástál közepére halmozzuk a karfiolt, majd köréje rakjuk a sárgarépát. Néhány kanál főzővízből, 3 evőkanál étolajból, 2 evőkanál citromléből, csipetnyi sóból, 1 evőkanál cukorból öntetet készítünk, melyet ráöntünk a karfiol tetejére. Végül vékonyra metélt petrezselyemzölddel megszórjuk a saláta tetejét. Hidegen tálaljuk. Kolbászos karfiol Rózsáira szedett fél kilónyi karfiolt puhára párolunk. 5 dkg vajon 20 dkg felkarikázott lecsókolbászt megpirítunk, hozzáadjuk a karfiolt, 2 evőkanál paradicsompürét, csipetnyi sót, borsot, a karfiol levével kissé felhígítjuk, majd összeforraljuk. Rizs- vagy tarhonyakörettel tálaljuk. Horváth Gáborné dr.
