Esztergom és Vidéke, 2002

2002-06-13 / 23. szám

4 Esztergom és Vidéke 2002. március 4. Mindszentys diákok országos sikere matematikából Egy iskola múltja és jövője (Pálos) A napokban jelentette meg az Oktatási Minisztérium és az Országos Közoktatási Értékelé­si és Vizsgaközpont az erre a tan­évre meghirdetett országos felmé­rés eredményét (ábránkon). A tel­jes körű országos felmérés az 5. és a 9. évfolyamokban tanuló diákok körében zajlott matematikai mű­veltségből, valamint az olva­sás-szövegértési képességből. A minisztérium és a vizsgaközpont felmérése azért e két területre esett, mert az iskolai tanulás ered­ményességét ezek határozzák meg leginkább. Ugyancsak a felmérés hitelességét bizonyította, hogy e két területen rendelkeznek a szak­emberek legjobban objektív és megbízható, kipróbált mérések­kel. Az ország minden iskolájában az említett fenti képesség és mű­veltség tesztelésére e két évfolya­mon sor került. Mindenhol 60-60 perces tesztelést végeztek idegen­ből érkezett közreműködőkkel és felügyelőkkel. A két évfolyamból mindenki részt vett a felmérés­ben. Központilag gyűjtötték be a tesztlapokat és javították, majd statisztikai adatok alapján isko­lánként 20-20 diák tesztjét bírál­ták. A tesztekre adott válaszokat pontozták, majd a 20-20 dolgoza­tot összesítették. Ezzel a módszer­rel kialakulhatott minden iskolai évfolyamról az objektív országos megítélés. QKTATASÍ a WllNISZTERlUM ? Dr. Kiss-Rigó László teológus, főegyházmegyei tanügyi főigazga­tó (fotónkon Káfer István egyetemi oktató és Meggyes Tamás polgár­mester társaságában) a Mind­szenty József Katolikus Altalános Iskola ötödikeseinek nagyszerű matematikai sikeréről számolha­tott be (osztályfőnök és egyben ma­tematikatanár: Prohászka Rezső). Az esztergomi egyházi iskola 20 diákja összesen 568 pontot teljesí­tett dolgozatával, mely minden or­szágos átlag felett áll. Érdemes összehasonlítást tenni minden nyilvánosságra került adattal kap­csolatosan. A sokat emlegetett fővárosi is­kolák átlageredménye 525 pont, a megyeszékhelyek iskoláié 514 pont, a városi iskolák átlaga 497 pont. A községi iskoláké 449 pont. A kisvárosok átlageredménye 486 pont, a közepes városoké 466 pont, a nagyvárosoké 502 pont. Minden esztergomit büszkeség tölthet el, hogy a szerény körülmények elle­nére kivételesen sikeres matema­tikai oktatás folyik a Mind­szentyben. Az iskolában tett látogatásunk során meggyőződhettünk, hogy a tíz évvel ezelőtt indult beruházás még ez évben folytatódik. Ujabb termekkel és felszereléssel gazda­godhat az intézmény. Ez az orszá­gos felmérés bizonyítja, hogy a be­fektetések jó helyre kerültek. § Az esztergomi képviselő-testület május 23-ai ülésének egyik napiren­di pontja volt egy Waldorf-jellegű óvoda létesítése Szentgyörgymezőn. Tárgyalására azonban akkor nem került sor, de megtudtam, hogy az óvoda a volt Szentgyörgymezői Ele­mi Fiúiskola épületében működne. Mivel én is itt tanultam meg írni, ol­vasni, érdekelt az épület sorsa. Az 1800-as évek előtt a szentgyörgymezői gyerekek a vízivá­rosi iskolába jártak. A Népiskola 1801-ben nyílt meg a Templom (ma 48-as) tér 7-es szám alatti házában, ahol azelőtt a Szentgyörgymezőn ál­lomásozó katonai őrség vezénylő tisztje lakott. Az iskolába fiúk és lá­nyok együtt tanultak, a felszerelés kezdetleges volt: két hosszú asztal­ból és öt lócából állt. A tankötelesek számának növekedésével ennek ud­varán egy tantermet építettek fel. Kezdetben ez is elég volt az oktatás­ra, de 1857-ben egy második tante­remre is szükség lett, ezért a község egy újat épített hozzá. 1885-ben már olyan nagy szám­ban voltak gyerekek, olyan szorosan ültek egymás mellett, hogy ezt az ál­lapotot az egészség veszélyeztetése és a tanítás eredményének kockáz­tatása nélkül tovább fenntartani nem lehetett. 1901. augusztus 22-én a Városi Közgyűlés úgy döntött, hogy a volt pásztorházak helyén épüljön egy új iskola. Az-elfogadott tervek szerint az építkezést megkezdték. A köz­gyűlés 19 000 koronát szavazott meg, de a szentgyörgymezői polgá­rok fogattal, kézerővel, pénzado­(P) Tíz éve, hogy hazánk is be­kapcsolódott a Europe at School című nemzetközi diákpályázatba. A 6-21 éves fiatalok részére meg­hirdetett írásbeli és képzőművé­szeti pályázatokat az Európa Ta­nács, az Európai Unió, az Európa Parlament, az Európai Kulturális Alapítvány, az Oktatási Miniszté­rium, valamint az Európa az Isko­lában Magyar Nemzeti Bizottsága támogatja. A 2002. évre meghirde­tett közös európai mottó: „Törté­nelmeink - Európai jövőnk". A versenyre közel harminc ország­ból érkeznek már dolgozatok. Vá­rosunkból rendszeres résztvevő a Vitéz János Római Katolikus, Ta­nítóképző Főiskola Gyakorló Álta­lános Iskolája, melynek képzőmű­vész tanára, Bangó Miklós (fotón­kon szakkörös tanítványai köré­ben) szószólója ennek. Tanítvá­nyai közül Czifra Zoltán, Bihari Kinga, Fonyódi Györgyi, Szabó Renáta és mások kamatoztatják művészeti tanulmányaikat. Eb­ben az évben három témakört kí­náltak a pályázati kiírók a diákok­nak. Az európai történelem nyomai településeden címmel emlékezni lehetett történelmi eseményekre, a természeti adottságok szerepé­re. Illusztrálj vagy elemezz olyan friss napi hírt, amely egy Európá­ban történt eseményről tudósít címmel nyílott lehetőség dolgozat­írásra. Végül az Euróval Európá­ban cím nyújtott alkalmat gondol ­mányokkal is hozzájárultak a fej­lesztéshez. 1904. július 7-ére az isko­la elkészült, és szeptember l-jén ­ünnepélyes keretek között - szentel­ték fel. Az iskola Községi Elemi Fiú­iskolaként kezdte meg működését. Egyik teremben az I-II. osztály ta­nult Hegedűs Sándor igazgató-taní­tó irányításával, a másik teremben Math Gyula kántortanító a III-IV. osztályt oktatta. Az első világháború alatt több­ször tartózkodott benne a katona­ság, majd amikor felszabadult az épület, újra megkezdődhetett a taní­tás. Végül is 1948-ban az iskolát ál­lamosították. 1951;ben megalakult a Balassa Bálint Altalános Iskola, melynek két tanterme a Klapka téri épületben, négy a Palkovics utcá­ban, kettő pedig a 48-as tériben mű­ködött. Aztán 1955-ben az iskola egy volt kanonoki épületet kapott és itt működött tovább. A Klapka téren hat napközis cso­port nyert elhelyezést, ún. váltott rendszerben, ahol a gyerekek a szó igaz értelmében otthonra találtak. 1999. augusztus 31-ével a Balassa is­kolát megszüntették, a tantestület és a diákok egy részét, valamint a Klapka téri épületet a József Attila iskola vette át, amelyben az iskola két osztálya kapott benne helyet. Az idei tanévzárás után a József Attila iskola nem tart igényt az épü­letre. A szentgyörgymezői emberek­nek ez nemcsak egy épületet, hanem az „iskolát", a tanítás bölcsőjét je­lentette, mindenkor sajátjuknak te­kintették. Nos, mi is lesz a sorsa? Bélay Iván kodásra és alkotásra. Minden elő­ző évinél több rajzot és dolgozatot készítettek Bangó Miklós és Szabó Andrásné tanítványai, akik ezért elnyerték a rendezők elismerését is. írásbeli dolgozatukért kaptak oklevelet a hatodikosok közül Werner Fruzsina és Adamcsa Bea, továbbá Karácsony Rita, Kalmár Zsófia, Horváth Dorothea, vala­mint Bombicz Mariann. A nyolca­dikos Kalmár Miklós a Görögkele­ti szerb templom Esztergomban cí­mű dolgozatával nyert díjat. A képzőművészeti kategóriában szá­mos rajz részesült díjazásban: Tóth Dóra nyolcadikos, Nyers Etelka, Királypáli Petra, Dobson Bence hetedikesek, Wagensommer Ismét ünnepelt a Petőfi iskola Az idén többször leírtuk: fenn­állásának 75. évfprdulóját ünnepli a Petőfi Sándor Altalános Iskola. Ismétlésről azonban mégsem beszélhetünk, hiszen az év elején kiállításokkal ünnepeltek, május­ban az iskolából elszármazott mű­vészek, főleg komolyzenei produk­ciókkal köszöntötték az alma ma­tert, június 7-én pedig a Kolping Színpadon az iskola jelenlegi tanu­lói mutatkoztak be különböző mű­vészeti, többségében mozgásmű­vészeti előadásokkal. Török József önkormányzati képviselő üdvözölte a^zülőkből és pedagógusokból álló ünneplő kö­zönséget, majd részéletesen is­mertette az iskola történetét. Be­szédéből kiderült, hogy a '30-as években ő is az iskola padjait kop­tatta, majd mint testnevelő tanár tért ismét vissza az intézménybe. A képviselő nagy virágcsokor­ral köszöntötte Kalmár Károlyné jelenlegi igazgatót, aki lelke és fő szervezője az idei jubileumi ün­nepségeknek, megemlékezések­nek. A köszöntőket követően kezde­tét vette a közel kétórás műsor, melyben sorra mutatkoztak be az iskola osztályai. A gyerekek főleg diszkótánc- és tornabemutatóval szórakoztatták a közönséget. Különösen színvo­nalas volt a híres-neves Híd-him­nusz zenéjére összeállított koreog­ráfia. Majd bepillantást nyerhet­tünk egy-egy testnevelés óra életé­be is. Üde színfoltot jelentett az isko­la néptánccsoportjának dunántúli ugrós táncokból összeállított be­mutatója, valamint az ünnepi mű­sor záróelőadása, melynek dísz­vendégei - a meghívott Esztergo­mi Néptáncegyüttes - széki és ka­locsai táncokat adtak elő. Végezetül egy jó hír! Török Józseftől megtudtuk, hogy a jelenleg botrányos álla­potban lévő, egykori Petőfi Művelődési Ház színházter­mét - mely most a Kolping Egyesület tulajdonában van ­hamarosan felújítják és végre egy négyszáz fő befogadására alkalmas színházterme lesz a városnak! (dezső) Gabriella, Szekeres Blanka, Béres Judit, Werner Fruzsina, Kalmár Zsófia, Adamcsa Bea, Horváth La­ura, Karácsony Rita, Deák Borbá­la, Abel Anita, Horváth Dorothea hatodikosok, Szerencsés Judit, Sziklai Niké, Lapos Patrícia, Hi­dasi Adrienn, Reiner Dóra ötödi­kesek, Bara Zsanett, Hajdú Fan­ni, Molnár Adél, Faragó Priszcilla, Perjési Lilla, Dávid Ri­ta, Kátai Fanni, Vass Alexa, Miavecz Franciska, Drahos Brigit­ta, Németh Veronika, Stiglmayer Gréta negyedikesek. Az oklevele­ket és a díjakat a június 15-ei tan­évzáró ünnepélyen Juhász Albinné iskolaigazgató adja át. Gratulálunk! ISKOLAI JFLFMTfS Mindszenty József Katolikus Általános Iskola

Next

/
Thumbnails
Contents