Esztergom és Vidéke, 2002

2002-06-06 / 22. szám

4 Esztergom és Vidéke 2002. március 6. Méltó helyre került Nepomuki Szent János szobra Tisztelt Honfitársunk! Örömmel értesítjük, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 845. szám alatt bejegyezte a Szent István-díj Közhasznú Alapítványt, amelyet Bihari Antal, a Körzeti Televízió Esztergom vezetője alapított. Az alapítvány célja a Szent István-díj odaítélése olyan honfitársunknak, aki az összmagyarság érdekében jelentős tevékenységet fejt ki. Az alapítvány segíti továbbá az összmagyarság kulturális életének egyetemes kibontakozását, fontos szerepet vállal kulturális örökségünk védelmében. Az alapítvány központja Esztergom, Magyarország első fővárosa, mely az európai országokat összekapcsoló nagy folyam, a Duna mentén fekszik, és amely három évszázadon át Európa egyik legjelentősebb városa, kereskedelmi központja volt. Ezer év óta kulturális központ, a katolikus egyház magyarországi központja, az ország prímás-érsekének székhelye. A 2000-2001. évi millenniumi ünnepségek - 52 év méltatlan politikai, gazdasági háttérbe szorítása után - ismét Esztergomra irányították a figyelmet. A Szent Korona, amely a magyar állam ezeréves létének és nemzetközi elismerésének jelképe, ezer évvel ezelőtt Esztergomban kezdte meg világra szóló tevékenységét, és újra a városba látogatott hazánk legfőbb közjogi méltóságainak kíséretében, 56 év után felépült a Dunán a Mária Valéria híd, a népek testvériségének elősegítésére. A 21. század kezdetére megindult Esztergom ereiben a vérkeringés, s a Szent István-díj Alapítvány ezt a lendületes kezdetet szeretné segíteni a díj évenkénti, augusztus 19-ei ünnepélyes odaítélésével, melyhez az ön szellemi és anyagi segítségét is várjuk. Kérjük, jelölje meg azt a személyt, akit ön a legméltóbbnak tart e díjra, aki ön szerint a leginkább megértette, és aki folytatja napjainkban is Szent István országépítő tevékenységét. Az alapítvány 100 ezer forint alaptőkével indult, melyhez máris csatlakoztak honfitársaink az ország különböző részéről. Minden adományozó nevét - az ezer forinttal segítők nevét is - aranykeretes albumban örökítjük meg. Kérjük továbbá, hogy hívja fel e nagyjelentőségű civil kezdeményezésre ismerősei figyelmét is! Címünk: 2500 Esztergom, Rákóczi tér 4. Számlaszámunk: CIB 10700361-25996100-51100005 Esztergom, 2002. május 16. Néhány gondolat a Tabánról és az új tabáni Kis-Duna hídról Néhány héttel ezelőtt Esztergom város Önkormányzata, Programirodája pályázatot írt ki a most elkészült Kis-Duna híd elnevezésére. Valószínű számtalan jó ötlet, javaslat érkezett be a város polgáraitól. Ezekből válogatva a képviselő-testület végül a Tabán híd elnevezés mellett döntött. Bizonyára sokan furcsálták ezt a döntést, s voltak olyanok is, akik eddig csak azt tudták, hogy a fővárosban, a budai oldalon van a Tabán. Esztergom a török alóli felszabadulás után újratelepült. Az 1760-as évekre benépesült a várárokkal körülvett hajdani középkori királyi város. Ezt kezdetben négy fertályra (negyedre) osztották, amelyeket a fertálymesterek, vagy negyedészek irányítottak. A városárkon, illetve városfalon kívüli részt nevezték suburbium de acervisnek, majd ez a terület folyamatosan önálló városrészi neveket kapott. így a mai Hősök tere és környéke lett a Terézváros. Az Ady Endre utca és környéke a Józsefváros. A kerektemplom és környéke a Ferencváros. Ezekkel az elnevezésekkel egyben azt is jelezni kívánták, hogy mely uralkodó alatt épült ki teljesen az a városrész. Az Arok utcától délre a szérűskertekig, vagy más néven a Borjúmezőig tartó területet hívták Tabánnak. Ez az elnevezés, még a török időkre nyúlik vissza. A tímárok és a vargák cserzőtelepét nevezték Debaghánenak, vagy Tabakhánenak. A török után is szép számú szerb, vagy rác lakosság maradt a királyi város területén, s ők már Tabahannak hívták, amit a magyar lakosság Tabánra egyszerűsített. S hogy ez a magyarázat megállja a helyét, azt bizonyítják a városi összeírások is. Bár az egész Tabán területén földművesek, szekeresek éltek többségben, mégis a Duna közelsége miatt vargák és tímárok is letelepdtek itt. Különösen a mai Széchenyi tér 4-től a Deák Ferenc utca 59-ig - a mai új híd feljárójáig-, a 18-19. század folyamán, a halászok mellett, majd' minden házban dolgoztak tímárok és vargák egyaránt. Minden bizonnyal sok szép nevet lehetett volna adni új hidunknak, de így a Tabán névvel megőrizthetünk egy-egy régi mesterséget, valamint egy különleges atmoszférájú lassan feledésbe menő városrész nevét is. Egyébként pedig igazi nevet a város lakói fognak adni a hídnak úgy, hogy a hivatalos elnevezés átmegy a köztudatba, vagy népi elnevezést kap, mint a Béke híd, amelyet mindenki Lépcsős híként emleget^ Dr. Pifkó Péter Elődeink az utak mellé kereszteket, szobrokat állítottak. A hidak mellé legtöbbször Nepomuki Szent János vértanú szobrát helyezték el, mivel ő a hidak, hajósok, molnárok védőszentje. Egyike azoknak a ritka szenteknek, akit a gyónási titok megtartásáért öltek meg. 1350 körül - szegény szülők gyermekeként - született DélCsehországban, a kicsiny Pomuk (ma Nepomuk) helységben. Eredeti neve Wolffm János. A prágai egyetemen tanult és a papi pályát választotta. János, prágai püspök szentelte pappá. Kitűnő szónok volt, bátran ostorozta a hatalmasok bűneit, de az alacsonyrendűek botlásait sem kímélte. Rövidesen kanonokká nevezték ki. Vencel, cseh király - aki nemegyszer viselkedésével megbotránkoztatta alattvalóit - felfigyelt János apostoli életére. A fiatal királyné, Johanna őt választotta gyóntatójának. Vencel féltékeny lett feleségére, azt hitte, hogy titokban megcsalja őt. Mivel közvetlen bizonyítékot nem tudott szerezni, ezért a szentéletű papot nyíltan felszólította, hogy mondja el, mit gyónt nála a felesége. János ezt megtagadta, s ekkor egy megüresedett püspöki széket kínált fel neki a király. A pap azonban még e felajánlás után még feleletre sem méltatta az uralkodót, aki ezért börtönbe hurcoltatta, kínpadra vonatta, fáklyával süttette, de a szentéletű pap továbbra is néma maradt. A királyné közbenjárására szabadon engedték, de véletlenül a király szeme elé került, aki így kiáltott rá: „Nyomorult, azonnal mondd meg, mit gyónt a királyné!" Ő semmit sem szólt, ekkor a király azt a parancsot adta, hogy dobják a Moldva folyóba, amit 1393. május 16-án meg is tettek. A prágai régi hídon ma is áll a szobra, amint mutatóujját az ajkára illeszti. De nemcsak ott van szobra, hanem még nagyon sok helyen. Esztergomban, 1762-ben Barkóczy Ferenc hercegprímás állíttatott fel repülő-hidat a Dunán. Ez úgy működött, hogy egy hosszú (E) A Városi Szimfonikus Zenekar 9. bérleti hangversenye is meglepetést hozott. Reményi Károly karnagy a műsorösszeállítás során azokra a fiatalokra épített, akik a közelmúltban kezdték pályafutásukat. A Dobó gimnázium auláját ezúttal is megtöltötte a zeneszerető közönség. Az ígért műsorban a barokk zene mellé hamisíthatatlan magyar verbunkos zene párosult, kitűnő hangulatot teremtett. Ezúttal is Nagy Éva zenetörténész ismertette a tudnivalókat a felhangzott művekről. Bach D-dúr Brandenburgi versenye a barokk kort idézi. Ez a versenymű a concerto grosso műfajba tartozik, ahol a szólisták kisebb csoportja a teljes zenekarral együtt hol felváltva, hol pedig együtt játszik. Bach, a kor vezető zeneszerző egyénisége 1718-ban Lipót herceg kíséretében találkozott Karlsbadban Ludwig brandenburgi őrgróffal. Ekkor rendelte meg nála ezt a versenyművet is. A D-dúr versenymű szólóhangszerei a hegedű, a fuvola és a csembaló. A mű érdekessége, hogy a zeneirodalomban első alkalommal kapott ez utóbbi hangszer meghatározó szerepet. A három tételben nagyszerűen működött együtt Plajner Ilona fuvola (zeneakademista), Lukács Lívia csembaló (diplomás esztergomi zenetanár), Papp Dániel hegedű (Nemzeti Filharmonikusok), valamint a Városi Szimfonikusok. A közönség hosszan ünnepelte a három fiatalt (fotónkon Reményi karnagy társaságában). kötélen lerögzített dereglyét a víz sodra - inga módjára - hajtott ,az egyik partról a másikra. Ennek egyik kikötője Esztergomban a mai Mária Valéria híd közelében volt. Ekkor helyezték el Nepomuki Szent János faszobrát a Kis-Dunán átívelő fahíd szigeti hídfőjénél, a mai Esztergom Szálló területén. A szobrot Sartory József pozsonyi szobrász készítette. Az időjárás - különösen az esőzések - ellen Eller Keresztély, pozsonyi rézműves, vörösréz tetőt készített fölé. 1842-ben Kopácsy József hercegprímás a repülőhíd helyett hajóhidat (fahíd) állíttatott. Ennél a hídnál, lerögzített pontonokra gerenda és palló átjárót alkalmaztak. Hajók átjutásához a középső néhány tagot (pontont) leeresztették, majd visszavontatták. Ez a híd 1849-ben leégett, de Scitovszky hercegprímás helyreállíttatta, és 1851. május 29-én ünnepélyesen átadta a forgalomnak. 1895-ben a Mária Valéria híd átadása után a hajóhidat elbontották, a káptalan a hajókat, a faanyagot 12 425 Ft-ért értékesítette. Ekkor Nepomuki Szent János szobrát Bleszl Ferencné (született Feigler Ilka) szerezte meg, restauráltatta és a Szent János kút közelében lévő présháza elé állíttatta. A szobrot valószínű azért tudta megszerezni, mert a híd esztergomi oldalán, a vámház épületét édesapja, Feigler Ferenc uradalmi építőmester tervezte és építette. AII. világháború után a szobrot ledöntötték, de a Balassa Bálint Múzeum dolgozói megszerezték, és restaurálás után megőrzésre a szentgyörgymezői plébánián helyezték el. A millennium évében Varga Lajos plébános és Szalai Béla miniszteri kormánybiztos Paskai László bíboros, prímás-érsek előtt arról beszéltek, hogy jó lenne a szobrot a Mária Valéria híd közelébe helyezni. A 2001. augusztus 15-én az Észtergom és Vidékében megjelent „Vashidunk ismét révbe ért" írásomban javasoltam, hogy méltó helye lenne a szobornak a régi vámházban berendezett hídmúzeA folytatásban még fokozódott a komolyzene szépsége. Hűmmel Téma é.s variáció oboára című zeneművében a szólót a nálunk már többször vendégszerepelt Rajnai Mariann (Nemzeti Filharmonikusok) játszotta. A zeneszerzőről tudni kell, hogy már gyerekkorában Mozart-tanítvány volt, majd Haydn mesternél tanult. Muzsikált az Esterházyaknál, zeneigazgató volt Stuttgartban és Weimarban. Rajnai Mariann oboajátékával elkápráztatott bennünket, a variációk sokaságát vonultatta fel harmonikusan. A keringőre felépített utolsó darabrészt nagy örömünkre ráadásként megismételték együtt a zenekarral. umban. Szalai Béla - olvasván cikkemet - úgy nyilatkozott, hogy meg fogják találni a szobor méltó helyét. Május 17-én részt vettem az új Kis-Duna-híd avatásán, és az esztergomi hídfőnél hagyományos stílusban épült fülkében elhelyezett Nepomuki Szent János szobrának felszentelésén. Örömmel állapítottam meg, hogy valóban méltó helyre került a sok viszontagságot átélt szobor. Remélem, megvédi a hidakat, és nem kell újraépíteni azokat! Bélay Iván Szünet után merőben más dallamok, de mégis csodálatos muzsika hangzott fel. A XIX. és a XX. század legnépszerűbb magyar zenéje a verbunkos volt. Farkas Ferenc és Weiner Leó műveiből hangzottak fel részletek, legvégén a Rókatánc, mely betetézte az est zenei szépségét. A tehetséges szólistákat remekül kísérték szimfonikusaink, a műsort összeállította és vezényelte Reményi Károly. Már most felhívjuk az érdeklődők figyelmét az évad zárókoncertjére, mely június 8-án, 19 órakor lesz a Dobó aulájában. Újra zenei kuriózummal, egy-egy kettős zongoraversennyel, valamint xilofonversennyel. Parádés programnak ígérkezik!