Esztergom és Vidéke, 2002

2002-06-06 / 22. szám

2002. május 16. Esztergom és Vidéke 5 99 Addig vagyok jó politikus, amíg jó ügyvéd is maradok Beszélgetés dr. Kovács László országgyűlési képviselővel 99 (Pálos) A közelmúltban lezaj­lott országgyűlési választások so­rán térségünkből három jelölt ka­pott bizalmat: a megyei 5. számú választókerületből az MSZP által indított dr. Tittmann János, a FIDESZ - MDF megyei listájáról dr. Latorcai János, az MSZP me­gyei listájáról dr. Kovács László ju­tott be. Kovács doktor (fotónkon) párt­jában és az esztergomi önkor­mányzatban közismert sze­mélyiség, az elmúlt évek közsze­replései során sokan találkoztak vele. Ujabb politikai szerepvállalá­sa minden korábbinál nagyobb fel­adatot és felelősséget jelent a har­mincas éveinek végén járó jogász számára. Erről beszélgettünk. - Mit tart fontosnak elmondani eddigi életéről, családjáról, mun­kásságáról? - Dorogon születtem 1963. ja­nuár 7-én, szüleim a bányászat­ban adminisztratív munkakörök­ben dolgoztak, egyedüli gyerekük­ként neveltek. Annavölgyön jár­tam az általános iskolába, majd 1977-től Esztergomba kerültem középiskolába, a Dobó gimnázi­umba. Érettségi után az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Karára vet­tek fel, ahol 1986-ban végeztem, a jelenlegi politikusok között szá­mos évfolyam- és egyetemi társam van. Jogászként, bírósági fogalma­zóként kezdtem a megyeszékhe­lyen, majd városunkban. Az itteni­ek jól emlékeznek a MIKROMED Kft.-re, melynek alakulásától kezdve jogi előadója, majd jogtaná­csosa lettem. Szakvizsgámat 1989-ben tettem le. A rendszervál­tozás nyomán 1990-ben két kollé­gámmal jogtanácsosi munkakö­zösséget hoztunk létre, mely ellát­ta nemcsak a vegyesválallat, ha­nem számos más esztergomi és környékbeli társas vállalkozás ál­landó jogi képviseletét is. 1991-ben ügyvédi irodává alakul­tunk át, de munkánk alapvetően változatlan maradt egészen 1997-ig, mikor egyéni ügyvéd let­tem. Tevékenységem fő profilja változatlanul a gazdasági társasá­gok állandó, úgynevezett átalány­díjas rendszerű jogi képviseleté­nek ellátása. Emellett eseti megbí­zások formájában alapvetően cég­jogi tevékenységet végzek. 1986 óta vagyok házas, Dávid fiunk 1987-ben, Márk 1992-ben szüle­tett. Másfél évtizede lakunk Esz­tergomban. - Mikor került a politika közelé­be, hogyan látja további karrierjét ? - A Magyar Szocialista Pártnak gyakorlatilag megalakulásától tagja vagyok. 1998 őszén Eszter­gomban egyéni választókerület­ben önkormányzati képviselőnek választottak. A képviselő-testület megalakulásától 2000 novemberé­ig a Pénzügyi Bizottság elnöke vol­tam, ekkor azonban e tisztségtől megváltam. Ugyancsak 1998 őszé­től voltam elnöke az MSZP Eszter­gom Térségi Szervezetének, a na­pokban, május 28-án váltam meg ettől, mivel alapvetően a parla­menti munkára kívánok koncent­rálni. Ezzel együtt tagja vagyok a párt megyei delegáltjaként az MSZP Országos Választmányá­nak. A jogászi munkám során mindig éreztem késztetést, ambí­ciót arra, hogy tegyek a térségün­kért. Ezért is indultam a négy év­vel ezelőtti önkormányzati válasz­tásokon Esztergomban, ahol a 10. választókerületben jutottam be a testületbe. Az akkori országgyűlési képvi­selőválasztások során is szerepel­tem a megyei listán. Ügyvédi, jogászi szakmai mun­kám adott biztatást arra, hogy az elméleti jogalkotás közelébe is ke­rüljek. Köszönettel tartozom a megyének, hogy a nyolcadik hely­ről bejutottam a törvényhozásba. Az alakuló ülés során kerültem az Alkotmány- és Igazságügyi Bizott­ságba. Ennek keretében többségé­ben ismert jogászok között dolgoz­hatok, így dr. Vastagh Pál, dr. Fo­dor Gábor, dr. Salamon László és mások társaságában. - Képviselőként milyen lehető­sége lesz térségünk jövőjének for­málásában ? - Eddigi életpályám egyértel­műen a gazdasági szférához kötő­dött. Jogászként is a gazdasági életet szolgáltam. A gazdasági tár­saságok jogi képviseletét továbbra is ellátom, magam mellé ügyvédje­löltet veszek fel. Parlamenti munkám heti 2-3 napot vesz igénybe. Életfilozófi­ám, hogy addig vagyok jó politi­kus, amíg jó ügyvéd is maradok. Együttműködöm dr. Tittmann Jánossal, a területi képviselővel, minden megalapozott és alátá­masztott fejlesztési törekvésben együttgondolkodunk. Az önkormányzati ciklust vé­gigviszem. Meggyőződésem, hogy városunk - történelmi múltja okán is - többre hivatott. Sokat kell tennünk, hogy a mindennap­jaink, a jövőnk is jobb legyen. Számítok minden jószándékú gondolatra! Tisztújítás az MSZP Esztergom Térségi Szervezeténél Az új elnök: Láposi Elza 2002. május 28-án Esztergom­ban az MSZP összevont taggyűlé­sén elnökének választotta Láposi Elzát. Láposi Elza (fotónkon) koráb­ban is az elnökség tagja volt, Esz­tergomban önkormányzati .képvi­selő, s két éve a Megyei Önkor­mányzat Oktatási Bizottságának elnöke. Tagja az MSZP Komá­rom-Esztergom Megyei Elnöksé­gének. Dr. Kovács László a szerve­zet eddigi elnöke, mint ismeretes az MSZP Komárom-Esztergom megyei listájáról országgyűlési képviselőként ezután a parla­mentben folytatja munkáját, kép­viseli pártját és választókörzetét. A tagok döntöttek az új vezető­ségről is. A megfiatalodott elnök­ség átlagéletkora 40 év. A szervezet megválasztott két új alelnöke Haracska Ferenc (53 év), Sárisáp polgármestere, aki a térségi munkáért felelős és Winkfein Csaba (24 év), aki a szer­vezet ifjúsági munkáját koordinál­ja majd. Az elnökség tagjai közé választották még Nagy Beátát (33 év), Schiller-Kertész Tamást (42 év), Nyíri Attilát (41 év) és Szeke­res Tibort (43 év). Láposi Elza elmondta, hogy a szervezet legfontosabb feladata az önkormányzati választásokra való felkészülés, és azon minél jobb eredmény elérése. Ebben jelentős szerepet szánnak a térség két szo­cialista országgyűlési képviselőjé­nek, hiszen nem volt még példa ar­ra, hogy Esztergomot és környé­két két kormánypárti honatya is képviselje a magyar parlament­ben. Külön hangsúlyt fektetnek továbbra is a fiatalításra és a tér­ségi szervezetek további fejleszté­sére. Az irodájuk továbbra is a Kossuth Lajos u. 34. szám alatt működik. Parkosítási munkák STACIO A HEGYOLDALON Sokan voltunk május 31-én az esztergomi könyvtárban Babits Mihály őrző-ílgyelő tekintetétől követve Farkas Katalin könyvbe­mutatóján, amelyet a versek zenés tolmácsolásával Horányi László művészete tett még bensőségeseb­ben ünnepélyessé (fotónkon Far­kas Katalin Horányi László társa­ságában). „Száműzött ének " olvas­hatjuk a tetszetős kiállítású, Ba­logh Zoltán illusztrálta kötet borí­tóján, és aki a jelenlévők közül is­merte a költő történetét mindjárt „értőként" kezdte forgatni a köny­vet. „Igen, igen a Csernohorszky doktor (fotónkon) felesége." Am a Száműzött ének nem erről szól. Hanem Esztergomról és Neuburgról, Németországról és Amerikáról, az otthontól távol töl­tött évtizedek minden keserűségé­ről, a Várakozás-ról, és a Hon­vágy-r ól, Nagypéntek-ről és Virág­vasárnap-ról úgy, amint azt O, Farkas Katalin látta és megélte. Társként, anyaként, feleségként, de leginkább emberként. Költő emberként, aki nem is nekünk írta verseit, Nyájas Olvasó! - hanem magának. Csak mert néha le akar­ta tenni a terheket, hogy tovább­lépni tudjon, titkon őrzött emléke­itől próbált szabadulni, vagy egy­szerűen csak papírra vetett egy hangulatot, játszott árnyékkal és fénnyel, „táncosok táncát" látta talán egy lemenő alkonyi napsu­gárban vagy az erdő illatát vetette titkos, könyvében papírra magá­nak. írt, mert tehetsége volt hoz­zá, hogy írjon, és mert nem tudott nem írni, hiszen megnyugvást ta­lált benne, miközben „Szeme messzi tájakon, / Pille fényű szár­nyakon" nyugodhatott. Ügy kép­zelem, valahogy úgy születhettek versei - nem kérdezem meg, igaz-e? -, mint a keresztútján ha­ladó ember csöndes, magányban megélt gondolatai egy-egy stáció­nál. Mindig letisztultabb emberi bölcsességgel maga mögött, min­dig sejtve-érezve a következő állo­mást, erőt merítve egy-egy stáció­nál a „tovább"-yQí, a végső cél tisz­ta, hitbéli víziójával a távoli jövő­ben, sokhangú némaság közepet­te. Mert „A csendben mindig fi­nom zene támad, / Halk zümmö­gés, piano, légies. / Tündérek tán­cát láthatod elvonulni, / S fák éne­két, ha figyelsz, hallhatod." Muzsikával, illattal, csenddel és tánccal teli lélek lehet a Farkas Katalin lelke, ahol minden dallam és minden lépés a szeretet ütemé­re játszik. Néha „ Úgy forr, nyugta­lanít, feszít, / Szabad levegőt, teret, eget követel." mintha a föld hábo­rogna. Máskor szomorú vágyako­zással, mint a Kis kacsa, aki Ma­gyarországra készültében „Ragyo­gó tollú madárrá szépül." De mint minden ember, akinek mondandó­ja van a világ számára, egyszer csak O is kilépett kapcsos könyve titkos lapjai közül: „Készüljetek! Imádkozva és sietve, / a hét napot és hét éjt nem feledve, / fordítsátok minden percét a jóra, / készüljetek és szálljatok hajóra!" Majd' minden versét áthatja az Istenhez hajló, minden körülmé­(gulya) Minden település dísze a szép park, az ápolt közterület, a gondozott zöld felület. Bár Esztergomban az idei szezonális munkák egyhónapos késéssel vették kezdetüket - ugyanis az ezzel a tevé­kenységgel korábban megbízott Strigonium Rt. nem tudta ellátni a feladatát -, a lemaradást sikerült behozni - újságolta örömmel Nagy Attila, a parkgondozók áprilisban kinevezett csoportvezetője. Elmondta, hogy naponta átlagban 35 (minimum tizenöt, maximum 45) közhasznú munkás dolgozik a városban, de akár hatvan ember­nek is munkát tudnának adni. A közhasznúak egy része folyamato­san végzi a virágok ültetését, másik része földmunkákat végez. Az április 4-étől megkezdett rendszeres parkgondozásnak köszönhetően május végére min­den közterület megszépül. Korábban tizenkét fűkasza, két fűnyíró traktor, három tolós fűnyíró-gép és két szállító teher­autó állt a rendelkezésükre; a napokban történt újabb beszer­zésnek köszönhetően négy fűka­szával, egy fűnyíró traktorral, két sövényvágó géppel, három tolós fűnyíró-géppel és rövidesen egy újabb teherautóval gyarapo­dik a rendelkezésre álló eszköz­állomány, amely lehetővé teszi a munkák gyors és tetszetős elvég­zését. Nagy Attila végül hozzá­tette, az idő függvényében októ­ber 31-éig folyamatos parkgon­dozásra készülnek. A városi főkertész, Pálmai Noémi elmondta, hogy a rendel­kezésre álló tizenhétezer nö­vényből eddig tizennégyezret ül­tettek ki, de a maradék is a hó­nap végéig a helyére kerül. A dí­szes virágok között találunk be­góniát, petúniát, agerátumot, impatienst, tagetest, lobéliát, seneciót. A díszkandeláberekre muskátli kerül, tette hozzá a fő­kertész. A város folyamatos pótlásra is készül, hogy a turistaszezonban Esztergom külső megjelenése dí­szes legyen (Pálmai Noémi örömmel tette hozzá: idén sze­rencsére nem annyira jellemző a lopás és rongálás, mint tavaly). Fontos újdonság, hogy az Árok utcában - az új kishíd- és útberuházáshoz kapcsolódóan ­új, szép park létesül, a teher­mentesítő út mentén a Kis-Duna-hídtól a Szalma Csár­dáig platánfasort telepítenek, és volt Bottyán-pályát ligetes nyek között meglévő mélységes hit és kitárulkozás. „Hiszek azért is, makacs hittel, / Hiszek mindennek ellenére, / A szentek végtelen hité­re. " Verseiben így válik mindenki­hez szóló üzenetté a-személyes él­ményekben fogant remény. Farkas Katalin írásait nem a publikumnak szánta, nem is iro­dalmárok, esztéták tollai alá fa­ragta őket, mégis örömteli, hogy e versek kötetté rendeződtek. Nem tett mást, mint Istene tett a „De­cember elsején" című költemény víziójában. Messziről jött és megy messze, „Emberek közt embert ke­resve". Gondolatai egy tiszta lélek hitben született vallomásai. Emberségben, szenvedésben fogant „Stációk a hegyoldalon". Varga Péter zöldterületté alakítják.

Next

/
Thumbnails
Contents