Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-30 / 21. szám

2002. május 16. Esztergom és Vidéke 5 KERT * KONYHA * KEDVTELÉS * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna * Éljünk egészségesen! A negyvenesek válsága Van életünkben egy korszak, amikor szinte mindannyiunkban felmerülnek a kérdések: Vajon jól csináltam-e, amit eddigi életem­ben tettem? Vajon ezt akartam-e, ez volt-e az életcélom? Túl vagyok életem felén, és mit tudok felmu­tatni, amire büszke lehetek? Nem mindenkit kínoznak ezek a kérdések, és nem is mindenkijut krízishelyzetbe e gyötrő tépelődés hatására. De vannak jópáran, akiknél komoly testj és lelki tüne­teket vált ki e kor. Ha a kérdések többségét meg tudjuk válaszolni, s ha a mérlegünk végeredménye po­zitív, hamarosan megnyugszunk, túltesszük magunkat e kritikus korszak nehézségein. A nőknél ál­talában több nehézséget rejtenek magukban a negyvenes évek, hi­szen olyan kedvezőtlen testi elvál­tozásokkal járnak együtt, melyek az önbizalom nagyfokú megcsap­panását eredményezik. Fontos, hogy ne hallgassuk el házastársunk, barátaink, munka­társaink előtt tépelődéseinket. Be­széljünk róla akkor is, ha néha ez nagyon nehéz! Már maga a beszél­getés is oldja a feszültséget. Sokat segít, ha érezzük családunk szere­tetét, barátaink ragaszkodását és munkatársaink megbecsülését. A negyedik X a párkapcsolat­ban is okozhat krízist. A házassá­gok érzelmi töltése ekkorra több­nyire már lecsökken, a munkahe­lyi gondok miatt kevés az együtt töltött idő, a kapcsolat elszürkül, és gyakran kapaszkodik egyik vagy másik, néha mindkét fél egy harmadik személybe, aki hasonló­an válságos éveket él meg. Sokan igénylik ilyenkor a visszajelzést: lám, érek még valamit, kellek még valakinek. Manapság, a gyakori válások korában szerencsére so­kan eljutnak a felismerésig: egy-egy kétes szerelmi siker, egy-egy izgalmas kaland érdeké­ben nem szabad feláldozni a csalá­dot, a gyermekek biztonságát és boldogságát. A válság elmélyülését fokozhat­ják bizonyos személyiségjegyek, mint például az elégedetlenségre való hajlam és környezeti ténye­zők is. Súlyosbítja a helyzetet, ha a család és a karrier szembe állítha­tó. A válságot egyedül az idő nem oldja meg, vagy ha igen, az igen lassú folyamat. Mint már említet­tük ; a gondokat ki kell tárgyalni. De ez nem elegendő. Fizikálisan is tennünk kell egy s mást a krízisál­lapot megszűnése érdekében. A fi­zikai aktivitás, a munka, a sport sokat segíthet. A fiatalság testi és lelki megőrzése odafigyelést és ál­dozatokat igényel, de mindez bő­ségesen megtérül. Hatvan éves ko­runkig már nem kell keresnünk életünk értelmét. Akkor ugyanis újból bekövetkezik egy kritikus korszak, de ez már egy új téma, mely szintén megér egy eszmefut­tatást. * Gondűző gasztromómia Távol-keleti ínyencségek Legutóbbi gasztronómiai ba­rangolásunk végén egy liba rajzá­val búcsúztunk el, azzal az ígéret­tel, hogy egy liba-recepttel folytat­juk ajánlataink sorát. Nos, a libá­ból időközben kacsa lett, mégpe­dig pekingi kacsa. De a cserét bi­zonnyal nem fogják megbánni, hi­szen ez egy nagyon nevezetes kí­nai étel. Kell hozzá egy kb. 2 kg-os kacsa, 2-3 evőkanál méz, 2 csokor újhagyma, 1 db kígyóuborka és 1 üveg szójaszósz. A sütés előtti napon forrósít­sunk fel 3 dl vizet, és olvasszuk el benne a mézet. Helyezzük a ka­csát egy nagyobb méretű tálba, és a forró mézes vízzel locsolgassuk meg alaposan. Ezután akasszuk fel a kacsát szellős helyre lábainál fogva 12 órára. Másnap tegyük a kacsát sütőrácsra, rakjunk alája a sütőbe egy mély tepsibe vizet. Süs­sük először az egyik, majd a másik oldalát 25-25 percig, majd vissza­fordítva újabb 20 percig, míg vörö­ses színűvé nem válik a bőre. A sütőből kivett kacsát vágjuk vékony szeletekre, helyezzük tál­ra, rakjunk mellé vékony, kb. 6-8 cm-es csíkokra szelt uborkát és új­hagymát, enyhén sózzuk meg. A szójaszószt külön edényben tálal­juk fel. A thai konyha is kínál hasonló finomságot, melyet szintén érde­mes kipróbálni. A mandulás csir­kéhez 2 db filézett csirkemellet vágjunk apró darabokra. Egy fej vöröshagymát és 3 szál újhagymát szintén szeleteljünk fel. Egy nagy serpenyőben vagy Wok-edényben forrósítsunk fel 3 evőkanál olajat, dobjuk rá a húst, majd a hagymát, szórjunk rá 2 kávéskanál kristály­cukrot, 3 evőkanál szójaszószt, és pirítsuk, míg barnás színűvé nem válik. Végül szórjuk meg 5-6 evő­kanál pörkölt mandulával. Köret­nek párolt rizst adjunk mellé. Befejezésül még egy kínai ételt ajánlok, a kantoni rizst. 40 dkg rizst pároljunk meg. Készítsünk 3 tojásból kemény rántottát, majd szeleteljük vékony csíkokra. Pá­roljunk meg 40 dkg zöldborsót és 10 dkg apróra vágott gombát. 15 dkg sonkát metéljünk csíkokra. Mindezeket keverjük össze egy hő­álló tálban, adjunk hozzá 3 evőka­nál szójaszószt, 2 evőkanál sherryt, ízesítsük csipetnyi gyöm­bérrel, fahéjjal, édesköménnyel és sóval. Tálalás előtt forrósítsuk át. K-Sz.E. HUMOR(MOR)ZSAK Londoni élményeiről mesél a skót a kocsmában: - Ezek az ango­lok mind őrültek. Képzeljétek, haj­nali három körül ketten is beron­tottak a szállodai szobámba. Üvöl­töztek és rázták az öklüket. - Rettenetes! 7 szól közbe az egyik cimbora. - És te mit szóltál mindehhez? - Semmit. Nyugodtan fújtam tovább a dudámat. Két férfi búslakodik a kocsmá­ban. Már a sokadik pohárnál tar­tanak, mikor az egyikőjük meg­szólal: - Miért szomorkodik, uram? - Elhagyott a feleségem - hang­zik ayálasz. - És magával mi történt? - Az enyém meg visszajött. * A kannibál törzsfőnök megüze­ni a kormányzónak, hogy nagyon beteg, küldjön neki valami gyógy­szert. A kormányzó saját házior­vosát küldi el a vadonba. Két nap múlva újabb üzenet érkezik a törzsfőnöktől: - Az orvost bévettem, de nem használt. Kérek valami mást!. * Egy arab áll az erkélyen, és rázza a szőnyegét. Felkiabál neki az utcáról egy járókelő: - Mi van, Ali? Nem indul? Az igazgató eligazítást tart a beosztottjainak. - Kollégák, önök sokat dolgoz­tak az elmúlt hetekben. Aki a leg­fáradtabbnak érzi magát önök kö­zül, az lépjen ide az íróasztalom­hoz! Két hét fizetett szabadságot adok neki. Mindenki odamegy az igazgató­hoz, csupán egy kis kopasz ember­ke marad ülve. - Maga miért nem jött ide, Kropacsek kolléga? - Én már ahhoz is túl kimerült vagyok, igazgató úr, hogy felálljak. Egészségünk érdekében Már csaknem három éve tevékenykedik és egyre terebélye­sedik az az egészségvédő szerve­zet, melynek egyik központja vá-. rosunkban működik. A Herbalance helyi csoportjá­nak vezetője, Büttner Kálmán meghívására nemrég Esztergom­ban járt e szervezet létrehozója, Seres Péter, hogy a csoport tagjai­nak beszámoljon e mozgalom or­szágos eredményeiről, a sikeres módszerekről és az általuk terjesz­tett gyógynövénykivonatok leg­újabb fajtáiról. Ebből az alkalom­ból kértük meg Herbalance igaz­gatóját, hogy ismertesse meg la­punk olvasóit e szervezet céljával és működésével. - A Herbalance Kft. több mint három évvel ezelőtt alakult meg, létrehozói egyrészt a Herbária részvénytársaság, ez a csaknem ötven éves, világhírű gyógynö­vényfeldolgozó cég, másrészt a gyógyászati segédeszközöket gyártó Rehab Rt. Cégünk gyógy­növény alapú termékeket forgal­maz, olyan gyógyhatású készítmé­nyeket, melyek teljes mértékben megőrzik az évszázadok óta hasz­nált hazai gyógynövények hasznos hatóanyagait. A megalakulást az a felismerés hozta létre, hogy telje­sen fölösleges külföldről behozni drága gyógyhatású termékeket, amikor ezeket itthon is előállít­hatjuk, mégpedig sokkal olcsób­ban és igen jó minőségben. Nem vitatjuk, hogy a trópusi esőerdők­ből származó gyógynövények ha­tóanyagait világszerte jó ered­ménnyel használják, de a magyar emberek és a környező országok lakosainak szervezetéhez jobban illeszkedik a mi éghajlatunkon termesztett vagy gyűjtött növé­nyek gyógyító ereje. Ugy gondol­juk, a különféle betegségekkel küszködő emberek ezreit hozzá kell juttatnunk - mégpedig elfo­gadható áron - azokhoz az igen hatásos termékekhez, melyek e hazai gyógynövényekből készül­nek. Az elmúlt évek alatt nemcsak Magyarországon, de a környező országokban is ismertté váltak termékeink, kiállításokon, konfe­renciákon és országos hálózatunk lelkes aktivistáin keresztül igyek­szünk rábírni a szenvedő embere­ket, hogy éljenek egészségesen, hogy hagyjanak fel káros szenve­délyeikkel, helytelen életmódjuk­kal és táplálkozási szokásaikkal, hogy vegyék igénybe a Herbalance természetes alapanyagú és igen hatásos készítményeit. Nemcsak árusítjuk e termékeket, hanem használati és életmódbeli tanácso­kat is adunk melléjük. Rendszeres kapcsolatot tartunk e gyógyászati termékek fogyasztóival, jó példa erre ez a mai összejövetel is, ebben a csodaszép városban, amely hely­zeténél fogva is szinte arra van predesztinálva, hogy az egészség temploma legyen. A helyi eredményekről Büttner Kálmán beszélt. Elmondta, hogy a csoport tagjai csütörtökön estén­ként találkoznak a Szabadidőköz­pont presszójának emeleti részén, ahol beszélgetnek a termékek használatáról, az újabb készítmé­nyek hatásairól, a gyakorlati ta­pasztalatokról. - Örvendetes - mondja többek között a helyi csoport vezetője -, hogy a különböző gyógyteák, ke­nőcsök és más gyógytermékek rendszeres használói igen jó ered­ményekről tudnak beszámolni. Makacs betegségek szűntek meg készítményeink használata nyo­mán, és általános tapasztalat, hogy szervezetünk tagjainak köz­érzete, testi és szellemi kondíciója érzékelhetően javul, szinte hónap­ról hónapra. A természet ereje szinte csodákra képes. Nemrégi­ben a bibliai „Kelj fel, és járj!" ese­te megismétlődni látszott Észter­gomban. Egy-két éve béna férfi, aki napjait eddig ágyban vagy toló­székben töltötte, e gyógytermékek hatására, néhány hetes kezelés után ma már - igaz, bot segítségé­vel, de - saját lábán közlekedik. Számtalan más, talán kevésbé lát­ványos gyógyulásról tudnék még beszámolni. Éppen ma újságolta például egyik ismerősöm, hogy a csaknem két éve tartó és szűnni nem akaró gombafertőzése telje­sen elmúlt az általam javasolt ké­szítmény hatására. Természete­sen szükség van türelemre és ki­tartásra is, hiszen nem minden be­tegség gyógyítható néhány hét alatt, sokszor hosszú hónapokig tartó kúrára van szükség a kór tü­neteinek megszűnéséhez. Min­denkin szívesen segítünk, aki hoz­zánk fordul. Keressék fel bizalommal Büttner Kálmánt és csoportját a csütörtöki napokon! Szeretettel várják a gyógyulni vágyókat. Sz.B. Hobbi-sarok A sakkjáték (1.) A sakk a legérdekesebb, legel­terjedtebb szellemi játék, amely­ben nem a szerencse, hanem a gondolkodás, az ötletesség, a meg­felelő stratégia hozza meg az ered­ményt. Játsszák hobbi-szinten ­otthon vagy szervezeti keretek kö­zött - és -versenyszerűen. Profi szinten ez akár élethivatás is le­het. A sakk Indiából indult hódító útjára az 5. század táján. Csaturangának hívták, és eleinte négyen játszották, két pár vezette egymás ellen a személyenkénti 8 bábút. Hamarosan a perzsák is át­vették e játékot, de náluk satrandzs néven már csak ketten játszották. A satrandzsban a ki­rályt sáhnak hívták, és innen for­málódott a sakk elnevezés. Euró­pába az arabok hozták és terjesz­tették el a perzsa satrandzsot, mely több változtatáson átesve a 15. század vége felé öltött tökéle­tesebb alakot. A sakk először Spanyolország­ban vált általánosan ismertté. A 16. században a spanyol Poleiro Damiano és Lopez, a 17. század­ban pedig az olasz Salvio, Carrera és Greco irodalmilag is foglalko­zott a sakkjátékkal. Az ismerteté­sek és fejtegetések jelentékeny ha­tással voltak a játékerő fejlődésé­re, a sakk fokozatosan tért hódít Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Ausztriában, majd Magyarországon is. Hazánkban az Anjouk honosí­tották meg, s a magyar nemesi osztály hamarosan izgalmas ha­zárdjátékká tette mesés összegű fogadásokkal. Kerékgyártó említi a Magyarok életrajzai című művé­ben, hogy 1557-ben a bergamói Olivér Jeromos direkt azért jött Magyarországra, hogy megmér­kőzzék az akkori idők legjobbnak tartott magyar sakkozójával, Batt­hyány Ferenccel. A sakknak nagy kedvelője és értő művelője volt II. Rákóczi Ferenc is, Benyovszky Mórról pedig azt tartja a fáma, hogy kalandos utazásai során nem egyszer a sakk segítette át az eléje tornyosuló anyagi akadályokon. Deák Ferenc és Kossuth Lajos is szívesen sakkozott, szintúgy Szé­chenyi István gróf, az ő nevéhez fűződik az 1842-ben megalakított Pesti Sakkor is, melynek évekig védnöke volt. Jogutódját, a Buda­pesti Sakkört maga Erkel Ferenc vezette. Ez az intézmény kiváló sakkozók egész sorát nevelte, akik külföldön is sok sikert arattak. Kétes hírnevet szerzett viszont hazánknak az első sakkozó gép megalkotója, Kempelen Farkas. Szerkezetéről ugyanis kiderült, hogy a bábúkat nem gép, hanem egy, a belsejében elrejtett jó sakko­zó működteti. Az angoloké az érdem, hogy sakkjátékból szellemi sport lett. Ők rendezték az első sakkver­senyt, mégpedig Londonban, 1851-ben. De a nagyszabású mes­terversenyek sorozata csak az 1895. évi hastingsi viadallal vette kezdetét. Hazánkban az első jelen­tős nemzetközi sakkversenyt 1896-ban rendezték. E kor két ki­emelkedő tudású magyar sakkozó­ja Maróczy Géza és Charousek Re­zső volt, akik számos nemzetközi mesterversenyen álltak a dobogó valamelyik fokán. Charousek 1896-ban Budapesten, 1897-ben pedig Berlinben diadalmaskodott, Maróczy 1900-ban Münchenben, 1902-ben pedig Montecarloban végzett az első helyen. A magyarok a sakkfeladványok készítésében is nemzetközi hír­névre tettek szert. Ehrenstein Mór, Schuszter Zsigmond és Bláthy Titusz szellemes feladvá­nyai a 20. század első évtizedeiben tovább öregbítették a magyar sak­kozók jó hírét. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents