Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-30 / 21. szám

10 Esztergom és Vidéke 2002. május 16. - Immár sokadik köteted hagyta el a nyomdát. Nyilván „fogyasztják " is őket az olvasók, máskülönben ebben a haszonorientált világban aligha vállalkoznának megjelentetésükre a kiadók. Milyen érzés sikeres írónak lenni ? - Természetesen nagy öröm számomra a könyvesboltok kirakatában és az könyvárusító standokon megpillantani azokat a regényeket, amelyeken korábban olyan sokat dolgoztam, s amelyeket szinte gyermekeimnek tekintek. - Nem kellemetlen számodra, hogy ezek a regények nem a saját neved alatt jelentek meg ? - Én ebből nem csinálok hiúsági kérdést. Az ismerőseim úgyis tudják, hogy ki rejlik az Ester G. Wood, a Peter Shark és a többi angolnak vagy amerikainak hangzó álnév mögött. Egyébként pedig ez kizárólag kereskedelmi szempont, a kiadók választották számomra e neveket, szerintük így jobban eladhatóak a vérbeli amerikainak tűnő történetek. Lényeg, hogy minél többen olvassák. S ha ehhez amerikai név kell, ám legyen! - Kevésbé tájékozott olvasóink kedvéért soroljuk fel az eddig megjelent műveidet! - Eastborough néven adták ki a Tóbiás az angyallal és a Boldogság életveszélyben című kezdeti próbálkozásaimat. Peter East névenjelent meg a Halálos kereszt és A sátán nevében. Ester G. Wood álnéven látott napvilágot a Lidérc és a Túl a halálon, és ugyancsak ezen a néven adták ki újra két régebbi könyvemet is. Tom Higgins néven nemrég jött ki a nyomdából az Időzítés, és Peter Sharknak A hely szelleme című krimije is a nevemhez fűződik. Már nyomdában van Az emberbarát című írásom - Tom Higgins írói álnéven -, és a közeljövőben várható Az örökös megjelenése is - ez utóbbi ismét Ester G. Wood-dal a borítón. - A különböző álnevekre azért van szükség, mert más és más jellegűek az egyes regények ? - Nem erről van szó. A magyarázat nagyon egyszerű: minden kiadó más nevet választott a számomra. Az igazat megvallva nem örülök e sok álnévnek, számomra jobb lenng, ha egyetlen álnéven írhatnék. így ezt a nevet jobban megismernék az olvasók. Van egyébként erre példa bőven hazánkban. Szükség lenne itt - Amerikához hasonlóan - írói ügynökségekre is, mert egyrészt nagyon ki vagyunk szolgáltatva a kiadók kénye-kedvének, másrészt rengeTOBIAS ES A TÖBBIEK Beszélgetés Várady Eszter írónővel teg energiánk megy el arra, hogy kiadót találjunk egy-egy regényünknek. Egyébként pedig hogy kérdésed másik részére is válaszoljak - valamennyi regényem krimi, az egyes művek stílusa is eléggé hasonlatos. Persze némi változást - ha úgy tetszik korszerűsödést - tapasztalhatnak az olvasók a történeteimben, az utóbbi műveim jól érzékelhetően a misztikum felé mozdultak el, a kiadók szerint erre van most leginkább igény. Persze az olvasók igénye és könywásárlási lehetősége egyre távolabb kerül egymástól. Az egekig szökő könyvárak, gondolom, téged is elkeserítenek. - Mondj valamit újabb regényeidről! Mire számíthatnak az olvasók, ha megvásárolják őket ? - Az Időzítés egy akció-regény, Az emberbarát és A hely szelleme misztikus történetek, és Az örökös is, melynek megjelenése még várat magára, szintén a misztikum világába viszi az olvasót, de végeredményben mindegyik vérbeli krimi. - Hogyan születnek meg a történeteid? - Viszonylag könnyedén. Először a szereplőket képzelem el, felruházom őket bizonyos jellemvonásokkal, aztán felvázolom magamnak a történetet. Tulajdonképpen csak az elejét és a végét tudom biztosan, amikor nekifogok, a cselekmény aztán szinte magától formálódik. Élvezem az írást. Nem jelent számomra gyötrődést vagy kényszerűséget, mint sok írótársamnál tapasztalható. - Sokat javítsz utólag az írásaidon? - Nem nagyon változtatok már azon, amit egyszer leírtam. Természetesen a stílushibákat kijavítom az utólagos átolvasás során, de a történetet már nem szoktam módosítani. Egyébként kézzel írok, ami, azt hiszem, ritkaságszámba megy ma már az írogató emberek között. Papír, toll és kávé: ezek az én munkaeszközeim. Nekem így sokkal könnyebben megy a fogalmazás. Persze, a kész regényt aztán átteszem számítógépbe, de ez már egy teljesen mechanikus munka. - Melyik regényedet ajánlanád leginkább az olvasóknak a legújabb termésből? Megkérdeztük: mi okozta a kisrepülőgép katasztrófáját? (áls) Pünkösd előtti lapszámunkat (EVID, 19-20. szám, 2002. május 16.) már szerkesztettük és nyomdába készítettük elő, amikor hírül kaptuk a kertvárosi repülőtér környékén bekövetkezett kisrepülőgép-tragédiát. Az eset krónikájához tartozik, hogy az egymotoros, négyhengeres Fuji 200 típusú kisrepülőgép május 11-én, nem sokkal 19 óra előtt a repülőtér és a városhatár közötti mezőn a földbe csapódott. Négy utas volt benne, a fővárosi géptulajdonos és ismerősei, akik a tragédia következtében valamennyien életüket vesztették. Ezt megelőzően öt évvel ezelőtt, 1997. október 25-én volt repülőgépbaleset térségünkben. Akkor ugyancsak repülés közben egy magántulajdonú sportrepülőgép zuhant a volt orosz laktanya területére, majd kigyulladt és a vele utazó két személy életét vesztette. Mi okozta a mostani kisrepülőgép-katasztrófát? - tették fel sokan a kérdést. Még a hivatalos repülőhatósági vélemény sem született meg, mi már akkor találkoztunk , Kraszlán Gáborral, a MALÉy valamint az Esztergomi Aero Club főpilótájával. Mint elmondta, ő abban az időben éppen - Az Időzítés egy izgalmas krimi. Vannak benne akciók, terroristák, óvodások, kutyák, földalatti alagutak, a történet középpontjában pedig egy túszdráma áll. Aki szereti az effajta izgalmakat, nem fog csalódni benne. - Nem gondoltál még arra, hogy néhány író-olvasó találkozón közelebb kerülj e műfaj kedvelőihez? Munkahelyeden, a városi könyvtárban gyakran rendeznek hasonló fórumokat helyi és a környékbeli művészek közreműködésével. - Nem tudom, volna-e értelme. Először is én nem tartom magam művésznek. Mesterember vagyok, aki próbálja kiszolgálni egy széles réteg olvasói igényeit. Azt sem tudom, kíváncsiak-e az emberek az álnevek mögött meghúzódó emberre, az írói munkára. A könyveimről pedig mit mondhatnék? Ezek önmagukért beszélnek. Persze, ha felkérnek rá, és úgy látom, van is igény egy ilyen találkozóra, szívesen vállalom a szereplést. Egyébként a kiadóm javaslatára a Magyar Televízióban csináltak már velem riportot, sőt egy kerekasztal-beszélgetésen is részt vettem. Az előbbi jól sikerült, kellően oldott voltam, hiszen otthoni, megszokott környezetemben vették fel az interjút. Az utóbbi stúdió-beszélgetésen azonban nagyon feszélyezve éreztem magam, a nálam jóval képzettebb írók társaságában alig tudtam néhány értelmes mondatot kinyögni. Amire viszont büszke vagyok, az az, hogy bekerültem a budapesti Bűnügyi Múzeumba. No, nem bűnözőként, hanem mint bűnügyi regényíró mégpedig igen előkelő társaságban. Ha pedig már a nyilvánosságnál tartunk, köztudott, hogy a helyi tévében már többször is láthatott ^z esztergomi olvasóközönség. Úgy hogy nem zárkózom el teljesen olvasóimtól. - Apropó! Olvasók! Te, mint könyvtáros tapasztalod-e az olvasókedv visszaesését? - Nem mondhatnám. Legfeljebb az érzékelhető, hogy a regények mellett előre tört a szakmai és a kötelező irodalom böngészése. A gyermekeknél sem tapasztalom, hogy a televízió elvonná őket az olvasástól, legalább is a gyermekkönyvtár forgalma nem ezt igazolja. Éhhez persze hozzájárul az is, hogy mostanában nagyon sok értékes gyermek és ifjúsági könyv látott napvilágot. A felnőtteket is arra bíztatom, olvassanak minél többet. Krimit is, ami kikapcsolódást, felüdülést jelent, de komolyabb, tartalmasabb műveket is. Magam is sokat olvasok. Elsősorban krimiket, afféle szakmai előtanulmányként, de pihentetésül is. Aztán, ha megcsömörlök tőlük, akkor jönnek a klasszikusok. Most Például Stefan Zweiggel ismerkedem. - Van-e a könyvtárnak elegendő pénze arra, hogy be tudja szerezni az újonnan megjelenő könyveket? - Nagyon megdrágultak a könyvek, ezért csak a legértékesebb, az olvasók érdeklődésére leginkább számot tartó kiadványokat tudjuk megvásárolni. Pályázunk persze plusz pénzekre is, de ezek a támogatások is hamar elfogynak, hiszen a valóban értékes könyvekért komoly összegeket kell kifizetnünk. - Megtalálhatók-e a könyvtár polcain a legújabb külföldi könyvsikerek vagy az Ünnepi Könyvhétre megjelent kortárs magyar írók művei ? - A bestsellerekre, sajnos, nincs pénzünk. A Könyvhét értékesebb kiadványait azonban be fogjuk szerezni, de az átfutási idő elég hosszú, egy-két hónap beletelik, mire eljutnak hozzánk ezek a könyvek. A tudományos kiadványok közül elsősorban a társadalomtudományok szakkönyveit próbáljuk beszerezni - tekintettel arra, hogy a tanítóképző főiskola hallgatói nagy számban keresik ezeket a kiadványokat. - Hallottam, hogy az internetes szolgáltatás mellett újabban a videokölcsönzés is felfejlődött a könyvtárban. Ki tudjátok elégíteni az igényeket? - Nem vetélkedhetünk a városban található videokölcsönzők kínálatával. Az okok itt is elsősorban anyagiak. De kazetta-készletünk válogatott, értékes filmeket tartalmaz, és kölcsönzési feltételeink is nagyon kedvezőek. Úgy* hogy egyre érdemesebb betérni könyvtárunkba. - Mit üzensz e riport befejezéseként az olvasóknak ? - Saját gyermekemmel szemben is csupán két kívánalmam van: legyen elégedett ember, és olvasson minél többet. Az olvasóktól is ugyanezt kérem. És az olvasással kezdjék, mert ha sokat és jót olvasnak, biztos, hogy elégedettek lesznek. SzáBa szolgálati útjáról levegőben volt Szarajevó felől. Nem volt itthon, de repülőtéri kollégái elmondása szerint manőverezési hiba okozhatta a tragédiát. O is ismerte a szerencsétlenül járt kisrepülőgép-vezetőt, aki gépét itt tárolta a klub hangárában. Azon a napon Esztergomból szállt fel a Fuji kisrepülőgép, elrepült Budaörsre, Kiskunfélegyházára, majd hazafelé tartott. A hazai repülési hatóság példás gyorsasággal kivizsgálta a tragédia okát és a szakemberek egyöntetű véleményt alkottak. Ezt már Bende Lajos okleveles repülőmérnöktől tudtuk meg, aki városunkban él és a szakmájának közismert egyénisége. Bende Lajos Esztergomban néhai Rubik Ernő Kossuth-díjas konstruktőrtől tanulta a szakmát, hosszú pályafutása alatt végig repülőgépekkel foglalkozott. A tragikus légibalesetet több fatális hiba előzte meg. A mindössze 100 lóerős kisgépet a négy személlyel meglehetősen túlterhelték. Már leszálláshoz közeledtek Dorog felől, amikor a hátszél és a viszonylag nagyobb sebesség miatt a vezető úgy vélte, hogy nem lesz elegendő helye a kifutópályán. Ennek hatására újra emelkedésbe kezdett, majd néhány száz méterre a hangártól éles szögben visszafelé kormányozta a kisgépet. Bende Lajos elmondása szerint még ebben a földtől számított alig 100 méter magasságban is megtehette volna a visszafordulást, ha nagy sugárban teszi ezt meg. Megtudtuk azt is, hogy nagy tapasztalattal rendelkező műrepülőpilóták is csak a Fujinál nagyobb teljesítményű gépekkel vállalkozhatnak gyors kanyarodásra. A repülőmérnök azt is hangsúlyozta, hogy a mai korban meghonosodott képzési folyamat biztonságos, de semmiképp nem elég ahhoz, hogy egy pilóta bravúrokra törekedjen. A gép teljesítményét és a fizika törvényeit illik mindenkinek tiszteletben tartani. A látvány is tanúsítja, hogy a szép, formás kisrepülőgép egy pillanat alatt roncsokká válhat (fotónkon). Bende Lajos minden pilótát int a tanultak betartására, mert az esetek nagy százalékában a levegőben manőverezésre már semmi esély nincs. Ez okozta itt, városunk határában a közelmúltban a három férfi és az egy női utas katasztrófáját. Hősök Napja E sz ter gomb an 1925 óta állami ünnep Magyarországon május utolsó vasárnapja, a Hősök Napja, amikor is a magyar történelem kimagasló hőseire és mártírjaira emlékezünk. 1945 után persze tiltva volt e nap megünneplése, de 1989-tól ismét szabadon lehetett adózni hőseink emléke előtt. Esztergomban az idén május 26-án délelőtt a Vitézi rend tagjai koszorúztak a Kis-Duna partján lévő első világháborús emlékműnél. Szendrő Péter, a Rend képviselője rövid beszédét így fejezte be: „várjuk a magyar feltámadást!" Délután a Szent Anna (közismertebb nevén: Csalamádé) temetőben újabb koszorúzással folytatódtak a megemlékezések, majd a Hősök terén tartották a központi ünnepséget, ökumenikus istentisztelettel. Elsőként Beer Miklós katolikus püspök beszélt azokról a magyar hősökről, akik életüket adták népükért, szabadságukért. Őt Németh Lajos református, majd Szabó László evangélikus lelkész követte. Németh Lajos elmondta, hogy délelőtt a református templomban a nagykőrösi református főiskola diákjai színdarabot adtak elő Gulyás Lajosról, akit az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítéltek, majd kivégeztek. Az sem számított, hogy Gulyás Lajos lelkész volt! Meghallgathattunk egy megrendítő szavalatot az egyik idősebb '56-os nemzetőr előadásában, majd dr. Bokor Imre ezredes tartotta meg ünnepi beszédét. Előadásában kifejtette, hogy hazánk az első volt Éurópában, ahol a Hősök Napját nemzeti ünneppé nyilvánították. Beszélt az ötvenes évek terrorjáról, 1956 hőseiről és arról, hogy még most sem ünnepeljük meg méltóképpen a Hősök Napját. Nagyhatású beszédét követően a szlovákiai, a kéméndi, illetve az ipolyszalkai asszonykórusok adtak műsort. Befejezésül ismét koszorúzásra került sor. Szép gesztus volt a rendező szerv, az '56-os Nemzetőrség részéről, hogy az ünnepség után vendégül látta a résztvevőket a Belvárosi Plébánián. (dezső)