Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-16 / 19-20. szám

2002. május 16. Esztergom és Vidéke 5 ,Az egyház a magyar népért és a magyar néppel munkálkodik" Paskai László bíboros gondolatai a köszöntőihez úgynevezett Diognetoszhoz írt levél tartalmazza: „ami a testben lélek, azok a keresztények a világban". Az újkorban több szellemi irányzat az egyház működésének visszaszorítására törekedett, az állam és az egyház szétválasztását hangsúlyozta, mert a közélet fejlődését féltették a kereszténységtől. Ennek az irányzatnak a káros hatásait többszörösen megtapasztaltuk. A miniszterelnök úrtól vallott együttműködés azt segítette, hogy legyen lélek a magyar társadalomban. Olyan lélek, amely megakadályozza az öncélú és gátlástalan magatartások érvényesülését, és amelyet szimbolikusan a versíró ars poeticája így foglalt össze: „költő hazudj, csak rajt' ne fogjanak", hanem arra törekszik, hogy az a becsületesség, lelkiismeretesség éljen az állampolgárok lelkében, amelyet a Szentírás így tár elénk: „bármit tesztek, tegyétek szívből, hiszen az Úrnak és nem embernek teszitek" (Kol 3,23). Köszönetemet fejezem ki Miniszterelnök Úrnak ezért a beállítottságáért, amellyel a magyar nép lelki értékeinek a munkálását szolgálta. A történelmi feljegyzések szerint a 82. érsek vagyok az esztergomi széken. Valamennyi előd a magyar nép erkölcsi értékeinek a munkálója volt. Az utánam következők is ugyanezt a feladatot fogják folytatni, kedvező vagy kedvezőtlen külső körülmények között, hogy elmondható legyen a most elkezdődött évezredről is, hogy az egyház a magyar népért és a magyar néppel munkálkodik. Isten áldását kérő jókívánságomat a ferences közösség jelmondatával fejezem ki. „Pax et bonum!"; szokásos fordításban: áldás, békesség vezesse Államelnök Úrnak és a magyar nép valamennyi vezetőjének a munkáját. (Pálos) Lapunk előző számában köszöntöttük az esztergomi érseket 75. születésnapja alkalmából. írásunkban utaltunk arra, hogy május 8-án (már lapzártánk után) Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntőre hívta a főpapot a Parlamentbe. Államelnökünk Orbán Viktor miniszterelnök, Ader János házelnök, miniszterek, a közélet neves személyiségei jelenlétében mondott köszöntőt. Paskai László válaszszavaiban napjaink közhangulatát sem kerülte meg (fotónkon Pálinkás József oktatási miniszter és Latorcai János országgyűlési képviselő társaságában). Szavaiból idézünk: - Hálásan köszönöm Államelnök Úr megtisztelő köszöntését. Hosszú út áll mögöttem, sokféle szolgálattal és sokféle külső körülménnyel. Hálát adok Istennek, aki erőt adott szolgálatom teljesítéséhez. Ugyanakkor köszönettel tartozom kiváló munkatársaimnak, akiknek a segítségével tudtam feladataimat végezni és akiknek egy csoportja elkísért. Eletem nem fiatalkori elgondolásom szerint alakult. A ferences közösség eszménye vonzott, ennek a közösségnek a tagja lettem. De csak öt esztendőt tölthettem a közösségben, mert a szocialista állam vallásellenessége feloszlatta a szerzetesrendeket és 1950-ben sokakkal együtt egyik napról a másikra én is az utcán találtam magam. Hálás vagyok a Gondviselésnek, hogy ennek ellenére lehetővé vált a papi szolgálat elnyerése. Végeztem különféle szolgálatokat, amelyeket egykori püspökeim bíztak rám, szolgálatokat, amelyeket II. János Pál pápától kaptam, elhárítva minden emberi elismerést. Lelkemben, ha botladozó lábbal is, mindig törekedtem azon az úton járni, amellyel a ferences közösség a súlyos megpróbáltatások közt élő magyarok segítéséért kiérdemelték a „barát" elnevezést. A „ mai ünnepélyes köszöntést mégsem hárítottam el. Tettem ezt azért, mert amikor a Magyar Köztársaság Államelnöke az Országház épületében köszönti Magyarország Prímását, kifejezésre jut az a tény, amely a millennium évében sokfelé volt olvasható: „Ezer éve érted és veled". Magyarország prímásai, nem hibák nélkül ugyan, mégis egy évezreden keresztül az egész magyar egyházzal együtt szolgálták a magyar népet, segítették küzdelmeiben, felemelték elnyomottságukban, formálták kultúráját, oktattak iskoláikban. Kötelességemnek tartom, hogy a mostani találkozáskor a legutóbbi idők két eseményét kiemeljem. Köszönettel tartozom Államelnök Úrnak, hogy mint a Szent Korona Tanács elnöke, a Tanács többi tagjának az egyetértésével engedélyezte, hogy a millennium évében a Szent Korona eljuthasson Esztergomba, ahol ezer évvel ezelőtt Szent István megkoronázásával kezdődött el a keresztény magyar államiság. Azon a napon Esztergom ismét fényben ragyogott és szolgálta történelmi önazonosságunknak és helyes nemzeti öntudatunknak az erősítését. A Szent Korona jelenléte az esztergomi bazilikában jelképesen kifejezte, hogy az egyház az állami vezetőkkel együtt ezer éven keresztül szolgálta a magyar népet. A nép szolgálatát segítette a miniszterelnök úrtól többször elhangzott elv, hogy nem az állam és az egyház szétválasztására, hanem az állam és az egyház konstruktív együttműködésére törekszik. Ebben a beállítottságban megmutatkozott az az irányelv, amelyet II. János Pál pápa Európa egységére vonatkozóan így fogalmazott meg: „Európának lélekre van szüksége". A kereszténység kezdettől fogva ezt a szerepet töltötte be a társadalomban , amint ezt a második század végén keletkezett írás, az Buddhista misztériumok a könyvtárban (dezső) Május 10-én, egy esős, misztikus hangulatokra okot adó estén Szerémy György buddhista tanító, „láma" és műfordító volt az „Esztergomi műhelyek" találkozó-sorozat vendége a városi könyvtárban. A találkozóhoz és a beszélgetéshez az adta az apropót, hogy a közelmúltban megjelent Szerémy György a néhány éve ismét Esztergomban élő műfordító - legújabb, negyedik műfordítás-kötete: Helmuth von Glasenapp: Buddhista misztériumok című könyve. Szerémy és tanítványai Nagyfalusi Tibor közreműködésével - ezúttal rögzített kiselőadást tartottak a buddhizmus rejtelmeiről és gyakorlati tudnivalóiról. „A buddhista tanítások európai szemmel látszólag áttekinthetetlenek és érthetetlenek" - szögezte le Szerémy. „In-' diában mindig erősebb hitélet volt, mint Nyugat-Európában" mondta többek között. Szó esett a lélekvándorlásról, arról, hogy a buddhista tanítók mindig élet-pártiak voltak, és nem kívánták híveiket önsanyargató életmódra nevelni, ennek bizonyítékául tea és vörösbor került az asztalra, majd rendkívül épületes, kötetlen beszélgetéssel zárult a tanulságos este. Szent Orbán-napi ünnepség Garamkövesden GARAM-PARTI MAJÁLIS Május 25-én (szombaton) 10 órától késő estig a Párkánytól alig 4 km-re fekvő Garamkövesd egész napos programra hívja és várja a Tisztelt Esztergomiakat! A Szent Orbán napján megrendezett majális 10 órakor ünnepi szentmisével kezdődik, majd a szentmisét követően 11 órakor a környékbeli falvak fiataljainak látványos lovas felvonulásában gyönyörködhetnek az odalátogató vendégek. 11 órától már készülődnek a résztvevők a regionális gulyásfőző versenyhez, melynek kiértékelése délután 5 órakor kezdődik, ezt követően a látogatók kedvezményes áron juthatnak hozzá a finom ételekhez. Persze addig sem kell „éhen halni", a nap folyamán a helybéliek kemencében sütött rétesekből rendeznek kóstolót a vendégeknek. 11.30-kor vezető kíséretével indul a Garamkövesdi-hegy Hunyadi-sziklájához a kezdő túrázóknak sem megterhelő gyalogtúra, melynek végállomásán a Garam és a Duna torkolatának és Esztergomnak csodálatos panorámájában gyönyörködhetnek a résztvevők. 14 órától kezdődik az Alsó-Garam mente és a Dél-Dunamelléki régió hagyományőrző ének-és táncegyütteseinek háromórás folklórműsora a szabadtéri színpadon. A rendezvény színhelyén felállított borsátorban a régió díjnyertes borait kóstolhatják meg a vendégek. Az érdeklődőket borkóstolással egybekötött pincelátogatásra is invitálják a házigazdák. A falu főutcáján konflisok is bérelhetők. A látogatók a templom és a Garam-part között, sétakocsikázás keretében ismerkedhetnek a falu nevezetességeivel. Az Orbán-napi ünnepség minden rendezvénye ingyenesen látogatható, a kitűnő ételekért, remek tájborokért is nagyon méltányos árat kérnek majd a szervezők. Családoknak, baráti társaságoknak egész- vagy félnapos programként is jó szívvel ajánlható e vendégszerető Garam-menti magyar falucska, amely kerékpárral is alig fél óra járásra esik Párkánytól. Legyünk ott minél többen, „odahaza" nagy szeretettel várják az esztergomiakat! -ko Bemerítő ünnepély a baptistáknál Mint az köztudomású, a baptista egyházaknál nincsen gyermekkeresztelés, hanem felnőtt korban, önkéntes alapon döntik el a hívek, hogy be kívánnak-e merít kezni. Az Esztergomi Baptista Gyülekezet Mikszáth Kálmán utcai imaházában május 5-én két fiatal, szinte még gyermekkorú gyülekezeti tagot merítettek be, bensőséges ünnepség keretében. Edina tizennégy éves, Gergő pedig tizenhárom éves korában döntött úgy, hogy a baptista gyülekezethez csatlakoznak. Bár már mindketten 1995 óta járnak a Patton Márk és Don Rice amerikai lelkipásztorok által alapított esztergomi gyülekezetbe. Hét év alatt igen szép fejlődés tapasztalható az esztergomi baptistáknál. Gyakran rendeznek konferenciákat vendég-prédikátorokkal, szeretetvendégségeket más esztergomi egyházak közreműködésével. Hamarosan elkezdődnek az új imaház építkezési munkálatai is, méghozzá a régi imaház udvarában. Mint azt Patton Márk lelkipásztor, a közösség vezetője megfogalmazta: - Nyitottak vagyunk mindenki iránt, legyen az bármelyik egyházhoz tartozó, mindenkit szeretettel várunk csütörtöki és vasárnapi alkalmainkra! (zső) Tíz éves a Pázmány Egyetem Május 11-én, szombaton, verőfényes időben Európa-nap címszóval ünnepelte a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem fennállásának tizedik évfordulóját. Miközben némileg sajgó szívvel megcsodáltam az egyetem festői környezetben lévő, Makovecz Imre és építésztársai által kőbe és fába álmodott épületcsodáit, eszembe jutott, hogy annak idején, tíz éve Esztergom is részesülhetett volna az egyetem nyújtotta lehetőségekben. De aztán mégis Piliscsaba győzött, és most már elmondhatjuk, sikeres választás volt az egykori szovjet laktanya átalakítása! Kalauzom, Bandi István, a Szent Vince Kollégium egyik vezetője szakavatott módon vezet végig a campus épületein, olyan kedvesek az egyetemisták, hogy még némi üdítővel és süteménnyel is szíveslátásban részesítenek. Az első fellépő együttes a tinnyei dalárda. Március 15-én volt az első fellépésük Tinnyén, Kossuth-nótákkal és népdalokkal, mivel Kossuth Lajos négy évig lakott a faluban. Az általuk meghívott kórus nem jött el, ezért a falu legjobb énekeseiből megalapították a jelenlegi együttesüket. Az egyetemi campus díszterén most erdélyi népdalokból és Kossuth toborzóiból előadott műsorukkal nagy sikert arattak a viszonylag kicsiny, de lelkes közönség körében. Egyébként több mint kétezer hallgatója van az egyetemnek, ehhez képest néhányszázan vettek részt az ünnepi műsoron, ami felettébb elgondolkodtató... Éles műfajváltást jelentett a második fellépő együttes, a Zoltán Erika Tánciskola pilisvörösvári csoportja modern táncokból tartott bemutatót. A pilisszántói Pántlika néptánc együttes ismét visszatérítette az érdeklődőket az autentikus népi kultúrához, majd következett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem három éve alakult néptánccsoportja. Galgamenti karikázót, illetve erdélyi, mezőségi táncokat mutattak be, nagy sikerrel. Itt jegyzem meg, hogy érdemes lenne felvenni a kapcsolatot az esztergomi néptánc együtteseknek a piliscsabaiakkal, közös táncházakat, fellépéseket tarthatna a két, lelkes tagokból álló, kezdő tánccsoport. Este rock-koncertekkel zárult az idei Pázmány-napok gazdag programja. Eszembe jutott, amit az egyik alkalmi idegenvezető mondott a Makovecz Imre által tervezett épület kupolái kapcsán: „A kisebbik kupola a tudomány, a nagyobbik a hit jelképe. Azt szimbolizálják, hogy a tudomány csak a hitre támaszkodva létezhet! Ezt a pápai nuncius mondta állítólag, amikor felavatta Makovecz Imre rendkívül szuggesszív megjelenésű épületegyüttesét!" Dezső László