Esztergom és Vidéke, 2002

2002-05-02 / 17. szám

2002. május 16. Esztergom és Vidéke 5 Czirok-festmények a Sziget Galériában A Tárih-i Üngürüsz írója Esztergomban van eltemetve?... (-los) Április 26-án délután Közelebb a gyökerekhez címmel megnyílt Czirok Ferenc kiállítása, melyen több mint félszáz alkotást láthattak az érdeklődők. Az alkotó ismerősei eljöttek Ausztriából, a fővárosból és környékünkről is. A Gyakorló iskola aulája zsúfolásig megtelt a képzőművészet tisztelőivel. Bangó Miklós tanár köszöntötte a megjelenteket, majd az intézet diákjai Debkowszki Dóra és Rieberger Anita balett-táncát, valamint Deák Borca fuvola muzsikáját élvezhettük. A címet adó festmény ugyan nem látható itt a tárlaton, mert az már magántulajdonban van, mégis a többi láttán hozzánk közelállónak érezzük Czirok Ferencet. Csodálatos színei, a „dobozok" tartalma, a képe' ken a fémlemezek alkalmazása lelkileg felemeli a nézelődőt. A megnyitóra nem jöhetett el mindenki, mert ezzel egyidőben másik két kulturális rendezvény is volt városunkban, másrészt be sem fértünk volna. Nekik üzenjük, hogy e csodálatos tárlat május 20-áig látható a Gyakorlóban. Áz esztergomi indíttatású alkotót a kiállítás alkalmából Juhász Albin alpolgármester köszöntötte, aki többek között a következőket mondta: - ... Régi ismerősöm, barátom Czirok Ferenc felkérésére állok itt Önök előtt, aki 1951-ben született Budapesten. Esztergomban nevelkedett és tanult 26 éves koráig. 1982 óta budapesti lakos. Jelenleg az év nagy részében Ausztriában (ás) Április 20-án a zeneirodalom egyik remekművét hallhatta a vízivárosi templomot megtöltő közönség a Városi Szimfonikus Zenekar 8. bérleti hangversenyén. Reményi Károly, szimfonikusaink művészeti vezetője ezúttal Bach Húsvéti Oratórium (Oratórium Festő Paschali) című, zenekarra, szólistákra és énekkarra komponált darabját választotta ki. A zenedarabot a XVIII. században leginkább Weimarban és Lipcsében működött szerző egyik legnehezebb művének tekintik. Bach a zenetörténet legnagyszerűbb alakja, írják róla a lexikonok. Több száz műve közül 198 az egyházi kantáta, melyben az akkori kor olasz és francia stíluselemeit ötvözi. A művek közül a leginkább játszott és a nagyközönség is a Máté-passiót, valamint a H-moll misét ismeri. 1734-ben mutatta be J. S. Bach a Karácsonyi Oratóriumot, melyet 1736-ban követett a Húsvéti Oratórium. Szimfonikusaink nagyszerűen felkészültek a darabból, melynek bevezető részében őket hallottuk. Az oratórium középső harmadában a szólisták áriái vették át 3 főszerepet. Szépen szólt Dunai Éva szoprán, Bakos Kornélia alt, Régenhardt András tenor és Laborfalvy Soós Béla basszus hangja. Á darab záró részében a kórusoké lett a főszerep. Emelkedő hangulatú, erőteljes hangzásukkal betöltötték a templomot. A hatvantagú énekkart a Balassa Bálint Vegyeskar, valamint a Pestlőrinci Szent Margit Plébánia Kórusa egyesítve adta. Vezényelt Reményi Károly. A komolyzenét szerető és értő esztergomi közönség Bach remekművének magas színvonalú előadásáért hosszan ünnepelte az énekeseket, a zenészeket és karnagyukat egyaránt. Rosta Bélától, szimfonikusaink nagyszerű titkárától megtudtuk, hogy vasárnap Budapesten szerepelnek, ahol Schubert Stabat Mater című oratóriumát adják elő a bécsi Hans Schamberger főzeneigazgató dirigálásával. Esztergomban május 6-án, hétfőn 16 órakor a Bazilikában szentmise keretében adják elő Liszt Ferenc Esztergomi él. Alkotásai, legyen az írás vagy képzőművészet, szorosan kötődnek városunkhoz. (...) Cirok Ferenc alkotásai szorosan kötődnek szülőföldje hangulatához, eszmeiségéhez, de nyitott minden élményre. Képzőművészeti kiállításokon 1996 óta vesz részt. írásai 1998-tól jelennek meg. Grafikái őstörténeti szakfolyóiratokban találhatók. Jelentős egyéni kiállításai voltak Budapesten, Szentendrén, Esztergomban, Münchenben, Karpunban, Innsbruckban és lakóhelyén, Zell am See-ben. Csoportos kiállításokon is részt vett: Hódmezővásárhelyen, Mártélyon, Nyergesújfalun, Zebegényben és itt a Sziget Galériában, a Czakó János Emlékkiállításon. A kiállításai közül, a kapruni az egyik legjelentősebb, amely az alagút-tűzzel van kapcsolatban. A 155 utas halálát okozó novemberi tragédia hatására, egy grafikai sorozatot készített. A megvásárolt képek bevételét az áldozatok hozzátartozóinak támogatására ajánlotta fel. Ebből a sorozatból 12 darabot láthatunk a kiállított művek között. A kiállított képek témái sokfélék. Szereti a virágokat, a fákat, a természetet, amelynek mi is részei vagyunk. Látunk figurákat, alakokat, embert. Sok virágot és csendéletet fest (például Színes virágok, Virágok oltára című képei). Nagyon szép a növényi ornamentika sorozat. Gyönyörű színekkel festi tájképeit, például: A felhős táj, az miséjét. Közreműködik Baróti István orgonaművész, vezényel Reményi Károly karnagy. Szimfonikusaink és énekkarunk hétfői szereplése része a Mariazell és MaErdőben című alkotásai. Tűzzománc képei kisméretűek, de jól komponált dekoratív munkák. Műveiben ábrázolja a kozmikus teret, az ég különös jelet. Erről tanúskodik a Jelek az égen című triptichonja. A tűzzgmánc képei között láthatjuk az Adám és Eva című alkotásait. Vegyes technikával készültek a Halak című kompozíciói. A felsorolt művek is jelzik a művész témaválasztását és a sokféle technikát, amit alkalmaz. Czirok Ferenc nem alakított ki sablonos, egyéni stílust. Ilyet sohasem keresett, talán ezért olyan sokoldalú a művészete. Nem volt nagy tehetségű, meghatározó egyéniségű mestere. A festő szemével lát, nyitott minden új élményre és megoldásra. Magával ragadó a sokszínűsége, a változatossága. Az összegyűjtött élmények egyszer csak teret kérnek, előbújnak, hogy művek szülessenek belőle. A természeti formák motívumait nem mindig ecsettel festi. Ezek a képek a szó fizikai értelmében a kézéi felületével festett megoldások. Nagyon szép, lírai alkotások születtek így. A művész életében kevés szabadidő van. Pihenés közben is játszik, kísérletezik. így jött létre a dobozok összetett, színes világa. A vegyes technikák között, érdekes az olaj, illetve a papírképek fémlemezekkel való applikálása. Felrúgja a beidegződött szokásokat, elveti a törvényszerűségeknek gondolt tendenciákat. Művészi hitvallása meghatározza sajátos egyéni útját... gyarország 650 év vallási kapcsolatai című nemzetközi konferenciának. A konferencia részletes programját lapunk első oldalán olvashatják. Napi munkám után, itt, az osztrák Alpok lábánál is ósdi szokásnak hódolok: nem a sokoldalú számítógép elé ülök gombok nyomogatni, hanem előveszem éppen kedvenc könyvemet, és olvasok. Mostani kedvencem A magyarok története, eredeti címén Tárih-i Üngürüsz. Latin eredetiből török nyelvre Mahmud Terdzsüman fordította, magyarra pedig Blaskovics József dr. (Bp., 1982. Magvető Kiadó). Utószavában - Matuz József turkológus professzor tanulmánya alapján Terdzsüman életrajzát, „karrierjének" történetét is összefoglalja. Az 1510-ben, Passauban született, bajor nemesi családból származó fiút, az akkor még mindig szellemi és társadalmi központnak számító budai királyi udvarba adták apródnak. A mohácsi csata után török fogságba esett. A hozzá hasonlóan előkelő származású ifjak számára ez különleges bánásmódot jelentett: Szülejmán szultán legmagasabb védnökségével udvari tanintézetekben (ún. szer áj-iskolában) „nevelték át" őket az oszmán birodalom művelt és hűséges tisztviselőivé. Mahmud - az aga majd a bég rangfokozatokat elnyerve - 1550-től portai tolmács, 1573-tól pedig főtolmács lett. (Török utóneve ezt a foglalkozást jelenti.) Diplomáciai kiküldetése alatt Prágában halt meg 1575-ben, - és itt következik a számomra különösen érdekes mozzanat: holttestét, lévén szó a rettegett szultán követéről, cinkoporsóban, a török birodalom akkori legközelebbi városába, Esztergomba szállították. Ami pedig a latinul írt magyar krónikát illeti, ez Székesfehérvár elfoglalása után, 1543-ban került a szultán - bizonyára az ottani levéltárban búvárkodó - tolmácsának kezébe. A mű - ahogy a fordító a Szülejmán szultánhoz intézett ajánlásában összegzi - „Üngürüsz tartományának a régi időktől fogva való történelmét tartalmazza, hogyan virágzott felmiért és mi módon lett a neve Üngürüsz, Budin nevű fővárosának miért nevezték Budinnak, régi fővárosuknak mi volt a neve, kik voltak a királyaik egymás után, mikor és ki ellen harcoltak és háborúskodtak, mennyi ideig uralkodtak és hogyan töltötték életüket." Mahmud Terdzsüman - valószínűleg 1550 - 1560 között született - fordítását^ háromszáz év múltán Vámbéry Ármin fedezte fel és hozta haza egyik törökországi útjáról a 19. század '50-es éveiben. A becses kézirat azután a MTA könyvtárába került, és máig ott található. Blaskovics nem ír arról, amiről forrásai sem tudnak: a főtolmács holttestét 1575-ben tovább vitték-e, vagy eltemették Esztergomban, amely akkor már több mint három évtizede a birodalom részének számított. A rangos főembert bizonyára itt sem dísztelen és jeltelen sírba helyezték volna végső nyugalomra, ami azonban az elkövetkező négy ostrom (1594, 1595, 1605, 1683) miatt a legkevésbé sem maradhatott háborítatlan. A Vár és a város épületeinek túlnyomó része elpusztult, velük együtt a török temetkezési helyek, síremlékek is. Elképzelhető viszont, hogy a városlakók vagy a Várat látogatók lába alatt valahol ott porladnak a magyarság történetét ékes török nyelvre fordító Mahmud Terdzsüman csontjai. Lehet, hogy a sors úgy rajzolta meg életének útját: a vén Duna partján indulva legalább a folyót illetően - még ha pár száz kilométerrel délebbre is - végül is hazataláljon. Czirok Ferenc A vaskapui Mária-szobor Az Esztergom és Vidéke ez évi, április 18-án megjelent számában írtam a vaskapui Mária-szoborról. Dobay Pál erdőtanácsos 23-án a következő levelet juttatta el hozzám: - Örömmel olvastam cikkedet az általam leírt vaskapui Mária-szoborral kapcsolatban. Megragadom az alkalmat, hogy konkrét javaslatot tegyek, és ötletet adjak a felújítással kapcsolatban. Á helyreállítás során mindenképpen meg kell őrizni az objektum környezetéhez simuló, tájba „illesztett" jellegét. Ne bontsuk ki tehát a szobrot és közvetlen környezetét az erdei lomb takarásából-védelméből. Rosszul értelmezett költségkímélés helyett időálló és kevésbé rongálható megoldásokat válasszunk. Bozótirtással kell elkezdeni a munkát közvetlenül a támfal tövében (körménél), a támfal által határolt területen. Folytatva a zöld jelzésű turistaútról leágazó, mintegy 8 m hosszú ösvény két oldalán. E munkák irtókapával elvégezhetőek, a bokrok tövét gyökerestől kiirtva. A meglepően épen maradt szobor nem igényel restaurálást. Felületi csiszolás helyett, vegyszeres kezelést javaslok. Mivel a szobortalpazat andezittufa anyaga erősen mállik, alapig történő lebontása és teljes újraépítése célszerű. Betonmag köré emelt ciklopot javaslok - az eredeti formát hűen megőrizve - fagyálló dorogi vagy inkább süttői vörösmészkőből. A két eredeti tábla műhelyben lecsiszolható, majd a szöveg ugyanolyan betűtípusban újra vésendő és festendő. A szobortalpazat hátoldalán egy harmadik, kisebb kőtábla elhelyezése célszerű, melyre a renoválás évszáma, a kezdeményező jogi személy(ek) neve, esetleg a kivitelező neve kerülne. A táblák nem csavarral, hanem beépítve kerülnének felerősítésre. Ez időállóbb és kevésbé rongálható megoldás. Szükséges a meglévő lépcsők korhű helyreigazítása, esetleges pótlása. A régi, támlás betonlábú pad és az ugyancsak betonanyagú persely maradványainak eltávolítása, helyükre, illetve két oldalt egy-egy támla nélküli, leásott lábú tölgyfapad elhelyezése. Javaslom, hogy a szakipari és egyéb tennivalók összehangolását, megszervezését és felügyeletét egy személy végezze! Lehetőleg nyugdíjas építész EBE-tag, akinek kivitelező gyakorlata is van, és szívügyének tekinti a feladatot. A város vezetőségétől kilátásba helyezett összeg nyilván nem elegendő a fent részletezett munkákra, ezért ennek kiegészítésére templomi gyűjtést és magánadakozást javaslok. Az első 1-2 ezer forintot örömmel adom! - fejezte be Dobay Pál. Bélay Iván ifijiő Jenő: Ötvenéves találkozó (vígjáték) E.Labíche: Első vizit (vfgjéték) .o)nnM mm Dés-Gesztf-Békés; A dzsungel könyve (musical) A rendezvény támogatói: Dobó Katalin Gimnázium, Esztergom Város Képviselő-testülete, Esztergom Város Polgármestere, Eurohíd Alapítvány, Közalapítvány a Várszínházi Nyári Játékok Támogatására, Trend 2000 Kft. Bach-oratórium a szimfonikusok hangversenyén