Esztergom és Vidéke, 2002

2002-04-18 / 15. szám

12 Esztergom és Vidéke 2002. március 1 5. Ilyen lesz az új elővárosi vonatszerelvény! (lm) Lapunk április 11-i számában Bemutatták a jövő elővá­rosi vonatszerelvényét címmel beszámoltunk arról, hogy próba­útra érkezett városunkba a német gyártmányú DESIRO VT 642 típusú dízelmechanikus motorvonat. Az íráshoz közölt fénykép sok olvasónknak felkeltette az érdeklődését. Többen kérték, hogy részleteket is közöljünk a jövő vonatszerelvényéről. Utána­jártunk és Ábrahám Lajostól, a MÁV területi igazgatójától fény­képet, valamint műszaki rajzot is kaptunk, amit közreadunk. A németországi vasútforgalomban nagyon elterjedt ez a vo­natszerelvény, a közepes forgalmú mellékszakaszokon, vala­mint az elővárosi forgalomban használják, ahol nincs villamosí­tás. A dízelmotorvonat felépítése nagyban hasonlít az autóbu­szokéhoz. A kocsiszekrény önhordó alumínium szerkezetű. A padlózatot, az oldalfalakat és a tetőrészt egyaránt szigetelő sző­nyegek borítják. Első- és másodosztályú szakaszból áll, 133 ülő­hellyel, az állóhelyek száma 90. A kocsiszekrény egyik részében, a többfunkciós térben felcsapható ülések helyezkednek el, vala­mint itt van lehetőség a kerékpárok, gyerekkocsik, vagy a terje­delmes csomagok szállítására. A WC zárt rendszerű és kialakítá­sa révén a testi fogyatékosok is igénybe vehetik. Lehetőség van kimozduló beszállórámpa utólagos beépítésére. A beszállótere­ket és az átmenőrészeket üvegfalakkal választják el az utastér más részeitől. Fűtéssel, szellőztetéssel, légkondicionálással van az utastér ellátva. A fel- és leszállást központi vezérlésű, két­szárnyú lengőajtók, elektromosan kimozduló lépcsőfokkal biz­tosítják, a padlómagasság 57,5 centiméter. A műszaki érdeklődésűeknek kedvére közöljük, hogy a szerel­vény teljes hossza 41,7 méter, a szélessége 2,8 méter, a tetőma­gasság 3,8 méter, az önsúlya 68,2, a teljes tömege 88,7 tonna. A meghajtó dízelmotor teljesítménye 275 kilowatt, legnagyobb utazósebessége óránként 120 kilométer. A MÁV területi igazga­tójától megtudtuk, hogy a szerelvény magyarországi bemutat­kozása sikeres volt, jövőre már nemcsak mutatóba, hanem hasz­nálatba is érkezik. AWII IAHIINNAARP-"* WHIP LILBí 113 II li H H tJ Slrop.^M H IBL 3650 6600 J650 _ _8350 : 1650, 3300 „ }24(1 20350 16500 Tisztelt Várospolgárok! Esztergomi polgár vagyok ma­gam is. Elég régen élek itt és talán túl sokat tudok szülővárosom múltbeli és jelenkori történelmé­ről ahhoz, hogy előrelássam: a vá­lasztások eredménye - ha így ma­rad, ahogy az első forduló mutatta - Esztergomnak nem sok jót ígér! Senkinek nem vagyok fogadott prókátora, szemben a hivatásos tollforgatók többségével. Nem va­gyok pártnak tagja, mindig bérla­kásban laktam, egyetlen vagyo­nom egy bicikli. Ebből következik, hogy az Orbán-kormány négy éve alatt sem gazdagodtam meg, bár családom élete egy kicsit köny­nyebb lett. A polgári gondolkodás és értékrend híve vagyok, mert történelmi tapasztalatom, hogy mindig a felelős és szociálisan ér­zékeny polgári gondolkodásmód emelte fel ezt a Nemzetet! Ezzel szemben a 20. század baloldali és liberális eszmerendszereinek az ország - és benne Esztergom - tra­gikus vesztese volt! Kénytelen vagyok most néhány olyan tényt felidézni, melyeket ha nem gondoljuk át, és rosszul dön­tünk, akkor nem állíthatjuk Ma­gyarországot, benne Esztergomot új fejlődési pályára! NEM FELEDHETJÜK: - hogy 40 év agymosása ben­nünk - és utódainkban is - máig hat! - hogy a szociális demagógiát a baloldal művészi fokra emelte, hogy erre 1919-től kiforrott, be­gyakorolt - és sajnos működőké­pes - eszköztárat használnak. Je­lenleg is! - hogy a baloldal jóléti ígéretei és a megélt valóság 1948-1989-ben és 1994-98-ben is szöges ellentét­ben voltak! - hogy a baloldal hatalmának megszerzéséhez, vagy annak meg­ingásakor mindig ellenségképet keresett (és talált!). így volt ez 1945-50 között, majd 1956 után, és így van ez ma is. Magyarorszá­gon csak nyilas-és baloldali terror volt, polgári sohasem! - hogy 1948-51 között Eszter­gomot a baloldali ideológia men­tén mindenéből kiforgatták! Hogy lélekszámának arányában - Buda­pest után - Esztergomból telepí­Ébredj, Esztergom!!! tették ki a legtöbb lakost, ezzel majdnem egy évszázadra „lefejez­ték" Esztergom polgárságát! - hogy önálló városi jogát is el­vették, 1961. január l-ig a Doro­gon működő Járási Hivatal alá­rendeltségében vegetált, sorsáról ott élő funkcionáriusok döntöttek (akik ma még élnek, azok az MSZP és a Munkáspárt tagjai). - hogy az előbbiek miatt Esz­tergom a fejlődésben visszama­radt, az állami javakból elsősorban az ún. szocialista városok része­sültek, például Tatabánya, Dorog, stb. Útjaink, közműveink, lakása­ink hiánya, egyáltalán a városi lét minden mai problémája e terhes múltban gyökerezik! A rivalizálás - bár kultúráltabb formában - ma is tart, Esztergom­nak szűkebb régiójában több az el­lenfele, mint a barátja! Emlékezzenek az 1994-98 közötti baloldali kormányzati időszakra. Nem volt túl régen! Négy év alatt több, Esztergom sorsát befolyásoló esemény borzol­ta a kedélyeket. Újból előjött a Dunaszaurusz réme, a nagyma­rosi vízlépcső megépítése! Közben az elégtelen finanszírozás miatt kórházunk adósságállománya 500 millió Ft-ra nőtt. (Lásd mostani "aggódásukat" az egészségügyért!) Ki emlékszik arra, hogy 1996­ban ünnepelte az ország a honfog­lalás 1100-ik évfordulóját? Tör­tént-e valami is Esztergomban? Kezdődött-e állami segítségből út­építés, bérlakásépítés? Támogat­ták-e azt, hogy Esztergom főisko­lai/egyetemi város lehessen? Tet­tek-e egyetlen lépést is a sziget és a város árvízvédelmi helyzetének megoldására? Én nem emlékszem: - mert nincs mire! Esztergom a baloldali ideológia mindenkori kormányainak mosto­hagyereke volt és az is marad! Miért lenne most másképp? MIT VESZÍTHETÜNK? - Leállíthatják az 1999-2002­között megkezdett, államilag tá­mogatott helyi beruházásokat! Esztergom 40 év alatt ennyi állami támogatást összesen nem kapott mint az eltelt négy évben! (Bánomi-áttörés útépítése, szigeti termálfürdő építése, bérlakásépí­tések megtorpanása, stb.) - Nem hihető, hogy a nagyma­rosi duzzasztómű megépítése kö­rüli háttértárgyalások titokban ne kezdődnének újra, legfeljebb job­ban „vigyáznak"! „Ráérnek" meg­építeni azt majd 2006-2010 között: - ez is perspektíva! Baloldali győ­zelem esetén Esztergom újabb négy évet veszteget el, még távo­labb kerül attól, hogy félszázados lemaradását behozza! Soroljam még? (Kórházunk ügye, oktatásügy, kultúra, stb.) Végezetül: nem várható el egy konkurens város polgár mesterétől, hogy szívből kép­viselje Esztergom érdekeit, ér­te lobbizzon. Nem is engednék! Tisztelt Esztergomiak! Ha húsz évvel idősebb lennék, nem aggódnék egy baloldali győze­lem esélye miatt. Mostani válasz­tásunk egyik legnagyobb tétje ép­pen az - ha erre eddig nem figyel­tünk fel -, hogy ad-e a sors esélyt arra, hogy a baloldal végre meg­szabaduljon a szocialista múlt ter­hes örökségétől, az azt képviselő személyiségektől. Mert az nem vitás: nemzeti ta­lajon fogant szociáldemokrá­ciára igenis szükség van! Szük­ség van annál is inkább, mert ma a nagytőke és a pénztőke szövetke­zett a gazdasági hatalom megszer­zésére. Tartson mindenki számve­tést: hány gazdag embert ismer, kik ők, honnét érkeztek?! Az átmázolt szocialista ideoló­gia és a kozmopolita liberalizmus összefonódásának vagyunk most történelmi tanúi, csak nem akar­juk meglátni! Nem sáfárkodtunk jól a szavazatainkkal! Nem egyéni sorsomért aggódom, a gyerekei­méért viszont igen. Meg egy jobb sorsra méltó, „szent és gyámolta­lan" városért! Ha április 21-én is kevesen le­szünk, ha nem tesszük félre valós és vélt sérelmeinket, ha két hete indulatból, valami, vagy valaki el­len szavaztunk és vasárnap is így teszünk: önsorsrontók le­szünk! Ezért kérem szülőváro­som minden szavazó polgárát: a jövőre szavazzon, ne a múltra! Esztergom jobbat érdemel! Tisztelettel: Koditek Pál esztergomi polgár en az üzemek megszűnésével, átszer­vezésével több mint ezer véradót ve­szítettünk el, velük együtt a munka­helyek véradószervezőit is. Megszűnt a munkahelyi véradásszervezés tá­mogatása, elismerése, megszűnt a véradáskor járó munkaidőkedvez­mény is. A néhány rendszeres vér­adón és kórházi dolgozón kívül új véradó alig jelentkezett. Csaknem elölről kellett kezdeni mindent. Első­ként a Szentgyörgymezői Vöröske­reszt titkára, Baka Györgyné szerve­zett az Olvasókörben véradást, ahol több mint ötvenen jelentkeztek első véradóként. A véradók személyes megszólításához nagy segítséget adott a Kék Duna Rádió. Az 1999 no­vemberében megszervezett Véradó Napon húsz vállalkozó adományát sorsolhattuk ki az év véradói között, mintegy tolmácsolva a város lakos­ságának köszönetét a névtelen, áldo­zatkész véradóknak. A véradók szá­ma közben hétről hétre nőtt, bekap­csolódtak a gimnáziumok végzős di­ákjai is, s azóta is évről évre több mint négyszázan segítenek az őszi és tavaszi hónapokban a rászorulókon. Egyre több munkahely kapcsolódott be a szervezett véradásba, többek kö­zött a Polgármesteri Hivatal dolgo­zói is rendszeres véradók. Megduplá­zódott városunk véradóinak száma, ami biztosítja a kórház betegeinek biztonságos vérellátását. Új hitellehetőség Átköltözött és korszerűsödött a véradóállomás Az EXIM Bank Rt. tájékoztatta kamaránkat 2002 februárjától élő új hitelkonstrukciójáról, melyet a me­zőgazdasági valamint élelmiszeripa­ri tevékenységet folytató vállalkozá­soknak, további mezőgazdasági te­vékenységet végző bejegyzett integ­rátoroknak ajánl a Bank. A termék neve Agrár-Eximhitel. Ennek igény­bevételével a vállalat jelentős költsé­get takaríthat meg, ugyanis kamat­kedvezményben és garanciadíj ked­vezményben is részesülhet, vala­mint a hitel folyósításakor egyéb költség nem kerül felszámításra. To­vábbi kedvezmény, hogy a hitelbírá­latért külön díjat nem kell fizetni. A hitel célja: A mezőgazdasági termelés és feldolgozás piaci ver­senyképességének javítása, a terme­lés és az értékesítés előfinanszírozá­sa, a felvásárlás és raktározás, vala­mint a halasztott fizetésű értékesí­tési ügyletek elősegítése. Igénybe ve­vők köre: húsfeldolgozók, halfeldol­gozók, gyümölcs és zöldség feldolgo­zók, növényi és állati olajgyártók, tejfeldolgozók, malomipari termé­kek gyártói, egyéb élelmiszer gyár­tók, bortermelők, mezőgazdasági te­vékenységet végző bejegyzett integ­rátorok. A hitelkonstrukcióról rész­letes tájékoztatót a Vállalkozói Kap­csolatok Főosztályának munkatár­sai adnak telefonon (06/1/374-9100). A tájékoztató anyag rövidített válto­zata kamaránknál is megtalálható. (Ps) A Vaszary Kolos Kórház megújulási programjához tartozott a vértranszfúziós osztály felújítása. Az Irinyi utcai épületből beköltöztek a kórház területére, a volt urológia emeleti részébe, ahol új műszerek­kel, berendezésekkel is gazdagod­tak. Április 9-én Sólyom Olimpia fő­igazgató köszöntötte a vendégeket, köztük Mikola István minisztert, Hargittai Mária országos főigazga­tót, Latorcai János országgyűlési képviselőt, Meggyes Tamás polgár­mestert és a jelenlévőket (fotónkon). A miniszter, aki korábban a véradás országos szervezetét reformálta meg, jó ismerője e területnek, így kü­lönösen is jól esett hallani kórhá­zunk iránti dicséretét és gratuláció­ját. Rövid műsor keretében Boros György saját versét szavalta^ a Balassa kórus szólistái, Dunai Éva és Pohner Hedvig énekeltek, mind­hárman sokszoros véradók. A meg­nyitón Mikola István donorigazolvá­nyokat is átnyújtott (fotónkon). A véradás jelenlegi helyzetéről rövid interjút kértünk Szabó Márta főorvostól, aki többek között ezeket mondta: - A rendszerváltást követő-

Next

/
Thumbnails
Contents