Esztergom és Vidéke, 2001

2001-03-13 / 10-11. szám

8 ESZTERGOM ES VIDEKE 2001. március 13. A Pilis első t

uristaházai Prokop Gézának, a közalapítványi uradalom pilisszentkereszti királyi erdőgondnokság vezetőjének emlékeiből idézünk: „Egy verőfényes szép májusi délután 1888. május 21én két vándor kopogtatott be piliszszentkereszti házam portáján... az egyik, a hatalmasabb termetű dr. Téry Ödönnek mutatkozván be, arra kért, hogy engedjem meg neki és kísérőjének a közalapítványi erdőn való átmehetést, mert - úgymond - Dömösre igyekeznek. Természetesen az. engedélyt a legnagyobb készséggel és előzékenységgel megadván, kalauzul az. urak mellé egy erdőőrt rendeltem ki. Ez volt Téryvel való elsó' találkozásom, illetve ezen találkozásunk pillanata volt az, midőn én őt szeretetreméltó modoránál fogva nagyrabecsülni tanultam." A nagy találkozást számtalan közös kirándulás követte. Ezeken határozták el, hogy a Magyarországi Kárpát Egyesület osztályaként működő, s Budapesten székelő egyesületet alakítanak. Ez lett a Magyar Turista Egyesület. „Dr. Téry Ödön természetimádata volt az az erő, mely az. egyesület létesítésének eszméjét folyton napirenden tartotta és valóraváltását óriás mértékben előmozdította. - Egy gondolat bánt engemet, mondá egy ízben nekem, szeretnék a Dobogókőn menedékházat építeni, de a nagy baj abban rejlik, hogy nincs hozzá területem, ahol felépülne. -Ne búsulj, Ödön, felelém neki, adok én neked egy kis területet a menedékházhoz, de ahhoz a feltételhez kötöm, hogy a menház Ónagyméltósága báró Eötvös Lóránt úr nevét viselje. Éljen - mondá barátom. Az. építés megkezdődött s rövid pár hónapra rá hirdette is Dobogókő ormán az egyesület életvalóságát." Korabeli beszámolók szerint a megvalósítás útjában már csak a ma is ismert nehézségek álltak: a megszerezendő telek zűrzavaros tulajdonjogi viszonyai, a vadászok ellenállása, a Pilisvidék útjainak használata, a fuvarosok összefogása (idegen fuvarost a Dobogókőre nem akartak engedni), a Mátrából hozott ácsmester lustasága... Végül a közalapítványtól szerzett épületfából egy Esztergomból hozott vállalkozó - Pfinn József tervei szerint - 1897 őszére becsülettel elkészíti a keiből épített ház mellett jelenleg is álló kis kétszobás faházat. Irigylésre méltó az a tettvágy és természetszeretet, amely a kezdeti lendületet tovább vitte és így 1899 augusztusára felépült a Magas-Tátra Öttó katlanában emelt Téry-menedékház, majd 1906 júniusára a Dobogókői új kőház is. A példa utat mutatott és sorra épültek a menedékházak. Teljesült Prokop Géza kérése is: a dobogókői turista központ báró Eötvös Lóránt nevét vette fel. RexaIván Báró Eötvös Lóránt turistaház I. A kezdetben csak ilyen egyszerű volt! A menedékház a fennsík nagyszerű kilátást nyújtó letöréséhez közel, a Prokop Géza által adományozott telken épült fel. Az épület főhomlokzata dél felé néz, háta mögött van a szép kilátást nyújtó sziklaperem. A ház építése a helyszínen található kőzetből és a Kultuszminisztérium által adományozott faanyagból, Pfinn József tervei szerint készült, tíz-tizennégy férőhellyel. A felavatás 1898. június 5-én volt. A látogatottság hamarosan olyan méretű lett, hogy 1900-ban már fölvetődött a bővítés gondolata. II. Időközben a menedékház-telep megnagyobbodásával új terv alakult ki, amely a bővítést elejtve új, erős kőházat kívánt megalkotni. 1906. június 3-án avatta fel az egyesület az új épületet, melynek felépítését csaknem minden külső segítség nélkül az egyesület tagjainak önzetlen lelkesedése, áldozatkészsége tette lehetővé. Lukse-Fábry Béla tervei alapján Gabrinyi Sámuel piliscsabai vállalkozó építette a helyszínen található andezitbe!. Az emeletes épület földszintjén őrszoba, konyha és étkező, az emeleten kétszer tíz, egy 6 és egy 4 ágyas szoba várta a turistákat. 1912-ben 120 személy befogadására alkalmas veranda épült a ház keleti oldalához. III. 1932-ben már nem annyira a bővítés, mint inkább az épület kommunális ellátottságát kellett kialakítani. 1935-ben megépült a Pilisszentkereszttől a menedékházig vivő autóút. Ez a forgalom megkétszereződését vonta maga után. „Sasfészek" turistaház - Feketehegy A Pilis-nyereg útjelzéseinek „csomópontjából" kiindulva, ÉK irányban a Feketehegy lapos gerincére jutunk. Ha a tető széles vonalát követjük, a hegy nyugati letörésénél egyszerű, de kedves menedékházhoz érünk. A dobozforma ház oldalában falépcsőt találunk, melyen fellépve kilátó-szerűen épített lapos tetőre jutunk. Az elénk táruló panoráma vetekszik Dobogókő panorámájával. Ezt a házat Esztergom város építette. Az 1933. október 15-ei felavatása egyben egy addig tilos terület megnyitását is eredményezte. AII. világháború után a férőhelyek számát a dorogi bányász egyesület turistái - a bánya anyagi és szállítási segítségével - a terasz beépítésével bővítették. Jelenleg tizenhat férőhely várja a fáradt vándorokat. Ezenkívül semmilyen egyéb szolgáltatás nincs. A ház (jelenleg) megközelíthető Kesztölc, illetve Pilisszentlélek felől a Postás úton is. Brilli Gyula menedékház - Vaskapu Az MTE esztergomi osztálya megalakulása után alig három évvel emeltette ezt a kőből épült menedékházat; 1914. június 29-én avatták fel. A ház ekkor még csak egy kicsi ebédlőből, egy pici konyhából és verandából álló földszintes, nagyteraszos, 4 ágyas épület volt. Az I. világháború alatt a gazdátlan menedékház állaga jelentősen leromlott. 1923-ban került sor az épület felújítására, melynek során szoba-konyha, valamint 8 fekvőhely kialakítására volt lehetőség. Az örvendetes fellendülés két évvel később újra bővítésre késztette az esztergomiakat: 1925-ben jelentős költséggel emeletet húzattak rá, ezzel újabb három szobával gazdagodhatott az épület. Ennek avatóünnepségére 1925. augusztus 15-én került sor Az 1970-es években a pilisi turista-objektumokat a Pilisi Parkerdő Vállalat gondjaira bízták. Az új gazdák - jó gazdáknak bizonyultak: az elhasználódott turistaházat a talajszintig lebontották és a régivel azonos küllemű új épületet hoztak létre, melynek felavatása a menedékház „nyolcvanadik születésnapján",/ 994. június 29-én volt. Zsongás Kinek jelentsem, hogy nő már a nap, eresz-i surranta szél a völgybe csap. Kinek mondjam: hallod a drága neszt? A cinke nyírfákon pengetni kezd. (Aprily Utjos) Március van, újjászülelőben a természet. Tanúi akarunk lenni? Mi sem könnyebb! Két közeli, soha meg nem unható tájrész szinte kínálja magát: a Vaskapura és a Strázsa-hegy környékére gondolunk. Mindkét terület a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A Vaskapu hegyére - a dobogókői úton lévő Rozália-kápolna mellett elhaladva - a Kálvária út piros jelzéseit követve juthatunk el. Legtöbben a cigánykút felé haladnak, majd a „pléh-krisztus" érintésével jutnak fel a Király Albert turistaházhoz. A teraszról gyönyörű a kilátás. Innen a zöld jelzésen menjünk lefelé a Fári-kúthoz. Esztergomban - a 10. számú út Dorogot elkerülő szakasza és a Suzuki-út találkozásánál - fogadó és oktatóbázist épített, illetve tanösvényt létesített a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Itt a Strázsa-hegy (lőtérpuszta) faj gazdag növény- és állatvilágának megtekintésére, tanulmányozására van lehetőség. (Érdeklődni lehet: 06(60) 311-498) A márciusban virágdíszbe öltöző, a formájuk vagy egyéb tulajdonságaik miatt érdekes egyéb növények közül néhányat ismertetünk (jelmagyarázat: * = védett növény, ! = gyógynövény): apró nőszirom (*), báránypirosító (*), borostyán(!), csepleszmeggy, csertölgy, erdeifenyő, erdei ibolya, erdei madársóska, fehér akác (!), fehér fűz, fekete bodza (!), fekete kökörcsin (*), fürtös gyöngyike, galagonya (1), gyepiirózsa (!), gyermekláncfű (!), gyertyán, hegyi juhar, homoki nőszirom (*), húsos som, illatos ibolya (!), kapotnyak (!), kikeleti hóvirág, korai juhar, kökény (!), közönséges orgona, közönséges boróka (!), leánykökörcsin (*), lepényfa, mahónia, martilapu (!), mezei juhar, mocsári gólyahír (*), mogyoró (!), odvas keltike, pásztortáska (!), pettyegetett tüdőfű (!), piros árvacsalán, piroslóhunyor(*),reketytyefűz, réti boglárka, Sadler-imola (*), sajmeggy, salátaboglárka, tavaszi hérics (*!), tavaszi kankalin (!), tavaszi tőzike, télizöld meténg (!), törpemandula, vadcseresznye, virágos kőris. Jó időben a méhek is szorgalmasan járják a virágzó növényeket. A fűz, a mogyoró, a som, az ibolya bőséges virágpora és nektárja biztosítja a családok kielégítő tavaszi fejlődését. Ehető gombáink közül a kucsmagombák megjelenése várható a Sipoló-hegy és a Kusztusi-dűlő területén. Nemcsak a földi tájak élete pezsdül föl ilyenkor, hanem a levegőben is megindul a tavaszi zsongás; távoli, téli szálláshelyeikről érkeznek már vándormadaraink is. Néhány korán érkező fajt megemlítünk: barátka, barázdabillegető, bíbic, búbosbanka, csicsörke, esi lp-csalp füzike, erdei pinty, erdei pacsirta, énekes rigó, fehér gólya, füstifecske, házi rozsdafarkú, mezei pacsirta, vörösbegy, vörös vércse, seregély. A seregély kivételével minden madár védett! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2001-et a Bibic Védelem Évének nevezte meg. Akik jobban meg akarják ismerni e területek növény- és állatvilágát, geológiai viszonyait, azok számára ajánljuk Bauer Norbert-Barna János: Dorog és Esztergom környékének növényvilága (1990), Kovács Zoltán Pál: Egy lejtősztyepprét flórájának természetvédelmi kiértékelése (1197), Pick József: A dorogi turistaság 50 éve (1988) Klotz József