Esztergom és Vidéke, 2001

2001-03-13 / 10-11. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 2001. március 13. A Főpásztor jubileuma A pápa köszöntötte Paskai Lászlót Amikor Krisztus szolgája lettél, nem tanúsítottak nagy tiszteletet az emberek a vallás iránt, te mégis a papi hivatást, a hit mindenki előtti hirdetését vállaltad. Egyebek között ezzel a gondolattal köszöntötte II. János Pál pápa Paskai László bíboros-prímást, esz.tergom-budapesti érseket pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából. A pápa meleg szavakkal köszönte meg a bíborosnak az. elmúlt öt évtized során különböző beosztásokban végzett eredményes tevékenységét. Aranymiséje homéliájában Paskai László elmondta: amikor pappá szentelték, az országban akkor emelkedtek tetőpontjukra a vallásellenes támadások. - Akik ebben a bizonytalan helyzetben vállalták a papi szolgálatot - emelte ki a bíboros - olyan értéket és szépséget ismertekfel benne, amelyért minden áldozatot érdemes vállalni. (MTI hír, március 5.) Március 3-án díszbe öltözött a Bazilika. A nagyharang szava ünnepi áldozat bemutatására hívott: a bíborosi arany misén az egyház, a közélet számos képviselője és a hívek sokasága töltötte meg a székesegyházat. A templomhoz érkező főpásztort az Esztergom környéki egyházi régió hittanos tanulóinak képviselője virággal és szerény ajándékkal fogadta. A szentmise elején Karl-Josef Rauber nuncius II. János Pál pápa üzenetét olvasta fel, majd Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar nevében-mint elnök - köszöntötte az ünnepeltet, Spányi Antal püspök pedig az egyházmegyei papság és hívek közösségének képviseletében. Ó adta át az előbbiek ajándékát: egy aranyhímzésű' miseruhát. A Szent Sír Lovagrend albát és cingulust, a Ferences Rend infulát, a Máltai Lovagok pásztorbotot ajándékoztak a jubilánsnak. A Bíboros Atya már ebben az öltözékben celebrálta - 11 ugyancsak jubiláló paptestvérével együtt - ünnepi aranymiséjét. 0 maga tartotta a szentbeszédet, amely a hála gondolatára épült, idézve a zsoltáros szavát: „Áldjad lelkem az Urat, és ne feled el, hogy veled mennyi jót tett. " Rámutatott azokra a nehéz időkre, amikor mindannyian - a papi hűségre és kitartásra felesküdve- vállalták az éppen nem könnyű szolgálatot; amikor az egyház elvesztette minden intézményét, a vallásgyakorlás diszkriminációval járt, a hitoktatás korlátokba ütközött, a papi tevékenységet az állandó áthelyezések is nehezítették. Nagy tisztelettel említette beszédében Zadravecz István ferences rendi püspök atyát. A papság szentségét a Magyar Szentföld Fájdalmas Anya elnevezésű kápolnában kapta. Az államosítások után ez megszűnt, ide tehát nem tudott elzarándokolni. (Reggel hét órakor felkereste szentelő püspöke nyughelyét a ferences templom kriptájában, virágot helyezett el és imádkozott.) Hálás lélekkel emlékezett meg egykori lelkivezetőjéről, Karácsonyi atyáról (az esztergomiak Aladár atyaként ismerték és tisztelték), akitől igen sok fontos útmutatást kapott későbbi munkájához. Ezek után két kiemelkedő életélményéről számolt be: mindkettő Esztergomhoz kötődik. Az első a kárpátaljai magyaroknak nyújtott lelki támasz, a ferences atyák nagyszőllősi missziós központjának kialakítása által. Másik nagy élménye természetesen II. János Pál pápa magyarországi látogatása volt, azokkal a tapasztalatokkal együtt, amelyeket a meghívás diplomáciai előkészítése során szerzett. Végül megköszönte a Boldogságos Szűznek égi édesanyjának - sok-sok segítségét és eföldi munkatársai támogatását is. A szentmise felajánlásakor egy ifjú pár és gyermekük vitte az oltárhoz az áldozati adományokat. Szentmise után mi, hívek is hálatelt szívvel búcsúztunk a jubiláló főpásztortól, aki a jelenlévők mindegyikét emléklappal rajta a Bakócz-kápolnai Szent Szűz-kép reprodukciójával ajándékozta meg. Eck Alajos ÚJRA NYIT A KERESZTENY MUZEUM A Simor-kiállítás április végéig látható „A kettős magyar jubileum, az államalapítás és egyház.sz.ervez.és millenniuma Esztergomban harmadik jubileummal is bővül: 125 éves a Keresztény Múzeum. 1875. október 12én délután 4 órakor nyitotta meg Simor János bíboros, hercegprímás a maga képgyűjteményét a Bibliothéka emeletén." Ezekkel a szavakkal emlékezik meg Cséfalvay Pál a Simor János és a kortárs művészet címmel megrendezett kiállítás most készülő katalógusában a Keresztény Múzeum 2000-ben ünnepelt születésnapjáról. A múzeum megalapítója, Simor János (1813-1891) bíboros, hercegprímás, a XIX. századi műpártolás egyik legnagyobb alakja volt. Az általa megszerzett 564 kép közül ma elsősorban a középkori és reneszánsz műveket értékeljük. Simor János és kortársai szemében viszont a XIX. századi alkotások voltak fontosabbak. hiszen ezek határozták meg a kor egyházművészetét. O ugyanis olyan, az itáliai főúri galériákhoz hasonló gyűjteményt kívánt létrehozni, amely elsősorban a kortárs művészek számára ad példát. Simor legfőképpen a nazarénus művészeket értékelte, ezért igen sok alkotást vásárolt ezektől a külföldi mesterektől. így kerültek többek között Hubert Sattler, Gebhardt Flatz. Franz Ittenbach. Frnst Degerés Eduárd Steine alkotásai I• sztereómba. De nem kerülték el a mecénás figyelmét a tehetséges magyar művészek sem; felkarolta például Paczka Ferencet és Ligeti Antalt. A hazai mesterek közül legtöbbet Markó Károly hagyatékából vásárolt, kedvelte Szoldatits Ferenc és Liezen-Mayer Sándor képeit is, de vásárolt Orlai Petrich Somától és az ifjú Lotz Károlytól is. Ezeket a Simor prímás által nagyra becsült XIX. századi műveket is megtekinthetik a Keresztény Múzeumban az esztergomi polgárok és az idelátogató turisták. Remélhetőleg hamarosan megjelenik a kiállítást kísérő katalógus is, melynek szerzője Cséfalvay Pál, szerkesztője Kontsek Ildikó; a katalógusban szereplő több mint száz nagyszerű fotót pedig Mudrák Attila készítette. A kiadvány három nyelvű, a magyar mellett angol és német nyelven is olvasható. Ezen a tárlaton kívül még egy időszakos kiállítással is várja látogatóit a múzeum, amely a Szent István és műve falikárpitot mutatja be. Magát a kárpitot a Főszékesegyházban már megcsodálhattuk, most azonban az előzetes terveket, a kárpit készítésének történetét és a Szent István kápolna terveit is részletesen megismerhetjük. Érdemes tehát ellátogatni a Keresztény Múzeumba, amely rövid téli szünet után március 5-étől újra várja látogatóit. Vágó Katalin Hidak a Dunán Épül a Mária Valéria híd hisszük: nem csupán a párkányiak és az esztergomiak örömére. Épül a híd, amelynek semmibe nyúló karjai évtizedekig egymást keresték. Épül a valóságos híd, amely mindeddig csak jelképpé csonkulva létezett Európa közepén. S amíg a híd karjai a semmibe nyújtózkodtak a víz felett, addig csupán a kultúrák, az emberi kapcsolatok ívelték át a folyót, s az ember szabta országhatárt. Tíz éve került kapcsolatba a József Attila Altalános Iskola, előbb a párkányi Városi Művelődési Központtal, majd az Ady Endre alapiskolával, és az együttműködés köre íme, napjainkban is tovább bővül - a szlovák alapiskolával és a Művészeti Alapiskolával is. Február 20-án Himmler György, Párkány Város Önkormányzata Kulturális Bizottságának elnöke és Láposi Elza, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Oktatási Bizottságának elnöke nyitotta meg a József Attila iskolában a 2. Párkányi Hét rendezvény-sorozatát. A megnyitón részt vett Fekete László, Párkány alpolgármestere, a párkányi önkormányzat több vezetője, valamint a partner intézmények igazgatói. A megnyitót a Művészeti Alapiskola zenei tagozata tanulóinak és tanárainak műsora tette emlékezetessé. Különösen a - műsorszámként nálunk kevéssé alkalmazott tangóharmonika aratott nagy tetszést. A megnyitó keretében a képzőművészeti tagozat rajzait és festményeit tekinthették meg az érdeklődők a Bánomi Galériában. A megnyitót követő napokban sokan vendégeskedtek a párkányi gyermekcsoportok közül városunkban. A Papp Katalin által* igazgatott Művészeti Alapiskola tanárai és tanulói a Városi Zenedében adtak nagysikerű hangversenyt. A szlovák alapiskola tanulóiból alakult Sturovcata együttes a szlovák nép táncaiból, dalaiból adott ízelítőt a bánomi iskolában Danié la Zelinkova értő vezetésével. Február 23-án a Kisbojtár együttes és a Tücsök zenekar a Szentgyörgymezői Olvasókörbe várta az érdeklődő gyerekeket. A zsúfolásig megtelt teremben nagy sikert aratott a Hégli Marianna irányította tánccsoport és a szentgyörgymezői táncházból jól ismert Tücsök. A városrész két óvodájának kicsinyei együtt tapsoltak a József Attila iskolásaival a Himmler Zsófia gyönyörű és ötletes bábjait mozgató gyerekeknek. A Kuckó bábcsoport a Békaszerelem és a Varjúfivérek című meséket mutatta be. Batta Jolán irányításával dolgozik a Csángáló színjátszócsoport. Ok - mint a Párkányi Hét utolsó vendégei - a Palacsintás király című mesét mutatták be. A csoportvezető jeles néprajzos, így a saját gyűjtésű palóc mesékből is hozhattak nekünk ajándékot a szlovákiai magyarság körében jól ismert, díjnyertes mesemondók. A párkányi fellépők a KTG Taba Gábor - tulajdonában lévő kishajóval ingyen utazhattak a két part között. Köszönet illeti a tulajdonost a rendezvény támogatásáért Épül a valóságos híd - s rajtunk áll, hogy mire felépül, további szellemi hidak íveljenek át a Dunán. Hidak emberi, baráti, kulturális kapcsolatokból, hogy legyen miért, legyen kiért átjönni, átmenni a hídon. Ehhez segítettek hozzá a Párkányi Hét rendezvényei. Pifkóné Zachar Anna Karesz végakarata A Magyar Televízió (M2) március 19-én és 20-án 20.45-ös kezdettel mutatja be a Karesz végakarata című kétrészes dokumentumfilmet. A film egy droghalált halt fiatalember és családja sorsán keresztül szól arról a halálos veszedelemről, amely egyre több fiatal életét fenyegeti, s amely szinte feltartózhatatlan káros burjánzással hálózza be a magyar társadalmat is. A Gáspár család önzetlen és önkéntes közreműködésével, valamint a felajánlott családi filmanyag felhasználásával készült film a heroinhalálban elhunyt 21 éves Karesz leépülésének folyamatát követve a szenvedélybetegségek elhatalmasodásának okait is feltárja, példázva, hogy a drog rabságából sokszor a legjobb szándékkal sem tud szabadulni a beteg. Erre utal Karesz édesapjának a filmben elhangzó vallomása is, amelyben a forgatás során vállalt személyes közreműködését ekképpen indokolja: „A droghalálban elhunyt fiam, a Karesz tiszta pillanataiban gyakran mondogatta, hogy őúgy szeretne segíteni „Testvéreinek" akik olyanok, mint ő, akiket egyszer szintén rabul ejtett a heroin és nem tudtak tőle szabadulni. Számomra ez. Karesz végakarata, amelyet teljesítenem kell. " A Karesz végakarata című filmet - amely az ez évi filmszemlén nem kerülhetett bemutatásra - az Ön figyelmébe ajánlja: Robák Ibolya gyártásvezető Paulus Alajos rendező