Esztergom és Vidéke, 2001

2001-03-13 / 10-11. szám

2001. március 13. ESZTERGOM ES VIDEKE Képviselőnk - a parlamenti teendőkről A Dr. Latorcai Jánossal, országgyűlési képviselőnkkel készült legutóbbi interjú a térségünket érintő' kérdésekről szólt. (EVID, 2001. febr. 22.) Ezúttal, mint az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnökétől kérdez­tük: milyen törvényalkotási programot tűzött ki a Parlament a tavaszi ülésszakára ? -Jogalkotói tevékenységének gerincét most is, ahogy minden évben, a kormány törvényalkotási programja képezi. Orbán Viktor miniszter­elnök úr Ader János elnök úrhoz küldött átirata 54 törvény megalko­tására illetve módosítására tesz javaslatot. Ehhez csatlakoznak még az őszi ülésszakról áthúzódó törvényjavaslatok, valamint a kijelölt bizott­ságok által tárgysorozatba vételre javasolt képviselői bizottsági önálló indítványok. így a tavaszi ülésszak napirendjén akár hatvanöt-hetven törvényjavaslat is szerepelhet majd, amelyek sorából kiemelkedő fon­tosságúnak tartom a lényegében előzmény nélküli, tehát teljességgel újnak tekinthető törvényjavaslatokat, a nagy terjedelmű módosításo­kat, továbbá az Európai Uniós jogrendhez illeszkedő, úgynevezett harmonizációs törvényjavaslatokat. - Témájuk szerint is megemlítene néhányat? - Ilyen például a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjával, valamint a honvédség hivatásos és szerződéses állo­mányú tagjai szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat. Úgy gondo­lom, hogy a a köztisztviselők jogállására vonatkozó nagy terjedelmű módosítási javaslat nem csak a köztisztviselői életpálya kialakítása szempontjából, hanem a nagy nyilvánosság számára is rendkívül fon­tos. A kormány csomagjában még sok hasonlóan fontos javaslat talál­ható: a foglalkoztatás elősegítéséről, a munkanélküli ellátásról, a fel­nőttképzésről, a tankönyvpiac rendjéről és a gyermekvédelemről, va­lamint a szociális- és társadalombiztosításról. Kiemelésre méltó még az a - eddig még be nem nyújtott - javaslat is, amely a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvény módosí­tását célzozza. - Ezek a törvényjavaslatok csak érintik a gazdaságot. A kormány programjából milyen - kifejezetten gazdasági - törvényjavaslatokat emelne ki? - A kormány által javasolt programcsomag tartalmának közel két­harmada a gazdasági életet befolyásoló, módosító törvényjavaslat. Ezek közül mindenek előtt az állam vállalkozói vagyonával és a korrupció elleni kormányzati stratégiával összefüggő törvényjavasla­tot említeném. Természetesen fontosnak tekintem az Országos Terü­letrendezési Tervről, a közbeszerzésekről, a lakástakarékpénztárakról, a katasztrófák elleni védekezésről, a társasági és osztalékadóról, vala­mint a bányászatról szóló törvényjavaslatokat is. Nagy várakozás előzi meg a villamos energiáról és a hírközlésről szóló törvényjavaslatok vitáját és bár utolsónak említem, súlyát tekintve az egyik legfontosabb törvényjavaslatnak látszik az általános birtokrendezésről és a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat. - Elnök úrnak eredményes és fe- leló's munkát kívánunk a tavaszi ülésszakra is, az egész ország érdekeit szolgáló törvények megalkotá­sához! (Pálos) Terjed a bűnözés, de javul a felderítés... 2000 ősze: Esztergom önkormányzati támogatását Meggyes Tamás polgármester adta át. Jobb szélen dr. Illés László megyei főkapitány, középen dr. Bognár Ferenc (P.) A volt Vármegyeháza dísztermé­ben, február 28-án délelőtt tartott állo­mánygyűlésre - bár zárt körű volt ­lapunk is meghívást kapott: így olvasó­inkat első kézből tájékoztathatjuk az ott elhangzottakról. Dr. Bognár Ferenc alezredes, kapitányságvezető számára kinevezése óta ez már az ötödik alka­lom, hogy számot adhasson az állo­mány összetételéről, felkészültségéről, erkölcsi és fegyelmi állapotáról - rész­letes helyzetképet rajzoljon a bűncse­lekmények alakulásáról, a büntetőeljá­rásokról, az elkövetőkről, a nyomozati és egyéb intézkedésekről. „Egy kicsivel évről-évre jobb mun­kát végzünk" - kezdte mondandóját a rendőrkapitány. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy megszűnt a létszám­hiány, ugyanakkor megszabadultak azoktól a rendőröktől, akik erre a köz­szolgálatra alkalmatlannak vagy mél­tatlannak bizonyultak. Ezt ítélte az egyik leginkább örvendetes hírnek, hi­szen dr. Bognár Ferenc számára a lega­lapvetőbb követelmény: „Tiszta kéz­zel, becsületesen szolgálni". Az elmúlt évben 11 rendőrtől váltak meg, helyük­be fiatalok jöttek. A most 120 fős állo­mány 30 százaléka jelenleg is tanul, a közelmúltban 29-en szereztek végzett­séget. Az év során az állomány több mint fele részesült elismerésben: 39-en jutalmat kaptak, 29-üket pedig előlép­tették. Rendőrségünk költségvetési ke­retek között gazdálkodva látja el közfe­ladatait, amiben Esztergom önkor­mányzata tavaly 4 millió forint, idén újabb 3 millió forint értékű informati­kai eszközzel támogatja. A szolgálat teljesítése közben - ide értve az előve­zetés és a fogdába való átkísérés felada­tait is - rendőreink összesen 373 ezer km-t autóztak. Munkájukban rend­szeresen segítik őket szakértők és tol­mácsok; a lakossággal való hasznos együttműködésük pedig szinte min­dennaposnak mondható. Az ő körükből ugyanúgy kaptak elismerő szavakat, ahogy hivatalos köszönetnyilvánítást is. Ez utóbbit főként azért, mert a váro­sunkban lezajlott számos országos ren­dezvény zavartalanságát mindig példá­san biztosították. A kapitány 16 köszö­nőlevelet kapott; 5 panasz is érkezett, ezek azonban a vizsgálat nyomán egy­től egyig alaptalannak bizonyultak. A rendőri munka javuló hatékonyságát az a széles körű együttműködés is segíti, amelyet a városi és községi polgárőr­szervezetekkel, az ügyészséggel, a bí­rósággal, a határőrséggel, valamint a tűzoltósággal folytatnak. A kapitányság 300 négyzetkilométe­res területén tavaly 2740 volt az ismert­té vált bűncselekmények száma. Ezek­nek úgy 60 %-a a vagyon elleni bűncse­lekmény: összesítve 1561. (799 lopás, ebből 479 betöréssel, 86 rongálás, 58 csalás; a többi pedig a sikkasztás, jár­műlopás, rablás, zsarolás, kifosztás kö­rébe tartozik.) A személy elleni 132 bűncselekmény között a szándékos tes­ti sértés áll „vezető helyen". A közleke­dési bűncselekmények száma 195 volt, amiből 134 az ittas vezetés, további 37 pedig gondatlan baleset-okozás. Mind­ez a bűncselekmények növekedését je­lenti; viszont biztató, hogy évről-évre ­ha kis mértékben is, de - javul a nyo­mozás eredményesség-mutatója, ha­sonlóképp a felderítési mutató is. (49.4 illetve 49,8 %.) Az ún. nyomozati munka jellemző adatai szintén a bűnözés terjedésére vallanak: 3181 esetben kezdeményez­tek nyomozást, 3086-ot befejeztek, 1798-at megszüntettek, 95 alkalommal megtagadták; vádemelésig összesen 1203 esettel jutottak el. A felderített 763 elkövető közül 662 volt a felnőtt, 77 fiatal-, 24 pedig gyermekkorú (7-en még általános iskolai tanulók). 291-en már korábban is voltak büntetve, 78-an annyiszor, hogy ők „súlyos visszaesők­nek" számítanak. Egyéb adataik ugyanilyen beszédesek: 196 foglalko­zás nélküli, 44 alkalmi munkavállaló, 46-an munkanélküli segélyben része­sültek. Az elkövetők majdnem 80 %-a (541 személy) közöttünk él, csupán 3 külföldi akadt; 89-en átutazóként „ténykedtek", 54 esetben a bűncselek­mény elkövetése céljából érkeztek tő­ségünkbe. Rendőreink 2000-ben mintegy 56 ezer óra szolgálatot teljesítettek - töb­bet, mint 1999 folyamán. Ez alatt a közrend megsértéséért 4132 személyt bírságoltak meg a helyszínen, összesen 24 millió forintra. A 6000 esetben „be­vetett" alkoholszonda 207-szer mutatta ki az ittas vezetés tényét. 874 szabály­sértési feljelentést tettek, 150 főt állítot­tak elő, 223 bűnözőt fogtak el, 294-et pedig elővezettek. Bár a bűnözés terjedése elkeserítő jelenség, mindenki biztos lehet abban ­hangsúlyozta dr. Bognár Ferenc -, hogy a rendőri testület, változatlan cél­lal és fokozott erőfeszítéssel, a megál­lításáért és visszaszorításáért dolgozik. Ehhez továbbra is a személyi állomány képzésében, munkaeszközeik jobb ki­használásában, a közterületi szolgálat mennyiségi növelésében és minőségi javításában látja a legjobb lehetőséget. Sokat vár a térfigyelő kamerarendszer felállításától a város legfontosabb pont­jain: ennek megvalósítása érdekében nemcsak az önkormányzattal működ­nek együtt, hanem a bankokkal, a ki­emelt intézményekkel, sőt az egyhá­zakkal is. A beszámoló után a megyei főkapi­tány elismerő szavait Komocsár Már­ton ezredes tolmácsolta, majd jutalma­zásra került sor. A Magyar Millennium második éve Részletes tájékoztató a millenniumi feladattervről A Széchenyi téri Szentháromság-szobor tisztítása, restaurálása (I. ütem) A Szent István vértanú templom helyén kialakított egyházi-nemzeti emlékhely környezetében díszvilágítás létesítése 2001. augusztus 20-án ér véget ezeréves államiságunk megün­neplésének emlékéve, pontosabban 18 hónapja. A mögöttünk ha­gyott év során gyarapodott a városunk dicső múltját megörökítő szobrok, emlékművek száma, megújultak a kommunista vészkor­szakban elbontott, megcsonkított emlékműveink. Egyházi és/vagy önkormányzati, intézményi szervezésben több országos és nemzetközi tudományos konferencia, rendezvény öreg­bítette bel- és külföldön Esztergom hímevét. Turisták, vendégek ezrei látogattak hozzánk: a statisztikák szerint 20%-ot meghaladó mértékben nőtt múzeumaink látogatottsága, 15%-kal pedig a ná­lunk eltöltött vendégéjszakáké. Kulturáltabb lett Esztergom összké­pe, de még számtalan teendő vár a lokálpatrióta polgárokra. Tiszteletreméltó az az erkölcsi emelkedettség és józan belátás, ahogyan a képviselő-testület többsége viszonyult a költségvetési vitában a Magyar Millennium ünnepi feladataihoz. A többség érzé­kelte, hogy a millennium Esztergom számára nem cél, hanem eszköz. Eszköze a kulturált városkép alakításának, (el)ismertsége növelésének, a polgári közérzet javításának - nem utolsó sorban a nemzeti öntudat emelésének. Az ezévi költségvetésben megszavazott 35 millió forint felhasz­nálásáról szeretném - a terjedelem szabta korlátok között - a lehető legrészletesebben tájékoztatni a várospolgárokat - előre bocsátva kél fontos megjegyzést. A/ egyik: a feladatterv - hasonlóképpen az előző évihez - a Millenniumi Társadalmi Kollégium szakértő tagjainak (múzeumi vezetők, helytörténészek, mérnökök stb.) tevékeny közreműködé­sével alakult ki. A másik: a feladatok ismeretében az esztergomiak képet alkothat­nak airól is. paz.arlóak-e, öncélúak-e a 21. század városképét job­bító, a jövő,.iparágát", a turizmust megalapozó, vagy továbbfejlesz­tő feladatok? 2001-ben 15,4 millió forintot fordít az önkormányzat szobrok, emlékművek, emlekhelyek, emléktáblák létesítésére, megújítására és egyéb városvédő feladatokra. A következőkben ezeket a felada­tokat mutatjuk be. műszakilag megalapozott költségvonzataikkal A főtéren álló Szentháromság-szobrot Kiss György szob­rászművész készítette, 1900. augusztus 14-én állították fel az 1876­os árvíz során megrongálódott és elbontott barokk szoborcsoport helyén. A századforduló egyben a kereszténység felvételének 900-ik évfordulója is volt, az 14-15-ei nagyszabású ünnepség-sorozaton Frigyes főherceg képviselte az uralkodót. A szoborcsoport tisztítására, kőfaragványainak, bronz-dombor­műveinek restaurálására az utóbbi 50 évben nem került sor. Kisebb javításokat 1972-ben végeztek a szoborcsoport mellékalakjain, az egyik szobrot (Szt. István) az 1956. október 26-án a Városházára tüzelő tankágyú gránátja tette tönkre. Az évtizedek alatt rárakódott korom és más szennyeződés a mészkövet és különösen a bronztáblákat kikezdte, ez utóbbiak közel állnak a megsemmisüléshez. A restaurálási munkákkal Osgyányi Vilmos kőszobász-restaurá­tort (a Királyi Palota középkori kőfaragványai restaurálásának pá­lyázati nyertesét) kívánjuk megbízni. Szeretnénk, ha a szoborcsoport központi építménye július elejére megújulna. A puha homokkőből faragott három mellékalak újrafa­ragására, a hiányzó kovácsoltvas láncok pótlására csak a jövő évben kerülhet majd sor. A felújítás költsége 2 millió 258 ezer 500forint. A Bazilika északi tornya mellett a tavalyi Millenniumi Emlékna­pon felavatott és megáldott nemzeti-egyházi emlékhely igen nagy látogatottságnak örvend. A be nem fejezett millenniumi emlékhely továbbfejlesztését e pozitív tapasztalatok indokolják. Ez évben az emlékhely esztétikai megjelenését nagyban emelő, funkcionális használatát (esti egyházi szertartások) segítő munkát végezzük el a földbe süllyesztett díszvilágítás kiépítésével. A Bazilika díszvilágí­tásával összhangot képező megoldás egyúttal hozzájárul az emlék­hely éjszakai védelméhez is. A beruházás költsége 1 millió 226 ezer forint. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléktáblájának elkészíttetése és elhelyezése (2001. október 23-án) A Pátzay Pál alkotta Szent István szobor elhelyezése és bemutatása a Bazilika északi tornyában; a torony belső terének kialakítása millenniumi emlékkápolnának Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Főszékesegyház a Bazilika északi tornyát Szent István és Boldog (Bajoi) Gizella tisztele­tére augusztus hónapban emlékkápolnává alakítja. A város letétbe adja a Bazilikának Pátzay Pál 1938-ban készült és a művész által Eszter­gomnak ajándékozott hatalmas Szent István szobrot, mely az új kápol­nában kerül elhelyezésre. A belső tér kialakításához az önkormányzat további pénzbeni támogatást nyújt - elsősorban a zarándokturizmus fogadói féltételeinek kialakítása céljából. A támogatás összege I millió forint. A Dunai Rondellán 2001. augusztus 15-én felavatásra kerüld millenniumi emlékmű környezetében „országzászló" felállítása együtt. Az 1956-os szervezetek és a város polgárai évek óta szorgalmaz­zák egy 1956-os emlékmű létesítését a Széchenyi téren. A korabeli forradalmi események gyújtópontja a város főtere volt, a Nemzeti Tanács a Városháza épületében működött. A téren az emlékmű felállítását a műemléki szakhatóság nem javasolja, az a Széchenyi tér rendezési terveivel sem áll összhang­ban. A Városháza falára (Deák Ferenc utcai széles sarok-árkád) helyezett, a Kossuth-címerrel ékesített nagyméretű márványtáblá­val szeretnénk emléket állítani a magyar forradalomnak. Avatására október 23-án, az ünnepi testületi ülést követően kerül majd sor. Feliratát társadalmi konszenzussal, az '56-os szervezetek bevo­násával szövegezzük meg. Az emléktábla-beruházásás költsége 375 ezer forint. Melocco Miklós Szent István megkoronázását ábrázoló monu­mentális alkotásának avató ünnepségére augusztus 15-19-e között kerül majd sor. A Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala beruházásában megvalósuló emlékműhöz kapcsolódik a korábbi századok képi ábrázolásain látható ún. országzászló, mely történel­mi jelentőségén túl az emlékmű villámvédelmét is biztosítja. Az emlékmű fölé magasodó, nemzeti színre festett árbocrúdon logobó állami zászló - hasonlóan a Budai vár Esztergomi-bástyáján álló országzászlóhoz - azt jelképezi majd, hogy az Esztergomi Várhegy a Nemzeti Örökség része, egyben elsőrangú turisztikai látványosság lesz. A beruházás összköltsége 2 millió 22 ezer forint. (Folyt, köv.) Koditek Pál millenniumot felügyelő önkormányzati biztos

Next

/
Thumbnails
Contents