Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. november 22. Esztergom és Vidéke A kormány három és fél évéról Köszönetnyilvánítás Az Esztergomi Civil Kerekasztal létrehozásának kezdeményezőjeként ezúton szeretnék köszönetet mondani Erős Miklósnak, aki közel másfél évig koordinálta ezen szervezet munkáját. Amikor 1999 tavaszán Koditek Pál akkori millenniumi tanácsnok úrral összehívtuk a civil kerekasztal első ülését, az volt a célunk, hogy megte­remtsük a polgári társulások közötti párbeszéd színterét, a közös fellépés lehetőségét, ezzel is serkentve az ön­szerveződés örvendetesen beindult folyamatait. A kerekasztal a kezdetek óta demokratikusan működik, az egyesületek által megalkotott szabá­lyok szerint. A közvetlen demokrácia természetéből kifolyólag termé­szetesen elkerülhetetlenek a véle­ménykülönbségek, a viták, melyek kezelésére, az energiák helyes irányba terelésére évenként kell a civileknek megfelelő személyt választaniuk. 2000-ben, a leköszönő Kovács Gá­bor helyére Erős Miklós személyében a legmegfelelőbb moderátor került. Miklós bácsi, aki számtalan polgári kezdeményezés elindítója volt már az előző rendszerben, művelődésiház­vezetői tevékenysége idején, ma is több szervezet életrehívójaként, mo­torjaként, a városi nyugdíjas szerve­zetek legfőbb támaszaként dolgozik. Mindeme munkája mellett látta el másfél évig a civil kerekasztal mode­rátori tisztét is. Ez alatt az idő alatt a kerekasztalhoz kapcsolódó egyesüle­tek száma 25-ről 82-re emelkedett, nőtt az egyeztető fórum presztízse a várospolitikában, de ami a legfonto­sabb, hogy konfliktuskezelő képessé­gével Miklós bácsi jelentősen hozzá­járult az egyes civil szervezetek kö­zötti toleráns párbeszéd, egy újfajta vitakultúra meghonosításához. 2001. november 16-án az egyesüle­tek Meszes Balázs személyében új moderátort választottak. Most, amikor az új moderátornak jó munkát, sok türelmet kívánok, egy­ben Miklós bácsit is arra kérem, hogy a jövőben is segítse a kerekasztal (és koordinátorának) munkáját. Tapasz.­talataira, dervis, higgadt stílusára a továbbiakban is nagy szüksége lesz a civilek fórumának! Meggyes Tamás polgármester Biztató a jövő - mondja dr. Gaái Károly idegenforgalmi közgazdász (P.I.) A lapunkban megjelent Termálfürdő épülhet a Prímás-szigeten című interjú (EVID, 2001. november 15.) nagy visszhangot váltott ki olvasóink körében, számos telefonhívást kaptunk, melyben örömüket fejezik ki. A megkeresők között volt dr. Gaál Károly közgazdász, aki éveken keresztül utazási irodát működtetett, a megyei kereskedelmi és iparkamara idegenfor­galmi és vendéglátó osztályának alelnöke volt. Eddigi munkásságából tudjuk, hogy a termálfürdő létesítésétől remélte városunk újkori fellendülését. A mostani városvezetés tervei az ő érdeklődését is felkeltették. Vele beszélget­tünk. -Milyen érzést keltett Önben, mint idegenforgalmi szakemberben pol­gármesterünk bejelentése az eszter­gomi termálfüdő létesítéséről? - Nagy örömmel értesültem, akár­csak a város lakossága, hogy hőn óhajtott vágyunk: egy korszerű ter­málfüdő építése valósulhat meg a kö­zeljövőben a Széchenyi-terv kereté­ben. Amennyiben ez valóra válik, az eddigi elhanyagolt város gazdasági fejlődése biztosítva van. Sajnos, Tri­anon óta a gazdag ásványi anyagkin­csünk elkerült tőlünk, de azért maradt három gazdasági ágazat, melyek ok­szerű fejlesztésével ezt pótolni lehet. Ezek: óriási termálvíz-kincsünk, ki­váló termőtalajunk, kedvező közle­kedési viszonyaink. E három jól ki­egészíti egymást. A fejlett mező­gazdaság és élelmiszeripar biztosítja a vendégek jó ellátását, az ápolt erdők a jó levegőt, a gazdag vadászatot és a kellemes kirándulásokat, az észak­déli, nyugat-keleti irányú jó közleke­dési viszonyok pedig a könnyű meg­közelíthetőséget, a nagy tranzit­forgalmat. Mindhárom viszonylat­ban városunk kedvező helyzetben van. Okos vezetéssel, a városát szere­tő lakosság szorgalmas munkájával gyors és eredményes fejlődésre van lehetőségünk. Ezt sajnos, az elmúlt 40 év alatt nem tapasztaltuk. Az ifjú, bátor, lendületes polgármesterünk vezetésével most minden remény megvan lemaradásaink behozatalára. Kezdjük termálvíz-kincsünkkel. Magyarországon minden bizonnyal az első gyógyfürdőt III. Béla kirá­lyunk idejében felesége létesítette. Melléje csakhamar beteg katonák gyógyítására egy ispotály épült. A török világban a fürdő még tovább gyarapodott. Állapota sajnos a későb­bi időszakokban leromlott és majd végét jelentette az erőltetett bányász­kodás nyomán eltűnő meleg malavíz. Ennek újbóli megjelenésével minden remény megvan arra, hogy a régi für­dőkultúra feléledjen. Mert örvende­tes, hogy az 1930-as években az Esz­tergomi Takarékpénztár a rendbe­hozott Fürdő Szálló mellett szép, gondozott medencékkel egy egész­séges, pezsgő fürdőéletet teremtett meg, melynek sajnos a második vi­lágháború véget vetett. Legutóbb már voltak méltányolandó kezdeménye­zések. A Technika Házában a Szerve­zési Tudományos Társaság keretein belül megalakult az Idegenforgalmi Tagozat. Kellő városi támogatás hiá­nyában nem tudott eredményes mun­kát végezni az Esztergomi Kereske­delmi és Iparkamarában alakult idegenforgalmi tagozat sem. Korábbi polgármesterünk által rosszul veze­tett önkormányzat a fürdő fej lesztését elhanyagolta, hagyta a patinás Fürdő Szállót teljesen lezülleni. Hogy a für­dőélet teljesen meg nem szűnt, azt Heer Lajos lankadatlan, önzetlen munkálkodásának köszönhetjük. A mostani beruházási tervek is nagyjá­ból az ő ötletes elképzelése során ala­kultak ki. Ennek alapja, hogy az új komplexumnak a Szent István-kuton kell alapulnia. Szerintem ezt kitisztít­va és lejjebb fúrva még melegebb víz kapható. - Tapasztalt, a Balatonon is siker­rel működött idegenforgalmi szakem­berként milyen tanácsokkal szolgál­na a városvezetésnek? - A kétmilliárdos beruházás igen nagy feladat elé állítja a város veze­tését. A siker a szakszerű műszaki előkészítésen, a pontos kivitelezésen és a gondos mindenre kiterjedő pénz­ügyi vezetésen múlik. Ilyen nagymé­retű és rövid idő alatt kivitelezendő munkát a városban még nem végez­tek. (A hasonló volumenű kórházi re­konstrukció csúszásokkal, módosítá­sokkal évekig tartott!) A szép, impozáns beruházással a város úgy nézne ki, mint ócska ruhán a gyé­mántgombok. A Kis-Duna teljesen el van iszaposodva, helyenként már hí­náros, kikövezett partjai tele bokrok­kal, fákkal, melyek a köveket kilazít­va azt rövidesen tönkreteszik. Gondozatlan, elhanyagolt az egész sziget, de lezüllött állapotban vannak a város külkerületi utcái, terei. Gazos, elhanyagolt az egész határ, járhatat­lanok a mezei, hegyi utak. A volt kaszárnya, a Bottyán szakközépisko­la teljesen leromlott állapotban van­nak. Egy igazán szép és vonzó fürdő­város kialakítása azonban nemcsak a város, hanem a környezőkistérségek­nek is elsőrendű érdeke. A megyei jogú városi rangot kapó városnak ezekkel együtt, a környező települé­sekkel együtt kell a szükséges fejlesz­téseket végrehajtani. Elsőrendű probléma a gyógyfür­dőknél fontos fürdőkultúra, higiénia, tisztasági rend kialakítása. Ezt a ma­gyar fürdők jó részénél, így pl. a ko­márominál is problémás. Jó példát nyújt azonban a közeli párkányi fe­dett fürdő gondozott állapota. Ez a sajtó, a helyi TV-k részéről rend­szeres felvilágosító munkát kíván meg, nem szólva az iskolákban folyó és igen hiányos környezeti nevelés­ről. - Mit tanácsolna az idegenforgal­munk fellendítése érdekében ? Melyek azok a területek, ahová piaci ajánla­tunk irányuljon ? -Gondoskodni kell időben a városi utazási iroda munkájának kiszélesíté­séről, kibővítéséről. A finn testvérvá­rosi kapcsolatokat jó ki kellene hasz­nálnunk. Az északi népek (finnek, svédek, norvégok) között gyakoriak a reumás megbetegedések, a világ la­kosságának pedig majd 10 %-a érbe­tegségekben szenved. Az esztergomi kénhidrogénes víz ezek gyógyítására kiválóan alkalmas. El kellne érnünk, hogy a fenti országok biztosítói is hozzájáruljanak az idejövcík gyógyí­tási költségeihez. Párhuzamos, de másirányú, más forrásokból származó ráfordításokat igényel a mezőgazdasággal, erdé­szettel, valamint a közlekedéssel összefüggő fejlesztések megvalósítá­sa. Esztergomnak régen önálló, nagy erdészeti hiavatala volt. Most a Pilisi Erdőgazdaság segítségével kell sze­metes erdeinket, rossz erdei útjainkat a kirándulóknak élvezetessé tenni és új telepítésekkel rossz levegőnket ja­vítani. Gasztronómia, borászat tekin­tetében ajánlataink kedvezőek, de még itt is lehet a színvonalat emelni. Feltétlenül kell az egyházzal közö­sen a zarándoklatokat jobban meg­szervezni. A közlekedés fejlesztése terén sokat jelent a Mária Valéria híd megnyitása, miáltal az észak-déli út­vonalra jobban bekapcsolódhatunk. Jobb kihasználása érdekében igen gyorsan kellene megvalósítani a Bu­dapesttel összekötő gyorsforgalmi utat és hasonlósan kiépíteni az au­tósztrádákhoz vezető útvonalakat is. Nagy, kihasználatlan lehetőség rejlik a víziforgalomban. A nagy személy­szállító hajók a gyógyfürdés érdeké­ben legalább egy hétig tartózkodhat­nának itt. Mindezek megvalósítása az ifjú városvezetésre rendkívül nehéz, felelősségteljes munkát jelent, ami­hez az egész lakosság jó hozzáállá­sán, szorgalmas munkáján kívül fel­tétlenül szükséges a szomszédos térségekkel, a dorogiakkal is kialakí­tandó, eredményes együttműködés és a megígért megyei jogú városi rang. (Folytatás az /. oldalról) vezet összesen mintegy 18 milliárd forint állami támogatás segítségével több, mint 4200 bérlakást létesített. - Esztergomban és vonzáskörzeté­ben évekig óriási problémát jelentett, hogy nem épült elegendő lakás, s kü­lönösen elszomorító helyzet alakult ki a bérlakás-építés terén ? -Rendkívül örvendetes, hogy Esz­tergom önkormányzata sikeres pá­lyázatokkal több mint 1 milliárd fo­rint kormányzati támogatást nyert bérlakás-építési programjához. De a kisebb települések által beadott pá­lyázatok száma is örvendetesen emelkedik. Az építkezések száma ál­talában is nő. Az önkormányzatok 2000-ben közel 44 ezer 700 lakás­építési engedélyt adtak ki, 46 száza­lékkal többet, mint 1999-ben. Idén a megépített és használatba vett laká­sok száma várhatóan meghaladja a 40 ezret, ami közel kétszerese a 2000­ben megépített otthonoknak. - Mostanában sokat hallani a tu­dás alapú társadalomról. Milyen kor­mányzati intézkedések születtek a szakképzettség, a tudás megszerzésé­nek könnyítésének érdekében? - Valóban, a polgári kormányzat számára az egyik legfontosabb tenni­való a tudásalapú társadalom megte­remtése, mert ez a jövő legfontosabb biztosítéka. Ezúttal csupán néhányat ragadjunk ki az intézkedések közül, mert a bőség zavarában szenvedünk. Hiszen részletesen szólhatnánk a te­hetséggondozó programokról, az ok­tatás informatikai fejlesztési prog­ramjáról, a szakképzés színvona­lának emelését szolgáló intézkedé­sekről. Nem hagyható ki annak rövid felidézése sem, hogy a polgári kor­mányzat minden megelőző kormány­zatnál többet tett a közoktatásban, il­letve felsőoktatásban résztvevő roma gyermekek felzárkóztatásáért. Csak néhány adat ennek bizonyítására: 1998-ban mindössze 805 roma diák részesült ösztöndíjban, a jelenlegi ta­névben viszont 8105 kap támogatást tanulmányaihoz, s a pályázatok mu­tatják, hogy számuk jövőre 10 ezer fölé emelkedhet, s ebben a helyi ro­máknak is komoly lehetőségük nyí­lik. A tudásalapú társadalom egyik leg­főbb biztosítéka a diplomások szá­mának növelése, hiszen a holnapi Magyarország versenyképessége a mai felsőoktatástól függ. Ezért a pol­gári kormány célja, hogy 2010-ben a fiatalok több mint 50 százaléka része­süljön a legmagasabb szintű oktatás­ban, s elérjük a fejlett európai orszá­gok átlagát. Ennek érdekében a kormány folyamatosan növeli az ál­lamilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók létszámát. Szem­November 15-én a Technika Házá­ban választási fórumot rendezett az MSZP esztergomi, illetve Dorog tér­ségi szervezete. A meghívott vendég Szabó Imre, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, Környe­zetvédelmi Kabinetjének elnöke volt. Renkívül jól szervezett előadásának bevezetőjében leszögezte, hogy sze­rinte 1998-ban törés következett be a környezetvédelemben, mivel egy olyan mezőgazdasági kutató került a minisztérium élére, aki korábban gén­manipulációs programokban vett részt, valamint Észak-Magyarorszá­gon veszélyes hulladékok illegális el­helyezésében. Kiemelten foglalkozott a közlekedési problémákkal: - Azzal, hogy 2005-ig le kell adni a Trabantokat, még nem oldódik meg a levegőszennyezés kérdése. Szüksé­ges a tömegközlekedés, különöskép­pen a MÁV fejlesztése, reorganizáci­ója, átalakítása. Az súlyos hiba, ha mindenki mindenhova autóval közie­ben az előző kormánnyal, a polgári kormány eltörölte az általános tandíj­kötelezettséget. Ingyenessé tettük a gyermekükkel otthon lévő szülők számára a további diploma megszer­zését is, függetlenül a képzési formá­tól. Beindítottuk a diákhitelt. Sikerét bizonyítja, hogy augusztus 27. és szeptember 15. között 67 és félezer érdeklődő diák közül közel 40 ezer az infláció-követő és kedvező kamato­zású hitelt igénylők száma. Átalakult a felsőoktatási intézményhálózat. Ér­demes megjegyezni: az erről szóló törvényt az Országgyűlés gyakorlati­lag egyhangúlag fogadta el. - Képviselő Ur! Olvasóink kíván­csiak arra is, hogyan látja Ön a nyug­díjasok helyz.etét, mindazt a válto­zást, mely helyzetükben az. elmúlt három és fél évben végbement? - Az előttünk járó nemzedékekért, a nyugdíjasok helyzetének jobbításá­ért a polgári kormányzat a súlyos örökség ellenére is sokat tett és egyre többet tesz. Az örökség sajnos igazán súlyos. Ismeretes, hogy az előző kor­mányzati ciklusban a nyugdíjak mintegy 12-13 százalékot veszítettek értékükből. A polgári kormányzat vi­szont nem csupán az értékállóságot biztosította, hanem a korábban el­szenvedett veszteséget is pótolja. En­nek érdekében 2001-2002-ben a tár­sadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény előírásán felül, mint­egy 74 milliárd forint többletforrást juttat a nyugdíjak emelésére. Külön ki kell emelni, hogy a létminimum alatt élő nyudíjasok alacsony nyugdí­ját 1999-ben átlagot meghaladó mér­tékben - 20-25 százalékkal - emelte a polgári kormányzat. Ezzel mintegy felére csökkent az igazán nehéz kö­rülmények között élő idősek száma. Rendkívüli fontosságú, hogy a kor­mány figyelembe vette: az idősek nyugdíjuk nagy hányadát költik gyógyszerre. Ezért jelent segítséget számukra, hogy az egészségügyi kor­mányzat, a gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal megegyezve, mér­sékelte a gyógyszerek árszínvonalá­nak növekedését. A legrászorultabb 170 ezer nyugdíjas pedig közgyógy­ellátásban részesül. Óriási dolog ez, hiszen az előző kormány idején nem ritkán 20-30 százalékos gyógyszerté­rítési díjnövekedés lényegesen a­pasztotta a nyugdíjakat, míg a polgári koalíció elérte, hogy másfél évig egyáltalán nem emelkedtek a támo­gatott gyógyszerek térítési díjai. Idén pedig olyan három évre szóló megál­lapodást kötött a kormány a gyógy­szergyártó cégekkel, mely szerint a térítési díjak emelkedése legfeljebb az infláció kétharmada lehet csupán. Ugyancsak a nyugdíjasok érdekeit szolgálta a kormány fellépése és in­tézkedése a villamos energia, vala­mint a gázárak elszabadulása ellen. kedik - mondta. Felvetette az Eszter­gom-Dorog-Pilisvörösvár-Budapest vasútvonal, valamint a szentendrei vonal korszerűsítését, gyorsvasút, HÉV-vonal kiépítését. Tittmann János, az MSZP Eszter­gom-dorogi körzetének ország­gyűlési képviselőjelöltje, Dorog vá­ros polgármestere a körzet környezet­védelmi problémáiról beszélt. Hallga­tói felszólalással egyetértve kifejtette, hogy nem kéne kiépíteni Esztergom­ban az ún. Bánomi-áttörést, hanem regionális, a környék településeit (pl. Dorog, Esztergom, Visegrád, Szent­endre, stb.) elkerülő utak építésére lesz szükség. Az ankéton részt vett a Vértes Vo­lán területi igazgatója, Gál Andor is, aki komoly vitába keveredett az egyik üzemmérnök felszólalóval, aki kifo­gásolta, hogy a helyijáratok pontatla­nul közlekednek és sok helyen nin­csen menetrend! d. MSZP-fórum: „Életmód, környezet"

Next

/
Thumbnails
Contents