Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

4 2001. november 22. Esztergom Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala felvételt hirdet beruházói, illetve ingatlan-gazdálkodói munkakör betöltésére A beruházói munkakör betöltéséhez szükséges feltételek: az alább felsorolt okleveles iskolai végzettségek közül valamelyik megléte szükséges: építészmérnöki, szerkezetépítő-mérnöki, magasépítő üzemmérnöki, városgazdasági üzemmérnöki, település-mérnöki. Előnyt jelent: a közbeszerzési eljárásokban szerzett gyakorlat. Az ingatlangazdálkodói munkakör betöltéséhez szükséges feltételek: az alább felsorolt iskolai végzettségek közül valamelyik megléte szükséges: államigazgatási főiskola, középiskolai végzettség és ingatlangazdálkodással kapcsolatos szaktanfolyam, valamint ingatlangazdálkodói gyakorlat. Előnyt jelent: a közigazgatásban szerzett ingatlangazdálkodói gyakorlat. A jelentkezéshez mindkét esetben csatolni kell: részletes szakmai önéletrajzot, a szakképzettséget tanúsító okirat/ok másolatát/tait, a büntetlen előéletet igazoló nyilatkozatot. A beruházó feladatait a Közbeszerzési törvény, a 16/2001.(V.24.) helyi rendelet, Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzata és az ügyrend határozza meg. Az ingatlangazdálkodó feladatait az 1993. évi LXXVIII. törvény, a 14/2001.(V.24.) és a 15/2001.(V.24.) helyi rendelet, Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezési és Működési Szabályzata és az ügyrend határozza meg. Bérezés mindkét esetben: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a helyi rendelet szerint. A jelentkezésket dr. Takáts Attila jegyző részére lehet benyújtani 2001. december 7-éig. Cím: 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1., telefon: (06) 33/542-000. Ma talán eldől: Szenttamás eme részén fut-e majd a „Bánomi-áttörés"? „Jézus segíts!" - Balczó András a Belvárosi Plébánián November 18-án a Belvárosi Plébániának jézusi sorsú, és krisztusi küldetésű vendége volt: Balczó András olimpiai bajnok öttusázó, ötszörös világbajnok, akit evangélikus szertartások szerint kereszteltek meg, és édesapja is evangélikus lelkész volt Nyíregyházán, de ő felekezetek felettiséget hirdet, a Valódi Evangéliumot. A közelmúltban kitüntették a Magyar Olimpiai Bizottság emlékérmével, de évtizedekig a posványos és hitetlen magyar közélet „fekete báránya" volt. A kötetlen beszélgetést, és rendkívül szellemes hitvallását a szeptember 11-ei amerikai terrortámadás elemzésével kezdte. „Mióta kitört az afganisztáni háború, világszerte, így Magyarországon is egyre többen járnak templomba" - mondta többek között, majd így folytatta: „Uram segíts! felkiáltással az emberiség jobbik fele felébredt... A Sátán embereket keresett és talált magának, de a Megváltó is embereken keresztül végzi a Megváltást. Lehetünk botok a Sátán kezében, de lehetünk Isten Ajándékai is. Rajtunk áll a választás!... Létezik ma a világon teológiai antiszemitizmus, és teológiai cionizmus is... Állandó kapcsolatokra van szükségünk az Istennel, és akkor megszűnik a fáradtság, a félelem, a depresszió. Csak az elszántak ragadhatják el a Mennyek Országát... Istenhez menekülni csak Jézus kimondott nevével lehet. Szüntelenül és állandóan így kell imádkozunk: Jézus segíts!... A boldogság: alkunélküliség. A szerelemben is csak százszázalékosan egyet választhatunk, és egyet szerethetünk... Jelenleg langyosan van tartva, sőt kitartva az ország. Altatás folyik mindenütt, a pénz, a Mammon a Sátán és a média ennek a legfőbb kiszolgálója... A média és pénzhatalom jelenleg Magyarországon nemzetellenes, Isten-ellenes. A túlvagyonos rablók országa lettünk, mindenfelé az újgazdagok pöffeszkednek. Ha valakik azt csinálják, amit Isten szerint csinálniuk kell, akik kockáztatnak, feláldozzák magukat, felismerik, mi a teendőjük, azokat az Isten megsegíti... Ha Istennel felvesszük a kapcsolatot, akkor azonnal megváltozik az életünk." Az egyik felszólaló erre szellemesen megjegyezte, hogy zuhanó repülőgépen nincsenek ateisták. Egy másik felszólaló szerint az izraeli titkosszolgálat, a MOSZAD tudott a bejrúti merényletekről, sőt a new-yorkiról és a washingtoniakról is. Mások nehezményezték a teljes erkölcsi züllést, azt, hogy a mai fiatal lányok többsége már nem vállalja az anyaság szent hivatását, és csak a kábítószereknek, az alkoholnak és a szabad szexnek élnek. Többen gratuláltak Balczó Andrásnak tizenkét gyerekéhez, és példás családi életéhez. (-zső) „Szerelmem a zene és a futball" - Csárli tanár úr ars poeticája Kiállítások a Zsigmond Kútja Galériában Egyik kiállító festőművészünk Szepesi Ferenc 1931-ben született sokgyermekes nyírségi családban. Képzőművészeti tanulmányait az ötvenes évek elején kezdte Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Hincz Gyula és Barcsay Jenő voltak a tanárai. Az ismertető szerint „realista stílusához ragaszkodva elsősorban a gyökereittükröző, népies jellegű tájképeket fest. Olajképein, akvarelljein gyakran feltűnik kedvenc állata, a ló". Valóban, igen jó forma- és arányérzékkel ábrázolja a különféle háttereken, falusi ház udvarán, erdőn, réten pl. nemcsak a vágtázó lovat, hanem a másféle háziállatokat - a teheneket, juhokat. Falusi életképei nyugalmat, derűt árasztanak. Tájképein a festő a változó évszakokat, hangulatos erdőrészeket, vízpartokat, öreg fákat ábrázol. Virág- és őszi gyümölcs-csendéletei tarkák és vidámak. Emberábrázolásai: az Olvasó nő és, egy szép szentkép: Jézus az. Olajfák hegyén. Koó Éva Lídia, amatőr festő kiállítónk így vall önmagáról: „Már gyermekkoromban szerettem rajzolni. Főként az arcok vonzottak. Végül az orvoslást választottam hivatásul. Nyugdíjasként ismét elővettem a ceruzát, ecsetet. Azóta folyamatosan képezem magam. Tagja vagyok az Orvosképző Művészek Egyesületének, a dunakeszi Műhelynek, a váci Múzsa Egyesületnek. Munkáim számos tárlaton szerepelnek." Az orvos-festőművésznő e kiállításán állatportréit, színes csendéleteit, a különféle évszakok virág-ábrázolásait mutatja be a tárlatlátogatóknak. Horváth Gáborné dr. Csárli - a városban szinte mindenki csak így, kedves becenevén ismeri Szentkirályi Károly tanár urat. Bár csak néhány évvel idősebb nálam, de annak idején, a hetvenes évek közepén tanított engem a dorogi gimnáziumban. Méghozzá nem is akármire: jószóra, emberségre, szeretetre, a megalázottak és megszomorítottak tiszteletére és humorra. Soha nem felejtem el, milyen jókat fociztunk a dorogi gimnázium salakos tornapályáján, és bár én kétballábas voltam, ő soha nem tett sértő megjegyzést: biztatott, nemcsak a focizásra, de újságírói munkámra is. Még most is emlegeti, ha hébe-hóba Esztergomban összefutunk, hogy milyen nagy élmény volt számára az Álbert Flóriánhoz írt versem, melyet természetesen az ő biztatására írtam meg. Csárli nemcsak a futballt szereti, de a zenét is. Méghozzá mindenfajta muzsikát, ami jó. Evekigjátszott hangszeren különböző country és jazz zenekarokban, de a legnagyobb szerelme a népzene, főleg és különösképppen az erdélyi magyar muzsika. - Ázok a régi erdélyi cigányprímások mindent tudtak a világról, és iskolai végzettség nélkül olyan zenét játszottak, mely Bachnak, Beethovennek, Mozartnak is dicséretére szolgált volna... Csárli nemcsak a muzsikálással, de zenefilozófiával is foglalkozik: - Valahol minden ősi népzene rokonságban van egymással. A jazz, a néger spirituálé és mondjuk egy erdélyi magyar keserves dallam közös tőről fakadnak, testvérek. Én egyébként nem ítélem el kategorikusan még a diszkó zenét sem. Bár nem mondhatom, hogy rajongok érte, de vannak nagyon szép dallamok, szövegek, melyek be fognak kerülni az egyetemes zenetörténetbe... Karcsi egyébként matematikát is tanít és nagyon szereti a családját. Megszületett az unokám, nagy ünnep lesz most nálunk! - mondta a minap. A családi életet tartja a legfontosabbnak az életében, ez adja meg szerinte életünk értelmét. Ugyanakkor Csárli nem kedveli a szektásokat, a fanatikusokat. - Ha megiszik az ember egy pohár bort, azzal nem vét az Isten ellen. Még a Bibliában is olvashatunk a bor fontosságáról. Legalább ilyen emberi dolog a tánc is! Karcsi büszke arra, hogy kezet foghatott Puskás Ferenccel, meg az aranycsapat még élő tagjaival: - Buzánszky Jenő bácsi hívott fel telefonon, hogy jönnek Esztergomba Puskás Öcsiék! Nagy élmény volt találkozni a magyar futball legnagyobb egyéniségeivel! -Csárli, lesz még valahajó magyar futball? - kérdezem tőle a minap. Hogy lesz-e? Biztos vagyok benne, hogy lesz. Nekünk magyaroknak a vérünkben van a labdarúgás és minden sport szeretete. Sajnos, politikai karrieristák, csalók és dilettánsok szétverték a magyar labdarúgást, pedig rengeteg tehetséges fiatal rúgja a labdát az ificsapatban, még itt nálunk, Esztergomban is. Évekig foglalkoztam kölyökcsapatokkal ifjúsági játékosokkal, és igenis hiszem, lesz feltámadás a magyar futballban, mint ahogy a gazdasági és társadalmi életünkben is! Csak legyen hozzá elegendőerőnk, erkölcsi tartásunk és kitartásunk! (Dő) DAL A HÍDRÓL* Mesélte hajdan a nagymamám, A hídon várta a nagypapám. Ölelték egymást, és nézték a vizet, Míg a harang ütötte a tizet. Rég volt, harmincnégy nyarán. Állt még a híd, és ott lent a Duna A békéről dalolt, míg hömpölygött tova, El, messzi tájakra el. El, messzi tájakra el. Mesélte egykor a jó apám, Robbant a híd a vén Dunán. Csonkok meredtek a szürke folyóból, Mementóként a vad háborúból. Negyvennégy karácsonyán. Nem volt már híd, és ott lent a Duna A halálról dalolt, míg hömpölygött tova, El, messzi tájakra el. El, messzi tájakra el. Mesélem majd a fiamnak: lám, Felépült hidunk a vén Dunán. Álltunk a parton, és néztük a csodát, Víg zene szólt, és nem szűnt a varázs. Most volt, az ősz derekán. Áll már a híd, és ott lent a Duna Az örömről dalol, míg hömpölyög tova, El, messzi tájakra el. El, messzi tájakra el. Szánthó Barna * Szánthó Barna verse Tóth Tamás megzenésítésében, Horányi László és a Tűzkerék-Akusztika előadásában hangzott el november 11-én a Szabadidőközpontban rendezett zenés irodalmi esten.