Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. szeptember 11. Esztergom és Vidéke EGY HID, EGY RÉGIÓ Az Ister-Granum Határ Menti Kisrégió bemutatkozása A történelem sok fordulatot hozhat, újrarajzolhat határokat, időlegesen megszakíthat évszázadok alatt kialakult, szerves kapcsolatokat, egymás ellen fordíthat amúgy békésen egymás mellett élő népcsoportokat, de a természet mindez alatt többnyire ugyanaz marad, a táj szinte változatlanul őrzi értékeit, az egykor volt kapcsok újraalkotásának biztosítékait. Egyszer aztán elérkeznek olyan idők, amikor újra hidakat kezdenek építeni, a népek közötti elszakadt szálakat újraszövik, s felismerik a természeti és kulturális örökség közös voltát. Az egykor szervesen összetartozó tájegység, amelyet most a Mária Valéria híd ütőérként köt össze újra, Esztergom és Párkány városok természetes vonzáskörzete. A híd megnyitásával nemcsak a két város összenövése, egy várossá válása kezdődött meg, hanem a határ menti térségek is egy kisrégióvá olvadnak össze. Amit a Duna két partján az évszázadok folyamán megőriztek s tovább gazdagítottak, újra közös kinccsé válik. A két város között főként civil kezdeményezések a rendszerváltás előtti időktől kezdve biztosították a kapcsolatokat. A Piktor táborok, a Rákóczi Szövetség és a Balassa Társaság, a művészcéh és a párkányi galéria, a két ipartestület és mások együttműködése a hídépítés gondolatát elvető időkben is működésben tartották a szellemi hidakat. A politikai döntés, melynek révén az építkezés előtt szabaddá vált az út mégis gyökeresen új helyzetet teremtett és új szemléletmódot követelt meg. A Mária Valéria híd előnyeit elsősorban az itt élők javára fordító regionális politika alapjait a hídátadásig le kellett rakni. Máraezek az alapok megépültek, s csak a határ megnyílása szükséges a közös akciók beindításához. Az 1999. szeptember 16-i kormányfői aláírási ceremónia után alig két hónappal Meggyes Tamás akkori alpolgármester és Ján Oravec polgármester a híd várható hatásait kamatoztató határon átívelő kisrégió létrehozásáról állapodott meg. Először a két város írt alá együttműködési megállapodást (2000. május 15-én), majd a két határ menti kistérség is szövetségre lépett (2000. október 13 ). 2001. május vége óta a konzultatív formában működő szervezet az Ister-Granum nevet viseli. A két folyónév összekapcsolása a régió földrajzi behatárolását is jelenti, ugyanakkor Esztergomra mint regionális centrumra is utal. A latin elnevezés pedig nem sérthet nemzeti érzékenységeket. A kisrégió konzultatív alapon működik. Ez a forma átmenetet képvisel az ad hoc jellegű és az intézményesített, eurorégiós együttműködési modell között. A két térség 28 szlovákiai és 14 magyarországi települését 9 polgármester képviseli a konzultatív tanácsban, ahol a működéssel kapcsolatos elvi döntések születnek. A konzultatív tanács munkáját a 8 szakmai bizottság segíti. A bizottságokban együttműködő közel 90 szakember ugyanakkor önálló kezdeményezésekkel is élhet. A bizottságokban megfogalmazódó javaslatok sorsáról a tanács dönt. Mindkét oldalon egy-egy alapítvány és egy-egy projektiroda végzi a mindennapi munkát, s biztosítja a tervek szerint az együttműködés pénzügyi hátterét a jövőben. Az együttműködés egyelőre nyitott újabb települések belépése felé. A kisrégió jelenleg közel 1.000 km"-es, lakossága megközelíti a 120 000 főt. A Közép-magyarországi és Közép-dunántúli Régiókat, valamint a szlovákiai Nyitra kerületet felölelő Vág-DunaIpoly Eurorégió, valamint a folyóvölgyet magába foglaló Ipoly Eurorégió mellett nem kívántunk egy harmadik rivalizáló integráló szervezetet létrehozni. Az Ister-Granum kisrégió az előbbi eurorégió része, annak munkáját segíti, onnan kap rendszeresen szakmai és működési elvi támogatást, tanácsokat, s működésével igyekszik további tartalommal megtölteni az amúgy igen eltérő geopolitikai egységeket egyesítő, országnyi méretű eurorégió munkáját. 2000/2001 folyamán a híd témájához kapcsolódóan öt projekt előkészítő munkálatai kezdődtek meg a kisrégióban. A Hidak a határon elnevezésűkét hasonló geopolitikai és etnikai helyzetű európai határ menti régióval közösen megvalósítandó projekt. A finn-svéd határon található Provincia Bothniensis elnöksége júniusban döntött az IsterGranum tagjaival történő együttműködésről e projekt keretében. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk a francia-német határ menti együttműködés elzászi képviselőivel. A három térség közös jellegzetessége, hogy a kevert etnikumú népesség egy nagy határfolyó két partján él. (Érdekes sajátság, hogy szlovák többségű falvak csak kisrégiónk magyarországi területén találhatóak.) A nyugat-európai és skandináv modellek segíthetnek az itteni együttműködés és az etnikumok közti közeledés fejlesztésében is. A Jövő'hídja és a Lánc-híd projektek célja egy háromdimenziós hálózat kiépítése a kisrégióban. A program első pillére a humán bázis: a térségben élő szakemberek közötti minél finomabban szegmentált együttműködés kereteit szerelnénk megteremteni. A regionalizmus ilyen társadalmasítása egyben a határ európai szellemiségűspiritualizálásához is hozzájárulhat. Az informatikai bázis a települések közötti interakciókat éppúgy megkönnyíti, mint a térségi szereplők megjelenését a világhálón. A program kezdeteként az esztergomi kistérség elektronikus kapuját építjük ki, amelyhez a teljes Ister-Granum régió csatlakozhat majd. A médiabázis pedig tervcink szerint ehhez hasonló szerepet láthat cl egy fokozatosan táguló földrajzi körben. Ezzel párhuzamosan gyűjtjük az anyagot a kisrégió adatbankjának, dokumentumtárának és honlapjának kialakításához. A Kultúrtáj projekt célja a térséget egységes turisztikai kínálati csomagokban megjeleníteni. Ehhez első lépésként a két térség komplex (a természeti, épílelt és szellemi örökséget környezetközpontúan hasznosító), egyeztetett idegenforgalmi fejlesztési koncepciójának elkészítésére van szükség. Végül a Három folyó régiója nevet kapott program a térség értékeit öt tematikus, két nyelven is megjelentetendő kötetben dolgozná fel a két ország tudományos akadémiáinak segítségével. Megkezdődtek a szakmai egyeztetések a szlovákiai Déli Régió településeiről származó szennyvíz esztergomi tisztításáról is. Az Európai Unió kohéziós alapjánál preferált fejlesztés révén a jelenleg 30%-os kihasználtságú itteni szennyvíztisztítón keresztül kerülne a Dunába a most a Garamon keresztül közvetlenül szennyező víz. Kezdeményezések történtek egy határ menti vállalkozási-logisztikai övezet létrehozására is. A szükséges infrastrukturális fejlesztések érdekében közösen lépünk fel az illetékes döntéshozó szerveknél. Igyekszünk segíteni a szlovákiai civil élet kialakulását is: nemcsak az itteni nonprofit konferenciára hívjuk meg az odaáti egyesületek képviselőit, de régió szintű tréningsorozatot is szervezünk, ahol a csoportépítés, pályázatírás, közélctiség alapjait sajátíthatják el a résztvevők. A létrehozott szakmai bizottságok az együttműködés tematikájának szélesítésében is kulcsszerepet játszhatnak. Reményeink szerint a közös munkában részt vállalók egyre bővülő köre az itt és odaát értelmetlenségének bizonyságát fogja nyújtani. Egy híd holt tárgy. Ütőérré akkor lesz, ha élet árad rajta át. Ma elmondhatjuk: a fizikai adottságok spirituális és materiális hasznosításához szükséges pilléreket és íveket is a helyükre illesztettük. Az élet ebben a dimenzióban is megindulhat - a hídon át. Ocskay Gyula A JOVO HÍDJA Konferencia a Vármegyeháza dísztermében Esztergom és Párkány városok önkormányzata és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében október 12-én, pénteken PROGRAM 9,30 óra: Köszöntő - Meggyes Tamás és Ján Oravec polgármesterek 9.40 óra: Megnyitó - Szarka Uiszló. MTA Kisebbségkutató Intézet 9.50 óra: Meggyes Tamás: A: Ister-Granum Határ Menti Kis rég ió 10.20 óra: Thomas Glaser (Magyarországi EU-delcgáció. Információs Osztály): A regionalizmus és az Európai Unió I I óra: Pavol Kárász (Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézete): A határrégiók jelentősége a szlovák térségfejlesztési politikában 11.30 óra: Otthmar Iluber (Institut für Donauraumforschung - Bécs): Kulturális kapcsolatok a Duna-völgyében 12 óra: Ocskay Gyula (PPKE BTK. Ister-Granum Határ Menti Kisrégió): , \ lokális diskurzusok és a globális hatalom. Egv hálózatépítési modellprogram 12.30 óra: Vita 14.15 óra: Rechnitzer János (MTA RKK - Győr): Az eurorégiók szerepe a kelet-középeurópai határrégiók fejlesztésében 14.45 óra: Stefan Sutaj (SZTA Társadalomtudományi Intézet - Kassa): A magyar-szlovák nyelvhatár változásai 15.15 óra: Szarka László (MTA Kisebbségkutató Intézet): A kisebbségek kapcsolatteremtő szerepe a magyar-szlovák határrégiókban 15.45 óra: Berényi József (Szlovák Köztársaság Miniszterelnökség): A közigazgatási szerepkörök, tagolódás és a regionális fejlesztés összefüggései I 6.15 óra: Vári András (MTA Kisebbségkutató Intézet): A határon átnyúló munkavállalás jelentősége és problémái az esztergom-párkányi régió példáján IS.30 - 20 óra: Párkányi pódiumvita - Berényi József, Dániel Erzsébet, Fekete László, Pávol Kárász, Ocskay Gyula, Stefan Sutaj, Szarka László, Vári András. Indítvány a megyei jogú város címért (Pálos) Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy csupán 17 szavazaton múlott Esztergom város megyei jogú címének elnyerése, azaz a kétharmados többség megszerzése az Országgyűlésben. Képviselőnk, dr. latorcai János már akkor ígéretet tett, hogy a legközelebbi adandó alkalommal ismét kezdeményezi városunk nagy óhajának valóra váltását. Hosszú előkészítő munkával sikerült megnyernie partnerül a parlamenti pártokat, megállapodás is született a frakciók között, amit hétfőn küldött át az Országgyűlés elnökének. íme a levél: Dr. Áder János Úrnak az Országgyűlés Elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az indítványon alulírt képviselőtársaimmal az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY. határozat 85. §.-a alapján „a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról" a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani. Budapest, 2001. október 8. Tisztelettel: Dr. Latorcai János Fidesz-Magyar Polgári Párt 2001. évi... törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról l.§ A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 61. § helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Országgyűlés - a képviselő-testület kérelmére - az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilvánítja. A megyeszékhely város megyei jogú. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Országgyűlés Baja, Balassagyarmat, Cegléd, Esztergom, Gödöllő, Gyula, Jászberény, Pápa, Sátoraljaújhely, Szentes és Vác városokat történelmi múltjukra, országos jelentőségükre, regionális, kulturális, gazdasági és iskolai központ szerepükre tekintettel szintén megyei jogú várossá nyilváníthatja, ha a városok képviselő-testülete azt kéri. (3) A megyei jogú város települési önkormányzat, és területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. (4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés. (5) A megyei jogú városban a közgyűlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre. (6) A megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője az elöljáró, aki a megyei jogú város polgármesterének a felhatalmazása alapján gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket. (7) A megyei jogú város közgyűlése kinevezi a kerületi hivatalok vezetőit, továbbá a kerület területén megválasztott képviselőkből kerületi képviselő-testületet hozhat létre. 2. § E törvény a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. indoklás Az elmúlt évszázad politikai viharai miatt számos nagy történelmi múlttal rendelkező, országos jelentőségű városunk vesztette el kiemelkedő országos vagy megyei szerepét. A tanácsrendszer bevezetésével egyidejűleg több virágzó nagyvárosunk veszítette el megyeszékhely státuszát. Az 1950-es évek erőltetett iparosítása során csak egyes, ipari vagy egyéb termelésre alkalmas városokat fejlesztettek, és számos esetben háttérbe szorullak a gazdag történelmi múltú és kultúrájú városok. Ezekben a városokban különböző ipari létesítmények, gyárak épültek, miközben hagyományos szellemi-, kulturális központ-jellegük háttérbe szorult, vagy teljesen eltűnt. A demokratizálódás folyamán ez a helyzet megváltozott: ezek a városok ismét felöltötték sajátos arculatukat, iskolavárosokká, regionális kulturális központokká, vonzó idegenforgalmi, turisztikai helyekké, az építészetnek, a képzőművészetnek és a zeneművészetnek Európai-hírű közvetítőivé váltak. Ezen városokat történelmi múltjuk, híres műemlékeik, muzeális kincseik, kultúrtörténeti hagyományaik jelentős kulturális rendezvényeik és kiállításaik Magyarország nemzeti zarándokhelyévé teszik. Néhányukat egyre gyakrabban keresik fel történelmi eseményekhez, korszakokhoz, a magyar történelem és kultúra kiemelkedő személyiségeihez kötődő tudományos, gazdasági és egyházi konferenciák, emlékülések szervezői. Ezek a városok részben országos jelentőséggel rendelkeznek, részben pedig az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában jutnak majd kiemelkedő szerephez. Az újfajta regionalizmusban már nemcsak a jelenlegi nagyvárosok és megyeszékhelyek szolgálhatnak regionális, gazdasági és innovációs központokként, hanem felértékelődik a térségi, kistérségi központokként működő városok szerepe az új tudomány és technika térhódítása, a vonzáskörzetek kialakítása területén. Ezeknek a városoknak jó esélyük van arra, hogy olyan regionális központokká váljanak, amelyek képesek lesznek a nemzetközi innováció adaptálására a helyi termelésben és szolgáltatásban, új ipari és technológiai övezetek létrehozásában. A kisebbeknek pedig jelentős szerep jut a régiókon belüli kistérségekben, hiszen az ipari depressziós körzetekben - az Európai Unió vidékfejlesztési programjával összhangban - a gazdaság újjáéledését várhatjuk fejlettebb infrastruktúrájuk, képzettebb lakosságuk alapján. így, dinamikus központokként megtörik a perifériák válságzónáját, és a fejlődést szélsebb körben, egy régió egészében is indukálhatják. Ehhez a szellemi-kulturális-regionális kistérségi központ-jelleghez azonban nem társul minden esetben méltó rang vagy cím. Ezek a régi megyeszékhely és régi megyei jogú vagy szabad királyi városok, ma a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint nem kaphatnak megyei jogú státuszt. Az általunk kezdeményezett módosítás meg kívánja adni az önálló indítványban felsorolt városoknak azt a lehetőséget, hogy az elnevezésben és a státuszban tükröződő presztízs előnyeit élvezhessék mind gazdasági, mind idegenforgalmi szempontból. Közjogi értelemben a megyei jogú várossá nyilvánítás elsősorban kötelezettségeket és nemjogosultságokat jelent az illető városok számára, azonban gazdasági és kulturális fejlődésüknek, idegenforgalmi jelentőségüknek lökést adhat a cím viselésének lehetősége, másrészt mindezzel nyomatékosan kifejezést nyerhetne sokrétű gazdasági és kulturális szerepvállalásuk is. Az Önálló indítvány alapján megyei jogú várossá nyilvánított városoknál a változás 2006-ban léphet hatályba a területszervezési törvény értelmében. Budapest, 2001. október 8. Dr. Latorcai János s.k. Fidesz-Magyar Polgári Párt Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter s.k. FKGP Dr. Gémesi György s.k. MDF Balogh László s.k. MSZP Dr. Kiss Zoltán s.k. SZDSZ Dr. Fenyvessy Zoltán s.k. MIÉP